Kelet-Magyarország, 1987. szeptember (44. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-12 / 215. szám

1987. szeptember 12. Kelet-Magyarország 3 A megyei pártbizottság elfogadta Cselekvési program a gazdasági­társadalmi kibontakozáshoz A gazdasági-társadalmi kibontakozási program megvalósítása minden szinten új mun­kamegosztást és munkastílust követel meg. Ennek alapján alakította ki cselekvési prog­ramját a megyei pártbizottság, melyet a szeptember 10-i ülésen elfogadtak. A pártbizottság a megyei teendőkre politi­kai, elvi követelményrendszert határozott meg és számít arra, hogy az állami, tár­sadalmi és gazdasági szervek ennek szelle­mében munkálják ki saját feladataikat és elősegítik a megye egész lakosságának be­vonását a hatékony végrehajtásba. A párt­szervek és -alapszervezetek a következő na­pokban áttekintik a gazdaságpolitikai köve­telményeiket meghatározó korábbi határo­zataikat is, ezek, valamint a Központi Bi­zottság állásfoglalásának szellemében alakít­ják ki saját ipolitikiai feladatálkát. A megye társadalmi, gazdasági helyzéte több tekintetben eltér az országos tenden­ciáktól, sajátos regionális gondok is jellem­zik. Ezért a megyei pártbizottság meghatá­rozta azokat a területeket, amelyeket ki­emelten szükséges kezelni. A gazdaság né­hány részén jelentősen növekedhetnek a fe­szültségeik, amelyek [befolyásolják a politi­kai hangulatot. Ezeknek a feszültségeknek a kezelésére, feloldására kell — a stratégi­ai gondolkodás megtartása mellett — kiala­kítani az alkalmazandó gazdasági és politi­kai eszközöket. A foglalkoztatási gondok az intenzíiv fej­lődés követelményeinek érvényesítésével to­vább nőnek a megyében. A megoldáshoz', a feszültségek enyhítéséhez távlatilag is jöve­delmező munkahelyteremtéssel, a további ipartelepítés feltételeinek megteremtésével, kis- és középüzemek létesítésével lehet hoz­zájárulni. Figyelmet kell fordítani arra, hogy a munkába lépő korosztály elhelyezkedése csak részben megoldott, és ezt a helyzetet súlyosbítja, hogy az új keresetszabályozási és hatékony munkaerő-gazdálkodási köve­telmények a jelenlegi foglalkoztatási szín­vonal megtartását sem teszik lehetővé. Szükség van a megye gazdasági szerkeze­tének a piaci igényekkel összehangolt fo­lyamatos korszerűsítésére, a termelő kapa­citások ésszerű hasznosítására, a takarékos- sági szemlélet szélesebb körű érvényesítésé­re. Feladat, hogy a kedvezőtlen adottságú gazdasági egységek megőrizzék működőké­pességüket, szükség szerint korszerűsödjenek szervezeti kereteik. Ott, ahol a földrajzi, gazdasági környezet mellett — és néhány esetben vezetési problémák miatt is — ki- ' sébb a tűrőképesség, várható, hogy a nor- imatívitás, a határozottabban érvényesített teljesítménykövetelmények miatt a jelenle­ginél is hátrányosabb helyzetbe kerülhet­nek. Ezért is fontos, hogy az elmaradott térségek felzárkóztatását segítő kormány- program lehetőségeit hatékonyan .kihasznál­ják. A szociális és infrastrukturális ellátottság hátrányainak mérséklése kiemelt feladat. Számítani kell a szociálpolitikában a fe­szültségek erősödésére, az egészségügyi helyzet romlására, ha ezekkel nem foglal­koznak minden területen jelentőségüknek megfelelően. Sajátos