Kelet-Magyarország, 1987. szeptember (44. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-21 / 222. szám

gyjíXIV. évfolyam^ 222. szám ARA: 1.80 FORINT ^ 1987. szeptember 21., hétfő M A BNV-nagydíj szabolcsi terméknek (3. oldal) A jövedelemadó módosításai (4. oldal) fl Páriáméit módosításokkal elfogadta Új törvény az adózásról Befejeződött az Országgyűlés őszi ülésszaka Szombaton már negyedik napja ülésezett az Országgyű­lés, mivel a képviselők közül a szokottnál többen és részle­tesebben kívántak hozzászól­ni a Minisztertanácsnak a jövőnket hosszú távon befo­lyásoló munkaprogramjához, valamint az adóreformhoz. Ez utóbbihoz több módosító javaslatot is nyújtottak be. A kormány munkaprog­ramja támogatást kapott az Országgyűléstől széles körű vita után, melyben 43 képvi­selő — köztük Kádár János, az MSZMP főtitkára — szó­lalt föl. Az adóvitában 28-an fejtették ki véleményüket. Ez a vita folytatódott még szombaton is. A padsorokban helyet fog­lalt Németh Károly, az Elnö­ki Tanács elnöke, Kádár Já­nos, az MSZMP főtitkára és Grósz Károly, a Miniszterta­nács elnöke is. Ott voltak a párt Politikai Bizottságának más tagjai, a Központi Ellen­őrző Bizottság elnöke, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkárai, az Elnöki Ta­nács és a kormány tagjai. A felszólalások és Medgyessy Péter pénzügyminiszter vá­lasza után az Országgyűlés megszavazta a személyi jöve­delemadóról szóló törvényja­vaslatot a módosításokkal és a kiegészítésekkel. Tízen sza­vaztak ellene és 21 képviselő tartózkodott a szavazástól. Az általános forgalmi adóról szóló törvényjavaslatot is megszavazták. Itt egy ellen- szavazat és 5 tartózkodás volt. Az Országgyűlés az orszá­gos listán elhalálozás foly­tán megüresedett képviselői helyre választott új képvise­lőt, majd ügyrendi kérdések­kel foglalkozott. Végül kép­viselői kérdés hangzott el az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökéhez. Az Országgyűlésben szom­baton elsőnek a Pest megyei 17. választókerület képvise­lője, Polgárdi József, a Nyu­gat-Pest Megyei Sütőipari Vállalat igazgatója szólalt fel. Javasolta, hogy az újítá­si díjakat, illetve bevételeket ne vonják össze az egyéb jövedelmekkel, hanem külön, nem progresszíven adóztas­sák csupán, továbbá, hogy a közműfejlesztéshez hozzájá­ruló állampolgárok nagyobb adókedvezményt kapjanak. Kovács András, a Selypi Cukorgyár főmérnöke, a He­ves megyei 10-es választóke­rület képviselője egyetértését fejezte ki minden olyan, a személyi jövedelemadóval kapcsolatos javaslattal, mely a nehéz helyzetben .élők megsegítésére irányul, de el­lenezte az adókiesést okozó engedményeket. Bánffy György színművész, a budapesti 4. választókerü­let képviselője elmondta, hogy javaslatában — misze­rint a három- és többgyer­mekes családok gyerekenként évi 12 ezer forint adó alatti csökkentést kapjanak — eredetileg nem a nevelés, ha­nem iskoláztatás idejére kér­te a kedvezményt. Mivel a napirendi ponthoz több hozzászóló nem jelent­kezett, az elnöklő Sarlós Ist­ván a vitát bezárva, átadta a szót Szabó Kálmánnak, a terv- és költségvetési bizott­ság előadójának. A jogi, igaz­gatási és igazságügyi bizott­ság nevében is bejelentette, hogy a két bizottság pénte­ken megvitatta a plenáris ülésen a két törvényjavas­lattal kapcsolatban tett újabb képviselői javaslatokat. Ezek­ről készített jelentéseikben elfogadásra ajánlották azt a módosítást, hogy az ár- és jövedelmi viszonyok változá­sát figyelemmel kísérve a Minisztertanács évente te­gyen javaslatot az állami költségvetési törvényjavas­latban arra vonatkozóan: mi­lyen mértékű adót igényel­hetnek vissza azok, akik magánerőből házilagosan építenek, bővítenék, korsze­rűsítenek, közművesítenek vagy újítanak fel lakást. Ugyancsak elfogadták azt