Kelet-Magyarország, 1987. szeptember (44. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-15 / 217. szám

2 Kelet-Magyarország 1987. szeptember 15. Spiel mit! — Játssz velem! Községrendezési terveit Fehérgyarmat: Évzáró videóval Német nyelvű óvoda Nyíregyházán Hiába a magyar nekünk a legszebb nyelv, olyan kevesen vágyónk a világban, hogy nekünk kell alkalmazkodnunk és a nagy nyelveket tanulnunk. Ismeretes, hogy ezt eddig milyen „sikerrel” produkáltuk, éppen ezért az idegen nyel­vek tanulását nem lehet eléggé korán kezdeni. SsentmikMsiné Gerzon Ilona németóráján. És nem lehet eléggé di­csérni azokat, akiknek ez ak­kor is szívügyük, ha hivatal­ból nem kötelező. Mint pél­dául Harcsa Tibornénak, a nyíregyházi Krúdy utcai óvo­da vezetőjének, aki négy-hat­évesek német nyelvtanulását szorgalmazza. Ml lehet előny? Hogyan? — tehetnék fel a kérdést. Némelyik négyéves még úgy motyog-gagyog, hogy á saját szülein kívül más aligha érti meg őket. Nos, Kati óvó néni kísérle­tei azt igazolták, hogy adott esetben nem hátrány, hanem éppenséggel előny ha a kicsik anyanyelvi ismeretei hiányo­sak. Az ilyen korán kezdett idegennyelv-tanulás ugyanis azon alapszik, hogy a gyer­mekben még nem rögzültek a magyar ábécé hangjai. Fü­lükkel még nem regisztrálják a masrnr hangsort. Erre a nyelvi érintetlenségre ha­gyatkozva az a nevelők cél­ja, hogy a gyerekek fogadja­nak el más hangkapcsolato­kat is, ne hangozzék számuk­ra idegennek az, amit fel­nőtt korban már nagyon ne­héz, vagy majdnem lehetet­len elsajátítani. Ehhez mindenekelőtt kitű­nő nyelvismerettel rendelke­ző pedagógusokra van szük­ség, valamint arra, hogy ez a nevelő a gyerekek között éljen. Ez a feltétel ebben az óvodában adott: híresek az itteni óvónők idegennyelvi is­mereteikről. Eddig hárman tettek nyelvvizsgát németből e kis kollektíva tagjai közül Kolozsi Ernőné, Szentmikló- siné Gerzon Ilona és Tóth Ti- borné és folyamatban van a többi óvónő nyelvtanulása is. Az ugyanis az alapelvük, hogy egy-egy órai. foglalkozás Felújítják a kúriát. A Nyírség, s Nyíregyháza kör­nyéke egykor messze földön híres volt öreg, nemesi ud­varházairól. Sajnos, az el­telt évtizedekben azok túl­nyomó többsége teljesen megsemmisült, csak néhány maradt belőlük mutatóban. Ezek közé tartozik az egyik legértékesebb nyírségi kis- kastély, a Kótajban lévő volt Ibrányi-Fráter kúria. Az épület felújítását korábban megkezdték, a szerkezeti munkákkal már végeztek a az idegen nyelvvel, vagy fo­lyamatos hétköznapi társal­gás — ez a kettő össze sem hasonlítható. Igaz, vannak határozott, konkrét témájú „órák” is, de az igazi az, ha cipőfűzés, várjáték közben sajátítják el a német szava­kat. Ami egy cselekvéshez, egy folyamathoz kötődik, megragad, és lehet, hogy a gyerek a magyar jelentését még nem is ismeri. (A képzés nem kötelező, de majdnem minden gyerek részt vesz benne.) Játék közben A foglalkozásokon az ő gyermeki világuknak megfe­lelően és amikor csak lehet játék közben tanulnak. A nyelvtanulás^ beépül a tan­tervbe, sok verssel és ének­kel, új szavak tanulásával, társalgással. A három óvónő kidolgozta a terveket: ne le­gyenek túlterhelve a gyere­kek, és örömmel tanuljanak. Alapnak Margitai Valéria könyvét használják, de már jó néhány nyelvkönyvük, hanganyaguk van. Drezdából hozatták a Spiel mit! — Játssz velem! című könyvet, ami igen hasznos. A tanterv szerint a középső csoportban kezdenek, bár ebben a tan­évben csak a nagycsoport ta­nul