regionális gond, hogy a jelenlegi szervezeti rendszerben korlátozott önálló­sággal rendelkezik a legtöbb gyáregység, így [alkalmazkodóképességük lassú, a hatékony- sági követelmények érvényesítése negatív követelményekkel is járhat a termetesben, foglalkoztatásiban. Ezért tartja fontosnak a pártbizottság a gyáregységi gazdálkodás fel­tételeinek további javítását. A kiemelt célók megvalósítása, a feszült­séggócok kezelése megköveteli, hogy a me­gyéiben az állami, társadalmi és egyéb szer­vek munkáját megfelelően koordinálják, vi­lágosabb legyen a munkamegosztás és a fel­adatelhatárolás. Fokozni kell az állami és társadalmi ellenőrzés megelőző, hibafeltáró jellegét, a társadalmi, gazdasági életben ta­pasztalható, társadalmunktól idegen jelen- ségék visszaszorítását. Valamennyi területen .gondoskodni kell a kibontakozást gyorsító, a hatékony gazdálkodást irányító vezetési színvonal kialakításáról. A megyei pártbizottság cselekvési prog­ramja két fő követelményt tart középpont­jában: megfelelően hangsúlyozza a megye sajátosságait és törekszik meghatározni a legfőbb megyei tennivalókat. Ebből adódnak azok a feladatok, amelyek az egyes pártbi­zottságokra, uLapszeryezetekre, tanácsi szer­vékre, gazdálkodókra, az agitációs és pro­pagandamunkára vonatkoznak. A megyei pártbizottság a konkrét politikai teendőket az éves munkaprogramjában és testületi fel­adatainak kialakítása során fogalmazza meg. Munkabizottságai célvizsgálatokat vé­geznék, elemzik a gazdasági, társadalmi fo­lyamatok alakulását, az új követelmények érvényesülésének tendenciáit. A megye la­kosságának széles rétegeit érintő döntések előkészítésénél fokozottabban élnek a társa­dalmi demokratikus fórumok bevonásának, vélemények kikérésének lehetőségével. Meg­vizsgálják a hatáskörbe tartozó gazdasági és mozgalmi vezetőket, mennyire felelnek meg az új követelményeknek. A cselekvési program .arra epir, hogy az irányító .pártszervek, valamint az üzemek, kollektívák cselekvésre ösztönző feladatter­veket dolgoznak ki, ahol nem a formaliz­mus, a felsőbb határozatok másolása ját­szik szerepet, hanem a helVi sajátosságok világos megjelenítése, az önálló gondolkodás kerül előtérbe. A városi és községi pártbizottságoknak tö­rekedniük 'kell a legfontosabb helyi cselek­vési irányok és feladatok megjelölésére, ezek megoldását a testületi tevékenység út­ján is biztosítani kell. Irányító munkájuk során .adjanak hatékony segítséget a gazdál­kodó szervek és intézmények pártszerveze­teinek gazdaságpolitikai feladattervük ki­dolgozásához. Cél, hogy a politikai munka súlypontja az alapszervezetbe kerüljön át, és ezen beliül is a pártcsoportok, a pártta­gokkal folytatott személyes megbeszélések kapjanak niagyobŐ szerepet. A város- és községpolitika alapvető irányainak kijelölé­se mellett gondozni, kezdeményezni kell a különböző regionális összefogásokat, közös fejlesztéseket, a kistérségi szemlélet megho­nosítását. A munkahelyi pártszervezetek alakítsák ki a gazdasági vezetéssel szemben támasz­tott követelményeket. A gazdálkodó szervek a kormányprogram megjelenését követően saját programjaikat ennek figyelembe véte­lével dolgozzák ki. A Központi Bizottság ál­lásfoglalásával, a kormány