Kelet-Magyarország, 1987. szeptember (44. évfolyam, 205-230. szám)
1987-09-14 / 216. szám
1987. szeptember 14 Kelet-Magyarország T ZSÚR KUPA Nemzetközi atlétagála Nyíregyházán HiiyaMii, Petríka, Socti is Ficsor győzelme A női 1M m-es síkfutás rajtja. RF M SPORT lS Salakmotor világbajnoki űöntO Ismét Nielsen Az elmúlt hét végén Amszterdamban rendezték a salakmotorsport idei legnagyobb eseményét, az egyéni világbajnokság döntőjét. Ismét két versenyen dőlt el* a bajnoki cím sorsa, amelyre legutóbb 1938-ban volt példa. A holland fővárosban egy nyíregyházi szurkoló, Hlavnya Zoltán is ott volt, tőle tudtunk meg bővebben a kétnapos műsorról. Az első napon, a rajt előtt kétórás shówban mutatták be a fináléba jutottakat, 11 ország 18 vaspapucsosát. A gyönyörűen kivilágított Olimpiai stadionban este nyolckor rajtolt az első futam, és éjfél körül ért véget a küzdelem. Azon az estén a világbajnoki címvédő dán Nielsen kétszer is hibázott, így csak a harmadik helyen várta a folytatást. Az első körben az amerikai Ermolenko és a dán Gundersen állt az élen, 13—13 ponttal. Másnap délután, a második húszfutamos versenyen már hibátlanul motorozott Nielsen, a maximális 15 pontot szerezte. Az első felvonás után élen álló Ermolenko és Gundersen egyaránt 11—11 pontot gyűjtött be, így különfutamban döntötték él az ezüstérem sorsát, amelyet végül a dán fiú szerzett meg. A világbajnoki döntő végeredménye: 1. Hans Nielsen (dán) 27, 2. Eric Gundersen (dán) 24, 3. Sam Ermolenko (amerikai) 24, 4—5. Jonsson, Nilsen (svédek) 22—22, 6. Doncaster (angol) 20 ponttal. A döntőbe jutott és a magyar pályákról is ismert angol Cross, csehszlovák Matossek és Kas- per a mezőny második felében végzett. Az egyetlen lengyel résztvevő Jankowsky meglepetésre csak 8 pontot motorozott, míg a holland Kroeze búcsúzott a versenyzéstől. Mindketten motoroztak már a nyíregyházi stadionban is. Képünkön: a címvédő dán Nielsen. (kábái) AZ NSZK ÉRT CÉLBA. Miskolcon a népkerti sporttelepen vasárnap került megrendezésre az idei salaikmotoros csapatvilágbaj- nokság „C” csoportjának 4., egyben befejező fordulója. Az eseményre 5000 néző volt kíváncsi, de ezúttal nem sok örömük telt a látottakban. Rengeteg volt a bukás, a sorozatos elcsúszás, és ezért szinte minden futamot meg kellett ismételni. A verseny csaknem négy órát vett igénybe, s végül az NSZK válogatottja bizonyult a legjobbnak. A magyarok közül csak Adorján és Tihanyi árult el megbízható formát, a többiek rapszodikusan motoroztak. Az összesítésben a ,,C” csoport végeredménye: 1. NSZK 140 pont, 2. Olaszország 136 pont, 3. Magyarország 134, 4. Ausztria 57. Vi(U kalapácsvetésben győzött „Szeretettel köszönt]ük vendé- geiniket” — hirdette a felirat Nyíregyházán a városi stadion bejáratánál. A nemzetközi atlétikai verseny résztvevőit köszöntő feliratot a szívélyes házigazdák százszázalékosan valóra váltották. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy gyönyörű pályával fogadták az érkezőket a figyelmes rendezők. Színes műsorfüzet, konzervgyári termékbemutató, üvegből készült emlékérme ... A vendégvárás tehát igazán szembetűnő. Szombat délután, 15 óra. Zászlókat lobogtat a szél, pattog a zene ritmusa. Odabent a versenypálya piroslik, a stadiont övező külső körben sportolók melegítenék. A lelátóin szép számú kíváncsiskodó nézó. Formaruhás versenybírók helyükön állva várják a verseny kezdetét. Aztán mintegy varázsütésre benépesül a „nagy színpad”, kezdetét veszi az NYVSSC Zsúr Kupa elnevezésű atlétikai viadala. A férfiak mezőnyében 10, a nőknél 7 számban avattak győztest. Mintha csak megkongatták