Kelet-Magyarország, 1987. augusztus (44. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-04 / 182. szám
1987. augusztus 4. Kelet-Magyarország T Háiy méterre legyei a ta a mezsgyétől? Kertépítés meggondoltan Közeleg az ősz, a betakarítás és a kertépítés ideje. A gyümölcs- és díszfák, a szőlő ültetése előtt a házi és a hét- végi kertekben is célszerű telepítési tervet készíteni. A növények kiválasztásában az legyen az irányadó: mennyi időnk, igényünk és türelmünk jut a kert gondozására. Nincs kellemetlenebb érzés, mint amikor a kert nyűgös kötelességként várja gondozóját. Általában munkaigényes növény a legtöbb zöldségféle. Ezeket gyakran kell öntözni, gyomlálni, kapálni. A gyümölcsfélék zöme beéri azzal is, ba csak a bét végén gondozzuk, de ezek munkaigényessége is fajonként eltérő. Amíg az alma, a körte, az őszibarack rendszeres ápolást és növényvédelmet igényel. SZÜRET ÉS SZABADSÁG Nem hagyható figyelmen kívül, hogy mikorra esik a munkák nagy része, főleg a szüret. Hétvégi telkeken főleg a nyári szabadság idején érő gyümölcsfajokat (nyárialmát, nyárikör- tét, kajszit, ringlót, szilvát), valamint korai érésű csemegeszőlőfajtákat ajánlatos ültetni (Csabagyöngyét, Irsai Olivért, Pannónia kincsét, Zalagyöngyét stb.). A távolságot sem szabad figyelmen kívül hagyni. Ha a kert a lakóház, a családi ház körül fekszik, akkor naponta foglalkozhatunk a növényeinkkel. Ha 50 kilométeres körzeten belül található, és járművel rendelkezünk, szükség szerint felkereshetjük. A 100 kilométernél távolabbi kert gondozására csak a szabadság idejével és a hétvégekkel számolhatunk. A tapasztalatok szerint minél távolabb van a kert, annál kevésbé munkaigényes növényt ajánlatos ültetni, valamint minél többféle növényünk van, annál több időt kíván gondozásuk. Készítsünk telkünkről részletes, méretarányos rajzot, amely az eredeti helyzetet mutatja. A meglévő és a tervezett épületeken kívül rajzoljuk be azokat a fákat, bokrokat, amelyeket meg akarunk tartani. Az ültetések helyét csak akkor tudjuk bejelölni, ha eldöntöttük, hogy milyen gyümölcsöket, s ezeknek mely fajtáit kívánjuk telepíteni, s milyen alakúra és nagyságúra szeretnénk azokat nevelni. Fontos, hogy már ekkor képzeljük el a fák, a bokrok, a szőlőtőkék, a lugas kifejlett nagyságát, kialakuló formáját. Ez azért is fontos, mert a fák később árnyékot vetnek, s ha erről megfeledkezünk, sok bosszúságot okozhatunk magunknak és szomszédainknak is. AZ ÁRNYÉK HOSSZA Az árnyék hossza mindig az évszaktól, a napsugarak beesési szögétől függ, napközben is állandóan változik. Ügyeljünk arra, hogy a sorban a fák megfelelő távolságra kerüljenek egymástól, mert csak így képesek koronáik tetszetős kifejlesztésére. Ha a fákat épület mellé ültetjük, öt-hat méternél ne kerüljenek közelebb, mert a ház árnyékolhatja a koronákat. Az épületek ablakainak iránya is meghatározza, hogy hová telepítsünk. Ha árnyékolni szeretnénk az épületet, feltétlenül vegyük figyelembe, hogy az örökzöldek, tűlevelűek télen is árnyékolnak, a lombhullató fajok pedig ekkor már átengedik a napfényt. Az ültetési távolságot rendelet szabályozza, ezt feltétlenül célszerű betartanunk, mert sok vi- tának, kellemetlenségnek vehetjük az elejét. KŐTELEZŐ TÁVOLSÁG Belterületen és külterületnek a zártkerten belül eső részén a szomszédoktól való kötelező távolság: szőlő, valamint 