Kelet-Magyarország, 1987. szeptember (44. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-14 / 216. szám

4 Kelet-Magyarország 1987. szeptember 14 LOVAS FOGATTAL ORGOVANYBOL AZ NSZK-BA. As Orfo- vány melletti Csősz-tanyáról szeptember 1-jén elindult egylovas fogatán az NSZK-ba Franz Rudolf SchQgl gaidorfl nyugdíjas gépkocsivezető, aki régi álmát valósítja meg azzal, hogy — hosz- szú utat tesz meg fogaton. Ehhez a járművet és a lovat nálunk szerezte be. Leánya kíséretében Orgoványtól Gaildorfig 1400 kilo­métert hajt. A régi féderes hintó alkalmi tetőt is kapott; sátor védi a bakon ülőket és a saroglyábán elhelyezett zabot, szénát. Schögl úgy tervezi, hogy 50 kilométerenként pihenőt tart. Min­denre gondolva két pótkereket is visz a 40 napra tervezett útra. (MTI Fotó: Karáth Imre felvétele) /------------------------------------------í Anya és lánya Kettős lakodalom A z ifjú pár és a násznép megérkezett a Tuzséri Községi Tanácsra. Több minden furcsa volt. Egy anyakönyvvezető helyett kettőt, egy pezs­gősüveg helyett szintén kettőt, a megszokott öt pezs­gőspohár helyett 9-et láttak. Nem értették, hiszen a lány és ,a fiú mások eskü­vőjén oly gyakran és jál megfigyelte: kiből, miből hánynak kell lennie. De a boldogságuk sokkal nagyobb volt, mintsem hogy a körülményekkel foglalkozzanak, mégha azok nem mindennapiak is. Csillogó szemmel, piruló arccal várták, hogy áhítattal kimondhassák a mindkettejük egész életét meghatározó „igent”. A ceremónia után másik anyakönyvvezető lépett az őket összeadó helyére, ís ia következőket mondta: a helyet legyenek szívesek átadni a következő párnak. Ekkor a fiatal, immár házaspárnak ia meglepetéstől fel­akadt a szeme, elállt a lélegzete. Ugyanis a következő házasulandó párt a fiatalasszony középkorú édesanyja és annak élettársa alkotta. Így a násznépnek a két es­küvőre csak egyszer kellett fáradnia. Mindannyiuk örö­me a csodálkozásuknál is nagyobb volt. (A lakoma költségeinek, la nászajándékok — ha volt —, a menyasszonytánc révén befolyt pénzösszeg elosztásáról, valamint a nászúiról nem kaptunk je­lentést.) (cselényi)-------------------------------------------------------------------------------------/ Aktív életmód — hosszú élet Űjabb felmérés szerint a nor­végok testileg nagyon edzett, aktív emberek. A népességnek csaknem a fele rendszeresen, hetente vagy legalább kétheten­te végez a szabadban valamilyen sportszerű testmozgást. Nyá­ron főként a futást, a kocogást és a kerékpározást, télen — leginkább a hétvégeken — a sí­futást kedvelik. A legaktívabbak Oslónak és környékének a lakói — ott a lakosságnak 56 százaléka rend­szeresen fut, kocog, biciklizik, vagy sízik. Ez lehet az egyik oka annak, hogy a norvégok viszonylag hosszú átlagos élet­kort élnek meg. A norvég fér­fiak átlagos élettartama 72,7 év, a nőké 79,5 év. (A megfelelő magyar adat 65,6, illetve 72,5 év!) Apáról fiúra A szódásmester Csattog, zakatol a gépszíj, sistereg a kerekes töltőgép. Csit. . . csatt... Nyíregyháza, Só­lyom utca 15. szám. Feji bácsi — miköz­ben dolgozik — em­lékezik. Ha valaki­ről el lehet monda­ni, hogy élete egy dologgal függ össze, úgy ö az. A helyiség' zajából az idős em­ber élete csendül ki. — Szóval az érdek­li, hogyan