Kelet-Magyarország, 1987. szeptember (44. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-25 / 226. szám

A kormány ülése A Minisztertanács csütör­töki üléséről Bányász Re­zső, a Tájékoztatási Hivatal elnöke, a kormány szóvivője a következő tájékoztatást adta: A Minisztertanács tegnapi ülésén áttekintette az Or­szággyűlés őszi ülésszakának tapasztalatait. Nagyra érté­kelte az Országgyűlés részé­ről a kormányprogram iránt tanúsított bizalmat, és kö­szönetét nyilvánította az ész­revételekért, javaslatokért. Utasította az illetékeseket, hogy gondosan vizsgálják meg a kormányprogramhoz és az adótörvények végre­hajtásához tett képviselői javaslatok megvalósításának lehetőségét. A Miniszterta­nács elismerését fejezte ki a sajtó képviselőinek az Or­szággyűlés ülésszakának sok­oldalú bemutatásáért. A kormány beható vitát folytatott a gazdálkodó szer­vezetek 1988. évi jövedelem- szabályozásának kérdéseiről az új adórendszerrel össze­függésben. Ügy foglalt állást, hogy a szabályozórendszer módosításáról az érdekelt tárcák folytassanak még to­vábbi konzultációt. A kormány jóváhagyta a versenytárgyalásról szóló törvényerejű rendelet terve­zetét, és úgy határozott, hogy azt az Elnöki Tanács elé terjeszti. Ipari szövetkezetek: Kevesebb baleset Az üzemi balesetek alaku­lásáról, a szövetkezeti dolgo­zók munkavédelmi és szo­ciális helyzetéről tárgyalt tegnap Nyíregyházán az ipa­ri szövetkezetek Szabolcs- Szatmár megyei Szövetségé­nek elnöksége. Megtudtuk: az elmúlt hat évben esztendőről-esztendőre csökkent az üzemi balesetek száma — és ezzel együtt a ki­esett munkanapok száma — a szűkebb pátria szövetkezeti iparában. Míg 1981-ben jócs­kán több, mint tízezer mun­kanap esett ki, addig tavaly kevesebb mint hétezer. Legnagyobb eredmény, hogy az elmúlt három évben ha­lálos és csonkulásos baleset nem történt. Ez azért is ér­demel külön figyelmet, mert például 1981—1984 között ki­lenc halálos és 13 csonkulá­sos szerencsétlen esetet • re­gisztráltak. A kedvező válto­zás nem utolsósorban a mun­kavédelmi felügyelőség szi­gorú ellenőrzéseinek köszön­hető. Ugyanakkor meg kell mon­dani: a munkakörülmények önmagukban nem sokat ja­vultak. Ez a szűkös anyagi források miatt van így. To­vábbra is sokan dolgoznak Egyenlő mércével érdeklődéssel hallgat­■r juk és olvassuk, mi­lyen komoly erőfe­szítéseket tesznek Ózdon annak érdekében, hogy két­ezer ember foglalkoztatá­sát megoldják. Fontos, lé­nyeges, ismétlem, minden­ki által együttérzéssel és izgalommal figyelt folya­matról van szó. Van azon­ban a dolognak egy másik, minket érintő oldala. Míg az ózdi kétezer ember sor­sa immáron országos köz­ügy, a rádió, a tévé, a köz­ponti lapok állandó és visz- szatérő témája, addig alig esik szó arról, hogy Sza- bolcs-Szatmárban jelenleg a nyolcezret is meghaladja a munkát keresők létszáma. Tegyük hozzá, a máshon­nan hazatérők ezt a szá­mot csak növelni fogják. A köztudatban ott van egy másik tény is: a Lenin Kohászati Művek négymil- liárd forint támogatást ka­pott, hogy szanálja a cső­döt. Ugyanakkor az or­szág hátrányos helyzetű te­rületei több évre összesen hárommilliárd támogatásra tarthatnak igényt. Nos, vessük össze a számokat, adatokat, s kiderül: felbo­rult valami, az ügyek fon­tossága korántsem a valós helyzet alapján határoztatik meg. Vannak témák, me­lyek a legnagyobb nyilvá­nosságot, s ezáltal fontos­ságot kapnak, más dolgok­ról szemérmesen hallga­tunk. Egy országban élünk. El­vileg minden tájon minden állampolgár azonos értékű. Sorsukat nem lehet terüle­ti elv, foglalkozás alapján rangsorolni. Nem valami­féle kivételezést sürgetek tehát, hanem csak azt az egyenlő gyakorlatot, mely minden nehéz helyzet meg­oldását egyformán szív­ügyének tekinti. A beregi, szatmári, dél-nyíri paraszt- ember, az ott munkát kere­ső fiatal, nő, felnőtt férfi csak akkor érzi magát itt­hon a hazában, ha tudja: az ő sorsa épp annyit nyom a latban, mint más terüle­ten élő embereké. Kerülgetjük ezt a témát. Beidegződések és reflexek határozzák meg érvelésein­ket, s keressük a mentséget mások intézkedéseire. Pe­dig szólni kell, mert vél­jük úgy: csak figyelmet­lenségről van szó. Mi nem mások kárára történő meg­oldásokat szeretnénk. Csak egyenlőséget, egyforma gon­dosságot és felelősségérze­tet. Vélhető, hogy a kor­mány programja is kitér erre, hiszen ennek a kérdés­nek a megoldásában is ott rejtőzik az a tízéves kése­delem, mely az összmagyar ügynél tapasztalható. 