Kelet-Magyarország, 1987. augusztus (44. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-31 / 204. szám

1987. augusztus 31. Kelet-Magyaromig 3 Kérdéseire válaszol Igazán nincs okom pa­naszra. A kérdezők ugyanis oly szép számmal és olyan széles skálán fogalmazták meg gondjaikat, hogy nem volt nehéz a válaszadás. A sok levél közül azokat válo­gattam ki, amelyek közér­deklődésre is számot tarthat­nak. D. M. Nyíregyháza, Her­man Ottó utcai lakos arról panaszkodott, hogy a Nyír­egyházi Városi Tanács ügy­félszolgálati irodájában nem tudta megtekinteni a tanács „tehó” rendeletét. Az ügyin­tézők úgy tájékoztatták ol­vasónkat, hogy az ügyfelek által megtekinthető példányi nem kaptak, a hivatali hasz­nálatra szántat pedig az ál­lampolgároknak nem lehet odaadani. A problémára Kondomé dr. Káhn Elvirától, a városi tanács osztályvezető-helyet­tesétől kértünk magyarázatot. Mint mondotta, jelenleg va­lamennyi hatályos tanácsren­delet megtekinthető az ügy­félszolgálati irodában. Tá­jékoztatott arról is, hogy a tanácsrendeletek kihirdeté­séről minden esetben értesí­tik a lakosságot, s azok bár­mikor az állampolgárok ren­delkezésére állnak. A hatá­lyos tanácsrendeleteket a tanácstagoknak, a HNF kör­zeti szerveinek is megküldik, sőt, ha a szabályozás jellege megkívánja, eljuttatják a la­kóbizottsági aktivistáknak is. Persze — mint mondotta — panaszos ügyek még így is előfordulhatnak, — bizo­nyítja fenti példánk is. — Ilyen esetekben a titkársá­gon, vagy az illetékes osz­tályon kaphatnak segítséget az állampolgárok. Kiss Jánosné Nagykállóból arról számol be, hogy négy boltot is végigjárt Nyíregyhá­zán, mégsem kapott szója- lisztet. Még csak nem is bíz­tatták — panaszolja, majd hozzáteszi: Miért hirdetik, ha nem lehet kapni? A megye élelmiszerellátá­sából oroszlánrészt vállaló Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat áruforgalmi igazga­tóhelyettesétől, Hajnalné Pet- rikovics Máriától megtud­tuk: Szójalisztet egyedül a gabonaforgalmi vállalat for­galmaz, az élelmiszer kisker még nem árusítja ezt a ter­méket. Most tervezik, hogy Zrínyi Ilona utcai tejbárjuk­ban a jövőben ők is kínál­ják majd a vásárlóknak. Utá­nanéztem: a gabonaforgalmi vállalat piaccsarnoki minta­boltjában folyamatosan, ezek­ben a napokban is kapha­tó az 1 és fél kilós csomago­lású szójaliszt. Egy levélírónk a Nyíregy­házi Sütőipari Vállalat bar­na kenyerének minőségét ki- fogásolja. Legutóbb ehetetle- nül sósat kapott a boltban. Bernát József, a vállalat főmérnöke elismerte, hogy korábban valóban voltak technológiai problémák és joggal merült fel kifogás a barna kenyér minősége ellen. Az üzemben ilyenkor keresik és minden esetben súlyosan bünetetik a konkrét felelő­söket. A jogos panaszokat or­vosolják, ha kell úgy is, hogy a gyárban azonnal kicserélik a kifogásolt barna kenyeret. Elveszhet-e a postán fel­adott ajánlott levél? Ha igen, ki ezért a felelős? — kérdezi Vajáról Tóth Béla. Ugyan­csak ő kiváncsi arra is, meny­nyi idő alatt köteles válaszol­ni a hivatal az Írásban bea­dott panaszra? Első kérdésére Zsírkó Im- réné, a megyei postahivatal vezetője igennel válaszolt. Kovács Éva, a belpolitikai rovat munkatársa Sajnos elveszhet az ajánlott levél. A felelőst azonban igen nehéz megtalálni, hiszen sok kézen megy keresztül a kül­demény, amíg eljut vagy épp nem jut el a címzetthez. A posta az ellenőrzés foko­zásával kívánja elkerülni a hasonló eseteket. Ha sem a levél, sem a vétkes nem ke­rül elő, kétszáz forint kárté­rítést fizetnek a feladónak. A második kérdésre kedve­zőbb a válasz: a tanácstör­vény legutóbbi módosítása­kor az Országgyűlés olyan határozatot fogadott el, amely szerint egyes ügyeket a hiva­talok nyolc, mások tizenöt, leghosszabban pedig harminc nap alatt kötelesek megvá­laszolni. Szerencsére a taná­csok többsége igyekszik mi­nél rövidebb idő