munkaprogram­jával való mind teljesebb azonosulás érde­kében a párttagok meggyőzésére, cselek­vőkészségük növelésére használják fel a tagikönyvcsere kapcsán lefolytatandó szemé­lyes elbeszélgetéseket. Kezdeményezzék a hatékony termelési szerkezet, a keresletnek legjobban megfelelő tevékenységi kör meg­teremtését, a rendelkezésre álló termelési kapacitások ésszerű kihasználását, a termé­kek és tevékenységek jövedelmezőségi rang­sorának kidolgozását. Érjék el, hogy a mun­kahelyen felmerülő minden — a dolgozók érdeklődését kiváltó — kérdés kapjon meg­felelő nyilvánosságot. A pártellenőrzés gya­korlata a beszámoltatáson túl terjedjen ki a párttagságból fakadó kötelezettségek tel­jesítésének számonkérésére. A kormányprogram ismeretében a taná­csi szervek tekintsék át a társadalmi-gaz­dasági fejlesztéssel összefüggő koncepciókat — állapítja meg a megyei pártbizottság. Az egyes ágazatok alakítsák ki a fejlesztés súlyponti területeit. A foglalkozáspolitika alakításánál számoljanak a szerkezetváltás, az átcsoportosítások miatt felszabaduló munkaerő foglalkoztatásával. A terület munkaerőszükségletéhez kell igazítani a képzési struktúrát. A szociális gondoskodás jelentősége a lakosság közérzete, az egyes rétegek életminősége szempontjából különös hangsúlyt kap, ezért a tanácsi szervek han­golják össze a lehetőségeket, végezzenek ' eredményes koordinációt. A tömegpolitikai munka eszközeivel el kell érni, hogy a párttagság és a lakosság minél szélesebb rétege megismerje és azo­nosuljon a Központi Bizottság 1987. július 2-i határozatával, majd az Országgyűlés ál­tal elfogadott kormányprogrammal. A poli­tikai munka elsődleges célja mindenütt a bizalom és a cselekvőkészség megerősítése legyen. Az agitáció, a propaganda és tájékoztatás feladata, hogy tegye világosabbá az előttünk álló gazdaság- és társadalompolitikai célo­kat és követelményeket, mozgósítsa a lakos­ságot a feladatok végrehajtására. Nem for­mális és jelszavas azonosulásra, hanem az újhoz való alkalmazkodásra van szükség. Be kell mutatni a gazdasági és társadalmi program összefüggéseit, az együttes megva­lósítás szükségességét, hangsúlyozni a tár­sadalmi háttér fontosságát. Az egész gazda­sági reformfolyamatot nem szabad leegysze­rűsíteni a nagyobb rend és fegyelem köve­telményeire. Tudatosítani kell, hogy az élet- színvonal változása az eddigieknél jobban kötődik az üzemi és egyéni teljesítményhez. Reálisan szükséges bemutatni a vállalkozá­sok sokféleségét, az adó- és árrendszer, va­lamint a szabályozók változó elemeit, meg­valósulásának tapasztalatait. A megyei pártbizottság folyamatosan fi­gyelemmel kíséri a kibontakozási program végrehajtását, ennek érdekében szükség szerint értékeli a gazdaság stabilizálódását és a kibontakozást segítő politikai munka tapasztalatait és eredményeit. Egy év múl­va visszatér az állásfoglalás végrehajtásá­nak átfogó értékelésére. A városi és községi pártbizottságok, a munkahelyi pártszervek és alapszervezetek is rendszeresen értékel­jék a gazdasági vezetéssel szemben támasz­tott követelmények érvényesülését. HAZÁNKBAN ÉVENTE 200—250 RENDKÍVÜLI VÍZSZENNYEZÉS TÖRTÉ­NIK. EZEK CSUPÁN 10—15 SZÁZALÉKA KÜLFÖLDI EREDETŰ. A KÁRTÉ­TEL CSAK TÍZMILLIÓKBAN