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb bokor (élősövény) esetében 0,5 méter; 3 m£- térnél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb fa esetében 1 méter; 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa esetében 2 méter. Külterületnek a zártkerten kívül eső részén: gyümölcsfaiskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribiszke és málnabokor esetében 0,80 méter; minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró stb.) esetében 2 méter; birs, naspolya, birsalanyra oltott körtefa esetében 2,50 méter; törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetében 3,5 méter; vadalanyra oltott alma- és körtefa, továbbá kajszifa esetében 4 méter; cseresznyefa esetében 5 méter; dió- és gesztenyefa, továbbá a fel nem sorolt gyű- mölcsfák esetében 8 méter. Külterületnek a zártkerten kívül eső részén, amennyiben a szomszédos földterület szőlő, gyümölcsös vagy zártkert, szőlőt és gyümölcsfát az előzőekben foglalt ültetési távolságok megtartásával, egyéb bokrot vagy fát a következő ültetési távolságok megtartásával lehet ültetni: 1 méternél magasabbra nem növő bokor (élősövény) esetében 0,80 méter; 2 méternél magasabbra nem növő bokor (élősövény) esetében 1,2 méter; 2 méternél magasabbra növő bokor (élősövény) esetében 2 méter; fa esetében 8 méter. Közút és vasút területén a szőlő, gyümölcs és zártkert határától számítva minden gyümölcs- és egyéb fát, valamint bokrot legalább 1,5 méter; 3 méternél magasabbra növő gyümölcsfát legalább 2,5 méter távolságra szabad ültetni. A FÁK ÉLETTERE Az ültetéskor feltétlenül akkora helyet kell adni a gyümölcsfa- és a szőlőoltványnak, a díszfának és díszbokornak, hogy az kifejlett korában is elegendő legyen számára. A fa méretét min- dig befolyásolja az oltvány alanya, erre feltétlenül gondoljunk a vásárláskor. Légtérjedelmeseb- bek a dió- és a cseresznyefák. A meggy, az alma, a körte és a kajszi közepes méretű koronát nevel, a szilva, a ringló, a birs kisebbet. A legkisebb tenyészterületen az őszibarack él meg. Ahol kevés a hely, ott a jobb területkihasználás érdekében törpefákat ajánlatos telepíteni és termőkaros vagy karcsú orsónak vagy sövénynek célszerű nevelni. Ezek a művelésmódok foglalják el ugyanis a legkisebb helyet. Tavaszi ám nyári gyHites után Jó minőségű az akácméz A méhészek szerint a legértékesebb a tiszta akácméz. Itt Szabol cs-Szatmárban a 24 ezer méhcsaládnak bőséggel van akácból ..viráglegelő”, hiszen erdeink több mint 50 százaléka akácfa. Ezen a tavaszon késett az akácvirágzás, de akadályozta a gyűjtést az is, hogy virágzás idején esős és hűvös volt az idő. Az akácméztermelés most mennyiségben elmaradt a tavalyitól. A méz minősége viszont jó. Ezt állapították meg a felvételünkön látható szakemberek is a Csenger és Vidéke Afésznél. Miután Csengerben és környékén 1500-nál több a méhcsalád, a méztermelés is nagymértékű. Az áfész akácmézből eddig 35 ezer kilogrammot vásárolt fel, a vegyes virágméz felvásárlása 15 ezer kilogramm volt. A gyűjtés még tart, a méhek szorgalmasan dolgoznak, nektárt a pillangós növények és a napraforgó ad. Az áfésznél az őszi mézfelvásárlásból 10—15 ezer kilogramm mézre számítanak. (Jávor László felvétele) A szebb tulipánért A gumók csóyózása és tárolása Ha valaki kedveli a „hagymás virágokat”, a tulipánt, a nárciszt és a jácintot, úgy fogadja meg tapasztalt, öreg kertészek jó