németül. Gondoskodtak a folytatásról is: a 19. isko­la felkészült fogadásukra, folytathatják a nyelvtanulást — egy óvónő pedig napkö­zis foglalkozást vezet a né- meteseknek. Hogyan sikerültek az eddi­gi kísérletek? A választ egy videoprogram levetítésével adják meg — sajnos, csak kölcsönkészülékkel rögzítet­ték, nekik még nincs videó­juk. Csillogó gyermekszemek sugároznak a boldogságtól, szakemberek, az épületet hamarosan birtokukba vehe­tik a restaurátorok. Ha vé­geznek, több kiállítás is ott­honra talál majd az ódon falak között. Egyebek mel­lett itt helyezik majd el a helytörténeti anyagokat is, melyek gyűjtése már javá­ban folyik a kótaji iskolások közreműködésével. Ha az épület felújítása be­fejeződik, sort kerítenek a helybéliek a parkosításra is, természetesen társadalmi munkában. ahogy egymásnak németül felelgetnek. Eszter óvó néni igen meglepte a szülőket ez­zel a foglalkozással. Év vé­gére átlag 80—100 szót is­mertek és használtak. hagyom tanulnak Nem a dicsekvés mondatja az óvónőkkel, hanem ez a tény: úgy tudják, egyedülál­ló ezzel a „Harcsa-féle óvo­da” az országban. Van ugyan Budapesten a Rózsák terén egy hasonló kezdeményezés, de azt a TIT menedzseli, a foglalkozásokat este 5 után tartják külső előadók, akika gyerekeket kezdetben nem is ismerik, és a tanfolyamért a szülők komoly összegeket fi­zetnek. A nyíregyházi óvo­dában a nyelvoktatás a tan­terv része — ingyen tanul­nak. Mindezt tudva még na­gyobb a jelentősége annak, hogy egy nyíregyházi óvodá­ban a tanév végén kétnyelv- vű évzárót tartottak. És mindazok öröme is nagyobb, akik ebben segítettek, hiszen ezek a gyerekek az ezredfor­dulón válnak felnőtté. Baraksó Erzsébet Vajon hány évig kupor- gatta egy idős besztereci nagymama azt a pénzt, amelynek nagy részét az unokája és annak barátnője egy fél nap alatt elherdálta? A két fiatalkorú, F. I. és G. E. múlt év decemberé­ben kitalálták, hogy asztalt akarnak foglaltatni a diszkó­ban. Mivel pénzük nem volt, elhatározták, hogy megszer­zik F. I. nagymamájának a féltve őrzött betétkönyvét. Elkérték a lakás kulcsát, és amikor az idős asszony nem volt otthon, kikutatták a be­tétkönyvet. Igen ám, de a postán kiderült, hogy — mi­vel fenntartásos — csak a tulajdonos személyi igazol­ványa és aláírása ellenében adhatnak ki pénzt. A lányok a postai dolgozónak azt mond­ták, hogy a tulajdonos sú­lyos beteg, ezért nem tud személyesen eljönni a postá­ra. Az alkalmazott, aki ép­pen egy másik faluból jött át helyettesíteni és nem is­merte az itteni lakosokat, erre jóhiszeműen kioktatta őket, hogy hozzák el a sze­mélyi igazolványt és egy a tulajdonos által aláírt űr­lapot. A két lány hazaszaladt, ellopta a nagymama személyi A Nyírterv az idén elké­szítette Csenger, Csengerúj- (alu, Csengersima, Számos- becs, Szamostatárfalva és Szamosangyalos rendezési tervét. A szakemberek a falvak rendezési tervezésénél ugyan­azokra: többek között a la­kosszám alakulására, a la­kás- és telekviszonyokra, a gazdasági, egészségügyi, kul­turális, közlekedési létesít­mények elhelyezésére, kia­lakítására, valamint a mű­emlékvédelemre vannak te­kintettel mint egy város ese­tében, viszont mindezeket a községeknél, már kisebb méretek miatt is könnyebb áttekinteni. 