Kelet-Magyarország, 1987. augusztus (44. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-11 / 188. szám

1987. augusztus 11. Kelet-Magyarország T Nem több egyszerű papírnál. Azonban, ha rákerül az összeg, díszük rajta a két aláíró neve, ott, a vállalat, szö­vetkezet pecsétje, a lejárat ideje, akkor akár milliókat ér­het. (Pontosabban annyit, vagy majdnem annyit, ameny- nyi összeg szerepel rajta.) Mindez a kereskedelmi váltó, amelyik arra hivatott, hogy a gazdálkodók között csök­kentse a pénzforgalmat, kevesebb hitelt kelljen igénybe venni. — Csakhogy egyelőre még többen félnek a váltótól a gazdálkodók körében — fo­galmazza meg az általános tapasztalatot dr. Huray Je­nő, a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatóhelyettese. Pedig a kereskedelmi váltó zöld utat ad az áru—tőke mozgásnak a váilalatok kö­zötti kapcsolatban. A mai középkorúak még úgy tanulták, hogy a váltó a kapitalista gazdálkodás fontos része. Az idősebbek­ben az rögződött, hogy aki a lejáratkor nem tudott fi­zetni, biztosan csődbe juJ tott, következett az árverés. Az ifjabb nemzedék viszont megtanulhatja, hogy szo­cialista viszonyok között, a piaci mechanizmus érvé­nyesítése szempontjából fontos lépés volt a váltó bevezetése. Maradjunk egy példánál: a Magyar Nemzeti Bank­hoz beérkezett leszámíto­lásra egy váltó, amely több kézen fordult meg eddig. Az egyik Heves megyei terme­lőszövetkezet bocsátotta ki az ottani gabonaforgalmi vállalatnak, az továbbadta a Gabonaforgalmi Szolgál­tató Vállalatnak. Ez a cég a váltóval fizetett a szabol­csi gabonaforgalminak és ily módon került tovább az egyik szatmári termelőszö- . '.tkazeihez. Mivel a váltó lejárata későbbi keltezésű, s ennek a tsz-nek valószínű­leg kellett a pénz, így át­adta leszámítolásra az Or­szágos Kereskedelmi és Hi­telbank fehérgyarmati szer­vének, ahonnan viszontle- számitolásra került Nyír­egyházára. A példa elején érthető az ügylet: a Heves megyei ter­melőszövetkezet nem tudott pillanatnyilag fizetni — nyilván aratás után lett volna pénze — ezért adta a váltót a gabonaforgalminak, megjelölve, hogy a számlá­ját vezető egri bankszerv­nél az esedékesség idején felveheti a pénzt. A váltó kibocsátásával megmene­kült attól, hogy hitelt ve­gyen fel, nem kellett kérel­met kiállítania, annak az el­bírálására várnia, hanem rögtön megvalósult az üz­let. De nemcsak az admi­nisztráció csökkentésével járt jól a tsz, mert ha rövid lejáratú hitelt vesz fel, ak­kor 11 százalékos kamattal merült volna fel a bank­költsége. A gabonaforgalmi- nak pedig abban volt az üzlet, hogy a váltót olyan összegre állították ki, hogy az fedezze a pénz kinnlevő­ségének — az általa nyúj­tott kereskedelmi hitelnek — a kamatát. A többiek pe­dig pénzként forgatták to­vább a váltót, figyelembe véve, hogy annak későbbi az esedékessége. Az utóbbi értelme a leszámítolásnál van, ugyanis a kereskedel­mi bank a hátralévő idő­szakra csak 9,5 százalékos kamatot von le. A viszont- leszámitolás pedig a keres­kedelmi bank és az MNB közötti kapcsolatban jelent­kezik, a maradék időre, de már csak 8 százalékos ka­mattal. Vagyis végül a ki­bocsátott váltóért járó ösz- szeget a Magyar Nemzeti Bank fogja követelni és megkapni az esedékesség le­jártakor a kibocsátó tsz-től. A példából látszik, hogy a váltó alkalmas a gazdál­kodók közötti hitelezésre, a termékszállítással együtt automatikusan feloldja a vállalatok közötti átmenéti