tanácsát, s ne feledkezzen meg az ágyások mélyműveléséről. A hagymás növények a tápanyagban gazdag morzsás szerkezetű, jó levegő- és kiváló vízgazdálkodású, homokos vályogtala- jokban díszlenek a legszebben. Nyár végén, eső után ha gondosan felástuk, átforgattuk a talajt, kertszerűen munkáljuk el az ágyások felületét, mert a talajegyenetlenségek következtében ösz- szefolyó piciny tócsák károsíthatják a virághagymák érzékeny gyökereit. Természetesen a talaj-előkészítést ki kell, hogy egészítse a szakszerű tápanyag-utánpótlás, a gondos trágyázás. Négyzet- méterenként 2,5—3,5 kilogramm két-három éves, szinte földdé érett istállótrágyát szórjunk ki, majd munkáljuk be — a trágyát — igen alaposan a talajba. A tulipánhagymák raktározásakor — növényvédelmi és növényegészségügyi szempontok miatt 5—7 centiméter vékony rétegben tároljuk a növényanyagot. A ládák alját sűrű szövésű dróthálóból képezzük ki. Az egerek támadását, megfelelő csalétekkel,' Arvalinnal védhetjük ki, Akkor járunk el helyesen, ha a virághagymákat — ez különösen a gombabetegségekre fogékony jácinthagymákra még szigorúbban vonatkozik — Chinoin Fundazol 50 WP 0,2 százalékos oldatában csávázzuk. Az alaposan megtisztított hagymákat legalább 30 percig áztassuk a csávázó lében, majd csöpögtessük le a növénymagot, s hagyjuk, hogy a csávázólé „beszáradjon” a hagymák felületén. A nárciszhagymák tárolása folyamán először 17—19 Celsiús- fokot kell biztosítanunk, majd augusztus közepétől 0—9 Celsius-fokra kell csökkenteni a hőmérsékletet. Törik a dohányt Tetemes kárt okozott idén a dohánytermesztésben az aszály. A tavalyi termésnek megyei szinten most csak 40— 50 százalékára lehet számítani. A dohánytermesztők közül azok jártak jól, akik a palánták kiültetésével megkéstek, vagy késői érésű fajA háztájiban egyre többen vállalkoznak a Virginia fajta termesztésére. Felvételűnkön a zöld dohányt tűsorkeretre fűzve rakják a mesterséges szárítóba. Az eső után jól mutat a dohány, de a lehullott csapadék már lényegesen nem változtat az aszályban kialakult helyzeten. A termés kevesebb lesz a tavalyitól. tákat termesztenek. A július végi csapadék a most fejlődő dohánynak sokat segített. A dohánylevelek törése már második hete tart. A nyíregyházi Ságvári Termelőszövetkezetben a háztáji gazdák viszonylag nagy területen, 170 hektáron foglalkoznak dohánytermesztéssel. A dohányban érdekelt 280 család most hajnalok hajnalán kel, hiszen a dohányt csak napkeltéig, vagy napnyugta után szabad törni, akkor jó a minőség. Bartha András kitart a nagy levelű dohány termesztése mellett. Ezt a dohányt mesterségesen szárítják, a leveleket zsinegre fűzik és a pajtákban késő őszig szárad, érik a levél. Szőlfskertek gandozása Védekezzünk a szürkepenész és lisztharmat ellen Az idén a téli fagyok súlyos pusztítást okoztak országszerte szőlőültetvényeinkben. Éppen ezért azok a kertbarátok jártak el helyesen, akik nem késlekedtek a pótlások szakszerű elvégzésével. A gondosan végzett telepítés, a rendszeres ápolás az első éves ültetvényekben 100-—120 centiméteres hajtásnövekedést is biztosított. A hajtások nevelése, védelme, a kedvező fény- és művelési viszonyok megteremtése nélkülözhetetlenné teszik a hajtások támaszokhoz való rögzítését, kötözését. Há karós művelésű szőlő- ültetvényünk van (ami különösen az Alföldön ok- és értelemszerű, gondoljunk a súlyos