Kelet-Magyarország, 1987. augusztus (44. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-13 / 190. szám

EXPORTRA KÉSZÍTENEK ÖLTÖNYÖKET A VOR nyíregyházi gyárában. Képünkön: Ka- raífa József az öltönyzakók vállát és ujját vasalja. (Farkas Zoltán felvétele) A kormány stabilizációs programja a megyei képviselőcsoport előtt A Szabolcs-Szalmár megyei képviselőcsoport szerdán délután Nyíregyházán tartotta ülését. A té­ma a kormány gazdasági-társadalmi stabilizációs munkaprogramjának megvitatása volt. Mint Bíró Miklós, a kép­viselőcsoport elnöke elmond­ta: a kormányprogram elké­szítésének kiindulópontja a Központi Bizottság tavaly novemberi és idei júniusi határozata volt. Ezekből az ország lakossága megismer­hette. hogy az ország gazda­sági helyzete rosszabbul ala­kult a tervezettnél. A három­éves program fő célja a fize­tőképesség növelése, az adós­ságállomány megállítása, eh­hez növelni kell a vállalatok nyereségtermelő képességét, emelni a kormányzati mun­ka színvonalát. Szükséges a támogatások csökkentése. Még 1986-ban is a költségvetés 36 százalékát adta az állam ilyen célokra. Fontos feladat a hatékony foglalkoztatás, a .munkaerő- mozgás felgyorsítása, az ipar szerkezetének szelektív vál­toztatása, a veszteségek fel­számolása, a termelőberuihá- zások ösztönzése, a termelő­berendezések jobb kihasz­nálása, a műszaki fejlesztés felgyorsítása. A stabilizációs program vi­tájában Moravszki György elmondta: azonosulni lehet a gazdasági célokkal, gondol­kodni kell azon is, hogy akik eddig jól dolgoztak, ne a gyengébben teljesítőkkel azo­nos feltételek között léphes­MA „Kertes házra vágyunk..." (2. oldal) Ki élhet meg ráfizetésből? (3. oldal) A nagy október évfordulóján MSZBT-vetélkedők A dolgozó kollektívák, va­lamint a tanulóifjúság ak­tív részvételére számítva számos vetélkedőt, műveltsé­gi játékot szervez a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társa­ság a nagy októberi szocia­lista forradalom 70. évfordu­lójának méltó megünneplé­sére. A társaság tavasszal hirdette meg az Utazzunk együtt! című vetélkedőt, s Pótvizsnázók N em minden diáknak csupa öröm a nyári vakáció. Jócskán vannak, akik tanulással töl­tik a nyár egy részét, mert iskolai bizonyítványuk va­lamelyik rubrikájába a nem éppen elismerő minősítés került: elégtelen ... A diákok többségét nem érte váratlanul a sikerte­lenség, bár (bizonyosan akadtak olyanok is. akik az óv végén „szerezték be ' a perdöntő egyeseket, rontot­ták le osztályzatukat. De a többség egész évben bajló­dott az éppen számára mos­toha, vagy mumusként je­lenlévő tárggyal, magával cipelve talán az előző évek hiányos ismereteit. A megyében a bukások, osztályismétléslek aránya hasonló az országos átlag­hoz, azonban némely hátrá­nyos helyzetben lévő álta­lános iskola, szakmunkás- képző intézet, gimnázium és szakközépiskola sajnos évek óta nem, vagy alig tud el­mozdulni a holtpontról. Az ö<t-, hat-, nyolcszázalékos bukási arány mellett akad­nak 10—15, sőt ennél is magasabb arányok, ahol míinden tizedik, viagy ép­pen minden ötödik tanuló egy-két tárgyból pótvizsgá­ra kényszerül. Az idén is megszervezték a megyeszékhelyen, talán másutt is, a pótvizsgára fel­készítő tanfolyamokat, s mint ez már hagyomány, Nyíregyházán a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsa Móricz Zsigmond Művelő­dési Háza vállalta magára. Különös figyelemmel és gondossággal keresik meg azokat a szaktanárokat, akik a nyári szabadságuk egy részét feláldozva — természetesen megfelelő dí­jazás ellenében — a pót­vizsgára készülő diákokkal foglalkoznak. Sokan azt mondják, töb­bet tanultak e néhány nap alatt, mint az egész tanév­ben és valahogy másként foglalkoznak velük, mint az iskolában. Sok lehet ebben az igazság, hiszen egy kor­rigáló, kis csoportokban zaj­ló és a legfontosabb össze­függésekre figyelő „tanulás- vezetés” mindenképpen meghozza a sikert, persze hia a diák is megteszi a szükséges erőfeszítéseket. D e olyan tanulsága is van minden évben ezeknek a tanfolya­moknak, hogy az itt szer­zett tanári tapasztalatokat jó lenne közkinccsé