a módosító javaslatot, hogy ha­talmazzák fel a pénzügymi­nisztert: rendeletben hatá­rozza meg egyes termékek és szolgáltatások fogyasztási adójának, illetve árkiegészí­tésének mértékét és szabá­lyait. A többi módosító ja­vaslatot a két bizottság nem ajánlotta elfogadásra. Közü­lük az Országgyűlés elé tár­ta azokat, amelyeket a javas- lattevők továbbra is fenn­tartottak. Medgyessy Péter pénzügy­miniszter köszönetét mondott az észrevételekért, a már az előkészítő munka során is ta­pasztalt segítségért. Minde­nekelőtt arra a képviselői kérdésre válaszolt, mi lenne a következménye annak, ha nemmel szavazna az Ország- gyűlés. — Ez esetben az elképzelt- nél magasabb áremelkedés­sel valósítható meg az élet- színvonal szükséges csökken­tése — mondotta, hangsúlyoz­va: — ennek társadalmi, po­litikai hatásai beláthatatla- nok és kedvezőtlenebbek len­nének, mint amilyeneket az adórendszer bevezetésével vállalni kell. Lényeges kü­lönbség az is, hogy az új adó­rendszer magában hordozza a kibontakozás lehetőségét, de azzal a régi eszközrendszer nem rendelkezik. Részletesen kitért az adó­rendszer elkészítésének tár­sadalmi vitájára. Többször felmerült: elő van-e készít­ve a bevezetésre az adóre­form? A pénzügyminiszter megállapította: szakmailag megfelelően előkészítette ezt a tárca. De még megfeszített munkára van szükség a leg­jobb megoldások érdekében. Ugyanakkor kijelentette: a kormány nyitott arra is, hogy majdan az adórendszer működésének egyéves ta­pasztalatait értékelje. A legnagyobb vitát — mint mondotta — a személyi jöve­delemadó-tervezet váltotta ki. Ez az adónem fontos esz­köze a teljesítmények sze­rinti anyagi megkülönbözte­tés megalapozása kiterjeszté­sének. Ami a kedvezménye­ket illeti, e téren fontos, hogy mértéket tartsunk, hi­szen ezeket az adózók fizetik meg! Persze — hangsúlyozta Medgyessy Péter — az adó­rendszer hatékonysága nagy­mértékben azon múlik, hogy az ország milyen következe­tesen valósítja meg a kor­mány munkaprogramját. Az adórendszer hatásait leron­taná, ha elmaradna a reform folytatása. Javaslatokra válaszolva a pénzügyminiszter hangsú­lyozta! mindenekelőtt a rea- ; litásokat kell figyelembe ven­ni. Jó lenne, ha minden gyermek után nagyobb ked­vezményt adhatnának a csa­ládoknak. De akkor nemcsak szigorítani kellene az adó­táblát, hanem a három- és többgyermekesek feltételei is kedvezőtlenebbek lennének. Ők ugyanis a kormány ja­vaslata alapján évi 12 ezer forint adókedvezményben részesülnek. A kormány azon­ban — erősítette meg — hosszabb távon nyitott a sze­mélyi helyett a családi jöve­delemadó bevezetése iránt is, ezt azonban alapos vizsgá­latnak kell megelőznie. Az a javaslat pedig, hogy a 48—120 ezer forint közötti évi jövedelem “ adókulcsa li­neáris legyen, ne progresszív, nehéz helyzetbe hozná a kis átlagbérű iparágakat. — A viszonylag alacsonyabb mér­tékű adózás pedig nem egyeztethető össze a maga­sabb lakásmegtakarítás-ked- vezménnyel, nem lenne fede­zete. Ami az újításokat illeti, ezeket költségek között szá­molhatják el a vállalatok, így a díjak fedezhetik a jö­vedelemadót is. — A kor­mány tudja, hogy a kiemel­kedő szellemi teljesítménye­ket külön is el kell ismerni — mondta Medgyessy Péter —, ezért a találmányok te­rén jelentős kedvezményeket kíván bevezetni. A művészi kedvezményekkel kapcsola­tos javaslatokra azt válaszol­ta, hogy értékelve a művé­szi tevékenységet, a pénz­ügyi kormányzat készen áll a honoráriumok jelenlegi helyzetének felülvizsgálatá­ra. Ami a nyugdíjasokat illeti: nem ajánlotta sem a 96 ezer, sem a 120 ezer forintos adó­mentes határt, mert — véle­kedett — ez csökkenti a nyugdíjasok érdekeltségét a munkavállalásban. (Folytatás a 4. oldalon) Megyénk a vásáron Szaboics-Szatmár több vállalata, ipari