alatt elin­tézni az állampolgárok ügye­it, s szigorúan ügyel arra is, hogy a- harmincnapos határ­időt lehetőleg egyetlen ügy­intéző se lépje túl. Tapasztó András nyírbáto­ri lakos arra kíváncsi: lesz-e kiskapu az új adózási rend­szerben? Hogyan állapítják majd meg a nagy beosztású állami és pártfunkcionáriu­sok, valamint az élsportolók adóját? Veze András, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal megyei igazgatóságának osztályvezetője szerint kivé­telek nem lesznek. Sem az élsportolókra, sem pedig a párt- és állami vezetőkre nem vonatkoznak különleges szabályok, ők is az általános jövedelemadózás előírásai szerint adóznak majd. Több nyírbátori lakos kifo­gásolta a közelmúltban beve­zetett körzeti orvosi rendelési időt. Amint azt dr. Bodnár Ló­ránt megyei főorvoshelyet­testől megtudtuk: a körzeti orvosok rendelési idejét jog­szabály határozza meg. Sza- bolcs-Szatmárban háromféle módszer, a váltott, dominó és osztott rendelés van életben. A Nyírbátorban jelenleg al­kalmazott osztott rendelés fő­képp a falvakban kívána­tos, ahol egyetlen orvos lát­ja el a település lakóit, s az ottani munkarendhez, szo­kásokhoz igazodva a késő délutáni, esti órákban is szükség van a rendelésre. A főorvoshelyettes szerint va­lamennyi módszer alapvető követelménye az, hogy a be­tegek számára elérhető és jó legyen. (A nyírbátoriak tud­ják: az utóbbi követelmé­nyeknek a korábban érvény­ben lévő és nemrég megvál­toztatott rendelési idő is megfelelt. A változtatás szempontjait ezek szerint másutt kell keresni...) A 18-458-as telefonról tett fel kérdést V. J., aki a nyír­egyházi Nyírjes- és Nagyszál­lás tanya lakói és zártkert- tulajdonosai nevében az Iránt érdeklődik, ml az oka an­nak, hogy ezekre a tanyákra nem érvényes az autóbusz- bérlet, illetve a városi tarifa. Mint mondja, ezek a tanyák valamikor Oros községhez tartoztak, s ezzel együtt csa­tolták őket Nyíregyházához. A távolság kérdezőm szerint nem lehet indok, hiszen ezek a tanyák sincsenek messzebb mint például Csá­szárszállás, ahová a fenti szabályok érvényesek. A kérdezőnek igaza van — kezdte a válaszadást Né­meth Antal, a Volán terme­lési igazgatóhelyettese. Mint mondta, a díjak megállapí­tása nem a Volán hatáskö­re. Központi feladat, ame­lyet a különféle kritériu­mok ismeretében állítanak össze. A kérdező által kifo­gásolt települések nem elé­gítik ki a helyi járatra vo­natkozó, jelenleg érvényben lévő előírásokat. Egyéb­ként a Volán már több ízben jelezte a problémát, amelyre sajnos ez idő szerint nem­igen mutatkozik megoldás. (A levélírónak jómagam is igazat adok, hiszen én sem értem, miért nem jár az egyik településnek — vagy embernek — az, amit a má­sik már évek óta élvez.) Felkészültek a váltásra Vásárosnaményi tények, és remények Az első vizsgálat eredménye megdöbbentő volt. Miután a svájci üzletember szakértői megnézték a vásárosnaményi faforgácslap­gyárat, kijelentették: a termelés ilyen szint­jéhez a meglévő hatszáz ember helyett ele­gendő lenne négyszáz is. Akár ezt vehetik tárgyalási alapnak. Ez még a régi berendezés. Készül a forgácslap a naményi gyárban. (Császár felv.) Az egyéves előkészítő mun­kának voltak még más ikiiikö- tései is ia felek részéről, áim a végeredmény ismert: ked­den délután aláírták az In­terspan Kft megalakításáról szóló szerződést. A maga 800 millió forintos tőkéjével ha­zánk legnagyobb vegyes vál­lalata jön létre Vásárosna- ményban. Az alapítók: a svájci székhelyű Kronospan cég (amely 13 millió svájci frankkal, illetve ilyen éntékű gépek szállításával szállt be az üzletbe, s ezzel 55 százalé­kos részesedést kap), vala­mint a forgácslapgyárat üze­meltető Érdért Vállalat és a SJcála-Coop. „Namény mellett döntöttünk..." A tervek szenínit 10—12 hó­nap alatt a meglévő berende­zés mellé egy újat telepíte­nek, így a termelést megdup­lázzák, évi 