Kelet-Magyarország, 1987. augusztus (44. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-12 / 189. szám
MA AK-M Vásárosnaményban <1%. (2. oldal) l)^<jg földbe, vízbe (3. oldal) Magyar—szovjet vasúti tárgyalások Uogvároo Konténeres irányvonalok, almával Az őszi szállítási csúccsal kapcsolatos feladatokat tekintik át augusztus 11—12- én Ungváron a Közlekedési Minisztérium, a külkereskedelmi szervek, valamint a vasút magyar és szovjet képviselői — kaptuk a tájékoztatást Sipos Istvántól, a MÁV Záhonyi Üzemigazgatóságának igazgatóhelyettesétől. A kétnapos tanácskozás résztvevői központi témaként vitatják meg az alma zökikenő- mentesebb, ütemesebb kiszállításinak lehetőségeit. Olyan új megoldások alkalmazását — például konténeres irányvonatok indítását —, amelyekkel a csúcsidőszak vagonhiányát enyhíteni lehet. Befejeződött az a nemzetközi biokémiai konferencia, amelyet amerikai, japán, kínai, angol, német, francia, belga és magyar tudósok számára rendeztek Nyíregyházán. A múlt hét pénteken kezdődött konferenciát A környezeti tényezők hatása a a mezőgazdasági növények fruktóz—2, 6—biíoszfát és szénhidrát produkciójára címmel rendezték. Szombaton és hétfőn mintegy 30 tudományos előadás hangzott el. A Művelődési Minisztérium, a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Biokémiai Egyesület és a tiszavas- vári Alkaloida, amerikai részről pedig a National Science Foundation, az USA Mezőgazdasági Minisztériuma, valamint a Dau Chemical Company védnökségével szervezett konferencia — a tudósok egyöntetű véleménye alapján — hozzájárul a világ élelmezési gondjainak csökkentéséhez. Adjon az állam... S zinte naponta érkezik olyan levél a szerkesztőségbe, amelynek végső mondanivalója: „adjon az állam.” Adjon az állam pénzt, támogatást, avagy hatalmi szóval rendeljen el bizonyos tevékenységeknek erkölcsi és anyagi elismerést. Az állam mint hatalom — írta egyik kedves olvasónk — megteheti, hogy anyagiakkal jobban támogassa a kisáru- termelést. Olyan levél is érkezett, amelynek írója az áruértékesítésből származó vélt veszteségét az állami kasszától kéri számon. Elgondolkodva a levelek tartalmán — anélkül, hogy a levélírók jóhiszeműségét megkérdőjeleznénk — önkéntelenül is adódik egy kérdés: nem túlozzuk mi el néha az állam szerepét? Főként a lehetőségét. Vegyük példának a kis- árutermelést. Ennek zöld útja van minden vonalon. Az állampolgár azt termel, amit akar, ha kedve tartja jószágokat tart, ha a kertészkedést véli jobbnak zöldséget, vagy gyümölcsöt termeszt. Az állam ezt a tevékenységet adókedvezménnyel, állattartás esetén pénzben is kifejezhető juttatással támogatja. Többet ettől ma nemigen tehet. Nem vállalhatja magára például a termelés kockázatát. A termelés — legyen az nagyüzemi vagy kisgazdasági — olyan vállalkozás, amely mindenkor és mindenképpen kockázatos. A tervezett vagy remélt nyereséget az időjárás, a kereslet és a kínálat nagysága és még sok minden befolyásolhatja. Bármi-bői lehet baj és ennek ellentéteként haszon is. Az esetlegességek között csak egyetlen bizonyosság van, az, hogy az állam senkire semmilyen vállalkozást nem kényszerít. Igaz vannak olyan állami intézkedések (szabályozók), amelyek hatással lehetnek a vállalkozói, más szóval a termelői kedvre, de ezek az intézkedések nem személyre szólóak és nem kötelezőek. Az állam még senkit sem kért fel káposzta, paprika vagy télialma termesztésre. A leírtakkal most nem a kisárutermelés, az egyéni kezdeményezés és cselekvés hasznát és szükségét tagadjuk, de még azt sem állítjuk, hogy az államnak nincs szerepe ezekben a dolgokban/ A hangos gondolkodás lejegyzésének csak egyetlen célja volt, tudatosítani, hogy az állam mi vagyunk. Az állam basz- száját mi rakjuk tele és szükségleteink szerint el is költjük a nemzeti pénztárba befolyó forintokat. lyen alapon az állam nem lehet a rosszakarónk, de azt sem teheti, hogy kinek-kinek kényére, kedvére támogatást, kárpótlást, mitöbb elégtételt adjon. A nemzeti jövedelem felosztását, elosztását, főként ha abban hiány is mutatkozik, alaposan meg kell most gondolni. Seres Ernő Az egészség megőrzése mindenkinek személyes érdeke A szakszervezeti mozgalomra háruló feladatok a társadalmi programból Az egészségmegőrzés társadalmi programjából a szákszervezeti mozgalomra háruló feladat ok art vitatta meg tegnapi ülésén az Egészség- ügyi Dolgozók Szakszervezetének megyei bizottsága. Dr. Havasi Sándor, -a bizottság elnöke vitaindítójában kiemelte: a Minisztertanács 1987. június 4-én bocsátotta társadalmi vitára ezt a tervezetet és az eltelt néhány hónap alatt a tanácsok, a Hazafias Népfront testületed már összegezték a program főbb tennivalóit. A szakszervezeti mozgalom, az apparátus és a társadalmi aktivisták révén a magyar nemzet legszélesebb rétegeihez juthat el ez a program. A tájékoztatóban