volna a sportág őszi harangját, névisszajött Nyírbátorba, aminek éppen húsz esztendeje. A Nyírbátori BSC súlyemelőinek egyik edzője — a másik Usztics Mihály — és versenyzője. Miért lép versenydobogóra túl a negyedik ikszen? — Egyfajta példamutatásként. A klub fiatal sportolói az edzéseken példásan dolgoznak, ám a versenyeken mintha félnének. Ezért számukra úgymond megnyugtató, és egyfajta dopping, ha én is indulok — ad magyarázatot Csonka Sándor. Nem jellemző ez a lámpaláz a tanítványok egyikére, a fiára. Csonka Zoltán már pöttömnyi gyerekként magába szívta a súlyemelés levegőjét. Míg a töbhány számban rákapcsoltak a résztvevők, így a nézők helyenként érdekes küzdelmeknek lehettek tanúi. Kedves vendégek, a régi idők atlétái — Naményi Lenke, Kónya Mária, Méhész Mihály, Zsilinszki Ilona ... — is eljöttek a „nagy találkozóra”, kezet szorítottak a régi ismerősökkel. Az időjárás is kegyes volt az atlétákhoz, szép napsütés, gyenge szél fogadta a résztvevőket. Immár „futbalLméretű” közönség előtt versengtek — mintegy kétszázan — lengyel, csehszlovák, jugoszláv, szovjet és a hazai klubok atlétái. Két nyíregyházi győzelem vezette be a Zsúr Kupa versenyt. Diszkoszban Hunyadvári, távolban Bakosiné Senczi Erika végzett az első helyen. Nagy tapsot kaptak teljesítményükért. Nagy eredményben reménykedtek a rendezők a kalapácsvetés döntőjében, amely végül szombathelyi háziversennyel zárult. Vida mozgott legjobban, másodikra érte el a 76 méteren felüli eredményt. Az idei bajnok, Gécse- ken a fáradtság jelei mutatkoztak, nem tudott 75 méter fölé kerülni. Diszkoszban Ficsor, nagyobbat dobott, mint a miskolci OB-n, ezzel meg is nyerte a viadalt. A nézők érdeklődéssel várták a világbajnokságot is megjárt, idei magyar bajnok, Molnár Tamás 400-as futását. A nyíregyházi versenyző gyenge idővel második lett, kisebb sérülés zavarta mozgását. A nők ugyanilyen távján — örömünkre — Petrika Ibolya győzött, bizonyítván: nem lehet őt leírni. Látványos szám volt a férfi 800 méter, ahol bajnoki mezőny indult, ahol az elsők között csak a célfotó tudott rendet teremteni. A tatabányai atléta visszavágott versenyzőtársának a bajnokságon elszenvedett vereségéért. A villanyfényben befejezett hármasugrás vaskos meglepetéssel ért véget. Az ebben a számban is elindult Pá- lóczi másodikra érte el legjobbját, ez elegendőnek bizonyult Bakosi BéLa legyőzéséhez, aki 15,70-et teljesített. Kihirdették az „utolsó” eredményt, eldőlt, hogy férfiaknál Vida és Szalai, nőknél Priszav- iiyuk és Glocz kapták a legeredményesebb versenyzőknek járó pénzdíjat. A gyorsmérleghez tartozik az is, hogy a feltételek jók voltak a városi stadionban. szakmunkásképzőben géplakatos tanuló, és a gyárban gyakorlatozik. A fiú egy ígéretes sportpálya- futás elején áll, az apa pedig lassacskán visszavonul a versenyzéstől. Hogy mikor? — Ha a fiú többet emel mint én, akkor befejezem a versenyzést. Remélem már decemberben, az országos bajnokság döntőjéé tú&eneL Azr ifjabb Csonka eddigi legjobbja összetettben 167/75 és 92 kg. Már csak tizenhárom kilogramm kell, és a papa búcsút mondhat a versenydobogónak. Mán László pontosan tevékenykedtek a versenybírók, a rekortán is sok dicséretet kapott. Eredmények: FÉRFIAK 100 m: l. Utasi (Saig. KSE) 10,09, 2. Nagy (NYVSSC) 11,26, 3. Dzwigaj (lengyel) 11,34. 400 m: 1. Kolomojecz (szovjet) 47,46, 2. Molnár T. (NYVSSC) 49,04, 3. Stmad (csehszlovák) 49,97. 