4 | foglalkoztatásról , , szólva egyik minisz- wmraJ terünk azt mondta: ha másként nem megy, ak­kor megoldás az átköltöz­tetés. Nos, ez jól hangzik, lesz ilyen is. De ne feled­jük: ahogy egy népet nem lehet leváltani, úgy átköl­töztetni is nehéz.\ Mert van haza, van szülőföld, van kötődés. És lényegében r^em néptelen vidékekre, hanem prosperáló Magyarországra vágyunk! B. L. veszélyes és ártalmas helye­ken. Egy múlt évi felmérés szerint a fizikai állomány­ban lévő szövetkezeti dolgo­zók 11 százaléka, közel ezer ember van kitéve munkája során zaj-, por-, vagy hőár­talomnak. Egészségre ártal­mas munkakör jelenleg 12 nagy- és 7 kisszövetkezetben található. Üzemorvosi ellátás 30 szö­vetkezetnél van. Többségük­nél heti egy-két alkalommal egy-két órás rendelés folyik. Megfelelő rendelők kialakí­tásával illetve főállású üzemorvos alkalmazásával öt cégnél sikerült megoldani a táppénzre való felvétel lehe­tőségét és a gépjármű-alkal­massági vizsgálatok elvégzé­sét. Üzemi étkeztetés a ha­gyományos szövetkezetek mellett egyre több kisszövet­kezetben van. Évente közel 1300 szövet­kezeti dolgozó üdül a külön­böző QKISZ-üdülőkben és külföldön is. Emellett több mint ötszáz dolgozó veszi igénybe főszezonban az úgy­nevezett önellátós üdülőket. Mindezek ellenére az üdülő­jegyek 7—8 százalékát nem tudják felhasználni. Ez évben Egerben és a szovjetunióbeli Huszton nyaraltatták a szö­vetkezeti dolgozók gyerme­keit. Tudományos tanácskozás Nyíregyházán Több kezdeményezést az egészség megőrzéséért Háromnapos tudományos tanácskozás kezdődött csü­törtökön Nyíregyházán, a Váci Mihály Művelődési Köz­pontiban. A Magyar Labora­tóriumi Diagnosztikai Társa­ság 37. nagygyűlésének részt­vevőit Gyúró Imre, a megyei tanács elnökhelyettese kö­szöntötte. Bevezetőjében el­mondta: a ma eredményei­nek számbavételekor nem szabad elfelejteni, milyen nagy utat tett meg Szabolcs- Szatmár, hiszen az általános, országos gondokhoz itt még speciális hátrányok is csat­lakoztak. Igaz, tette hozzá, a múlt idézése még nekünk sem jó mérce többé, mivel csak az itt élőknek mond valamit. Eredményeinkről szólva hangsúlyozta: a kultúra és jólét fokmérője az egészség- ügyi ellátás színvonala. Épp ezért örvendetes, hogy Sza- bolcs-Szatmárban az utóbbi időben 4300 kórházi ágy, 1000 bölcsődei hely létesült, 40 öregek klubja várja az idő­seket és négyszer annyi a műszer, mint korábban volt. Az itt dolgozó ezer orvos 64 százaléka szakvizsgával ren­delkezik. Mégis van még tennivaló, hiszen megyénk­ben az országos átlagnál is magasabb például a szív- és érrendszeri betegek, az in­farktusban elhaltak száma. A tudományos tanácskozás résztvevőit ezután Illés Béla egészségügyi miniszterhelyet­tes köszöntötte. Meggyőződé­sem — mondta —, hogy az egészségügy jelenlegi célkitű­zései csak optimizmussal, el­tökéltséggel valósíthatók meg. s erre Szabolcs jó példa. A miniszterhelyettes hivat­kozott a finnországi eredmé­nyekre, amelyek mindenki számára világosan bizonyít­ják: a fejlődéshez, az előre­lépéshez mindenekelőtt tisz­tességes, becsületes munká­ra van szükség. Sokan kér­dezik manapság — folytatta beszédét Illés Béla —, hol tartalmazza a közelmúltban elfogadott korányprogram az egészségügyre vonatkozó ja­vaslatokat? Ott — mondotta Október éi az ifjúság Nemzetközi szimpózium Ungváron A Komszomol Kárpátontú- II területi bizottsága szerve­zésében ifjúsági szimpóziu­mot rendeznek Ungváron szeptember 24-e és 27-e kö­zött. Megyénket negyven KISZ-titkár képviseli. A ta­lálkozón csehszlovák, len­gyel, NDK-beli, román, ma­gyar és szovjet fiatalok vesz­nek részt. Az Október és az .ifjúság című szombati szim­póziumon megyénk küldöttei előadásokban vázolják a .KISZ-nek a gazdasági, tár­sadalmi