135—140 ezer köb­méter forgácslapot állítanak elő. Ezzel mentesül a rrtagyar bútoripar a bökés importtól, mi több, exportra is jut az I niter span terme keiből. Érdemes megnézni, hogyan jött léire az üzlet, mi moti­válta a feleket a részvételben. Ernst Kainál úr, a Kronos­pan elnöke: — Cégünk Nyugat-Európá- ban vezető szerepet tölt be a forgácslapgyártásban. Van gyárunk Svájcban, az NSZtK- ban, Angliában, Ausztriában, most épül Franciaországiban. Magyarországgal harminc éve vagyunk kapcsolatban. Láttuk, hogy miközben nyers fát exportálnák, faforgácsla­pot vesznek külföldről. Ezt nyilván nem tartják jó üz­letnek. Mivel mi Európában mindig kerestük a beruházási lehetőségeket, eziért hosszas tárgyalás után döntöttünk az Interspan megalapításáról. Két és fél ezer kilométert utaztunk az országban, vizs­gáltuk az üzemeket, amíg Vá- sárosnamény mellett döntöt­tünk. Á Skála érdekei Az Erdértnek sem volt mindegy, sikerül-e megújíta­ni a forgácslapgyártást. Ugyanis az 1970-ben (indított első gépet tavaly már 'le kel­lett állítani, a mostani gép­sor is elhasználódott a folya­matos üzemeléssel. Várallyay Csaba, az Érdért műszaki ve­zérigazgató-helyettese így in­dokol: — A forgácsdapgyártó gé­pek rendkívül drágák, ráadá­sul a KGST-országo tóban ilyet nem gyártanak. Saját magunk nem tudtunk ,venmi új gépsort, mert a devizater- het nem bírtuk. Így vetődött fel az alternatíva: a lízing, vagy a vegyes vállalat létre­hozása. Az előbbit elvetettük, mert a berendezések magas ára miatt túl sokat kellett volna exportálni, így a hazai ellátást továbbra sem oldot­tuk volna meg. Az üzletszerzésben, a part­nerek összehozásában a Ská- la-Coop vett részt. Elhatáro­zásunkat Imre István vezér- igazgató így indokolja: — A Skála mint kereske­dőház a termeltetésben olyan ágazatokban vesz részt, me­lyek a boltok közvetlen ellá­tását szolgálják. Ezen akar­tunk túllépni, mert láttuk, hogy meglévő, hazai alap­anyagból lehet belföldi és ex­portpiacon új, jó minőségű termékekkel megjelenni. A továbbfeldolgozással a hazai bútoripart tudjuk befolyásol­ni, esetleg Skála márkatermé­keket előállítani. Ami szin­tén nem mellékes: számítá­saink szerint, ez a vegyesvál- lalat olyan jövedelmezőséget produkál, hogy a befektetett pénz 8—10 év alatt megtérül. „Felvesszük a versenyt..." A vásárosnaményi műszaki és munkásgárda dicsérete, hogy a telepítés együk szem­pontjaként azt mondták a Az utazási irodák dolgo­zói közül néhányat arra kértünk: lapozzák fel a kép­zeletbeli naplót és egy-egy emlékezetes történettel lep­jék meg olvasóinkat. ★ — Májusban egy csoport­tal Blécsfoen jártam — Imondja Kiss Gyula, a Coop- itourist nyíregyházi irodájá­nak vezetője. — Az autó­busszal valamelyik széles utcán megálltunk. Egy (nyugdíjas hölgy megkérdez­te: van-e a közelben nyilvá­nos illemhely? Ott van — imutáltuk neki. A hölgy si­etve lement a lépcsőn, de ugyanolyan sebesen vissza 'is jött azzal, hogy legalább 10 ajtóval próbálkozott, de valamennyi be van zárva és akármennyir.a húzza, rán­gatja, nem nyílnak. Hohló! — mondtuk neki — a zár- szerkezet csak akkor nyílik ki, miután egy 5 schillinges pénzérmét bedobott. A külföldi szakemberek: aki ilyen elhasználódott géppel magas minőségű terméket tud előállítani, az fogadni tudja az új technikát, képes lesz a még magasabb szintű gyártásra. Korszerű felületke­zelő gépsort is telepítenek a tízezer négyzetméteres új csarnokba, ezzel a bútoripar kiszolgálását javítják. A forgácslapgyár gárdája is felkészült a váltásra. „Fo­gyókúrába” kezdtek, ma már csak ötszázan vannak, de ennyi ember kell Ss a folya­matos termelés mellett a be­ruházáshoz. Bíznak az építő­ipari felhasználás növelésé­ben (Nyugaton 40—50 száza­léknál tartanak a hazai 10 százalékkal szemben), amihez rendelkezésre áll a víz- és tűzálló forgácslap is. Már az új csarnoknál meg