Kelet-Magyarország, 1987. augusztus (44. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-12 / 189. szám

1987. augusztus 12.

Kelet-Magyarország

3

/-------------------"I

VÁLOGATÁS A KSH MEGYEI

IGAZGATÓSÁGÁNAK

JELENTÉSÉBŐL

Tudja-e*

ho$V

... 1987 I. félévében a munkanapok száma 127 volt, eggyel több, mint tavaly az első félévben.

... az MNB tájékoztatása szerint Szabolcs- Szatmár megyében az első félévben nem volt hitelképtelennek minősített gazdálkodó szerv.

... a megye szocialista iparában a termelési volumen az előző éveket és az országost meghaladó ütemben, 5,1 százalékkal en^elkedett. A megfigyelt 93*ipari gazdálkodó több mint fele magasabb, egy- harmada alacsonyabb termelést ért el, mint 1986. I. félévében.

... a termelés a nehéziparban dinamikusan, az élelmiszeriparban mérsékelten nőtt, csökkent viszont a könnyűiparban.

... az ipari termelési érték felét a nehézipar,

29 százalékát az élelmiszeripar, egyötödét a könnyűipar állította elő.

... az egy órára jutó termelés értéke a szocialista iparban kis mértékű, ezen belül a szövetkezeti iparban 7,7 százalékos növekedést mutat.

... az iparban foglalkoztatottak száma alig változott, csupán a nem fizikai dolgozók létszámában következett be 2 százalékos emelkedés.

... a megyei székhelyű ipar értékesítése a korábbiakat meghaladó ütemben bővült. Az exporton belül nőtt a nem rubelelszámolású eladás.

... a szocialista ipar értékesítésének egyharma- da a nagy- és kiskereskedelem, negyede az állami iparvállalatok és ipari szövetkezetek számára történt.

... a kivitelező építőipari szervezethez a félév végéig beérkezett építési igény értéke folyó áron 8 százalékkal nőtt, ami az éves előirányzat több mint nyolctizedének megvalósítását teszi lehetővé.

... az építési-szerelési tevékenység volumene 7 százalékkal növekedett, amit alapvetően az álla- - mi kivitelezők termelés- növekedése eredményezett, a szövetkezeti kivitelezőké a korábbi évekénél is nagyobb mértékben csökkent.

... a termelés növekedését a foglalkoztatottak számának jelentős csökkenése mellett érték el, a termelékenység fokozódott, a szövetkezeti kivitelezőknél tovább romlott.

... a bérek 6, a keresetek 7 százalékkal nőttek.

... a félév végén az építőipari szervezetek 852 lakás építésén dolgoztak.

A készre jelentett lakások száma 196, ebből 177-et az állami kivitelezők adtak át.

...az első félévben átlagosan 55,9 ezer fő dolgozott a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás . ágazatban, 3,1 százalékkal, 1,8 ezer fővel kevesebben, mint a múlt év hasonló időszakában. A havi átlagkeresetek 8,1 százalékkal magasabbak.

... a mezőgazdasági terület tovább csökkent, az erdő az állami gazdaságokban 400 hektárral, a termelőszövetkezetekben 1300 hektárral nőtt.

... a megye állatállománya kevesebb az egy évvel korábbinál. 100 hektár mezőgazdasági területre jutó szarvasmarhák száma 30, a sertéseké 97.

>S

________________________>

Tisztavatás előtt

Vörösdiploma, aranyérem, jutalomét — avagy aki mégis irigylésre méltó

A NYÍREGYHÁZI SÜTŐIPARI VÁLLALATNÁL rendszeresen ellenőrzik a készülő termékek, valamint az alapanyag: a liszt minőségét. Képünkön: Szatmáriné Schefer Regina laboráns egy gép — valorigráf — segítségével állapítja meg, hogy milyen technológiával dolgozhatják fel a lisztet, s mennyi vizet kell hozzáadni, hogy á legjobb minőségű pékáru készüljön belőle. — Óránként csaknem 2 és fél ezer kenyér sül Nyíregyházán, az Orosi úti kenyérgyár automatizált gépsorain. A vállalat legkorszerűbb üzemében a munka neheze a gépekre hárul — gyakorlatilag emberi kéz érintése nélkül készül a kenyér, (j. 1.)

Panaszos levél nyomán Kállósemjénben

Kállósemjénben 160 lakosnak ad munkát az ELEK- TERFÉM Szövetkezet. A galvanizálásra használt réz, króm, nikkel, olajok és zsírok más egyebekkel együtt az ipari szennyvízbe kerülnek. Ezt a szövetkezet jelenleg szippantóautóval hordja ki a Kiscsere-dűlő magas, homokos területén kijelölt ürítőhelyre, ami távol van minden lakott településtől.

Súlyosabb

bírságok

Bár a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság úgynevezett talajvízszintészlelő kút- jaiban még soha nem találtak a megengedettnél több mérgező anyagot, a szövetkezet évről évre súlyosabb bírságot fizet. Tavaly ez 640 ezer forint volt...