MÉRHETŐ. A MEGELŐZÉSRE ÉS AZ ELHÁ­RÍTÁSRA FEL KELL KÉSZÜLNI — JELENTETTE KI KATONA EMIL, AZ OVH OSZTÁLYVEZETŐJE. Lángban álló víztükör — Ahogy mi elvárjuk a fö­löttünk fekvő országoktól, hogy területünkre tiszta vá­zét bocsáissanalk, az alattunk lévők is joggal számítanak arra, hogy tőlünk sem érke­zik szennyezés. A vízminő­ség-védelem nemzetközi ügy, s ennék jegyében folyt ez a gyakorlat — mondta a Tisza partján, Tuzsér mellett, a 617- es fólyaimkilorniéternél Záho­nyi János, az Országos Víz­ügyi Hivatal nemzetközi osz­tályának vezetője. A hazai és külföldi vízügyi szakemberek előtt zajlik a gyakorlat. A feltételezés: a Barátság II. kőolajvezeték el­tört .a viiz alatt, s most olaj borítja a vizet. A szennyezést fel 'kell fogni, az olajat el kell távolítani a folyóról. A szeptember 7. és 11. között folyó munka ennek gyakorlá­sát tűzte ki célul. A védelem vezetője Szlá- vik Lajos, a Felső-Tisza-vi- diéki Vízügyi Igazgatóság igazgatója. A riadó első per­cétől a helyszínen van. A Gáz- és Olajszállító Vállalat hétfőn bajinallbn 3,40-kor je­lezte a feltételezett törést. Másfél óra sem telt el, s máris teljes felszereléssel ki­vonultak az osztagok. Először a védelmi gyorsegység sietett a helyszínre, majd a véde­lemben részt vevő teljes ál- ilomány, 156 fő. De riasztot­ták a tűzoltókat, határőröket, a rendőrökét, a községi taná­csok vezetőit az érintett sza­kaszon, a növényvédősölk he­likopterét, a labort, a hon­védség alakulatait. A fcészüüt- iségre szükség is volt, hiszen 'a feltételezések szerint 400 «köbméter olaj került a víz «színére. Antal József osztagvezető kicsit fáradt, de láthatóan boldog is a gyakorlat után: — Ügy érzem, hogy különö­sen a gyorsegység volt na­gyon jó. Az elméletben fel­állított időhatároknál «lénye­gesen gyorsabban érkeztek meg. Fsunkon a riadótól szá­mított néhány órán belül már a vízben volt a merülőfal és az olajosapdia. — A helyszínre érkezésig a labor már meghatározta a szennyezés milyenségét, a he­likopter felderítette a szín­helyet. Mi — mondja Molnár Béla, a vízminőség-védelmi egység helyettes vezetője — ezt követően bevetettük a legkorszerűbb technikát. Ez úgy volt lehetséges, hogy a műszaki biztonsági szolgálat pontosan vonult fel. — Éppúgy, mint ezen «a bemutatón — így Csikós Jó­zsef, ,a műszaki biztonsági szolgálat vezetője — minden élesben ment. A kijelölt fo­lyószakasz nem volt kedve­ző, a körülmények «inkább rosszak voltak. Niem akartuk, hogy bármi is kozmetikázott- naík hasson, hiszen az élet­ben, a valódi veszélyben sem lehet válogatni a helyszínit. Ez növeli az egységek helyt­állásának értékét. A tiszai gyakorlatot a víz­ügyi vezérkar, az országos és a helyi, «nagy gondossággial fi­gyeli. Köztük Katona Emil, az OVH vízminőség-védelmi osztályának vezétőjé. — Ha a feltételezett veszélyhelyzet bekövetkezne, akkor a tél or­400 köbméter olaj 9 ■ A fél ország megbénulna 9 Embereket mentett a helikopter 9 Elhárították az imitált veszélyt szag gazdasági élete megbé­nulna — fejitege,tS. — Kép­zeljük el, hogy a törés nyo­mán 2000 köbméter olaj is a vízre juthat. Ez azt jelenti, hogy megbénul az energia­ipar, mert nincs hűtővíz. TYjfoib város ivóvize ihatatlan­ná válna. Üzemek állnának le, és