tenni. megtalálni a módját, hogy a tanév során hasznára vál­janak az iskolai munkának, s egy kicsit tükröt tartana a pedagógusok elé is, mert nem csak a diákok rossz ta­nulási módszereinek, le- zserségének tulajdonítható egy-egy elégtelen minősítés, hanem a tanár selejtjét is jelzi, amire a tanév alatti nagy iramú időszakiban is figyelni kell. Hogy keve­sebb legyen a pótvizsgázó. Páll Géza munkatársai már a területi döntőket készítik elő. A já­ték megyei és kerületi for­dulóiba a mintegy kétezer MSZBT-tagcsoport képvise­letében több mint 30 ezren kapcsolódtak be. Az öttagú kollektívákban olyan aktivis­ták kaptak helyet, akik — a cím is utal erre — szeretnek utazni, s akár olvasmányaik, akár személyes tapasztalata­ik alapján alapos ismeretek­kel rendelkeznek a Szovjet­unióról. A jubileumi ünnepre kitű­zött döntő győztes csapatai közös utazásra indulhatnak majd a Moszkva környéki aranygyűrű útvonalán, hogy közelebbről is megismerked­jenek az ősi orosz városok­kal. a baráti szocialista or­szág történelmi nevezetessé­geivel. Budapesti középiskolások jelentkezését várják arra a történelmi játékra, amelyet az MSZBT és a munkásmoz­galmi Múzeum közösen szer­vez. A várbeli kulturális in­tézmény ad otthont október­ben és novemberben a ma­gyar internacionalisták című dokumentumkiállításnak, va­lamint a Szovjetunió törté­neti múzeuma anyagából vá­logatott tárlatnak és a Köz­ponti Lenin Múzeum képző- művészeti bemutatójának. Az ide látogató tizenévesek a kiállításokhoz kapcsolódó kérdőíveket töltenek ki, s a sikeresen szereplők közül sorsolják majd ki a nyertese­ket. Azok az iskolák, ame­lyeket a legtöbb tanuló kép­viseli a tárlatokon, történel­mi játékon vehetnek részt; sikeres szereplés esetén érté­kes díjakat kapnak. Számos vállalat, intézmény MSZBT-tagcsoportja jelezte már, hogy megkezdte a fel­készülést az évfordulót kö­szöntő rendezvényekre. Kö­zülük is kiemelkedik az Á1 lami Biztosító országos vetél­kedője, amelynek október 31- én Szolnok ad otthont. Az ÁB valamennyi vidéki igaz­gatóságának, biztosító részle­gének dolgozója bekapcsolód­hat a játékba, amelyen a Szovjetunió népének életéről, kultúrájáról szerzett ismere­tekről adnak számot. senek előre. Szóvá tette, bogy miközben beszélünk a takarékosságról, egyre-más- ra jönnek létre improduktív szervezetek, amelyek fo­gyasztóként, olykor luxusfo­gyasztóként jelennek meg a társadalomban. A munkaerő­helyzetről szólva azt fesze­gette, hogy aki ma nem dol­gozik, azoknak egy része nem is akar. Ezért is jobban kel­lene érződni a kormányprog­ramban a munka becsületé­nek. Élősködőkkel nem lehet a céljainkat megvalósítani. Javasolta, hogy aki a prog­ram végrehajtásához hozzá­járul, elsősorban az érezze a szociális biztonságot. Soltészáé Pádár Ilona ar­ról beszélt, hogy sok ember­nek, főleg fiatal szakember­nek nincs munkája, s nekik munkaalkalmat kell teremte­ni. Elmondta: sok a kedve­zőtlen adottságú gazdaság, s nekik a két lábon maradáshoz ezután is szükségük lesz tá­mogatásra. Gulyás Gyula az adóre­form mellé bérreform beve­zetését sürgette, Novak Lajos azt sürgette, hogy szűnjön meg az a támogatási rend­szer, amelyik a jól dolgozók pénzét a gyengéknek juttatja. Szólt arról is, hogy a prog­ram végrehajtásához a sze­mélyi feltételeket is meg kell teremteni, gondoskodni arról, hogy ne olyanok irányítsák a gyárat, akik állami támoga­tásból osztják a fizetéseme­lést. Mezey Károly azt feszeget­te. hogy amikor meg kell húzni a nadrágszíjat, mindig a szociálpolitika, az egészség­ügy és az oktatás ügye kerül háttérbe. Példákkal illuszt­rálta, hogy az egészségügy termelő ágazat, ezért akkor spórolunk, ha többet költünk rá. Szóvá tette, hogy még a legnehezebb-időben is többet kell törődni a nyugdíjasok^- kai, a többgyermekes csalá­dokkal. A kommunális beru­házások közül a szennyvíz- elvezetés ütemének gyorsítá­sát sürgette. Széles Lajos elmondta, hogy választói körében bi­zonytalanság tapasztalható, ezt a programot pedig csak optimista hangulatban lehet végrehajtani. Szólt arról is: abban, hogy ilyen helyzetbe jutottunk, mindenki hibája, mulasztása