élek, mit. csinálok? Hát jó, megpróbálok vála­szolni, de előrebo­csátom, nem időren­di összefüggésben mondom a dolgokat 1915-ben születtem, azóta is itt élek. Hat- esztendős korom óta vagyok kapcsolat­ban az üveges szódá­val, apámtól — Gu- nyecz János — örö­költem, aki szintén szódásmester volt öten voltunk testvé­rek, valamennyien ezt a mesterséget szerettük. Valóban: a Gu­nyecz név száz esz­tendeje márkát je­lent Nyíregyházán. Feri bácsi nem is di­csekedni akar ezzel, nem hunyorít jelen­tőségteljesebben. Inkább tényt szögez le, hogy jól eljárt az idő azóta. Aztán mesél tovább, való­sággal szemünk elé citálja a nyíregyházi szódagyártás törté- netét. REGGEL NÉGYTŐL „Itt a szódás! Szódavíííz! Hi­deg szódát tessék!” Nosztalgiá­val gondol gyermekéveire, ami­kor beállt dolgozni az apja mel­lé, amikor még a gyógyszertár is árult szódavizet, mert higéni- kus italként kezelték. — A lovaskocsin csak letakar­va volt szabad szállítani — me­séli. — Egyik alkalommal 3 pen­gőre büntette a rendőr, mert nem tartotta be ezt a szabályt. Makacs ember lévén — mivel nagy pénzről volt szó — nem fi­zetett, inkább két napot ült a városi rendőrség fogdájában. Utcára nyíló, régi roskadozó szódásüzem Gunyecz Ferencé. Utolsó mohikán ő a szakmában, mellette dolgozik Gyuri nevű fia is, aki valóságos Toldi Mik­lós alkat. Nehéz elszakadni a kis üzem varázsától, különösen ak­kor ha azt inkább szódás-múze- umnak kéne nevezni: a század- korbeli üvegek, a hetvenéves gép, teszik azzá. Az idős ember tovább beszél féltett kincseiről. — Tudja, hetvenkét éves fejjel, már sok mondanivalója van az embernek. Reggel négy órakor kelek, megetetem a lovat, fúrok- faragok, javítom az üvegeket. HA AZ ÜVEG MESÉLNI TUDNA... — Ezek az üvegek — mutat maga köré — ha mesélni tudná­nak. A régi Időkről, a vasárnapi ebédekről, a kiskocsmák hangu­latáról, az emberekről. Hány üveget, ballont töltött meg élete során. Nehéz lenni pontosítani. — Árvíz lenne az utcán — mondja hamiskás mosollyal. — Akkoriban sokáig a Sóstói útról, a Jósa-kútról hordtuk a vizet a szódagyártáshoz, mert olyan tiszta volt, akár a gyöngy . . . Voltak nehéz napjai életében. Ilyen volt az 1969-es esztendő, amikor hiányzott a szódagyártás nélkülözhetetlen kelléke: a szén­sav. — Magam fogtam a készítésé­hez — így az öreg. — Jöttek is Pestről, Debrecenből, Békéscsa­báról kíváncsiskodók. „Hogyan csinálja?” Elmondtam, igyekez­tem segíteni rajtuk. Ilyen volt ő, élete eddigi sza­kaszán. — Hogyan bírja erővel, nem fárad el estére? Csak legyint, ahogyan a szóra sem érdemes dolog fölött szok­tak az emberek. — Megszoktam a munkát, öt­hatszáz üveget töltök naponta. Ezeket ládázni, emelgetni kell — mondja. Régen sokféle szép üveg volt -Gunyeczéknek, színesek, negyed- és félliteresek. Vendégkörük, a város ismert korcsmárosai. MAGA IS ISSZA Maga is issza saját töltésű szó­dáját, elárulja: leginkább a könnyűborból készült kisfröcs- csöt szereti. — Hát így élek — fejezi be történetét a szódásmester, aki azon kesereg, hogy kihalófélben a szakma, meg hogy nem gyár­tanak szódásüveget, ezzel jelen­tősen csökken a készlet. — Meddig akar még dolgozni? — kérdezem. Felkapja a fejét. — Amíg élek, ameddig csak mozogni tudok! Kovács György