hetekbe telne, amíg normalizálódhatna a helyzet. Éppen ezért annak, ami itt történik, hatalmas jelentő­sége van, hisz’ a feltételezett h avart a (katasztrófa) mil­liárdos károkat okozna. A vízben közben elhelye­zik a merülőfaiakat, az olaj- esapdáikat. Ékbe rendeződnek a hajóik, hogy felfogják az uszadékot. A partok «között a vízre bocsátják a „rőzsékol- bászokat”. A perli«tesek is megj elemnek, üzembe helye­zik a szivattyúkat. Közben a helikopter egy kigyullaidtniák mondott hajóról embereket ment. — Úgy tűnik, hogy az em­berek ügyessége, fegyelme­zettsége rácáfolt az előzetes számításokra — mondja An­tal Józisef. — Volt olyian fél­adat, amire 75 percet szánt a terv, s az emberek lemen­tek 20—30 percre. A partra rakott olaj ki­gyullad. Szirénázva érkeznek a tűzoltók. Percek se telnek el, működnek a vízágyúk. Közben a hírlánc kipróbálja, hogyan tud kapcsolatba lép­ni Budapesttel, Nyíregyházá­val, Fényeslitkével, Lenim- várossal, ahol a GOV köz­pontja székel. Percek se tel­nek el, és a hívottak beje­lentkeznek, hallhatja min­denki, hiszen a telefonokat kibangosították a terepre. Sok nézője van a gyakor­latnak. Érthető, hiszen a fo­lyó mellett élő lakosság va­lódi veszély esetén mozgósít­ható. A vízszennyezés elleni védekezés közügy, és a gát­őrök, akik ezen a szakaszon dolgoznak, felelősek, hogy a tanács által rendelkezésre bocsátott emberek munkáját irányítsák. Most csak nézők, de azt mindenki érzi: rend­kívüli dologról van szó. A gyakorlatot értékelték. Amint Szlávik Lajos vízügyi igazgató elmondta: sikeres volt az akció, de bőven tar­togat tanulságokat is. Most az idő jó volt, eső .nem esett, sár se borította a partokat. A vízállás alacsony volt, a folyó sebessége is kicsi. Fel kell azonban készülni arra is, hogy más körülmények is lehetségesek. A technika is jó, lehet gyorsan alkalmazni, de valódi veszély esetére még jobban kell készülni — fejtegette. Az Országos Vízügyi Hi­vatal elnöke, Kovács Antal államtitkár is kifejtette: a Tisza menti országok képvi­selői is láthatták, milyen ko­molyan folyik a vízminőség­védelem, a kárelhárítás ha­zánkban. Ez a mostani gya­korlat — mondta — az itte­niek kiváló felkészültségét bizonyítja, példákat, tanulsá­gokat szolgáltat. A Tiszán közben a vízről eltűnt a kiöntött olaj, össze­sen 260 liternyi. Áz egységek megkezdték a leszerelést. Valaki közben azt fejtegette: mibe kerül vajon ez a gya­korlat. Nos, egymillióba. A vízügyi szakemberek így vé­lekednek: a legdrágább gya­korlat is olcsóbb, mint a legolcsóbb kártétel. Ez így igaz. Jó lenne hinni, hogy fo­lyóinkon miinél kevesebb esetben lesz szükség arra, hogy élesben kelljen kivo­nulni a vízügyi szolgálatnak. S'.uvorov mondta egyszer k honáinak: inkább egy ve­der izzadság a gyakorlótéren, mint egy csepp vér a harc­mezőn. Nos, ezt kívánhatjuk mi is. Vízügy lseknek, társ­szerveiknek és magunknak is. Bürget Lajos A védelem kulcsemberei közül három: Molnár Béla, Antal József és Csikós József A legnagyobb veszély, ha a vizen, vagy mellette kigyullad az olaj. Itt a tűzoltók rendkívüli szerepe, hogy gyorsan megfékezzék a lángokat; a képen: tűzálló ruhában a víz mentén. (Elek Emil felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents