Kelet-Magyarország, 1987. augusztus (44. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-12 / 189. szám

1987. augusztus 12. Kelet-Magyarország 3 /-------------------"I VÁLOGATÁS A KSH MEGYEI IGAZGATÓSÁGÁNAK JELENTÉSÉBŐL Tudja-e* ho$V ... 1987 I. félévében a munkanapok száma 127 volt, eggyel több, mint tavaly az első félévben. ... az MNB tájékozta­tása szerint Szabolcs- Szatmár megyében az el­ső félévben nem volt hi­telképtelennek minősített gazdálkodó szerv. ... a megye szocialista iparában a termelési vo­lumen az előző éveket és az országost meghaladó ütemben, 5,1 százalékkal en^elkedett. A megfigyelt 93*ipari gazdálkodó több mint fele magasabb, egy- harmada alacsonyabb termelést ért el, mint 1986. I. félévében. ... a termelés a nehéz­iparban dinamikusan, az élelmiszeriparban mérsé­kelten nőtt, csökkent vi­szont a könnyűiparban. ... az ipari termelési érték felét a nehézipar, 29 százalékát az élelmi­szeripar, egyötödét a könnyűipar állította elő. ... az egy órára jutó termelés értéke a szocia­lista iparban kis mérté­kű, ezen belül a szövetke­zeti iparban 7,7 százalé­kos növekedést mutat. ... az iparban foglal­koztatottak száma alig változott, csupán a nem fizikai dolgozók létszámá­ban következett be 2 szá­zalékos emelkedés. ... a megyei székhelyű ipar értékesítése a koráb­biakat meghaladó ütem­ben bővült. Az exporton belül nőtt a nem rubel­elszámolású eladás. ... a szocialista ipar ér­tékesítésének egyharma- da a nagy- és kiskereske­delem, negyede az állami iparvállalatok és ipari szövetkezetek számára történt. ... a kivitelező építő­ipari szervezethez a félév végéig beérkezett építési igény értéke folyó áron 8 százalékkal nőtt, ami az éves előirányzat több mint nyolctizedének meg­valósítását teszi lehetővé. ... az építési-szerelési tevékenység volumene 7 százalékkal növekedett, amit alapvetően az álla- - mi kivitelezők termelés- növekedése eredménye­zett, a szövetkezeti kivi­telezőké a korábbi éve­kénél is nagyobb mérték­ben csökkent. ... a termelés növeke­dését a foglalkoztatottak számának jelentős csök­kenése mellett érték el, a termelékenység fokozó­dott, a szövetkezeti kivi­telezőknél tovább rom­lott. ... a bérek 6, a kerese­tek 7 százalékkal nőttek. ... a félév végén az építőipari szervezetek 852 lakás építésén dolgoztak. A készre jelentett lakások száma 196, ebből 177-et az állami kivitelezők ad­tak át. ...az első félévben át­lagosan 55,9 ezer fő dol­gozott a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás . ágazat­ban, 3,1 százalékkal, 1,8 ezer fővel kevesebben, mint a múlt év hasonló időszakában. A havi át­lagkeresetek 8,1 százalék­kal magasabbak. ... a mezőgazdasági te­rület tovább csökkent, az erdő az állami gazdasá­gokban 400 hektárral, a termelőszövetkezetek­ben 1300 hektárral nőtt. ... a megye állatállo­mánya kevesebb az egy évvel korábbinál. 