1985-ben elkészítették az üzem szennyvíz-elvezetésével kapcsolatos terveket. Eszerint közel egy kilométer hosz- szúságban csatornát építenek, amely a peremszéli „Csent- réti-szivárgóba” viszi az ipari vizet.

A csatorna ' végül mégsem épült meg. Néhány helyi lakos feltűnően magas összeget (75, illetve 100 ezer Ft-ot) kért azért a kis kertrészért, amit a csatorna foglalt volna el a földjéből. Az ár túl nagy volt. Ezért döntöttek úgy, hogy az elnádasodott, voltaképp élővilág nélküli tóba engedik a megtisztított ipari vizet, amíg a község szennyvízelvezető csatornája megépül.

Kállósemjén gondja ugyanis egyre égetőbb, bár erről alig tud a lakosság. A vizet bevitték a lakásokba, de a szennyvizet — amelyben rengeteg a káros háztartási vegyszer — még ma is a föld issza föl. Így a talajvíz szintje lassan, ám biztosan emelkedik. 1980-ban elkészítették a tanulmánytervezetet, de kevés a pénz a közművesítéshez.

Ijesztő belvíz

Pedig a belvíztől irtóznak a kállósemjéniek! A régi vályogvető gödörből született tavacska 1980-ban úgy meg- -duzzadt, hogy az agyagházak falát nyaldosta. A tanács

1981-ben 3 millió forintért vízelvezető árkot ásatott. Az aszályos évek sora, a természetes párolgás és az árok megtette a magáét: a Füveskerti tó medrében ma feleannyi a víz, mint régen. A félelmet azonban nem lehet ilyen egyszerűen kiirtani az emberekből! Ez derült ki azon a helyszíni szemlén, amelyen mindössze nyolc lakos jelent meg a háromszázból.

Az érdektelenség feltűnt, ezért megkérdeztük a tó környékén élőket: őket nem érdekli a környezetszennyezés? Válaszul azt hallottuk, hogy szervezkedett néhány ember, akiktől a szövetkezet végül is nem vette meg a drága kertrészeket...

A szövetkezet mérnökei elmondták, hogy tervükhöz minden hivatalos engedélyt megkaptak. A vízügy, a KÖJÁL, a Környezetvédelmi Hivatal, és a helyi tanács is hozzájárult ahhoz, hogy az ipari vizet a tóba vezessék. A lakosságnak még véletlen környezetszennyezéstől sem kell tartania, háromsoros szűrőberendezéssel védekeznek az esetleges emberi felelőtlenség ellen. A tó víz- szintje is csak pár centiméterrel lesz magasabb, mert a csatorna állandóan apasztja. Hogy tökéletesen működjön, a tanács most megtisztíttat- ja.

Átmeneti

megoldás

Mindez csupán kényszerű, átmeneti megoldás, amíg Kállósemjén szennyvízcsatornáit megépítik. Ezt a következő 5 éves tervben (társulati formában) kívánják megoldani, legalább a község központjában. A vízügy ezután is éberen őrködik a Füveskerti tó, és a vizek tisztasága felett. Állandóan mérik, ellenőrzik, hogy — még a megengedettnél is szigorúbbra szabott — határértékeket nem haladja-e meg a szennyezettség, mert a csoportérdek nem nőhet a közösségi érdek fölé. Mindannyiunk érdeke az, hogy óvjuk, védjük a természetet. Kállósemjénben ezért kell összefognia a tanácsnak, az üzemnek, és a lakosságnak.

Tóth M. Ildikó

Augusztus 20-án, a Parlament előtti tiszti fogadalomtételen ott áll majd a rezzenéstelen arcú fiatal katonák között. Főhadnaggyá fogják avatni Módis Attilát, gimnáziumi volt osztálytársamat.

Kissé különcnek tartottuk, amikor — úgy másodikos korunkban — kijelentettem hivatásos katona akar lenni. Szemünkben csak az orvosi, jogi, tanári pályának volt becsülete, de hogy hivatásos katona?! Mentségére írtuk, hogy az édesapjának is ez a foglalkozása, és hogy annyira, de annyira szeretett volna repülős lenni . . . Aztán negyedikben, az alkalmassági vizsgán kiderült: nem repülhet. Ennek ellenére nem mondott le az elképzeléséről, a katonai műszaki főiskolára jelentkezett.

A felvételi kitűnően sikerült, ezért behívták a Honvédelmi Minisztériumba, s felajánlották neki, hogy tanulmányait külföldön folytassa. Több lehetőség is kínálkozott, de Attila a Szovjetuniót választotta. Még annyit tudtunk róla, hogy Moszkván túlra került, de aztán sokáig nem jött semmi hír felőle.