fagykárokra!), úgy akarókat a tőkenyaktól 10—15 centiméterre kell leverni. Sík vidéken a tőkék északi oldalán, hegyvidéken pedig a lejtéssel ellentétes oldalon. Ahhoz, hogy a karók kellő szilárdsággal álljanak a tőkék mellett, legalább 30 centiméter mélyre kell leverni azokat. Amennyiben magas művelésű ültetvényt akarunk nevelni, illetve kialakítani, úgy a karók egy kicsit közelebb kerülhetnek a szőlőtőhöz. Ha huzalos támberendezé- sünk van, úgy az alsó huzalok kihúzása már nélkülözhetetlen. A Moser-féle magasművelésű tőkék hajtásait egyenes karó mellett célszerű nevelni, úgy, hogy 30 centiméterenként kötözünk. Kötözőanyagként műanyag rafiát használjunk, s mindig nyolcas alakban kötözzünk. Egyes apró fürtű fajták. mint például a Leányka, a Szürkebarát vagy a Piros tramini hatéves koruktól kezdve egyre gyorsabban növekednek és igen sok hónaljhajtást hoznak. Hamar elsűrűsödnek, és mivel megnő a levelek árnyékoló hatása, kevesebb és gyengébb minőségű termést hozhatnak. Ezért ne feledkezzünk meg a csonkázásról és a hajtásválogatásról. Gyakorló kertészek szerint a Zenit vagy a Hárslevelű erős, szabályosan növekvő vesszőket és kevés hónaljhajtást képez, így egyszerűbbé válik a „tőkék” kialakítása és fenntartása.’ A huzalos rendszerű szőlőültetvényekben — a hajtásnövekedéstől függően — az első vagy a második csonkázásra kell összpontosítanunk. A gyenge növekedésű „karós” szőlőkben az első csonkázás, erős növekedésű ültetvényekben viszont a második csonkázás az időszerű feladatunk. Erőteljes bogyónövekedés nyomán bekövetkezik a „fürtzáródás”, ezért nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy ebben az időpontban a legsikeresebb a szürkepenész és a peronoszpóra elleni védekezés. A futó záporok kedvező feltételeket biztosítanak a kórokozók fellépéséhez. így 0,3 százalékos Ortho Phaltan- naf permetezzünk. Amennyiben szőlőfürtmolyok fellépését is észleljük, feltétlenül tegyünk Ditrifont is a permet- lébe. E készítmény 0,2 százalékos töménységben a leghatékonyabb. Lisztharmatfertőzés esetén kéntartalmú készítmények bevetésére is szükség lehet. A Szera 0,3 százalékos töménységben igen hatékony e veszedelmes gombabetegséggel szemben. A védekezések során — magunk és környezetünk védelme érdekében a munka- és balesetvédelmi óvó rendszabályokat szigorúan tartsuk be. Dr. Széles Csaba A Ságvári Tsz dohánykertészei Virginia és nagy levelű fajtákat egyaránt termesztenek. A Virginia fajtákat tűsorkeretre fűzik és bérelt olajtüzelésű kamrákban szárítják. Több munka van a nagy levelű fajtákkal, hiszen fűzni kell, a mesterséges szárítás után a válogatás, simítás és bálázás sem könnyű tevékenység. A nagyobb fáradtságot kárpótolja a kisebb önköltség, a nagyobb jövedelem. Felvételeink a dohánykertészek munkájáról készültek. Szakmai nap Uborkatermesztőknek Háztájiban, kiskertekben egyre több híve van az uborkatermesztésnek. Gyarapodó konzerviparunknak egyre több alapanyagra van szüksége. A holland cég kényes arra, hogy a tőle vásárolt vetőmagvakkal a kistermelők jó eredményeket érjenek el. Ehhez azonban megfelelő szakmai felkészültség, következetes termesztéstechnológia szükséges. Ezt szolgálják az évente megrendezett szakmai napok. Idén a holland cég szervezésében augusztus 10- én Mátészalkán Holkai Gyula kistermelőnél rendeznek uborkatermesztési szakmai bemutatót. (Mátészalka, Budai Nagy Antal út 15.)