100 hektár mezőgazdasági te­rületre jutó szarvasmar­hák száma 30, a sertéseké 97. >S ________________________> Tisztavatás előtt Vörösdiploma, aranyérem, jutalomét — avagy aki mégis irigylésre méltó A NYÍREGYHÁZI SÜTŐIPARI VÁLLALATNÁL rendszeresen ellenőrzik a készülő ter­mékek, valamint az alapanyag: a liszt minőségét. Képünkön: Szatmáriné Schefer Regina la­boráns egy gép — valorigráf — segítségével állapítja meg, hogy milyen technológiával dol­gozhatják fel a lisztet, s mennyi vizet kell hozzáadni, hogy á legjobb minőségű pékáru ké­szüljön belőle. — Óránként csaknem 2 és fél ezer kenyér sül Nyíregyházán, az Orosi úti kenyérgyár automatizált gépsorain. A vállalat legkorszerűbb üzemében a munka neheze a gépekre hárul — gyakorlatilag emberi kéz érintése nélkül készül a kenyér, (j. 1.) Panaszos levél nyomán Kállósemjénben Kállósemjénben 160 lakos­nak ad munkát az ELEK- TERFÉM Szövetkezet. A gal­vanizálásra használt réz, króm, nikkel, olajok és zsí­rok más egyebekkel együtt az ipari szennyvízbe kerül­nek. Ezt a szövetkezet je­lenleg szippantóautóval hord­ja ki a Kiscsere-dűlő magas, homokos területén kijelölt ürítőhelyre, ami távol van minden lakott településtől. Súlyosabb bírságok Bár a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság úgyneve­zett talajvízszintészlelő kút- jaiban még soha nem talál­tak a megengedettnél több mérgező anyagot, a szövet­kezet évről évre súlyosabb bírságot fizet. Tavaly ez 640 ezer forint volt... 1985-ben elkészítették az üzem szennyvíz-elvezetésével kapcsolatos terveket. Esze­rint közel egy kilométer hosz- szúságban csatornát építenek, amely a peremszéli „Csent- réti-szivárgóba” viszi az ipa­ri vizet. A csatorna ' végül mégsem épült meg. Néhány helyi la­kos feltűnően magas összeget (75, illetve 100 ezer Ft-ot) kért azért a kis kertrészért, amit a csatorna foglalt volna el a földjéből. Az ár túl nagy volt. Ezért döntöttek úgy, hogy az elnádasodott, volta­képp élővilág nélküli tóba engedik a megtisztított ipari vizet, amíg a község szenny­vízelvezető csatornája meg­épül. Kállósemjén gondja ugyan­is egyre égetőbb, bár erről alig tud a lakosság. A vizet bevitték a lakásokba, de a szennyvizet — amelyben ren­geteg a káros háztartási vegyszer — még ma is a föld issza föl. Így a talajvíz szintje lassan, ám biztosan emelkedik. 1980-ban elkészí­tették a tanulmánytervezetet, de kevés a pénz a közműve­sítéshez. Ijesztő belvíz Pedig a belvíztől irtóznak a kállósemjéniek! A régi vá­lyogvető gödörből született tavacska 1980-ban úgy meg- -duzzadt, hogy az agyagházak falát nyaldosta. A tanács 1981-ben 3 millió forintért vízelvezető árkot ásatott. Az aszályos évek sora, a termé­szetes párolgás és az árok megtette a magáét: a Füves­kerti tó medrében ma fele­annyi a víz, mint régen. A félelmet azonban nem lehet ilyen egyszerűen kiirtani az emberekből! Ez derült ki azon a helyszíni szemlén, amelyen mindössze nyolc la­kos jelent meg a háromszáz­ból. Az érdektelenség feltűnt, ezért megkérdeztük a tó kör­nyékén élőket: őket nem ér­dekli a környezetszennyezés? Válaszul azt hallottuk, hogy szervezkedett néhány ember, akiktől a szövetkezet végül is nem vette meg a drága kertrészeket... A szövetkezet mérnökei el­mondták, hogy tervükhöz minden hivatalos engedélyt megkaptak. A vízügy, a KÖ­JÁL, a Környezetvédelmi Hi­vatal, és a helyi tanács is hozzájárult ahhoz, hogy az ipari vizet a tóba vezessék. A lakosságnak még véletlen környezetszennyezéstől sem kell tartania, háromsoros szűrőberendezéssel