pénzhiányt. A leszámítolás­sal pedig készpénzként jut követeléseihez, aki a váltót benyújtja a kereskedelmi bankhoz, végül a viszontle- számitolással a kereskedel­mi bank is hozzájuthat a pénzéhez. A Magyar Nem­zeti Bank a mindenkori ka­matlábbal — amit előre meghirdetnek — tudja be­folyásolni az ily módon vég­rehajtott hitelezést. A megyében egyelőre ke­vésbé használják ki a váltó gazdasági előnyeit, amely a fizetésre adott jogi kötele­zettségvállalás miatt biztos követelés. (Az adós váltófe­dezeti hitelt .is kaphat a banktól.) Akkor, amikor több tucatnyi cégnél, milli­árdos nagyságrendben elő­fordul a hitelképtelenség, így meg lehetne gyorsítani az árumozgást. — Vannak kedvező ta­pasztalataink is — folytat­ja dr. Huray Jenő. — A mezőgazdaság, az élelmi­szeripar. a kereskedelem körében észlelhető az élén­külés. így például a Kelet- magvarországi TÜZÉP Vál­lalat, a Nyírség Konzerv­ipari Vállalat, néhány tsz felismerte a váltó előnyeit. A váltó nem új jelenség a kereskedelmi életben, azonban meg kell szokni, érdemes használni, mert ez­zel időt. pénzt takarít meg a gazdálkodó is. Lányi Botond A Uj univerzális gépek a dohányföldön A bolgár hidastraktor az ófehértói dohányföldön tetejező, törő és permetező egységekkel. A jugoszláv UNIVERSAL cég hidastraktora elöl tetejező, törő, hátul permetező adapterekkel. (Pristyák J. felvételei) A dohány termesztés­technológiájának fejlesztése érdekében az idén egy TK— 80 T típusú bolgár hi­dastraktort vásárolt meg a Nyíregyházi Dohányfermen­táló Vállalat, annak munka­gépeivel együtt. Ugyancsak ebben az évben kötöttek haszonkölcsöni szerződést a jugoszláwUNIVERSAL Pod- rovka Slatina céggel egy hi­dastraktorra és munkagépei­re. Jelenleg mind a két erő­gép az ófehértói Búzakalász Tsz-ben van üzemi próbán Prognózis az iparra Kevés a technikus Szabolcs-Szatmár megye ipara közép- és hosszú-távú szakemberigény prognózi­sát dolgozta fel a közgazda- sági társaság megyei pályá­zatán Kiss Zoltán megyei főtanácsos. Megállapítja, hogy a megye iparának ex- tenzív fejlesztése a VI. öt­éves terv időszakában le­lassult és nagyobb jelentő­séget kapott az intenzív gazdálkodás. A gyáregysé­gek irányítási rendszeré­ben is tapasztalható kedve­ző változás. Eredményes volt Vásárosnamény és Fe­hérgyarmat iparának növe­lése. főként új üzemek el­helyezésével. Az ipari fog­lalkoztatottság egyes évek­ben csökkent már ebben az időszakban, de az egyéb mutatók kedvezően alakul­tak. A termelési érték 38 százalékkal, az export 106 százalékkal nőtt a VI. öt­éves tervben. A beruházá­sok többségében a vegy­iparban, gépiparban és a textiliparban valósultak meg. A megye jelenlegi ipari feladataihoz megkö­zelítően a munkaerő szak­mai struktúrája is megfe­lelő, de jelentős még a sza­bad szakképzetlen munka­erő is. Iparunk továbbfejlesztő­Papírgyári melléktermék: a gomba A papírgyárak papírma­radványa kitűnően felhasz­nálható gombatermesztésre a burminghami Aston Egye­tem kutatóinak vizsgálatai szerint. A vizsgálatok kimu­tatták, hogy éppen a megfe­lelő baktériumflórát tartal­mazza kemény, fehér cham­pignon gomba termesztésé­hez. Ugyanilyen baktériumo­kat tartalmaz az Angliában ;a nemesgomba-termesztés- hez használt tőzeg is. A pa­pírpépen termesztett gomba azonban jóval ízesebb és na­gyobb a tápértéke is. Ugyan­akkor az új eljárás megold­ja az eddig hányóra vetett hulladék ésszerű hasznosítá­sát is. Ellengén — vírus ellen Egy