Fonák művelődéstörténet Könyvtárak vámpírjai „KÖNYV-VÁMPÍROK” — ezzel az elnevezéssel illeti a köny- vészet nyugati szakirodalma és a művelődéstörténet krónikája is azokat, akik a könyv iránti vonzódásukat a beteges tettek elkö­vetéséig fokozzák. Hogy ilyenek is vannak, arról néhány, 19. szá­zadi eset, könyvekért elkövetett gyilkosság, mi több, tömeggyil­kosság tudósítása értesíti az utókort. Ez persze inkább a pszichopa­tológia szélsőséges példatárába tartozhat, mármint a könyvért elkövetem öldöklés, de a „bib- liovámpirológia” (nevezzük ön­kényesen így ezt a szellemi bű­nözést) enyhébb eseteket is szá­mon tart. A szakértői vélemény tudni­illik azt állítja, hogy mindany- nyiunkban ott bújkál a könyv­imádat kis ördöge. Természe­tesen a műveltség különféle szintjein más és más az ördög mérete, vehemenciája. A kultúrhistória franciaor­szági lapjai számon tartanak egy Antoine-Henrl-Marie-Bou- lard nevű tudós jogászt még az első császárság idejéből, aki rendkívül tehetős lévén antik­váriumokból és árverésekről annyi könyvet összevásárolt, hogy halála után öt, könyvvel teli házában félmilliónál több kötetet találtak. Éspedig azon­mód csomagolva, amint egykor odaszállíttatta őket. A jogász tehát nem volt olvasó ember, csak gyűjtő. S hogy ezt a bib- liobűnözés példatárába merem sorolni, az Bouard úr szellemi jogutódjainak enyhe megvetéséből adódik: ma is vannak, akik ol- vasatlanul halmozzák polcaikra a mutatós köteteket... S ez felér — ha nem is bűnözéssel, de — némi szellemi vétkezéssel. A következő kategória a fele- idékeny könyvgyűjtők alfaja. Ok azok, akik mások könyvtárá­ból gyarapítják sajátjukat. A. Cim francia újságíró és könyv- gyűjtö ezeket veszedelmesebb könyvtárpusztítóknak nevezi, mint az egereket, avagy a mo­lyokat. Ide tartoznak azok a ..gyűjtők” is, akik könyvtárak­ba felejtenek el visszavinni szá­mukra fontos műveket, inkább megfizetik a kártérítést és a büntetést is. A nyíregyházi me­gyei könyvtár adatai szerint évente mintegy három-négyszáz példány könyv kerül ki örökre a polcokról, no persze „elvesz­ítés” és elvesztés között különb­ség van. Az igazi könyv-vámpir, a könyvtárak valódi és első szá­mú közellensége a csonkitó. Idegen könyvekből önmaga szá­mára kivág oldalakat, illuszt­rációkat. Ennek a bűnözőnek a klasszikus példája az a Bag- ford nevű angol tudós, aki a 17. és a 18. század fordulóján csak címoldalakat lopkodott össze, majd ezekből könyveket köttetett; Ilyen címlapokból fűzött művekből 100 kötetet harácsolt össze (ma is ott van­nak a londoni British Museum- ban). Valamikor a középkorban a könyvlopás igen súlyos bűn- cselekménynek számított, és lo­pásnak minősült a tartalmi el­tulajdonítás, a jogtalan máso­lás Is (innen hát a korszerű szerzői jogvédelem elve a hang- és videofelvételek körében). És még néhány tény a már említett szélsőségekről. A könyv iránti szenvedélyes sze­relem emberöléshez is vezetett már — bizonyítja ezt egy Tinius nevű német (1764—1846) könyv­gyűjtő cselekménye: könyvei­ért lakásán meggyilkolt egy gaz­dag lipcsei kereskedőt. Egy másik per (1696) vádlottja a barcelonai Don Vincente volt, aki egy könyvritkaság, az 1482- ből származó s egyetlen pél­dányban nyomott mű („Fürs e ordinations fetes par los glo- riosos reyes de Aragon”) meg­szerzéséért 10 ember életét oltot­ta ki. A kultúrtörténet szerint a vesztőhelyre menet közölték vele, hogy a könyv hamisítvány volt. Illetve világszerte több másolat is készült belőle. ★ (E néhány könyvtörténeti kri­mit lelkiismereti mementónak is szánhatnánk: akiknek most a polcára nézve eszébe jut néhány könyv eredeti tulajdonosa, köny- nyítsen lelkén.) Szilágyi Szabolcs A kultúrvandalizmus áldozatai. Rongált, tépett könyvek a me­gyei könyvtár „bűnjelgyűjteményében”. Egyszer kiállítást Is ren­deztek az ilyen megcsonkított művekből, (f. z.) Tízéves a Márka-kupak akció A „10 éves a Márka kupak” akció 1987. szeptember 9-én Egerben megtartott sorsoláson a következő nyereménytár- gyak kerültek kisorsolásra: 233144 sz. DTR 10. telefonrög- Zítő (KÖNYVÉRT), 232220 SZ.: kiskönyvtár (IPV), 231030 sz.: kiskönyvtár (Állami Biztosí­tó), 232775 sz.: kazettás mag­netofon (Édesipari Vállalat), 232670 sz.: kazettás magneto­fon (DELTA), 233302 sz.: zseb- számológép (Herbária), 233232 sz.: zsebszámológép (Herbá­ria), 233124 sz.: kozmetikai díszdoboz (Luxus Áruház), 231570 sz.: kozmetikai díszdo­boz (Caola), 232440 sz.: koz­metikai díszdoboz (Délker), 231958 sz.: kozmetikai díszdo­boz (Caola), 231336 sz.: Malév repülőtáska (Malév). AJÁNDÉKCSOMAG (Körül­belül 3D0 forint értékben a Borgazdasági Vállalatok és pincegazdaságok, Édesipari Vállalat, BRG, CAOLA, HER­BARIA, DÉLKER, Állami Biz­tosító, KÖNYVÉRT, COOP- TOURIST, Luxus Aruház, DEL­TA, MALÉV, Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat ajándékai): 231206 sz„ 233669 SZ., 234002, sz. 231699 sz„ 232006 SZ., 232784 sz., 233295 SZ., 231741 SZ., 231421 sz., 232930 SZ„ 233076 sz„ 233311 sz., 232652 Sz„ 231300 SZ., 232412 sz., 233577 SZ., 231949 SZ., 231400 sz., 233412 SZ., 232133 sz. Ajándékkosár (körül­belül 200 forint értékben a Borgazdasági Vállaltok és Pin­cegazdaságok, Édesipari Vál­lalat, BRG, CAOLA, HERBA­RIA, DÉLKER, Állami Bizto­sító, Könyvért, COOPTOü- RIST, Luxus Aruház, DELTA, MALÉV, Idegenforgalmi Pro­paganda és Kiadó Vállalat ajándékai): 232351, 231722, 233225, 233041, 232308 , 231374, 231476, 231160, 232284, 233440. fT V j HALLGASSUNK g* Ly»l|J NÉZZÜNK MEG EK 1987. szeptember 14., hétfő KOSSUTH RADIO 4.30— 7,59: Reggeli zenés mű­sor. — 8,20: Mit üzen a rádió? (ism.) — 9,00: A hét zenemüve. — 9,30: Szécsi Margit versei (ism.). — 9,40: Ki kopog? — 10,05: Nyitnikék. — 10,35: Ka­tonadalok. — 11,00: Bioritmus. — 11,34: A Prométheusz-rej­tély. — 12,30: Ki nyer ma? — 12,45: Házunk tája. — 13,00: Klasszikusak délidőben. — 14,10: Philemon és Baucis (ism.) — 14,25: Csínom Palkó — rész­letek. — 14,55: Édes anyanyel­vűnk (Ism.). — 15,00: Veszély­ben. — 15,30: Madrigálkórusok. — 16,05: Észkeréken a világ­ban. — 17,00: Gazdasági maga­zin. — 17,30: Ferencsik János — 41/36. rész. — 17,57: Népda­lok. — 18,15: Mese. — 18,25: Könyvújdonságok. — 18,30: Esti Magazin. — 19,15: Vendég: a Magyar Posta elnöke. — 20,30: Beethoven: C-dúr zongoraver­seny. — 21,04: Vészi Endre hangjátéka. — 22,20: Tíz perc külpolitika. — 22,30: A telefon­nál: Szilágyi János. — 23,30: Egy rádiós naplója. — 0,15— 4,20: Zenés műsor. HETÖFI RÁDIÓ 4.30— 7,59: Reggeli zenés mű­sor. — 