szövetkezete vesz részt és szerepel sikerrel a BNV-n, a fogyasztási cikkek nagy őszi seregszemléjén. Nagy az érdeklődés például a máté­szalkai Szatmár Bútorgyár termékei iránt. Fenti képünk a szalkaiak kiállításán készült. (Részletes képes riport a vá­sárról lapunk 3. oldalán található.) Három városunkban Vöröskeresztes küldöttértekezletek Megyénk három városában tartottak vöröskeresztes kül­döttértekezletet szeptember 19-én. Nyíregyházán, Nyírbátor­ban és Mátészalkán jöttek össze a szervezet tagjai, hogy a VII. kongresszusra készü­lődve értékeljék az eltelt évek tapasztalatait, eredmé­nyeit. Nyíregyházán, a Ko­rona szálló nagytermében megrendezett küldöttértekez­leten jelen volt Kaposvári Júlia, a Vöröskereszt főtit­kárhelyettese. Amint a megyeszékhelyi beszámolóból kiderült, sok­rétű, értékes munkát végez­tek a szervezet tagjai. Első­sorban a szervezettség és a szerkezeti élet célszerű ki­alakítására fordítottak ki­emelkedő figyelmet, hiszen az 1984-ben bekövetkezett átszervezés óta 39 község, 68 alapszervezet került a vá­rosi vezetőség irányítása alá. Az elért eredményekben je­lentős szerepük van az egész­ségügyi dolgozóknak, orvo­saknak, védőnőknek is. Jó eredményeket értek el a kör­nyezetvédelem, családvéde­lem területén, utóbbi témá­ban az ifjúság bevonására fektettek nagy hangsúlyt. Folyamatosan szervezik a krónikus beteg gyerekek nyári táboroztatását, a csa­ládsegítő központtal közösen pártfogói szolgálatot is vál­laltak. Az elsősegélynyújtás oktatása egyre szélesebb kör­ben folyiik, s az elmúlt,évek­ben jelentősen fejlődött a véradómozgalom. Különféle akciók szervezésével a lakos­ság jelentős részét vonták be a Vöröskereszt munkájába. Mindhárom küldöttgyűlés kitüntetések átadásával, az új tisztségviselők megválasz­tásával fejeződött be. Vöröskeresztes Munkáért ezüst fokozatú kitüntetést kapott: Veres Gyuláné és Mezősi Istvánné Nyíregyhá­záról, Molnár Béláné Máté­szalkáról, bronz fokozatot Barati Józsefné, Mosonyi Gyuláné, Kanyuk Jánosné, Kovács Gáborné, Baumann Józsefné kaptak. Kiváló Vér­adószervező kitüntetésben Szöllősi Sándorné, dr. Jaross Kálmánná, Oláh Mihály és Bállá Jánosné részesült. Vér­adómozgalomért Emlékpla- kettet a Nyírség Konzerv­ipari Vállalat véradóközös­sége nyerte el. Pro Humani- tate Emlékplakettet: Jurás Miklósné, Földi Sándorné, Petrovánszky Sándorné, Ba­kai Júlia, Rajtmár Miklósné, Petris Jánosné, Kardos Gyu­láné, Tóth István, Szilágyi Dezső, Máté András, Fábián Imre, Nagy Sándorné, Vörös- kereszt Kitüntető Emlékér­met Pus Istvánné kapott. Nyíregyházán dr. Bartha Tibort elnöknek, dr. Halmai Balázst alelnöknek, Szarka Endrénét titkárnak válasz­tották. Mátészalka: elnök Kosa Zsigmond, alelnök Szil- vási Lajosné, titkár Oláh i-ászlóné. Nyírbátorban: dr. Vadász Mária az elnök, dr. Kovács Ildikó az alelnök és Szabóné Pénzes Éva a váro­si titkár. A párt gazdaságirányítási módszerét tanulmányozzák Mongol pártküldöttség érkezett megyénkbe A Mongol Népi Forradal­mi Párt Központi Bizottsá­gának gazdaságpolitikai de­legációja; amely hivatalos látogatáson hazánkban tar­tózkodik. vasárnap a kora délutáni órákban Nyíregy­házára érkezett. A négytagú küldöttség — élén R. Ca- gánhuvnl, a Központi Bi­zottság mezőigazdasági osz­tályának vezetőjével — két napon át tanulmányozza megyénkben a párt gazda­ságirányítási módszerét: is­merkedik a termékek to- vábbfeldolgozásával, illetve a szakemberképzéssel. A mongol pántküldöttség­gel megyénkbe érkezett D. Szaldan. a Mongol Nép- köztársaság budapesti nagy­követe és felesége. A ven­dégeket Nyíregyházán Gyu- ricsku Kálmán, a megyei pártbizottság titkára és La­katos András, a megyei ta­nács elnökhelyettese fogad­ta. Szokatlanul nagy volt az érdeklődés a karzatokon is.

Next

/
Thumbnails
Contents