Kelet-Magyarország, 1987. szeptember (44. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-14 / 216. szám

2 Kelet-Magyar orszig 1987. szeptember 14. Pillanatképek a „környezetünk díszei” című kiállításról, amely még ma is megtekinthető Nyíregyházán, a megyei művelődési központban: virágok, ásványok, kisállatok, kaktuszok — minden mennyiségben, (jávor) Sokan tartoznak nagy összeggel Adóív pótlékkal A napokban kapják kézhez az állampolgárok az adóíve­ket. Ez bizony nem öröm, de kellemetlen meglepetésben lehet részük azoknak, akik március 15-ig elfelejtették be­fizetni adójuk első félévi részletét. Az ő adóiveiken ugyan­is már szerepel az adópótlék, amit a fizetés elmulasztása, illetve a késedelem miatt róttak ki a tanácsok. Az úgynevezett lakossági •adó (pl. háaadó, ebadó, ház­táji és kisegítő gazdaságok jövedelemadója) összegének egy százalékát számítják fel — március 15-től havonta — adópótlékként. Nagyon hiányzik Sokan meglepően nagy összeggel tartoznak a közös­ségnek. Van olyan ember, akinek százezer forint adó­hátraléka gyűlt össze... A tanácsok kasszájából égetően hiányzik az a pénz, utat kell építeni, csatornarendszert felújítani, bölcsödét bővíteni — mert az adó erre megy el. A megye kisebb települé­sein lakók jobban megérzik az élelmiszerbolt, a ravatalo­zó, az autóbuszmegálló hiá­nyát, épp ezért általában időben befizetik az adót, ez úgyis visszajut hozzájuk. Nyíregyházán más a helyzet. Rengeteg az adóhátralék, az adótartozás. Bár a tanács jóval az adófizetés határide­je előtt a sajtóban tájékoz­tatja a lakosságot és falra­gaszokon is hirdeti az adó­fizetéssel kapcsolatos tudni­valókat, több embernek el­kerüli a figyelmét, hogy tar­tozása van. Méltatlan? Ha nem kap sem csekket, sem felszólítást, méltatlan­nak érzi, hogy adójához már pótlékot is felszámítanak. Érthető az állampolgár elvá­rása, ne ő járjon befizetési blanketta után. A névre szó­ló felhívásokhoz (meddig fi­zethet adópótlékmentesen) rendszerint mellékelik a csekket is. Amennyiben va­lamilyen oknál fogva még­sem kap csekket az adófize­tésre kötelezett, akkor — az utólagos bosszúságok elke­rülése érdekében is — cél­szerű felkeresni az adóható­ságot. Mivel a tanács szá­molt ezzel a hibalehetőség­gel, a Nyíregyháza környéki kis településeken (pl. Buty- ka, Oros) a lakosok a posta- hivatalokban is hozzájuthat­nak a csekkhez. V idéken falragaszokkal, hangosbemondón, kidobolás- sal tudatják, hogy ml adó­köteles, mikor van a fizetés határideje. Ne várjunk az értesítésre Ha valakinek — mulasz­tás, szervezési probléma, té­vedés vagy más miatt — nem küldenek bevallási nyomtatványt, akkor érde­mes kérni a helyi szakigaz­gatási szervtől — hallottuk a megyei tanács pénzügyi osz­tályán. Mind a lakosság, mind az államigazgatás gondjai na­gyok. Fizetni mégis kell, mert ha most még nem is látszik, a jövőben megtérül. Azt azonban jó tudni, hogy az esetleges jövőbeli adóvál­tozások 1986. évi adóterhein- ket, fizetési kötelezettségein­ket még nem érintik. (tmi) Megéri? Nem éri? Összkomfortos telkek Mivel szeptember 1-je óta már volt Nyíregyházán egy végrehajtó bizottsági ülés, ahol telkek árában is döntöt­tek, hosszú évek óta először nem használati díjat, hanem árat állapítottak meg. Á Kál­iéi út északi oldala térségé­ben kialakított teLkek voltak terítéken, s feltehető, hogy majdani tulajdonosaik nem­igen fognak örülni ennek az elsőségnek. A kialakított telkeken min­den közmű ott lesz, tehát út, víz-, villany-, szennyvíz- és gázvezeték is, így ezek árát is beszámították a telkek árába. 