800 m: Három helyszín, három korosztály. Szabó Tünde nyolcadikos, Csabai J udit gimnazista, Molnár Tamás főiskolás, mindhárman az NYVSSC versenyzői. Most ezen a háromszögön kalandozunk. Na, ae viccelj! Szegény Tünde. Amikor a phenjani úszó IBV előtt edzésen lazított, rögtön megkapta: ennyi pénzt nem fogunk kidobni azért, hogy te lazsálsz. Ugyanis egyesülete fizetett a kiutazásáért. Edzője, Vajda Tamás hozzátette, ha a másik magyar hátúszó kislányt, Hajdút, a Vasas versenyzőjét, akit éremesélyesként vittek ki, Tünde nem veri meg, haza se jöjjön. De ha érmet hoz Phenjanból, akkor a szeptemberi hónapot pihenéssel töltheti. így utazott el a nyíregyházi úszónő. Eredmények abszolút nem érkeztek a távoli országból, csak annyi, hogy Szabó 4. lett 200 háton. Vajda vett egy virágcsokrot, szépen kigyalogolt az állomásra. Megérkezett Tünde, nagy ováció, gratulálás, puszi, majd következett az élménybeszámoló. Milyen időt úsztál 200 háton? 2:24,8-at, újabb gratuláció. Ekkor még az edző nem tudta, hogy 100-on aranyérmes lett. És a rövidebbik távon? Első lettem. Na ne vicceljél, komorodott el a szakvezető, de mikor a többiek is nevetve bólogattak, akkor esett le a kétforintos. Szegény Tünde. Két kilót fogyott és még ki kellett bírni azt, hogy edzője a nyakába ugrik. Az ígéret szép szó... Ezt egyikőjük sém felejtette el. Bár kijár az uszodába Szabó Tünde, amúgy szolidaritásból, de majd csak szeptember 21- én, saját kérésére, kezdi az edzéseket. Megérdemli. 1. Szalai (TBSC) 1:48,52, 2. Bereczkl (DVTK) 1:48,62, 3. pocsai (TBSC) 1:48,97. 3000 m: 1. Serfőző (DVTK) 8:10,59, 2. Banal (Dombóvár) 8:14,69, 3. Kadlót (Salg. KSE) 8:15,08 . 4X100 m: 1. Titovbras (jugoszláv) 44,41, 2. DVTK 44,53, 3. Kisvárdai SE 45,12. Távol: 1. Pálóczi (TBSC) 779, 2. Tóth Cs. (TBSC) 736, 3. Hargitai (DVTK) 735. Hármas: 1. Kis vidéki kislány, akit Egerszegi Krisztina mestere, a BVSC-s Kiss László pá- tyolgatott Strasbourgban, az úszó EB-n. Csabai Judit úgy érezte magát, hiszen mindegyik magyar úszó mellett ketten-hárman segédkeztek, neki meg egy fél „pótpapa” jutott. Inkább úszott, s nem is akárhogyan. Ahogy ott állt a dobogón a két német kislány mellett, mintha két kombináltszekrény mellé egy kecses virágtartót állítottak volna. A két NDK-snak majdnem lelógott a válla a dobogóról, Jutka meg csak megszeppenve ott állt és nézett. Az „úszópápa”, Széchy Tamás mondta is a 800 után, ha nem kezd bele annyira, még második is lehetett volna. Szalnyjkov, a többszörös világcsúcstartó is gratulált a bronzéremnek a díjkiosztó után. Az éremeseknek „Hares” (Hargitay András) beígért egy EB-s törülközőt és 5 kg banánt, de Csabai legnagyobb bánatára nem lett belőle semmi, csak a nyál futott össze a szájában a gyümölcs említésekor. Az étel szörnyű volt, mondta fintorogva, állandóan „zsiráfhúst” adtak, valami szósz- szál leöntve, ami formájában hasonlított a sivatagi állatra. A bankett egy strandon zajlott, ahol lehetett csúszdázni, meg hullámfürdőzni. És hogy mennyire gondolt Csabai itthon maradt edzőjére, Szűcs Csabára, jelPálóczi 16,20, 2. Kovács I. (BEAC) 16,04, 3. Bakosi (NYVSSC) 15,70. Gerely: 1. Bolgár (Szeged SC) 72,20, 2. Csider (MTK-VM) 70,22, 3. Knausz (MTK-VM) 68,90. Diszkosz: 1. Ficsor (NYVSSC) 62,04, 2. Németh (Haladás) 60,32 , 3. Kerekes (NYVSSC) 53,96. Kalapács: 1. Vida (Haladás) 76,04, 2. Gécsek (Hala- clás) 74,82, 3. Szitás (Haladás) 74,30. NŐK 100 m: Owcark (lengyel) 11,04, 2. Daku (NYVSSC) 12,08, 3. Má- dai (NYVSSC) 12,52. 400 m: 1. Petrika I. (NYVSSC) 54,72, 2. Dolecka (lengyel) 59,57, 3. Le- iszkaja (szovjet) 59,50. 