1987-ben készítették el TiSzabecs, Tiszakóród és Fényeslitke összevont ren­dezési tervét. Tiszabecs, il­letve Fényeslitke esetében egy régebbi terv mai igények szerinti módosítását végezték eL Rendezési terv készült Gávavencsellő, Balsa, Sza- mosszeg, továbbá Szamoskér falvakra is. A tervezők a települések kialakulásának történetét is figyelembe veszik, abból a ha­gyományok alakulásáról nyernek képet. Mindezek mellett természetesen sok függ a műszaki és természeti környezettől, valamint a lakosság igényétől, vélemé­nyétől is. No meg az anya­giaktól. Buszrandevú Autóbusz közlekedik szep­tember elsejétől a hétfői, pénteki munkanapokon Ti- szadob—Tiszaluc között. A tiszadobi révig a 4,15-kor in­duló nyíregyházi 5. Volán autóbusza szállítja az uta­sokat, akik a folyó túlpartján várakozó Borsod Volán já­rattal folytathatják útju­kat a tiszaluci vasútállomá­sig. Az esti busz 17,38-kor indul az állomásról, mely­hez szintén csatlakozás van a révnél. A menetrend tá­jékoztatója szerint a jára­tok csak a pontonhíd, vagy a komp üzemeltetése ide­jén közlekednek, melyek megszüntetéséről az Ütim- form híreiből értesülhetnek az utasok. igazolványát, egyikük aláha­misította a nevet, majd visz- szament a postára. És ekkor követett el mulasztást az al­kalmazott, ugyanis a „súlyos betegségről” nem kért or­vosi igazolást, enélkül fize­tett ki a bent lévő 21 ezer forintból 13 ezret. F. I. és G. E. másnap beutazott Nyíregyházára és ruhára, ci­pőre költötte az összes pénzt, valamint elmentek a diszkó­ba is. Otthon nem tűnt fel a aok új holmi, ugyanis azt mondták, hogy F. I. kereszt­anyja küldte csomagban ezeket. Két hét múlva úgy döntöt­tek, kiveszik a bentmaradt 8 ezer forintot is. Pechükre a postán egy ismerős asz- szony ült az ablak mögött, aki nem volt hajlandó kifi­zetni a pénzt: „ez nem lehet a tiétek!” Tettükre fény derült, s a lányok a fiatalkorúak bíró­ságán kötöttek ki. A bíróság megállapította, hogy társtet­tesként egy rendbeli csalást, és két rendbeli közokirat­hamisítást követtek el. Kö­telezte őket, hogy egyetemle­gesen térítsék meg az okozott kárt és egy évre mindkettőt próbára bocsátotta. B. A. A tárgyalóteremből Asztal a diszkóban Ez az utca gälte itta Minden településnek má­sok az adottságai, de mégis vannak követendő közös cé­lok. Például; olyan telkeket terveznek, ahol korszerű la­kás építhető, de a kisüzemi mezőgazdasági termelésre, azaz a növénytermesztésre, állattartásra is van lehető­ség. A tervezők végiggon­dolják egy ember egy nap­ját. Hol lakik, hová viszi a gyerekét, hol fog dolgozni, hol közlekedik a munkahe­lyére, hol tölti a szabad ide­jét stb. A község arculatára dön­tő hatással van a település- szerkezet. A kerítések, ka­puk, nyílászárók kialakítá­sánál a hagyományok is to- vábbviendők. Az egyik köz­ségben megkérdezték a ter­vezőktől: melyik, az egyenes, vagy az íves (görbe) út a jobb. A tervezők válasza: ha az adottságok és a célszerű­ség úgy kívánja, mindkettő lehet jó. Az íves mindeneset­re változatosabb vonalveze­tést tesz lehetővé. Aztán a nagy, sík felületek, nyíl­egyenes, tiszta rendszerek helyett az ember- és termé- szetközelibb, tehát organikus megoldások kerültek előtér­be. Az idén a megyei tanács építési és vízügyi osztálya, valamint a megyei főépítész a halmozottan hátrányos helyzetű kistelepülésekre is rendezési tervet készíttet. A tervezési díjat a megyei ta­nács fizeti. (cselényi) Gyorsabb telefon Kellemes meglepetéssel vehette tudomásul a szat­mári körzetből az ország más területére telefonáló állam­polgár, hogy újabban gyor­sabban kapcsolják az általa kért számot. Fehérgyarmaton az egy év­tizede zajló fejlesztések el­lenére még mindig kézi kap­csolású telefonközpont bo­nyolítja a helyi és a távol­sági beszélgetéseket, de a távhívásos vonalak száma másfélszeresére növekedett az elmúlt héten. Ezt az tet­te lehetővé, hogy Mátészal­ka és Nyíregyháza között többcsatornás hálózat kezd­hette meg működését. A fehérgyarmati postahi­vatal vezetősége a jelentkező forgalomtól függően átcso­portosítja a dolgozókat, ha kell többen foglalkoznak a távhívások lebonyolításával. A posta dolgozói joggal re­mélik: megfogyatkoznak a panaszok, gyorsabbá válik a kapcsolatlétesítés Fehér- gyarmatról az ország más településeire. (m. k.) Nyíregyháza hullámhosszán Terjeszkedik a kákel-tv Ha az illusztrációnak szánt térképre pillantunk két meg­állapítást tehetünk. Egy: igen jó ütemben növekszik Nyír­egyházán a kábeltévé-háló­zat. Kettő: még mindig na­gyon sok a megyeszékhelyen az a terület, ahol nem lehet venni az adást. — Mi várható a közeljövő­ben, kérdeztük Haskó József stúdióvezetőt. — Rövid fennállásunk alatt hármas fejlesztési irány szabta meg cselekvéseinket. A stúdió, a kábelhálózat és a műszaki felszerelés kiépítése. Igen sok erőfeszítés után napjainkra már mindhárom megfelelő színvonalat ért el, de mindez változatlanul csak a kezdetet jelenti a teljes és jó ellátáshoz. Legközelebbi célunk az, hogy a stúdióból élőben lehessen közvetíteni az adást. Ma ugyanis még képmagnóról és nem is egy­ről megy. A Szamuely lakó­telepen a Marika presszó mellől, Jósa városnak pedig a Kossuth utca elején lévő ti­zennégy emeletes épületből. Ez utóbbinak a tetején lesz a közvetítő központ, amit élő vonal köt majd össze az MVMK-ban lévő stúdióval. Az adás alatt már ma is van ügyelet, de a minőségen olyankor alig lehet utólag korrigálni. A közvetítés gazdája a Mo­dul szerviz, vezetője Pósch György. Az ellátott terület növekedéséről a következő­ket mondta: — Elméletileg a város kö­zepétől számított hatkilomé­teres sugarú körben lehet .erősítés nélkül kábelen adást továbbítani. Ebbe benne van Sóstóhegy is, de mondhatná akárki, hogy Örökösföld még közelebb van. A hálózatfej­lesztés három szakaszra bont­ható. A Jósaváros törzsága tavaly elkészült, a Szamuely lakótelepé pedig az idén. A harmadik, az örökösföldi jö­vőre lesz kész. A hálózat bővülése nem­csak a lakótelepeken leh ets é- ges, egyre több. utca családi házai és kisebb lakóközössé­gei is csatlakoznak. A Mo­dul felvette a kapcsolatot a város érintett részeinek ta­nácstagjaival és így derítette fel azokat a részeket, ahol bekötések lehetségesek és kí­vánatosak. A hálózatfejlesz­tés nem kis összegbe kerül, amihez a csatlakozni kívánók hitelt is igénybe vehetnek. Nyíregyházán a tervek sze­rint 1990-re tizenötezer ott­honba jutnak majd el a ká­belhálózat csatlakozási pont­jai. A mai állapotról az aláb­bi felsorolás ad tájékoztatást. A 11 000 körüli lakás ahol a VTV adása fogható: Kossuth út 2—12., Vasvári Pál út a Dohány utcáig és az Öz köz, Dohány utca, Jókai tér, Ta­nácsköztársaság tér 1—15., Északi körút, Kórház utca 1—11., Vasvári Pál utca 73— 89., Stadion utca, Kun Béla körút 1—28., Sóstói út 1—3— 5—7—12., Jósaváros teljes egészében, és mellette az If­júság utca, Honfoglalás utca, Öszőlő utca, Kond utca, Csa­ló köz, Gádor Béla utca és Smidt utca. A Szamuely la­kótelep szintén minden laká­sa, valamint mellette az Ár­pád utca 34—44., 41—43., a Huszár sor, az Arany János utca 21-es számig és a Szarvas utca végig. É. S. Am utolsó udvarházak egyike Felújítják a kúriát

Next

/
Thumbnails
Contents