japán—amerikai kuta­tócsoport megfigyelte: a bak­tériumok némely génnek a kifejeződését akként gátol­ják meg, hogy olyan RNS-t (ribonukleinsav) termelnek, amely az a génről átíródó hírvivő (mRNS) száljá­nak kiegészítő megfelelője (komplementerje). Ez az RNS a hírvivő RNS-be átíródott genetikai információt semle­gesíti, mert az mRNS-sel összekapcsolódik, s akkor a sejt többé már nem tudja „elolvasni" az mRNS szöve­gét. A japán és az amerikai kutatók a megfigyelést hasz­nosítva olyan eljárást igye­keznek kidolgozni, amellyel leküzdhetik a vírusfertőzést Olyan nukleinsavat állítot­tak össze, amely kiegészítője annak a génnek, amely egy baktériumot megtámadó ví­rusnak a burokanyagát hatá­rozza meg. A gént hozzákap­csolták egy plazmidhoz (tud­ni való: a plazmid önállóan képes arra, hogy szaporod­jon). s belejuttatták bakté­riumsejtekbe. Ezután a bak­tériumokat azzal a vírussal fertőzték meg. amelynek el­lengénje fnár benne volt a baktériumokban. Mihelyt az ellengént az RNS termelésé­re készítették, az összekap­csolódott a vírus burokanya­gát meghatározó génből át­íródott RNS-sel, s azt lekö­tötte. semlegesítette, ezért a vírusfertőzés összeomlott, jnert burokfehérje nélkül nem képződhetnek új vírus­utódok. sének egyik feltétele, hogy szakképzett munkaerő áll­jon rendelkezésre a megyé­ben. Az esetleges új üze­mek létszámigénye nélkül is a VII. ötéves tervben a szerző 6.8 százalékos növe­kedéssel számol az ipari létszámnál. Az élelmiszer- ipari és az építőipart a szá­mítás nem tartalmazza. A vállalatok részéről megnőtt a felsőfokú vég­zettségű szakemberek irán­ti igény. Nagyobb kereslet mutatkozik a vegyész, a vil­lamos, matematikus, és a közgazdász szakmák iránt. Keresettek még a gépész- mérnökök is. Elgondolkod­tató, hogy a válLalatok szakmérnökök. szakköz­gazdászok iránti igényt nem támasztottak. A középfokú szakembe­rek — technikusok, szak­középiskolások — foglal­koztatása elég kedvező. Magasabb igény jelentke­zik irántuk a gépjármű, híradástechnika, textil és ruhaipari szakmákban. Na­gyobb mértékben kellene gépésztechnikusokat foglal­koztatni az iparban és ezeknek megfelelő munka­helyeket szervezni. Sza­bolcsban az ipar 423 felső­fokú végzettségű gépészt alkalmaz és csak 127 tech­nikust. A szakközépiskolát végzett gépészek száma 111. A közgazdasági techniku­sok foglalkoztatását alig növelik a vállalatok. A VI. ötéves tervben mindössze 7 munkahely növeléséről in­tézkednek. A szakmunkásokból túl­képzés van a megyében. A kiképző vállalatoknál álta­lában 50—60 százalékban maradnak vissza a fiatal szakmunkásak. Nagyobb igény jelentkezik a vasipa­ri és a könnyűipari szak­mák területén. A megyei szakemberképzést rá kell irányítani a gépész üzem­mérnök és az üzemgazdász szakmákra. Szakmunkások­nál továbbra is számítani kell a nagyfokú elvándor­lásra — írja a díjnyertes tanulmány szerzője. Marosi Károly talajművelő, permetező, pa- lántázó, tetejező és törő egy­ségeivel együtt. Bár a válla­lat partnergazdaságaiban jó­részt háztáji művelés folyik a dohányföldeken, a kialakí­tott nagyüzemi táblákon el­engedhetetlen a nagyüzemi technológia alkalmazása. Augusztus 18-án tartják meg a gépek munkabemutatóját, amelyen az érdeklődő do­hánytermelő gazdaságok mellett a gyártó cégek kép­viselői is részt vesznek majd. Kamarai szolgáltatások Kárbiztos, okmány, tanfolyam A Magyar Kereskedelmi Kamara nemcsak Budapes­ten, hanem az egyes régiók­ban is a