809 m: 1. Glocz (lengyel) 2:05,48, 2. Hor- váth (BVSC) 2:07,04, 3. Todorán (Nyírbátori BSC) 2:08,86. Magas: l. Priszavnyuk (szovjet) 180, 2. Májer (Dombóvár) 165, 3. Dycht (lengyel) 165. Távol: 1. Senczi E. (NYVSSC) 617, 2. Kovács (Debr. Sí) 615, 3. Wrodaczyk (lengyel) 588. Súly: 1. Wasczuk (lengyel) 14,02, 2. Baja (NYVSSC) 12,83, 3. Wlodarczik (lengyel) 12,45. Diszkosz: 1. Hunyadvári (NYVSSC) 50,84, 2. Wasczuk 46,18, 3. Baja 44,58. Kovács György zi, hogy hozott neki a jövő évi olimpiát reklámozó trikót. ök már előre gondolkoznak?! Dicsőség és pénz „Csúcsszínvonal, csúcstechnika és titkolózás. Ez jellemezte a római atlétikai VB-t. Mindenki ott volt, aki számít. A legjobbak, Moses, Aquita külön szállodában lakott, semmit nem tudtunk róluk, Lewis egy kastélyt bérelt magának, ök voltak az „istenek”, akikhez közelíteni sem lehetett. Míg Ben Johnson, a 100-as világcsúcstartó a másik véglet, 6 kedélyesen elbeszélgetett velem. Semmi kézfogás, semmi érintés, erre nagyon vigyázott, nehogy lesérüljön. Egyébként az ő futása és a férfi 400-as döntő volt szerintem a legszenzációsabb verseny a VB-n. Miután nem jutottam a középdöntőbe, egy héten keresztül napi 5—6 órát töltöttem a stadionban, a sportolóknak fenntartott külön szektorban. A Coca-Cola cég 20 standot helyezett el a verseny színhelyén és a szállodában, és ott bárki bármenynyit ihatott. Mellettük a Fu- ji-cég kínálta termékeit, de már pénzért. Ámulatba ejtett az orvosi ellátás. Egy olasz atléta súlyos húzódást szenvedett. Egész éjjelre rákapcsoltak a lábára egy „masinát”, másnap semmi baja nem volt. Az ellátás sajnos állandóan makaróniból állt, mindig másképpen elkészítve.” (Molnár Tamás) Máthé Csaba Apa és fia a dobogón Phenjan, Strasbourg, Róma — szabolcsi sztmael Olimpiai triki ai edzőnek Vagy versenyez. Utóbbi azonban már kuriózumnak számít, mint a nyírbátori Csonkáék esetében. Legutóbb Nyíregyházán, egy területi minősítő és kiválasztó versenyen lépett dobogóra apa és fia. Természetesen külön- külön, az egyik igazán férfias sportágban, a súlyemelésben. A negyvenöt esztendős apa, Csonka Sándor a fővárosban dolgozott, ám katonaidejét Nyírteleken töltötte. Itt ismerkedett meg a súlyemeléssel. Csak úgy amatőr módon, egymástól tanulva. A leszerelést követően visz- szament Csepelre, ott már komolyabban folytatta és másfél év gyakorlást követően versenyeken is indult. Nem ért el világraszóló eredményeket, de az I. osztályú szintig eljutott. Aztán bíek kisautókkal játszottak, ö fából készített tárcsákat emelgetett. No nem kényszerből, azért mert tetszett neki. Aztán öt esztendeje kezdett el edzésekre járni és azóta szép eredményeket tudhat magáénak. Úttörőként az országos bajnokságokon rendre dobogón, vagy annak közelében végzett. A tizenhatodik éves fiú most korcsoportot váltott, a serdülők között versenyez, és már teljesítette az aranyjelvényes szintet. A Csonka család egyébként igazán sportos. A másik két gyerek közül a 14 éves Tünde magasugró, a három évvel idősebb nővére Dóra Is atletizált. A két férfi nemcsak az edzőteremben van együtt. Az apa meós a fúrógépgyárban, a fiú a 140-es Még alig ocsúdtunk fel az ámulatból, már következett az újabb nemzetközi viadal: IBV, ifi Európa-bajnokság, felnőtt EB, majd világbajnokság. Ok pedig mintha világéletükben világ- és kontinensversenyeken indulnának, olyan természetességgel gyűjtötték a sikereket. Strasbourg, majd egy óriási ugrás IPhenjanba, majd ismét vissza a jó öreg Európába, az örök városba, Rómába. — K férfi MM méter mezőnye. (Jávor László felvételei) II aenii „zsiráfbís” Nem különösen meglepő az, hogy testvérek küzdenek egymásért, esetleg egymás ellen a különféle sportpályákon. Az pedig akár természetesnek is tűnhet, ha egy fiú arra a sportágra voksol, amelyben papája is versenyzett.