Az ötéves érettségi találkozóra a feleségével jött, akit az egész osztály jól ismert. A kislány a nagy távolság ellenére hűségesen várt rá, s időközben — vőlegénye hatására! — elvégezte a programozó matematikus szakot. Attila a találkozón mindany- nyiunknak megmutatta azt az aranyérmet, amit a diplomája mellé kapott. Egyik oldalán az áll: „A katonai

műszaki főiskola kiváló befejezéséért", a másik oldalán pedig „A Szovjetunió fegyveres erőitől”. Mint kiderült, az érmet azért kapta, mert öt éven keresztül nem volt jelesnél rosszabb jegye, s élenjárt a közösségi munkában is. „Nem tudtam mást csinálni, tanulással töltöttem el a szabadidőmet is” — mondta nevetve.

Azért mint utóbb kiderült, nem volt olyan egyszerű az aranyérmet kiérdemelni. Az első félévben naponta általában hat óra hosszat csak a nyelvet tanulták, s mellette még szakmai tárgyakat. Szabad szombatjuk nem volt, mindennap szoros napirend szerint éltek. A legnagyobb

Módis Attila — még „civilben”

megpróbáltatást a nagy távolság jelentette, ugyanis évente csak kétszer utazhattak haza — két hétre téli. egy hónapra nyári szünetre. „Hazafelé mindig repülővel jöttünk, hogy minél hamarabb itthon legyünk, de vissza tökéletesen megfelelt a vonat isi...”

Attila 1986 óta hivatásos katona, szakképzettsége — a vörösdiploma szerint — üzemeltető- és javítómérnök. Budapesttől nem messze kaptak állást és szolgálati lakást.

Felesége is a honvédségnél dolgozik majd, ő pedig eddigi ismeretei szerint tiszthelyettes iskolán technikát tanít. „Csak előtte nekem is meg kell tanulni a gépek és alkatrészek magyar nevét!” A munka megkezdése előtt azonban még vár rájuk néhány szép nap külföldön: Attilát és főiskolai csoporttársait a honvédség kiváló fegyelmükért és tanulmányi eredményükért nyolcnapos jutalomüdüléssel ajándékozta meg. Módisné magánúton tart majd a férjével.

„Ne csodálkozz, hogy civilbe» vagyok” — jelentette ki. amikor a fotózáshoz készült. „Most még rendfokozatom törzszászlós, de már varrják az új váll-lapokat az egyenruhámra. Majd láthatsz teljes díszben a tisztavatáson!”

Bartha Andrea

A Magyar Optikai Művek mátészalkai gyárában több mint nyolcmillió szemüveglencséi gyártanak. Szalacsi Márta gyártás közben ellenőrzi a lencsét, (jávor)

Marin Kruszev:

Furcsa ember

— A bankba! — válaszolta.

— Miért éppen oda?

— Azért, hogy megjavítsák.

— Érdekes — csodálkozott i a kérdező. — Na és megjavítják?

— Nem — felelte Gencso.

— Akkor miért viszi oda?

A remélt válasz helyett váratlan kérdéssel felelt:

— Maguk hol javíttatják a ' háztartási készülékeiket?

— Természetesen a szervizben.

— És a tévét?

— Azt is .. .

— És meg is javítják?

— Nem — válaszoltuk. — Vagy nincs hozzá alkatrész, vagy pedig minden szerelő I szabadságon van.

— Akkor miért menmek I

oda? f

H

át most mit mondjunk neki? A végén még ki- .• derül, hogy neki van igaza! Valóban, mi a fenének járkáljon az ember a városszéli szervizekbe, ha úgy- 1 sem javítják meg a készülékeit? A bank legalább itt van a közelben .. .

Méreg földbe, vízbe

A nyíregyházi ELEKTERFEM Vegyesipari Szövetkezet kállósemjéni galvanizálórészlege veszélyes, mérgező anyagokkal teli szennyvizet akar a község belvizes tavába vezetni — kaptuk a bírt Nagy Béla kállósemjéni lakostól. A szennyvíz nemcsak a Füveskerti tó körül élő körülbelül 300 család kertjét veszélyezteti majd, hanem helyrehozhatatlan károsodást okoz a felszíni, felszín alatti vizekben és elpusztítja a tó élővilágát is. A község harcol a környezetéért ___

F

urcsa ember a szomszédom. Gencso Iva- novnak hívják, har- | mincöt éves, nős, két gyer- I mek apja. Nemcsak én vagyok ezen a véleményen, a 1 ház többi lakója is ezt állít- I ja. A központban lakunk, át- ellenben a bankkal, így ál- l landó szemtanúi vagyunk (Gencso érthetetlen viselkedésének. Különben rendes em- , bér, példás férj és családapa, köztiszteletben álló múzeumi dolgozó, mégis olyan dolgokat művel.. . Például, ha el- | romlik otthon a villanyradiá- ' tor, fürgén a hátára kapja, és habozás nélkül bemasíro- Izik vele a bankba... Az I automata mosógépet is rendszeresen oda viszi javíttatni! i Még oltott mészért és sóde- | rért is a bankba jár!

Tegnap meg egy televízióval állított oda! Össze is gyűltünk nyomban vagy tizen férfiak, és csak ámul- tunk-bámultunk, míg aztán egyikünk vette a bátorságot, és kérdőre vonta:

— Kedves lvanov szomszéd, árulja már el, hova szokta vinni a televízióját?