akarják mutatni a felhasználás mód­jait. — Bizonyítani akarjuk, hogy bárkivel felvesszük a verseny t a (termékek minősé­gében, a termelés színvonalá­ban, de a gazdaságosságban is — összegzi Kelemen Miklós, a forgácslapgyár igazgatója. Most azon kelt dolgoznunk, hogy kialakítsuk az önálló vállalat működésének felté­teleit, miközben a beruházás­nál mindén perc számít. A szerelést az Érdért, a gyár ad­ja, rajtunk is múlik a siker. Lányi Botond Furcsa történetek hölgy másodszori próbálko­zását siker koronázta, me­lyet bizonyos ildőközönként még kétszer megismételt, vagyis az „esetek” 15 schill- 1 ingj,ébe kerültek. Este a va­csorához valamennyi útiítár- sunk kapott egy pohár sört. A hölgy nem itta meg az­zal, hogy az unokájának karórát szeretne venni és egynek .az árát ma már el­vérezte, kettőét nem óhajt­ja ... ★ A közelmúltban egy bar­na bőrű férfi a hölgyektől jegyet kért a Mávtours-iro­dában. Hová tóéri? — ltud a- ikolódott a pénztáros (Buda­pestre, Sopronba? stb.), helyiségmegnevezésre várva, de a férfi természetes hang­súllyal mondta: ide a mar­komba .. . ★ Egy külföldi fiatalember a Szabolcs expresszre váltott helyjegyet. Dohányzó, vagy nem dohányzó kocsiba? — érdeklődött az iroda mun­katársa. „Az mindegy, csak nehogy ablak mellé ültesse­nek, mert ott könnyen belő­hetnek!” — válaszolta a férfi korántsem viccelődő hangon. A Mávtours dolgo­zói számára emlékezetes az az utas », aki a többhetes nyugat-európai kirándulá­sára vonattál ment és pél­dául meghatározta: Auszt­riában nappal óhajt utazni, merit a hegyeket látni sze­retné, de mivel az NSZK- ban már járt, ott éjjel ro­bogjon vele a vonat, ugyan­is aludni akar. Valamennyi ország esetében volt valami különös kívánalma. Kielégí­tették. (cselényi) SZERKESZTŐI OOOOOOOO Mérce mm indössze nyolc gé- Imt pelt sor volt a Le Figaro című Lap híradása, mégis percekig tartott, míg elolvastam, mert közben annyi min­den jutott az eszembe. De haladjunk sorjában. „A Casino francia szu­permarket-hálózat egy úgynevezett „quaUscop- pal” vizsgálja, mennyire elégedettek a vevők az áruházzal — írja a francia lap. — Egy szintetikus hanggal működő elektroni­kus szerkezet kérdéseket tesz fel az áruház tisztasá­gára, a személyzet barátsá­gosságára, a légkörre és az áruválasztékra vonat­kozóan. A vevő egytől (nagyon rossz) kilencig (kiváló) terjedő skálán, gombnyomással jelezheti elégedettségének fokát. A „qualiscoppal” nyert ada­tokat értékelik és azok alapján javítják a Casino ?0 áruházának termékeit és szolgáltatásait.” Eszembe jut kolléga­nőm, aki éppen percekkel előbb panaszkodott, hogy a megyeszékhely kedvelt, tsz-élelmiszeráruházában (amely remek húsáru-vá­lasztékáról híres) nem sze­letelték fel kérésére a marhahúst. Mert „nem szokták”. Töltött sajttekercset is szeretett volna készíteni, ezért szeletelve kért saj­tot, mert a pult mögött egy áruházi dolgozó éppen azt szeletelt. Balszeren­cséjére az ott kiszolgáló is azt közölte: sajtot nem szeletelnek. Panasz után jő az üzletvezető-he­lyettes, s hatalma teljes tudatában — nem elnézést kér — kijelenti: ő, maga állította le a sajt szelete­lését, mert az „kiveszi a szeletelő élét”. Találgatni lehetne, hogy ilyenkor milyen gombot nyomjon meg az ember. Vagy inkább vegyen-e egy szeletelőt otthonra, netán gyakorolja, miként kell a kézből kiforduló húszde- kás sajtdarabot szabdalni. Elmondhatnánk, ezek apróságok, csak annyi ba­junk lenne! Valóban ap­róságok, csak éppen ront­ják a vásárló közérzetét. El nem tudom kezelni, hogy az üzemeltető, a ne­ves nádudvari tsz igazán jó áruin kívül miért nem próbálnak valamit hozzá­tenni a bolt vonzerejéhez az ott dolgozók is, vagy hogy ne általánosítsunk túlzottan: az ott dolgozók közül többen. Meg vagyok győződve: nem csupán „qualiscop­pal" lehetne. M. S.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents