Kelet-Magyarország, 1987. szeptember (44. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-14 / 216. szám

1987. szeptember 14 Kelet-Magyarország T ZSÚR KUPA Nemzetközi atlétagála Nyíregyházán HiiyaMii, Petríka, Socti is Ficsor győzelme A női 1M m-es síkfutás rajtja. RF M SPORT lS Salakmotor világbajnoki űöntO Ismét Nielsen Az elmúlt hét végén Amszter­damban rendezték a salakmotor­sport idei legnagyobb eseményét, az egyéni világbajnokság dön­tőjét. Ismét két versenyen dőlt el* a bajnoki cím sorsa, amelyre legutóbb 1938-ban volt példa. A holland fővárosban egy nyíregy­házi szurkoló, Hlavnya Zoltán is ott volt, tőle tudtunk meg bővebben a kétnapos műsorról. Az első napon, a rajt előtt kétórás shówban mutatták be a fináléba jutottakat, 11 ország 18 vaspapucsosát. A gyönyörű­en kivilágított Olimpiai stadion­ban este nyolckor rajtolt az első futam, és éjfél körül ért véget a küzdelem. Azon az estén a világbajnoki címvédő dán Niel­sen kétszer is hibázott, így csak a harmadik helyen várta a foly­tatást. Az első körben az ame­rikai Ermolenko és a dán Gun­dersen állt az élen, 13—13 pont­tal. Másnap délután, a második húszfutamos versenyen már hibátlanul motorozott Nielsen, a maximális 15 pontot szerezte. Az első felvonás után élen álló Ermolenko és Gundersen egy­aránt 11—11 pontot gyűjtött be, így különfutamban döntötték él az ezüstérem sorsát, amelyet végül a dán fiú szerzett meg. A világbajnoki döntő végered­ménye: 1. Hans Nielsen (dán) 27, 2. Eric Gundersen (dán) 24, 3. Sam Ermolenko (amerikai) 24, 4—5. Jonsson, Nilsen (svédek) 22—22, 6. Doncaster (angol) 20 ponttal. A döntőbe jutott és a magyar pályákról is ismert angol Cross, csehszlovák Matossek és Kas- per a mezőny második felében végzett. Az egyetlen lengyel résztvevő Jankowsky meglepe­tésre csak 8 pontot motorozott, míg a holland Kroeze búcsúzott a versenyzéstől. Mindketten mo­toroztak már a nyíregyházi sta­dionban is. Képünkön: a címvé­dő dán Nielsen. (kábái) AZ NSZK ÉRT CÉLBA. Miskol­con a népkerti sporttelepen va­sárnap került megrendezésre az idei salaikmotoros csapatvilágbaj- nokság „C” csoportjának 4., egy­ben befejező fordulója. Az ese­ményre 5000 néző volt kíváncsi, de ezúttal nem sok örömük telt a látottakban. Rengeteg volt a bukás, a sorozatos elcsúszás, és ezért szinte minden futamot meg kellett ismételni. A verseny csak­nem négy órát vett igénybe, s végül az NSZK válogatottja bi­zonyult a legjobbnak. A magya­rok közül csak Adorján és Ti­hanyi árult el megbízható for­mát, a többiek rapszodikusan motoroztak. Az összesítésben a ,,C” csoport végeredménye: 1. NSZK 140 pont, 2. Olaszország 136 pont, 3. Ma­gyarország 134, 4. Ausztria 57. Vi(U kalapácsvetésben győzött „Szeretettel köszönt]ük vendé- geiniket” — hirdette a felirat Nyíregyházán a városi stadion bejáratánál. A nemzetközi atlé­tikai verseny résztvevőit köszön­tő feliratot a szívélyes házigaz­dák százszázalékosan valóra vál­tották. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy gyönyörű pályával fogad­ták az érkezőket a figyelmes rendezők. Színes műsorfüzet, konzervgyári termékbemutató, üvegből készült emlékérme ... A vendégvárás tehát igazán szem­betűnő. Szombat délután, 15 óra. Zász­lókat lobogtat a szél, pattog a zene ritmusa. Odabent a ver­senypálya piroslik, a stadiont övező külső körben sportolók melegítenék. A lelátóin szép számú kíváncsiskodó nézó. For­maruhás versenybírók helyükön állva várják a verseny kezdetét. Aztán mintegy varázsütésre be­népesül a „nagy színpad”, kez­detét veszi az NYVSSC Zsúr Ku­pa elnevezésű atlétikai viadala. A férfiak mezőnyében 10, a nők­nél 7 számban avattak győztest. Mintha csak megkongatták vol­na a sportág őszi harangját, né­visszajött Nyírbátorba, aminek éppen húsz esztendeje. A Nyírbátori BSC súlyemelői­nek egyik edzője — a másik Usztics Mihály — és versenyző­je. Miért lép versenydobogóra túl a negyedik ikszen? — Egyfajta példamutatásként. A klub fiatal sportolói az edzé­seken példásan dolgoznak, ám a versenyeken mintha félnének. Ezért számukra úgymond meg­nyugtató, és egyfajta dopping, ha én is indulok — ad magya­rázatot Csonka Sándor. Nem jellemző ez a lámpaláz a tanítványok egyikére, a fiára. Csonka Zoltán már pöttömnyi gyerekként magába szívta a súlyemelés levegőjét. Míg a töb­hány számban rákapcsoltak a résztvevők, így a nézők helyen­ként érdekes küzdelmeknek le­hettek tanúi. Kedves vendégek, a régi idők atlétái — Naményi Lenke, Kónya Mária, Méhész Mi­hály, Zsilinszki Ilona ... — is eljöttek a „nagy találkozóra”, ke­zet szorítottak a régi ismerősök­kel. Az időjárás is kegyes volt az atlétákhoz, szép napsütés, gyenge szél fogadta a résztvevő­ket. Immár „futbalLméretű” kö­zönség előtt versengtek — mint­egy kétszázan — lengyel, cseh­szlovák, jugoszláv, szovjet és a hazai klubok atlétái. Két nyíregyházi győzelem ve­zette be a Zsúr Kupa versenyt. Diszkoszban Hunyadvári, távol­ban Bakosiné Senczi Erika vég­zett az első helyen. Nagy tapsot kaptak teljesítményükért. Nagy eredményben reménykedtek a rendezők a kalapácsvetés döntő­jében, amely végül szombathe­lyi háziversennyel zárult. Vida mozgott legjobban, másodikra ér­te el a 76 méteren felüli ered­ményt. Az idei bajnok, Gécse- ken a fáradtság jelei mutatkoz­tak, nem tudott 75 méter fölé kerülni. Diszkoszban Ficsor, na­gyobbat dobott, mint a miskolci OB-n, ezzel meg is nyerte a vi­adalt. A nézők érdeklődéssel várták a világbajnokságot is megjárt, idei magyar bajnok, Molnár Tamás 400-as futását. A nyíregyházi ver­senyző gyenge idővel második lett, kisebb sérülés zavarta moz­gását. A nők ugyanilyen távján — örömünkre — Petrika Ibolya győzött, bizonyítván: nem lehet őt leírni. Látványos szám volt a férfi 800 méter, ahol bajnoki me­zőny indult, ahol az elsők kö­zött csak a célfotó tudott ren­det teremteni. A tatabányai at­léta visszavágott versenyzőtársá­nak a bajnokságon elszenvedett vereségéért. A villanyfényben be­fejezett hármasugrás vaskos meglepetéssel ért véget. Az eb­ben a számban is elindult Pá- lóczi másodikra érte el legjobb­ját, ez elegendőnek bizonyult Bakosi BéLa legyőzéséhez, aki 15,70-et teljesített. Kihirdették az „utolsó” ered­ményt, eldőlt, hogy férfiaknál Vida és Szalai, nőknél Priszav- iiyuk és Glocz kapták a leg­eredményesebb versenyzőknek járó pénzdíjat. A gyorsmérleghez tartozik az is, hogy a feltételek jók voltak a városi stadionban. szakmunkásképzőben géplakatos tanuló, és a gyárban gyakorla­tozik. A fiú egy ígéretes sportpálya- futás elején áll, az apa pedig lassacskán visszavonul a ver­senyzéstől. Hogy mikor? — Ha a fiú többet emel mint én, akkor befejezem a verseny­zést. Remélem már december­ben, az országos bajnokság dön­tőjéé tú&eneL Azr ifjabb Csonka eddigi leg­jobbja összetettben 167/75 és 92 kg. Már csak tizenhárom kilo­gramm kell, és a papa búcsút mondhat a versenydobogónak. Mán László pontosan tevékenykedtek a ver­senybírók, a rekortán is sok di­cséretet kapott. Eredmények: FÉRFIAK 100 m: l. Utasi (Saig. KSE) 10,09, 2. Nagy (NYVSSC) 11,26, 3. Dzwigaj (lengyel) 11,34. 400 m: 1. Kolomojecz (szovjet) 47,46, 2. Molnár T. (NYVSSC) 49,04, 3. Stmad (csehszlovák) 49,97. 800 m: Három helyszín, három korosztály. Szabó Tünde nyolcadikos, Csabai J udit gimnazista, Molnár Tamás főiskolás, mindhárman az NYVSSC versenyzői. Most ezen a háromszögön kalan­dozunk. Na, ae viccelj! Szegény Tünde. Amikor a phenjani úszó IBV előtt ed­zésen lazított, rögtön meg­kapta: ennyi pénzt nem fo­gunk kidobni azért, hogy te lazsálsz. Ugyanis egyesülete fizetett a kiutazásáért. Edző­je, Vajda Tamás hozzátette, ha a másik magyar hátúszó kislányt, Hajdút, a Vasas ver­senyzőjét, akit éremesélyes­ként vittek ki, Tünde nem veri meg, haza se jöjjön. De ha érmet hoz Phenjanból, akkor a szeptemberi hóna­pot pihenéssel töltheti. így utazott el a nyíregyházi úszó­nő. Eredmények abszolút nem érkeztek a távoli ország­ból, csak annyi, hogy Szabó 4. lett 200 háton. Vajda vett egy virágcsokrot, szépen ki­gyalogolt az állomásra. Meg­érkezett Tünde, nagy ováció, gratulálás, puszi, majd kö­vetkezett az élménybeszámo­ló. Milyen időt úsztál 200 há­ton? 2:24,8-at, újabb gratulá­ció. Ekkor még az edző nem tudta, hogy 100-on aranyér­mes lett. És a rövidebbik tá­von? Első lettem. Na ne vic­celjél, komorodott el a szak­vezető, de mikor a többiek is nevetve bólogattak, akkor esett le a kétforintos. Sze­gény Tünde. Két kilót fogyott és még ki kellett bírni azt, hogy edzője a nyakába ug­rik. Az ígéret szép szó... Ezt egyikőjük sém felejtette el. Bár kijár az uszodába Szabó Tünde, amúgy szolidaritásból, de majd csak szeptember 21- én, saját kérésére, kezdi az edzéseket. Megérdemli. 1. Szalai (TBSC) 1:48,52, 2. Be­reczkl (DVTK) 1:48,62, 3. pocsai (TBSC) 1:48,97. 3000 m: 1. Ser­főző (DVTK) 8:10,59, 2. Banal (Dombóvár) 8:14,69, 3. Kadlót (Salg. KSE) 8:15,08 . 4X100 m: 1. Titovbras (jugoszláv) 44,41, 2. DVTK 44,53, 3. Kisvárdai SE 45,12. Távol: 1. Pálóczi (TBSC) 779, 2. Tóth Cs. (TBSC) 736, 3. Hargitai (DVTK) 735. Hármas: 1. Kis vidéki kislány, akit Egerszegi Krisztina mestere, a BVSC-s Kiss László pá- tyolgatott Strasbourgban, az úszó EB-n. Csabai Judit úgy érezte magát, hiszen mind­egyik magyar úszó mellett ketten-hárman segédkeztek, neki meg egy fél „pótpapa” jutott. Inkább úszott, s nem is akárhogyan. Ahogy ott állt a dobogón a két német kis­lány mellett, mintha két kombináltszekrény mellé egy kecses virágtartót állítottak volna. A két NDK-snak majdnem lelógott a válla a dobogóról, Jutka meg csak megszeppenve ott állt és né­zett. Az „úszópápa”, Széchy Tamás mondta is a 800 után, ha nem kezd bele annyira, még második is lehetett vol­na. Szalnyjkov, a többszörös világcsúcstartó is gratulált a bronzéremnek a díjkiosztó után. Az éremeseknek „Ha­res” (Hargitay András) be­ígért egy EB-s törülközőt és 5 kg banánt, de Csabai leg­nagyobb bánatára nem lett belőle semmi, csak a nyál futott össze a szájában a gyümölcs említésekor. Az étel szörnyű volt, mondta fintorogva, állandóan „zsi­ráfhúst” adtak, valami szósz- szál leöntve, ami formájá­ban hasonlított a sivatagi ál­latra. A bankett egy stran­don zajlott, ahol lehetett csúszdázni, meg hullámfür­dőzni. És hogy mennyire gondolt Csabai itthon maradt edzőjére, Szűcs Csabára, jel­Pálóczi 16,20, 2. Kovács I. (BEAC) 16,04, 3. Bakosi (NYV­SSC) 15,70. Gerely: 1. Bolgár (Szeged SC) 72,20, 2. Csider (MTK-VM) 70,22, 3. Knausz (MTK-VM) 68,90. Diszkosz: 1. Fi­csor (NYVSSC) 62,04, 2. Németh (Haladás) 60,32 , 3. Kerekes (NYV­SSC) 53,96. Kalapács: 1. Vida (Haladás) 76,04, 2. Gécsek (Hala- clás) 74,82, 3. Szitás (Haladás) 74,30. NŐK 100 m: Owcark (lengyel) 11,04, 2. Daku (NYVSSC) 12,08, 3. Má- dai (NYVSSC) 12,52. 400 m: 1. Petrika I. (NYVSSC) 54,72, 2. Dolecka (lengyel) 59,57, 3. Le- iszkaja (szovjet) 59,50. 809 m: 1. Glocz (lengyel) 2:05,48, 2. Hor- váth (BVSC) 2:07,04, 3. Todorán (Nyírbátori BSC) 2:08,86. Magas: l. Priszavnyuk (szovjet) 180, 2. Májer (Dombóvár) 165, 3. Dycht (lengyel) 165. Távol: 1. Senczi E. (NYVSSC) 617, 2. Kovács (Debr. Sí) 615, 3. Wrodaczyk (lengyel) 588. Súly: 1. Wasczuk (lengyel) 14,02, 2. Baja (NYVSSC) 12,83, 3. Wlodarczik (lengyel) 12,45. Disz­kosz: 1. Hunyadvári (NYVSSC) 50,84, 2. Wasczuk 46,18, 3. Baja 44,58. Kovács György zi, hogy hozott neki a jövő évi olimpiát reklámozó tri­kót. ök már előre gondol­koznak?! Dicsőség és pénz „Csúcsszínvonal, csúcstech­nika és titkolózás. Ez jelle­mezte a római atlétikai VB-t. Mindenki ott volt, aki szá­mít. A legjobbak, Moses, Aquita külön szállodában la­kott, semmit nem tudtunk róluk, Lewis egy kastélyt bé­relt magának, ök voltak az „istenek”, akikhez közelíteni sem lehetett. Míg Ben John­son, a 100-as világcsúcstartó a másik véglet, 6 kedélyesen elbeszélgetett velem. Semmi kézfogás, semmi érintés, er­re nagyon vigyázott, nehogy lesérüljön. Egyébként az ő futása és a férfi 400-as dön­tő volt szerintem a legszen­zációsabb verseny a VB-n. Miután nem jutottam a kö­zépdöntőbe, egy héten ke­resztül napi 5—6 órát töltöt­tem a stadionban, a sporto­lóknak fenntartott külön szektorban. A Coca-Cola cég 20 standot helyezett el a ver­seny színhelyén és a szállo­dában, és ott bárki bármeny­nyit ihatott. Mellettük a Fu- ji-cég kínálta termékeit, de már pénzért. Ámulatba ej­tett az orvosi ellátás. Egy olasz atléta súlyos húzódást szenvedett. Egész éjjelre rá­kapcsoltak a lábára egy „ma­sinát”, másnap semmi baja nem volt. Az ellátás sajnos állandóan makaróniból állt, mindig másképpen elkészít­ve.” (Molnár Tamás) Máthé Csaba Apa és fia a dobogón Phenjan, Strasbourg, Róma — szabolcsi sztmael Olimpiai triki ai edzőnek Vagy versenyez. Utóbbi azon­ban már kuriózumnak számít, mint a nyírbátori Csonkáék ese­tében. Legutóbb Nyíregyházán, egy területi minősítő és kivá­lasztó versenyen lépett dobogóra apa és fia. Természetesen külön- külön, az egyik igazán férfias sportágban, a súlyemelésben. A negyvenöt esztendős apa, Csonka Sándor a fővárosban dolgozott, ám katonaidejét Nyír­teleken töltötte. Itt ismerkedett meg a súlyemeléssel. Csak úgy amatőr módon, egymástól tanul­va. A leszerelést követően visz- szament Csepelre, ott már ko­molyabban folytatta és másfél év gyakorlást követően verse­nyeken is indult. Nem ért el vi­lágraszóló eredményeket, de az I. osztályú szintig eljutott. Aztán bíek kisautókkal játszottak, ö fából készített tárcsákat emel­getett. No nem kényszerből, azért mert tetszett neki. Aztán öt esz­tendeje kezdett el edzésekre jár­ni és azóta szép eredményeket tudhat magáénak. Úttörőként az országos bajnokságokon rendre dobogón, vagy annak közelében végzett. A tizenhatodik éves fiú most korcsoportot váltott, a ser­dülők között versenyez, és már teljesítette az aranyjelvényes szintet. A Csonka család egyébként igazán sportos. A másik két gye­rek közül a 14 éves Tünde ma­gasugró, a három évvel idősebb nővére Dóra Is atletizált. A két férfi nemcsak az edzőteremben van együtt. Az apa meós a fú­rógépgyárban, a fiú a 140-es Még alig ocsúdtunk fel az ámulatból, már következett az újabb nemzetközi viadal: IBV, ifi Európa-bajnokság, felnőtt EB, majd világbaj­nokság. Ok pedig mintha világéletükben világ- és kontinensversenyeken in­dulnának, olyan természe­tességgel gyűjtötték a sike­reket. Strasbourg, majd egy óriási ugrás IPhenjanba, majd ismét vissza a jó öreg Európába, az örök városba, Rómába. — K férfi MM méter mezőnye. (Jávor László felvételei) II aenii „zsiráfbís” Nem különösen meglepő az, hogy testvérek küzdenek egymásért, esetleg egymás ellen a különféle sportpályákon. Az pedig akár természetesnek is tűnhet, ha egy fiú arra a sportágra voksol, amelyben papája is versenyzett.

Next

/
Thumbnails
Contents