védekez­nek az esetleges emberi fe­lelőtlenség ellen. A tó víz- szintje is csak pár centimé­terrel lesz magasabb, mert a csatorna állandóan apasztja. Hogy tökéletesen működjön, a tanács most megtisztíttat- ja. Átmeneti megoldás Mindez csupán kényszerű, átmeneti megoldás, amíg Kál­lósemjén szennyvízcsatornáit megépítik. Ezt a következő 5 éves tervben (társulati for­mában) kívánják megoldani, legalább a község központ­jában. A vízügy ezután is éberen őrködik a Füveskerti tó, és a vizek tisztasága fe­lett. Állandóan mérik, ellen­őrzik, hogy — még a megen­gedettnél is szigorúbbra sza­bott — határértékeket nem haladja-e meg a szennyezett­ség, mert a csoportérdek nem nőhet a közösségi érdek fö­lé. Mindannyiunk érdeke az, hogy óvjuk, védjük a termé­szetet. Kállósemjénben ezért kell összefognia a tanácsnak, az üzemnek, és a lakosság­nak. Tóth M. Ildikó Augusztus 20-án, a Parla­ment előtti tiszti fogadalom­tételen ott áll majd a rezze­néstelen arcú fiatal katonák között. Főhadnaggyá fogják avatni Módis Attilát, gimná­ziumi volt osztálytársamat. Kissé különcnek tartottuk, amikor — úgy másodikos ko­runkban — kijelentettem hi­vatásos katona akar lenni. Szemünkben csak az orvosi, jogi, tanári pályának volt becsülete, de hogy hivatásos katona?! Mentségére írtuk, hogy az édesapjának is ez a foglalkozása, és hogy annyi­ra, de annyira szeretett vol­na repülős lenni . . . Aztán negyedikben, az alkalmassá­gi vizsgán kiderült: nem re­pülhet. Ennek ellenére nem mondott le az elképzeléséről, a katonai műszaki főiskolára jelentkezett. A felvételi kitűnően sike­rült, ezért behívták a Honvé­delmi Minisztériumba, s fel­ajánlották neki, hogy tanul­mányait külföldön folytassa. Több lehetőség is kínálko­zott, de Attila a Szovjetuni­ót választotta. Még annyit tudtunk róla, hogy Moszkván túlra került, de aztán sokáig nem jött semmi hír felőle. Az ötéves érettségi talál­kozóra a feleségével jött, akit az egész osztály jól ismert. A kislány a nagy távolság el­lenére hűségesen várt rá, s időközben — vőlegénye ha­tására! — elvégezte a prog­ramozó matematikus szakot. Attila a találkozón mindany- nyiunknak megmutatta azt az aranyérmet, amit a dip­lomája mellé kapott. Egyik oldalán az áll: „A katonai műszaki főiskola kiváló be­fejezéséért", a másik oldalán pedig „A Szovjetunió fegy­veres erőitől”. Mint kiderült, az érmet azért kapta, mert öt éven keresztül nem volt jelesnél rosszabb jegye, s élenjárt a közösségi munká­ban is. „Nem tudtam mást csinálni, tanulással töltöttem el a szabadidőmet is” — mondta nevetve. Azért mint utóbb kiderült, nem volt olyan egyszerű az aranyérmet kiérdemelni. Az első félévben naponta általá­ban hat óra hosszat csak a nyelvet tanulták, s mellette még szakmai tárgyakat. Sza­bad szombatjuk nem volt, mindennap szoros napirend szerint éltek. A legnagyobb Módis Attila — még „civil­ben” megpróbáltatást a nagy tá­volság jelentette, ugyanis évente csak kétszer utazhat­tak haza — két hétre téli. egy hónapra nyári szünetre. „Ha­zafelé mindig repülővel jöt­tünk, hogy minél hamarabb itthon legyünk, de vissza tö­kéletesen megfelelt a vonat isi...” Attila 1986 óta hivatásos katona, szakképzettsége — a vörösdiploma szerint — üze­meltető- és javítómérnök. Budapesttől nem messze kap­tak állást és szolgálati lakást. Felesége is a honvédségnél dolgozik majd, ő pedig ed­digi ismeretei szerint tiszthe­lyettes iskolán technikát ta­nít. „Csak előtte nekem is meg kell tanulni a gépek és alkatrészek magyar nevét!” A munka megkezdése előtt azonban még vár rájuk né­hány szép nap külföldön: Attilát és főiskolai csoport­társait a honvédség kiváló fegyelmükért és tanulmányi eredményükért nyolcnapos jutalomüdüléssel ajándékozta meg. Módisné magánúton tart majd a férjével. „Ne csodálkozz, hogy civil­be» vagyok” — jelentette ki. amikor a fotózáshoz készült. „Most még rendfokozatom törzszászlós, de már varrják az új váll-lapokat az egyen­ruhámra. Majd láthatsz teljes díszben a tisztavatáson!” Bartha Andrea A Magyar Optikai Művek mátészalkai gyárában több mint nyolcmillió szemüveglencséi gyártanak. Szalacsi Márta gyártás közben ellenőrzi a lencsét, (jávor) Marin Kruszev: Furcsa ember — A bankba! — válaszol­ta. — Miért éppen oda? — Azért, hogy megjavít­sák. — Érdekes — csodálkozott i a kérdező. — Na és megja­vítják? — Nem — felelte Gencso. — Akkor miért viszi oda? A remélt válasz helyett vá­ratlan kérdéssel felelt: — Maguk hol javíttatják a ' háztartási készülékeiket? — Természetesen a szer­vizben. — És a tévét? — Azt is .. . — És meg is javítják? — Nem — válaszoltuk. — Vagy nincs hozzá alkatrész, vagy pedig minden szerelő I szabadságon van. — Akkor miért menmek I oda? f H át most mit mondjunk neki? A végén még ki- .• derül, hogy neki van igaza! Valóban, mi a fené­nek járkáljon az ember a vá­rosszéli szervizekbe, ha úgy- 1 sem javítják meg a készülé­keit? A bank legalább itt van a közelben .. . Méreg földbe, vízbe A nyíregyházi ELEKTERFEM Vegyesipari Szövetkezet kállósemjéni galvanizálórészlege veszélyes, mérgező anya­gokkal teli szennyvizet akar a község belvizes tavába ve­zetni — kaptuk a bírt Nagy Béla kállósemjéni lakostól. A szennyvíz nemcsak a Füveskerti tó körül élő körülbelül 300 család kertjét veszélyezteti majd, hanem helyrehozhatat­lan károsodást okoz a felszíni, felszín alatti vizekben és el­pusztítja a tó élővilágát is. A község harcol a környezeté­ért ___ F urcsa ember a szom­szédom. Gencso Iva- novnak hívják, har- | mincöt éves, nős, két gyer- I mek apja. Nemcsak én va­gyok ezen a véleményen, a 1 ház többi lakója is ezt állít- I ja. A központban lakunk, át- ellenben a bankkal, így ál- l landó szemtanúi vagyunk (Gencso érthetetlen viselkedé­sének. Különben rendes em- , bér, példás férj és családapa, köztiszteletben álló múzeumi dolgozó, mégis olyan dolgo­kat művel.. . Például, ha el- | romlik otthon a villanyradiá- ' tor, fürgén a hátára kapja, és habozás nélkül bemasíro- Izik vele a bankba... Az I automata mosógépet is rend­szeresen oda viszi javíttatni! i Még oltott mészért és sóde- | rért is a bankba jár! Tegnap meg egy televízió­val állított oda! Össze is gyűltünk nyomban vagy ti­zen férfiak, és csak ámul- tunk-bámultunk, míg aztán egyikünk vette a bátorságot, és kérdőre vonta: — Kedves lvanov szom­széd, árulja már el, hova szokta vinni a televízióját?

Next

/
Thumbnails
Contents