vállalatok rendelke­zésére áll. Az észak-alföldi területi bizottság több új­donságot kínál. A kamarai tagságból automatikusan adódó szolgáltatásokon túl [írott és szóbeli tájékozta­tók, előadások, konzultációk, gazdasági, piaci stb. infor­mációk. VTT (vállalati ta­nácsadó testület) exportta­nácsadás stb.j bővül az úgy­nevezett fizetett szolgáltatá­sok köre. melyeket bárki igénybe vehet. Ezek: Kárbiztosi eljárás. A be­jelentett kár típusától, ter­mészetétől függően (például szállítás közben megsérül a rakomány; törött alkatrész­szel érkezik a drága import­gép) a területi bizottság szakértőt küld a helyszínre kárbecslés céljából a felké­rést követő legrövidebb időn belül (24 órán belül). Okmányhitelesítés. szár­mazási bizonyítvány kiadá­sa. Ez új szolgáltatás, szep­tembertől a területi bizott­ság hatáskörébe tartozik. A bővülő exporttevékenységet segíti, ha a vállalatok kép­viselőinek nem kell Buda­pestre utazni az említett ok­mányokért, a szállítással kapcsolatos szakmai felvilá­gosításért, hanem Debrecen­ben megkapják mindezt. Vámtanácsadás. Amellett, hogy a MKK Vámügyi Ta­gozata hagyományosan éven­te megrendezi a 3—4 napos szakmai továbbképzést — idén október 11—13 között Sopronban —, új szolgálta­tás indul szeptembertől, ez a rendszeres vámügyi szakta­nácsadás. A vámőrség és a kamara vezető testületéinek megállapodása alapján a te­rületi szaktanácsadást a vál­lalatok részére a területi vám- és pénzügyőr parancs­nokságok, illetve hivatalok szakképzett, külön e célra is felkészített munkatársai, ta­nácsadói végzik. Az általá­nos forgalmi adó bevezetése számos speciális kérdést vet fel. A tanácsadók e témakö­rökben is a vállalatok ren­delkezésére állnak. Debrecenben a Vám- és Pénzügyőrség megyei pa­rancsnokságának oktatóter­mében (Kossuth u. 12—14) Novák Ferenc parancsnok­helyettes és Pásztor István főelőadó fogja tartani a szaktanácsadást. Nyíregyhá­zán Csikós Endre, a Vámhi­vatal parancsnoka, a hivatal épületében (Bethlen u. 22. I. e.) A szolgáltatás időrendjé­ről. a tanácsadók telefonszá­máról később tájékoztató je­lenik meg a sajtóban, illet­ve felvilágosítást adnak a kamara területi bizottságán. Nyelvtanfolyamok. Évek óta igen népszerűek és ered­ményesek. A hagyományok­nak megfelelően folytatód­nak, ugyanazokkal a taná­rokkal, változatlan áron. Lényeges létszámbővítésre nincs lehetőség. Csoporton­ként — a kezdő angolnál és németnél van még néhány szabad hely, de augusztus 15-ig valószínű, hogy ez is telítődik. Egyetlen új csoport indul szeptember 15-től, ez a kezdő orosz. A tanfolya­mokat kizárólag vállalati szakemberek részére szerve­zi a kamara. A résztvevők szerződést kötnek a vállalat­tal, melyben kötelezik ma­gukat. hogy a jelzett határ­időig nyelvvizsgát tesznek. Ha ez elmarad, vagy ered­ménytelen, vissza kell fizet­ni a vállalatnak a tanfolyam díját. (Talán ez is magya­rázata annak a kemény munkának, minimális hiány­zásnak, ami a kamarai nyelvtanfolyamokat jellem­zi.) A kamarai szolgáltatások közé tartozik, hogy kíván­ságra tematikus tanfolyamo­kat, továbbképzéseket szer­veznek. (Például vegyes vál­lalat alapítása, külföldi tő­kebefektetések Magyaror­szágon.) Ugyancsak újdon­ság és a jogszabályok, ren­delkezések közötti eligazí­tást segíti a vegyesvállalati iroda létrehozása a Magyar Kereskedelmi Kamarában 1988-tól. Dr. Bárdos Gyuláné Hitel helyett váltó TUDOMÁNY I TECHNIKA I KÖZGAZDASÁG

Next

/
Thumbnails
Contents