benne van, s együtt kell kilábalnunk a baj­ból. ö is szóvá tette az imp­roduktív létszám állandó nö­vekedését, s a radikális csök­kentésre tett javaslatot. Örö­mét fejezte ki, hogy még ilyen helyzetben sem maradt ki a kormányprogramból a hátrányos helyzetű települé­sek megkülönböztetett segí­tése, a felzárkóztatásukra ki­dolgozott program végrehaj­tása. László Béla arról szólt, hogy ha van erőnk kudarca­inkat bevallani, lesz a prog­ram végrehajtására is. Sok gondot felnagyítunk: amikor a tsz-szervezéskor másfél millió ember maradt munka nélkül, nem beszéltünk róla annyit, mint most, hogy át­menetileg negyedmilliónak kell átképeznie magát. El­mondta azt is: sok képzetlen, öntelt vezető van, aki nem képes a megújulásra, a leg­súlyosabb bűnöket elkövetők közül mindig van néhány, akit sikerül valakinek meg­menteni, s ez rossz hangula­tot szül. Ha az ilyen hangu­latot .rontó esetek számát csökkentjük, minden erőnket (Folytatás a 4. oldalon) Vihar, forgószél, jégverés Felstf-Szabolcsban Totálkár a földeken A felső-szabolcsi térségben augusztus 10-én délután tomboló vihar okozta károkról még nincs összesített, forint értékben is kifejezhető jelentés. Egy azonban biztos, a jég és forgószél a mezőgazdasági kultúrákban, épületekben olyan pusztítást végzett, amilyenre kél évtizede nem volt példa. A VAJAI KONZERVÜZEMBEN készülő termékek mindegyikét szigorú ellenőrzés mellett gyártják. Tisza Miklósné és Horváth Beáta szúrópróbaszerűen ellenőr­zi a konzerveket. (jávor) A tornyospálcai termelő- szövetkezet az Állami Bizto­sítónak küldött telexlevelé­ben 90 hektár napraforgó, 600 hektár kukorica, 265 hek­tár cukorrépa jégverését je­lezte. Ugyanott a 250 hektár burgonya és a 275 hektár té­li alma totálkáros. A még le nem aratott három tábla rozst Tornyospálca határá­ban a jég csépelte ki. A fényeslitkei termelőszö­vetkezetben a jégverés a leg­nagyobb kárt 350 hektár rozsban és 120 hektár zabban tette. Jelentős ’károkat oko­zott a jég a téli almában is. Mándokon 120 hektár rozst, a téli almát és az egyéb szán­tóföldi növényeket pusztítot­ta el a jégverés. Tiszaszal- kán, Tiszakerecsenyben a jég az őszi kalászosokban okozta a legnagyobb kárt. Aranyos­apátiból a téli alma és a ku­korica károsodását jelezték. Jelentős volt a forgószél ál­tal okozott kár, egy új ház teljes tetőzetét elvitte a szél, a falak összedőltek. A Nyírmadai Állami Gaz­daság barabási üzemegységé­ben a vihar és jég a szántó­földi növényeket és gazdasá­gi épületeket egyaránt nagy­mértékben károsította. A jég 383 hektár kukoricát, 16 hek­tár szőlőt vert el. A vihar négy szénaszárítót, 10 istál­lót és a gépjavító műhelyt tépázta meg. A magas üzemi károk mel­lett jelentősek a lakossági károk növénytermesztésben, kertgazdálkodásban és épü­letekben. Az Állami Biztosí­tó szakemberei a vihart kö­vető napon már a helyszínen dolgoztak, végzik a kárbecs­lést. A károsodás nagysága miatt ez több napig tart. Így látták a helyszínen — tudósítónk, Mártha Tibor ír­ja: D élután fél 5 és 5 óra, kö­zött erős széllökések kíséretében dió nagy­ságú jég verte végig Sza- bolcsveresmart—Dögé— Fényeslitke—Tomyospál- ca—Mezőladány településvo­nalát. A mezőgazdasági kul­túrnövényekben jelentős kár keletkezett. Több épület te­tőfedő anyaga megsérült. A vihar nem kímélte a szárnya­sokat sem — kacsát, háziga­lambot. Az égi verés elvonultával megbolydult méhkasként vo­nultak az emberek felmérni a keletkezett veszteségeket, keresve a még megmenekül- tet. A 90 éves fényeslitkei Gyü- re Ferenc szerint 1964. évben érte ilyen csapás e vidéket. A szintén idős V. Gyüre Ba­lázs már számított az ítélet­időre, mert — mint mondja — Tornyospálca felől tisztán hallotta a harangszót. Este 7 órakor még egyes kertekben marékszámra szedhették a jeget. Az ideges hangulat az idő múlásával alábbhagyott, átadva helyét az egymást biztató szavak­nak: „Ami megtörtént, nem változtatható meg. Azért ezek után sem halunk éhen. Dolgozni kell, s pótolni ami tönkrement.” XLIV. évfolyam, 190. szám ARA: 1,80 FORINT 1987. augusztus 13., csütörtök

Next

/
Thumbnails
Contents