150 ezer forintot álla­pítottak meg a közművek költségére, a föld értékét pe­dig négyzetméterenként 250 forintra taksálták. Ez azt je­lenti, hogy egy házhely — egy 600 négyzetméteres épí­tési telek — ára 300 ezer fo­rint. Aki telekre vár, tudja, hogy ez az összeg magasabb mint a Borbányán korábban kialakított telkek ára. Az oka — mint azt Kovács István, a városi tanács vb. műszaki osztályvezetője mondta —, hogy a tartós használatú tel­kek kialakításánál a taná­csoknak lehetőségük volt a költségek egy részének átvál­lalására, pontosabban a költ­ségeknek csak egy részét ér­vényesíthették a használati díjban. Nem számolhatták fel a rendezési terv, a művelési- ág-változás, a közmű alapve­zetékek költségeit, másrészt a Kállói úton kialakított tel­kek területét korábban ked­vezményesen vásárolták meg, mivel nagy részük állami tu­lajdoni terület volt. Ezek tet­ték lehetővé, hogy 1985—86- ban 200 ezer forintba került itt egy hasonló telek. A jelenlegi területet a vá­rosi tanács kisajátítással sze­rezte meg magánszemélyek­től, s így a köz műves ítetlen területért is a forgalmi ér­téknek megfelelő kártalaní­tást fizetett. Az igazsághoz tartozik azonban, hogy a ké­sőbbi telekalakításokat is fi­gyelembe kellett venni a köz­művek kiépítésénél. Az új jogszabály alapján az eladá­Szeptember 1-jén lépett életbe az új földtörvény, s ennek alapján a tanácsok által kialakított lakótelkeket most már nem tartós használatba, hanem tulajdonba adják. si árnál a magánforgalomban kialakult értékeket kell ala­pul venni, amely azonos, il­letve hasonló a végrehajtó •bizottság által most kialakí­tott árral. A furcsa, hogy a magas ár ellenére sem térül­nek meg a terület-előkészí­téssel kapcsolatos kiadások. Az eddigi igények és je­lentkezések alapján a magas árak ellenére sem lesznek ér­tékesítési gondjai a tanács­nak, mert változatlanul nagy az érdeklődés a közművesí­tett területek iránt. A Kállói út környékén annál is in­kább, mert ezek a telkek még a mostani magas ár el­lenére is 20—25 százalékkal olcsóbbak a Korányi Frigyes út környékén tavaly kialakí­tott telkek áránál. Egyébként a telkek, megvásárlását az OTP hasonló kölcsönökkel — például bankkölcsönnel —se­gíti. mint a tartós használat­tal szerzett telkekét. (b. j.) Elsőbbség N em adta meg az el­sőbbséget egy kis erdőből kiugró rendszám nélküli őz, s az úton közlekedő autó már nem tudta elkerülni a balesetet. A kocsi totál­káros lett, a baleset azon­ban szerencsés volt, sen­ki sem sérült meg. Ismerősöm — a kocsi gazdája — kétségbe esett, hogy mivel közlekedik ezután, hiszen kocsija nél­külözhetetlen napi mun­kájában, aztán megnyu­godott, hogy egyrészt a biztosító megtéríti a kárt, másrészt ahhoz is hoz­zásegíti, hogy soron kívül egy — mert az övé is az volt — új kocsit kapjon. A kár megtérítésében nem is tévedett, ám a kocsi kicseréléséhez már nem nyújtottak neki se­gítséget, mondván: a ko­csit nem ő vezette. Igaz, hogy volt jogosítványa is annak, aki a volán mö­gött ült, alkoholt sem fo­gyasztott még azon a hé­ten sem, dehát ez mit- sem számított a Hungári­ának. Azóta is töprengek: vajon a biztosítást a ko­csira, vagy a gazdájára kötik-e? Mert ha a gaz­dájára, akkor most egy fillér sem jár, hiszen nem ő sérült meg. (b. j.) Köríves nézőtér Művészmozi videotékával Nincsenek, nem is lehet­nek illúzióink: a közönség zöme a mozitól csakis kikap­csolódást, szórakozást vár — kalandot, izgalmat, látványt. Márpedig a forgalmazó (is) a piacról él, és ha ezen a pia­con mindenekelőtt a kom- mersznek van keletje, hát akkor azt kell kínálni. Csakhogy ennek már több köze van az üzlet-, mint a műsorpolitikához. Magunk is nemegyszer szemére ve­tettük a megyei moziüzemi vállalatnak, hogy behódolt a tömegízlésnek. Becsületükre legyen mondva, legújabb vállalkozásuknál az igénye­sebb nézők szempontjait is méltányolják. Ugyanis — mint arról ko­rábban hírt adtunk — eldőlt a nyíregyházi Jókai téren, az egykori buszpályaudvaron