Kelet-Magyarország, 1987. augusztus (44. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-13 / 190. szám
EXPORTRA KÉSZÍTENEK ÖLTÖNYÖKET A VOR nyíregyházi gyárában. Képünkön: Ka- raífa József az öltönyzakók vállát és ujját vasalja. (Farkas Zoltán felvétele) A kormány stabilizációs programja a megyei képviselőcsoport előtt A Szabolcs-Szalmár megyei képviselőcsoport szerdán délután Nyíregyházán tartotta ülését. A téma a kormány gazdasági-társadalmi stabilizációs munkaprogramjának megvitatása volt. Mint Bíró Miklós, a képviselőcsoport elnöke elmondta: a kormányprogram elkészítésének kiindulópontja a Központi Bizottság tavaly novemberi és idei júniusi határozata volt. Ezekből az ország lakossága megismerhette. hogy az ország gazdasági helyzete rosszabbul alakult a tervezettnél. A hároméves program fő célja a fizetőképesség növelése, az adósságállomány megállítása, ehhez növelni kell a vállalatok nyereségtermelő képességét, emelni a kormányzati munka színvonalát. Szükséges a támogatások csökkentése. Még 1986-ban is a költségvetés 36 százalékát adta az állam ilyen célokra. Fontos feladat a hatékony foglalkoztatás, a .munkaerő- mozgás felgyorsítása, az ipar szerkezetének szelektív változtatása, a veszteségek felszámolása, a termelőberuihá- zások ösztönzése, a termelőberendezések jobb kihasználása, a műszaki fejlesztés felgyorsítása. A stabilizációs program vitájában Moravszki György elmondta: azonosulni lehet a gazdasági célokkal, gondolkodni kell azon is, hogy akik eddig jól dolgoztak, ne a gyengébben teljesítőkkel azonos feltételek között léphesMA „Kertes házra vágyunk..." (2. oldal) Ki élhet meg ráfizetésből? (3. oldal) A nagy október évfordulóján MSZBT-vetélkedők A dolgozó kollektívák, valamint a tanulóifjúság aktív részvételére számítva számos vetélkedőt, műveltségi játékot szervez a Magyar—Szovjet Baráti Társaság a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulójának méltó megünneplésére. A társaság tavasszal hirdette meg az Utazzunk együtt! című vetélkedőt, s Pótvizsnázók N em minden diáknak csupa öröm a nyári vakáció. Jócskán vannak, akik tanulással töltik a nyár egy részét, mert iskolai bizonyítványuk valamelyik rubrikájába a nem éppen elismerő minősítés került: elégtelen ... A diákok többségét nem érte váratlanul a sikertelenség, bár (bizonyosan akadtak olyanok is. akik az óv végén „szerezték be ' a perdöntő egyeseket, rontották le osztályzatukat. De a többség egész évben bajlódott az éppen számára mostoha, vagy mumusként jelenlévő tárggyal, magával cipelve talán az előző évek hiányos ismereteit. A megyében a bukások, osztályismétléslek aránya hasonló az országos átlaghoz, azonban némely hátrányos helyzetben lévő általános iskola, szakmunkás- képző intézet, gimnázium és szakközépiskola sajnos évek óta nem, vagy alig tud elmozdulni a holtpontról. Az ö<t-, hat-, nyolcszázalékos bukási arány mellett akadnak 10—15, sőt ennél is magasabb arányok, ahol míinden tizedik, viagy éppen minden ötödik tanuló egy-két tárgyból pótvizsgára kényszerül. Az idén is megszervezték a megyeszékhelyen, talán másutt is, a pótvizsgára felkészítő tanfolyamokat, s mint ez már hagyomány, Nyíregyházán a Szakszervezetek Megyei Tanácsa Móricz Zsigmond Művelődési Háza vállalta magára. Különös figyelemmel és gondossággal keresik meg azokat a szaktanárokat, akik a nyári szabadságuk egy részét feláldozva — természetesen megfelelő díjazás ellenében — a pótvizsgára készülő diákokkal foglalkoznak. Sokan azt mondják, többet tanultak e néhány nap alatt, mint az egész tanévben és valahogy másként foglalkoznak velük, mint az iskolában. Sok lehet ebben az igazság, hiszen egy korrigáló, kis csoportokban zajló és a legfontosabb összefüggésekre figyelő „tanulás- vezetés” mindenképpen meghozza a sikert, persze hia a diák is megteszi a szükséges erőfeszítéseket. D e olyan tanulsága is van minden évben ezeknek a tanfolyamoknak, hogy az itt szerzett tanári tapasztalatokat jó lenne közkinccsé tenni. megtalálni a