8,05: Az Állami Népi Együttes felvételeiből. — 9,05— 12,00: Napközben. — 12,10: Filmzene. •— 12,25: Kis magyar néprajz. — .12,30: Népi zene. — 13,05: Slágermúzeum. — 14,00: Kettőtől ötig... — 17,08: Nép­zenei felvételek. iSr- 17,30: ötö­dik sebesség. — 18,30: Zenekö­zeiben. — 19,30: Sportvilág. — 20,05: Zenés beszélgetés Dobsa Sándorral. — 21,05: Beszélgetés a musicalről. — 22,05: Nemcsak zene. — 23,20: A sopoti feszti­vál. — 0,15—4,20: Zenés műsor. BARTÓK RADIO 6,05: Muzsikáló reggel. — 8,10: Gounod operáiból. —9,00: Hangverseny. — 10,16: XX. szá­zadi zene. — 11,24: Pygmalion — opera. — 11,55: Kamaraze­ne. — 13,05: Egy opera törté­nete ... — 14,23: Zenekari mu­zsika. — 15,30: Nadia Boulan­ger. — 16,00: Borisz Godunov — részletek. — 16,56: Kalmár László műveiből. — 17,30: Dzsessz. — 17,55: Zenekari mu­zsika. — 18,30: A hét zenemű­ve. — 19,05: Kamarazene. — 20,03: Operaáriák. — 20,30: Rockpódium. — 21,00: Egy rá­diós naplója. (Folytatása 23,30- tól a Kossuth Rádióban.) NYÍREGYHÁZI RADIO 6,20—6,30 és 7,20—7,30: Hírek, tudósítások Észak-Tiszántúlról. (A reggeli adás szerkesztője: Várkonyi Zsuzsa.) — 17,30: Hí­rek. — Heti programajánlat. — Sportösszefoglaló. — Mini- fórum. A műsor telefonszáma: 11-141. — 18,00—18,30: Észak-ti­szántúli krónika. — Lapszemle. — Műsorelözetes. (A délutáni adás szerkesztője: Samu And­rás.) VÁROSI TV .19,30: Mese. — Az első tanév­nyitó az Egészségügyi Szakkö­zépiskolában. — Szív-klub. — Táplálkozzunk egészségeseb­ben! — Együtt Nyíregyházáért, együtt a jégpályáért! — Néző­ink kérdezték ... — Külterüle­ti építkezések. — Évadnyió a színházban. — Kulturális prog­ramajánlat. — Vietnami béke- gyűlés. — Telekvizió. — Zöld- sarok. — Reklám. — Sport. (NB Il-es labdarúgó-mérkőzé­sek. — Beszélgetés Csabai Ju­dittal. — Atlétikai Zsur Kupa. — Kick-box karateverseny.) szlovák tv—í. 16,00: Ausztrália (dokumen­tumíilm 2. rész). — 16,30: Bi­zalmas levelek. — 17,00: Kato­nák műsora. — 17,50: A krome- rizi képtár. — 18,20: Esti me­se. — 18,40—19,10: Kulcsok az ismeretekhez. — 19,30: Híradó. — 20,05: A szerelem jogával (tévéjáték). — 21,30: önök kér­ték (szórakoztató műsor). — 22,30: A béke nemzetközi éve. SZLOVÁK TV—2. 16,45: Spanyol természetfilm­sorozat. — 17,15: Fiataloknak FF. — 17,40: Verebek a tüske­bozótból (tévésorozat 2. rész). — 18,25: Telesport. — 18,30: A hét eseményei magyar nyel­ven. — 19,00: Torna. — 19,10: Esti mese. — 19,30: Híradó. — 20,00: Kanadai kupa (jégko­rongmérkőzés). — 21,30: Hír­adó. — 22,00: Világhífadó. — 22,15: Kulturális magazin. SZOVJET TV 14,00: Hírek. — 14,15: Az orosz beszéd. — 14,45: Szóljatok, har­sonák! — 15,15: Hírek. —15,20: Marx: A töke megjelenésének 120. évfordulója. — 15,40: Pilar Rioja táncol. — 16,15: Moszk­vai építészek. — 16,45: Világ- híradó. — 17,00: Kanada jégko­rong kupa. — 19,90: Híradó. — 19,40: Az átalakítás fényében. — 19,50: Közvetítés a moszkvai Szféra Színházból. — 21,25: Vi- lághiradó. — 22,00: Keresem a sorsom (film). — 23,40: Hírek. — 0,21: Tamara Szinyavszkaja dalestje. MOZIMŰSOR Krúdy mozi: ÉLNI ÉS MEG­HALNI LOS ANGELESBEN. Béke mozi de.: A SMARAGD ROMÁNCA. Du.: TÉMA. AZ UTOLSÖ SZŐ JOGÁN I—II. Móricz mozi: CÁPAETETÖ. GYILKOS BOLYGÓ.

Next

/
Thumbnails
Contents