álló, kör alakú épület sorsa: a moziüzemi vállalat haszno­sítja. Nem művészimozi lesz, nem is videómozi vagy vi­deotéka, hanem mindez együtt, sőt egy kicsivel több is, úgynevezett „videóház”. Az épület formájának megfele­lően érdekes, köríves néző­terét alakítanak ki, ahol 60— 80 hely lesz. A hét bizonyos napjain a klubmozi közönsé­ge tekintheti meg itt a film­művészet értékes alkotásait. A többi napon a szórakozta­tó videofilmek kedvelői fog­lalhatnak helyet a nézőtéren, de a filmeket nem tévéké­szüléken, hanem egy kétmé­teres képernyőre kivetítve láthatják majd. Jelenlegi helyéről, a Krúdy moziból ideköltözik át a vi­deotéka, tehát itt lehet majd kazettát kölcsönözni, sőt, vá­sárolni. Ezenkívül lesz az épületben egy teázó is, ahol a forró italon kívül szend­vicseket fognak árulni, nyá­ron pedig fagylaltot. Az épület átalakítására -nem kevesebb, mint egymil­lió forintot költ a megyei •moziüzemi vállalat, ugyanis alapos javításra szorul töb­bek között a tető, s a forgal­mas környék zaja miatt ko­moly szigetelésre van szük­ség — hogy csak a nagyját említsük. Mint arra járók tapasztalhatták, a munka már elkezdődött, befejezését október közepére ígérik. E sorok írójának vélemé­nye szerint szerencsés komp­romisszum eredménye lesz a videóház: végre bensőséges, kulturált környezet várja majd a filmművészet baráta­it (reméljük, van még egy maroknyi sereg — most min­denesetre elválik ...), ugyan­akkor feltehetően ráfizetnie sem kell az ügyre a vállalat­nak, amiben nyílván nem kis részük lesz a videofilmek­nek. Egyéb híreket is kaptunk a vállalat házatájáról. Befe­jeződött a nyíregyházi Béke mozi felújítása. A nézőtéren új széksorokat állítottak be, a régi, megkopott kárpitozá- sú székek helyett most ké­nyelmes, elegáns ülőhelyek várják a közönséget. Űj, kor­szerű berendezéseket kapott a Krúdy mozi, és december­ben itt is kicserélik a szék­sorokat. Egy kísérletbe is belevág a vállalat. Január elsejétől szerződéses formában szeret­nék üzemeltetni a megye 30 moziját, köztük a nyíregyhá­zi Békét. Magánvállalkozók vagy intézmények (iskolák, művelődési házak) jelentke­zésére egyaránt számítanak. A szerződésben — az egyéb feltételek mellett — a mű­sorpolitikában is megálla­podna a vállalat partneré­vel. Hangsúlyozzuk, kísérlet­ről van szó, tehát mód lesz arra is, hogy — amennyiben a vállalkozás nem váltja be a hozzáfűzött reményeket — a vállalkozó még idejekorán felbontsa a szerződést. Gönczi Mária A tárgyalóteremből Ököllel „érvelt” a rabló Tizenhat évesen ítélte el először a bíróság Lingura József csengeri lakost, cso­portosan elkövetett rablás miatt. Alig szabadult ki azonban a börtönből, máris újabb bűncselekményt köve­tett el — lopott. Később el­ítélték fogolyszökésért, jár­mű önkényes elvételének vétségéért, 16 rendbeli jár­mű önkényes elvételének bűntettéért — a 24 éves Lin­gura összesen hat évet töl­tött a börtönben. Lapitt géppel tétéit Az utolsó szabadulása után nyolc hónapig hírét sem hal­lották a rendőrök. De ez év júniusában Lingura József nem tudott ellenállni a kí­sértésnek és ismét bűnbe esett: megpillantott a csen­geri tanácsháza előtt egy le­záratlan személygépkocsit, benne egy 5500 forint érté­kű Yashica típusú fényké­pezőgépet. Kiemelte a gépet az autó­ból és beutazott vele Máté­szalkára, hogy értékesítse. Nem sikerült azonban vevőt találnia, ezért este a fény­képezőgéppel sétálgatott a városban. A járőröző rend­őröknek szemet szúrt, igazol­tatták, majd lefoglalták tőle a lopott holmit. Négy nappal később a csen­geri Hangulat presszóban italozott az öccse és egy al­kalmi ismerőse társaságá­ban. Ott pillantották meg a szintén ittas T. Sándort, aki éppen készült elhagyni a he­lyiséget. Utánamentek és Lingura az utcán megkínálta pálinkával. T. Sándor