módját, hogy a tanév során hasznára váljanak az iskolai munkának, s egy kicsit tükröt tartana a pedagógusok elé is, mert nem csak a diákok rossz tanulási módszereinek, le- zserségének tulajdonítható egy-egy elégtelen minősítés, hanem a tanár selejtjét is jelzi, amire a tanév alatti nagy iramú időszakiban is figyelni kell. Hogy kevesebb legyen a pótvizsgázó. Páll Géza munkatársai már a területi döntőket készítik elő. A játék megyei és kerületi fordulóiba a mintegy kétezer MSZBT-tagcsoport képviseletében több mint 30 ezren kapcsolódtak be. Az öttagú kollektívákban olyan aktivisták kaptak helyet, akik — a cím is utal erre — szeretnek utazni, s akár olvasmányaik, akár személyes tapasztalataik alapján alapos ismeretekkel rendelkeznek a Szovjetunióról. A jubileumi ünnepre kitűzött döntő győztes csapatai közös utazásra indulhatnak majd a Moszkva környéki aranygyűrű útvonalán, hogy közelebbről is megismerkedjenek az ősi orosz városokkal. a baráti szocialista ország történelmi nevezetességeivel. Budapesti középiskolások jelentkezését várják arra a történelmi játékra, amelyet az MSZBT és a munkásmozgalmi Múzeum közösen szervez. A várbeli kulturális intézmény ad otthont októberben és novemberben a magyar internacionalisták című dokumentumkiállításnak, valamint a Szovjetunió történeti múzeuma anyagából válogatott tárlatnak és a Központi Lenin Múzeum képző- művészeti bemutatójának. Az ide látogató tizenévesek a kiállításokhoz kapcsolódó kérdőíveket töltenek ki, s a sikeresen szereplők közül sorsolják majd ki a nyerteseket. Azok az iskolák, amelyeket a legtöbb tanuló képviseli a tárlatokon, történelmi játékon vehetnek részt; sikeres szereplés esetén értékes díjakat kapnak. Számos vállalat, intézmény MSZBT-tagcsoportja jelezte már, hogy megkezdte a felkészülést az évfordulót köszöntő rendezvényekre. Közülük is kiemelkedik az Á1 lami Biztosító országos vetélkedője, amelynek október 31- én Szolnok ad otthont. Az ÁB valamennyi vidéki igazgatóságának, biztosító részlegének dolgozója bekapcsolódhat a játékba, amelyen a Szovjetunió népének életéről, kultúrájáról szerzett ismeretekről adnak számot. senek előre. Szóvá tette, bogy miközben beszélünk a takarékosságról, egyre-más- ra jönnek létre improduktív szervezetek, amelyek fogyasztóként, olykor luxusfogyasztóként jelennek meg a társadalomban. A munkaerőhelyzetről szólva azt feszegette, hogy aki ma nem dolgozik, azoknak egy része nem is akar. Ezért is jobban kellene érződni a kormányprogramban a munka becsületének. Élősködőkkel nem lehet a céljainkat megvalósítani. Javasolta, hogy aki a program végrehajtásához hozzájárul, elsősorban az érezze a szociális biztonságot. Soltészáé Pádár Ilona arról beszélt, hogy sok embernek, főleg fiatal szakembernek nincs munkája, s nekik munkaalkalmat kell teremteni. Elmondta: sok a kedvezőtlen adottságú gazdaság, s nekik a két lábon maradáshoz ezután is szükségük lesz támogatásra. Gulyás Gyula az adóreform mellé bérreform bevezetését sürgette, Novak Lajos azt sürgette, hogy szűnjön meg az a támogatási rendszer, amelyik a jól dolgozók pénzét a gyengéknek juttatja. Szólt arról is, hogy a program végrehajtásához a személyi feltételeket is meg kell teremteni, gondoskodni arról, hogy ne olyanok irányítsák a gyárat, akik állami támogatásból osztják a fizetésemelést. Mezey Károly azt feszegette. hogy amikor meg kell húzni a nadrágszíjat, mindig a szociálpolitika, az egészségügy és az oktatás ügye kerül háttérbe. Példákkal illusztrálta, hogy az egészségügy termelő ágazat, ezért akkor spórolunk, ha többet költünk rá. Szóvá tette, hogy még a legnehezebb-időben is többet kell törődni a nyugdíjasok^- kai, a többgyermekes családokkal. A kommunális beruházások közül a szennyvíz- elvezetés ütemének gyorsítását sürgette. Széles Lajos elmondta, hogy választói körében bizonytalanság tapasztalható, ezt a programot pedig csak optimista hangulatban lehet végrehajtani. Szólt arról is: abban, hogy ilyen helyzetbe jutottunk, mindenki hibája, mulasztása