elhangzott: a 24. órában hirdették meg ezt a programot. Sajnos, a gazdasági körülmények, a csökkenő életszínvonal elvonja a lakosság figyelmét az egészségről, de talán éppen most van a legnagyobb szükség rá, hogy ki-ki felismerje a nagyszabású program fontosságát. Az egészségügyi kultúrát közérthetőbben kell közvetíteni, s lényeges dolog, hogy az egészségügyben dolgozók is többet törődjenek egészségükkel. Az egészségnevelés nem egészségügyi feladat — fogalmazták meg többen is. Már az iskoláskorban szükséges kialakítani az igényt a gyerekekben a mozgás, a helyes táplálkozás iránt, az élvezeti cikkek káros hatásáról szerteágazó ismeretekkel kell felvértezni a jövő nemzedékét. S mindenekelőtt szükséges a felismerés, hogy az egészség megóvása egyéni érdeke is valamennyi állampolgárnak. A program eredményessége nagymértékben függ a megelőzés hatékonyságától. A hozzászólók közt többen is kifejtették: ha anyagi érdeke fűződne az egyes embernek, hogy saját egészsége felett őrködjön, bizonyára hamarabb tudnának pozitív változásokat elérni. Ehhez viszont a jelenlegi társadalombiztosítási rendszer átalakítására lenne szükség. Az ifjúságot, mint az elkövetkező nemzedékek szokásainak alakítóját kellene mielőbb megnyerni a programnak — húzta alá az egyik hozzászóló. Nélkülözhetetlen a pedagógusok ismereteinek bővítése, akár a tananyag bővítése lelki, testi egészségünk titkairól. Nagy feladat hárul a programból iaz alapellátásért felelős körzeti orvosokra. t. k. FINISBEN A TANKÖNYVGYÄRTÄS. Harmincmillió példányban 640 féle tankönyvet gyártatott a Tankönyvkiadó Vállalat az 1987—88-as tanévre az általános és középiskolák részére. Felvételünk a Zrínyi Nyomda csepeli gyáregységében készült, ahol most 39 féle tankönyv utolsó példányait készítik. (MTI fotó: Varga László felvétele) Rekonstrukció a nyírnadoi „sortésgyárbon" j Számítógépes tápgyártás Harminchét éve működik a „húsgyár” Nyírmadán. Évente csaknem 25 ezer sertést hizlalnak immár közel négy évtizede Szabolcs-Szatmár, részben a főváros ellátására és exportra. 1985. január elsejétől a Szabolcsi Húsipari Vállalat Sertéstenyésztő és Hizlaló Leányvállalataként tevékenykedik. Hozzá tartozik a csengeri tenyésztelep és a felsősimái hizlalda is. A leányvállalat évente ötezer tonna sertéshúst állít elő, s mintegy 1200 előhasi tenyészkoca kistermelőknek való juttatásával jelentős szerepet vállal abban, hogy jövőt alapozó, minőségileg kiváló sertésellátás legyen Szabolcsban. Nyírmadán 2 ezer vagon tápot is gyártanak. De ez a leányvállalat látja el az ország valameny- nyi húsipari vállalata megbízásából szerződés alapján a Szovjetunióba irányuló élösertés és élőszarvasmarha-export vizsgálatát is. Tavaly több mint 13 ezer vagon élőállat vizsgálatát végezték el. A Szabolcsi Húsipari Vállalat Sertéstenyésztő és Hizlaló Leányvállalata is termel exportra. A múlt évben 22 ezer sertést szállítottak elsősorban a Szovjetunióba, kisebb részben Romániába. Tavaly 96 millióval növelték az árbevételüket 1985-höz viszonyítva. A közel négy évtizede üzemelő „húsgyár” épületei, berendezései érthetően jelentősen elhasználódtak, teljes rekonstrukcióra szorulnak. Az anyavállalat jelentős támogatásával, több mint 62 millió forintból 1987 második felében, pontosabban NYÍREGYHÁZI KÉPESLAP. Kossuth utcai lakóházak. (Pristyák József felvétele) augusztusban megkezdődik a rekonstrukciója a nyírmadai hizlaldának. Teljesen megújul a keverőüzem és áttérnek a számítógépes tápgyártásra. Ez azt jelenti, hogy teljesen automatikusan végzik majd a takarmány-alapanyagok adagolását-keveré- sét és a tápok tartályokba juttatását. Felszerelnek az üzemben zsákoló és granuláló berendezést is. Ez jelentősen meggyorsítja majd a kistermelők kiszolgálását, mert előre csomagolva kapják meg a szükséges tápokat. Ezzel párhuzamosan egy meleghús pépes üzemet is létesítenek takarmánykonyhával együtt, ahol a vágóhídról ide kerülő melléktermékeket dolgozzák fel takarmányozás céljára. A hat, egyenként ezer férőhelyes sertésszállás is teljes rekonstrukció alá kerül Megteremtődik általa annak a lehetősége, hogy- az időjárásoktól függetlenül fogadhatják a sertéseket, s így az elhullás veszélye jelentősen lecsökken. Teljesen felújítják a vízhálózatot, a szennyvíz- rendszert és a vágóhidat is. Csengerben a malacnevelc épületekben a fűtést és a szellőzőrendszert korszerűsítik és bevezetik a gázt. A teljes rekonstrukció megvalósításához 24 millió támogatást nyújt az állam. Befejezése 1988. december végérí várható. Megvalósulásává Nyírmadán az ország második legnagyobb „húsgyárában” az állattartás és a takarmányozás feltételei jelentősen javulni fognak, s így évente mintegy 10—15 mii liós eredményjavulásra számítanak. (f. k.) XLIV. évfolyam, 189. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1987. augusztus 12., szerda