nem utasította vissza a kínálást, jót húzott az üvegből. Aztán — a „szíves kínáló” kérésére — cigaretta után kezdett ku­tatni, s eközben kirántott a zsebéből 60 forintot. Lingura a pénzt felvette a földről, majd belenyúlt T. Sándor zsebébe és elvette a maradék pénzét is, 400 forintot, vala­mint az öngyújtóját és a kerékpár lakatjának kul­csát. A sértett, mivel erősen ittas volt, eleinte nem is til­takozott, csak akkor jött rá, hogy, mit tettek vele, amikor a társaság már messze járt. ' Megunta, leütötte Utánuk ment és hangos fenyegetőzések közepette kö­vetelte vissza a pénzét. Lin­gura megpróbálta lecsitíta- ni, de aztán megunta a han­goskodást és leütötte a fér­fit. Majd, mint aki jól vé­gezte a dolgát, visszament a társaival a presszóba. Zárórakor eszébe jutott, hogy nála van T. Sándor ke­rékpárjának a kulcsa, s úgy döntött, hogy biciklivel fog hazamenni. Igenám, de a kerékpárt elszántan őrizte a tulajdonosa. Csak úgy si­került hozzájutnia, hogy egy üres pálinkásüveggel meg­fenyegette T. Sándort: ha nem adja oda a kerékpárt, fejbe fogja ütni. Többszörös visszaeső Lingura József ezért a két bűncselekményért ismét bíró­ság elé került. Az elmeszak­értő megállapította, hogy kisebb elmegyengesége és személyiségzavara követ­keztében kismértékben kor­látozva volt a cselekménye következményeinek felisme­résében. A bíróság ez alka­lommal Lingurát kisebb ér­tékre elkövetett lopás vét­sége miatt, valamint rablás bűntette miatt mint többszö­rös visszaesőt 3 év és 8 hó­napi szabadságvesztésre ítélte. Az ítélet jogerős. B. A. Szombaton: Kenyérizgalmak Nyíregyházán Nyíregyháza. Sstadion utcai ABC, szombat, 13 óra. A pult­nál hosszú sor áll, kenyérre vár­nak. Többen szaladnak a Búza téri ABC-be. hátha ott még van. Itt sincs. Rohanunk a Rákóczi utcai boltba. Üresek a polcok. Irány vissza a Stadion utcai ABC-be. Az irodában Szunyogh György - né ABC vezetőhelyettes arca már sápadt az idegességtől, ag­godalomtól. Kirohan, mert az ablakon meglátja: végre meg­érkezett a Nyíregyházi Sütő­ipari Vállalat kenyérszállító autója. Két konténer, tehát 180 kiló kenyeret hozott. A szállítók sem alapanyaghiányról, sem a gyárban történt műszaki hibá­ról nem tudnak. — Az igaz — mondja Szunyogh Györgyné, hogy pénteken dél­után kaptunk előszállítmányt, de az szombaton reggel 9 órá­ra elfogyott. A gondot már ne­gyed kilenckor jeleztem a sütő­iparnak, mely azt ígérte, mind­járt küldenek kenyeret. Ké­sőbb többször telefonáltam, de a mindjártból fél kettő lett. Gondolom, a többi bolt is így járt. Hívom a 10-034-es telefonszá­mot. A portás, vagy más, na­gyon kedves, egy illetékes ve­zetőt személyesen hív a telefon­hoz. Nyeste Sándor, a nyíregyházi 2. számú kenyérgyár helyettes vezetője elmondta, hogy az alapvető gond abból adódott, hogy a kereskedelem szombat­ra kevesebb kenyeret rendelt mint máskor. A gyár ennek el­lenére 25 mázsányi tartalékot tervezett, de technikai okok miatt csak 15 mázsa „sült le”, amit a boltokba kiküldtek. A problémákról értesülvén a reg­gel 9 órakor ismét megindított gyártószalagokon fél kettőre 16 mázsa kenyeret sütöttek, sőt néhány mázsányit Tiszalökről is hoztak. Tehát szombaton a kereskedelem által megrendeltnél 32 mázsa kenyérrel többet szál­lítottak az üzletekbe. Nyeste Sándor szerint a ke­nyér arányos elosztásánál, il­letve kiszállításánál történt hi­ba. Emiatt egyes boltok a meg­rendelt kenyérmennyiséget a szükségesnél később ^kapták meg. Tizenöt óra 15 perckor a Sta­dion utcai ABC-be még hoz­tak 69 darab egykilós kenyeret. — így már elég lesz — sóhajta­nak mélyet a kereskedők. Ta­lán már mindenhová érkezett. Reméljük, a szombati „ke­nyérizgalmak” kapcsán akik­nek kell, levonják a tanulságo­kat. (cselényi)

Next

/
Thumbnails
Contents