átalakulásiban betöl- .tött szerepét, szólnak a ma­gyar fiatalok társadalmi helyzetéről, és „A KISZ, mint a párt ifjúsági szerve­zete” címmel hangzik el egy előadás. Szeptember 27-én, vasárnap valamennyien részt vesznek Csapon, a béketalál­kozón. (tk) Bemutató a tanácskozás szünetében. —. hogy megteremti hozzá a szükséges fettételeket. Utóbbiakról szólva a mi­niszterhelyettes hangsúlyoz­ta: ma is léteznék akadá­lyok. A korszerűnek számí­tó élelmiszerek növekvő árai, a fokozódó munkaintenzitás ellentmondani látszik az egészségügyi céloknak. Az egészségügyi gazdálkodásról szólva kijelentette: hiány és pazarlás egyszerre van jelen napjainkban. Egyik oldalon az egyre kevesebb és nehe­zen megszerezhető műszerek, vegyszerek, a másik oldalon a gyakorta feleslegesen el­rendelt vizsgálatok. Az or­vosok, egészségügyi dolgozók gyógyítás melletti legfonto­sabb feladata ma egészséges­nek megtartani az egészséges embert. A megelőzés nem magyar találmány — tette hozzá a miniszterhelyettes. — Van kitől tanulnunk, hiszen számos fejlett országban már jó ideje mindennapi gyakor­lat. Nem is csoda, hiszen a szív- és érrendszeri betegsé­gek ellen kilátástalan küzde­lem csupán intenzív vagy sebészeti osztályokkal, azok fejlesztésével harcolni. Bár az egészség megőrzését, annak előmozdítását egyedül nem képes felvállalni az (Folytatás a 4. oldalon) Muzsika minienkinek Kezdődik a hangversenyévad Korhatár nélkül szervezi bérleti hangversenysorozatait az Országos Filharmónia az adott településeken dolgozó helyi szervezők közreműkö­désével. Nyíregyházán, il­letve Szabolcs-Szatmár me­gyében október közepén az általános iskolásoknak szóló koncertekkel kezdődik a hangversenyévad, azután a középiskolásoknak és a szak­munkásképző intézetek ta­nulóinak játszanak a muzsi­kusok a november elején in­duló sorozatban, majd a fel­nőtteknek ajánlott bérleti program kezdődik. A legkisebbek számára a komoly hangversenyeket „megelőlegező” ismere tter­jesztő zenei műsorokat állí­tottak össze. Népszerű rövid dar abokból, komolyzenei slá­gerekből válogattak fülbemá­szó dallamokat, alkalman­ként pedig meg is szólalnak a fiatal előadóművészek, hogy a muzsika szépségéről . SVÉD EXPORTRA készítik elő a termékeket a vajai mini konzervüzemben. Közel tizen­ötezer üveg almapaprika, pritamin paprika és uborka indul útnak kamionnal. (Jávor László felvétele) szóló személyes vallomásaik­kal is toborozzák az újabb zenebarátokat. Megyénkben 14 helyen 15 bérleti sorozat keretében lépnek fel általá­nos iskolások előtt a filhar­mónia előadói, szólistái a Hang — verseny, a Találko­zás fiatal művészekkel és á Gyűjtőúton Bartók nyomá­ban című összeállításokkal. Igényesen szerkesztett mű­sorok jellemzik a középisko­lásoknak szóló bérleti soro­zatot. Ezekben már kevesebb szerepet kap az ismeretter­jesztő szöveg, és többet a jó muzsika. Egy-egy témakörrel a zeneirodalom teljes ke­resztmetszetét igyekeznek bemutatni, és a „források­tól” napjainkig nyomon kö­vetni a meghatározó stílu­sokat, a korszakos szerzők alkotásait. így a zongora tör­ténetével, az ezer esztendős európai társastánc históriá­jával, a kórusok több évszá­zados útjával ismertetik meg a diákokat, a sorozat végén pedig megzenésített versek hangzanak el a világiroda­lomból. Megyénkben 12 kö­zépiskolai bérletet szervez­tek a most kezdődő szezoné­ra — ebből kettő a fehér- gyarmatiaké, kettő a kisvár- daiaké. A szakmunkásképző .intézetek közül 3 helyre kér­tek hangversenyeket, és a Tiszadobi Gyermekvárosba. A felnőtteknek szóló fil­harmóniai sorozatban öt hangverseny lesz Nyíregyhá­zán. A tervek szerint két al­kalommal lép fel a Szabolcsi Szimfonikus Zenekar, ven­dégszereplésre érkezik hoz­zánk a Szlovák kamaraze­nekar és két ismert hazai együttes, a miskolci illetve a budapesti MÁV szimfonikus zenekar. További két kon­certközpont a megyében Kis- várda és Vásárosnamény, ahol három-három előadás­ból álló hangversenysorozat­ra bérlő a közönség. (b. e.) H XLIV. évfolyam, 226. szám ÄRA: 1,80 FORINT 1987. szeptember 25., péntek

Next

/
Thumbnails
Contents