benne van, s együtt kell kilábalnunk a bajból. ö is szóvá tette az improduktív létszám állandó növekedését, s a radikális csökkentésre tett javaslatot. Örömét fejezte ki, hogy még ilyen helyzetben sem maradt ki a kormányprogramból a hátrányos helyzetű települések megkülönböztetett segítése, a felzárkóztatásukra kidolgozott program végrehajtása. László Béla arról szólt, hogy ha van erőnk kudarcainkat bevallani, lesz a program végrehajtására is. Sok gondot felnagyítunk: amikor a tsz-szervezéskor másfél millió ember maradt munka nélkül, nem beszéltünk róla annyit, mint most, hogy átmenetileg negyedmilliónak kell átképeznie magát. Elmondta azt is: sok képzetlen, öntelt vezető van, aki nem képes a megújulásra, a legsúlyosabb bűnöket elkövetők közül mindig van néhány, akit sikerül valakinek megmenteni, s ez rossz hangulatot szül. Ha az ilyen hangulatot .rontó esetek számát csökkentjük, minden erőnket (Folytatás a 4. oldalon) Vihar, forgószél, jégverés Felstf-Szabolcsban Totálkár a földeken A felső-szabolcsi térségben augusztus 10-én délután tomboló vihar okozta károkról még nincs összesített, forint értékben is kifejezhető jelentés. Egy azonban biztos, a jég és forgószél a mezőgazdasági kultúrákban, épületekben olyan pusztítást végzett, amilyenre kél évtizede nem volt példa. A VAJAI KONZERVÜZEMBEN készülő termékek mindegyikét szigorú ellenőrzés mellett gyártják. Tisza Miklósné és Horváth Beáta szúrópróbaszerűen ellenőrzi a konzerveket. (jávor) A tornyospálcai termelő- szövetkezet az Állami Biztosítónak küldött telexlevelében 90 hektár napraforgó, 600 hektár kukorica, 265 hektár cukorrépa jégverését jelezte. Ugyanott a 250 hektár burgonya és a 275 hektár téli alma totálkáros. A még le nem aratott három tábla rozst Tornyospálca határában a jég csépelte ki. A fényeslitkei termelőszövetkezetben a jégverés a legnagyobb kárt 350 hektár rozsban és 120 hektár zabban tette. Jelentős ’károkat okozott a jég a téli almában is. Mándokon 120 hektár rozst, a téli almát és az egyéb szántóföldi növényeket pusztította el a jégverés. Tiszaszal- kán, Tiszakerecsenyben a jég az őszi kalászosokban okozta a legnagyobb kárt. Aranyosapátiból a téli alma és a kukorica károsodását jelezték. Jelentős volt a forgószél által okozott kár, egy új ház teljes tetőzetét elvitte a szél, a falak összedőltek. A Nyírmadai Állami Gazdaság barabási üzemegységében a vihar és jég a szántóföldi növényeket és gazdasági épületeket egyaránt nagymértékben károsította. A jég 383 hektár kukoricát, 16 hektár szőlőt vert el. A vihar négy szénaszárítót, 10 istállót és a gépjavító műhelyt tépázta meg. A magas üzemi károk mellett jelentősek a lakossági károk növénytermesztésben, kertgazdálkodásban és épületekben. Az Állami Biztosító szakemberei a vihart követő napon már a helyszínen dolgoztak, végzik a kárbecslést. A károsodás nagysága miatt ez több napig tart. Így látták a helyszínen — tudósítónk, Mártha Tibor írja: D élután fél 5 és 5 óra, között erős széllökések kíséretében dió nagyságú jég verte végig Sza- bolcsveresmart—Dögé— Fényeslitke—Tomyospál- ca—Mezőladány településvonalát. A mezőgazdasági kultúrnövényekben jelentős kár keletkezett. Több épület tetőfedő anyaga megsérült. A vihar nem kímélte a szárnyasokat sem — kacsát, házigalambot. Az égi verés elvonultával megbolydult méhkasként vonultak az emberek felmérni a keletkezett veszteségeket, keresve a még megmenekül- tet. A 90 éves fényeslitkei Gyü- re Ferenc szerint 1964. évben érte ilyen csapás e vidéket. A szintén idős V. Gyüre Balázs már számított az ítéletidőre, mert — mint mondja — Tornyospálca felől tisztán hallotta a harangszót. Este 7 órakor még egyes kertekben marékszámra szedhették a jeget. Az ideges hangulat az idő múlásával alábbhagyott, átadva helyét az egymást biztató szavaknak: „Ami megtörtént, nem változtatható meg. Azért ezek után sem halunk éhen. Dolgozni kell, s pótolni ami tönkrement.” XLIV. évfolyam, 190. szám ARA: 1,80 FORINT 1987. augusztus 13., csütörtök
