Kelet-Magyarország, 1987. augusztus (44. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-27 / 201. szám
4 Kelct-Magyarország — Nyíregyházi Elet 1987. augusztus 27. Várostörténet Nyíregyháza gondolkodói (a megye megszorításait nem tűrhetvén), következetesen készítették elő az ügyet, hogy teljes szabadságot nyerjenek magától a királytól. Lukács Ödön történetíró a mozgalom élén álló férfiak között többeket megemlít. Mi itt csalk Inczédi György és Hatzel Antal nevét közöljük, akik a város meghatározó egyéniségei voltak. Kezdeményezésükre 1836-foan határozták el, hogy királyi kiváltságokért fognak folyamodni. Volt aki minden áron szabad királyi várossá akarta már akkor emeltetni Nyíregyházát.-Hosszú és heves vita után elvetették ezt az indítványt — egyrészt mert aligha volt realitása, másrészt a szabad királyi város rangjának megszerzése elviselhetetlenül nagy költséget rótt volna a nyíregyháziakra, s még a korábbinál is megkötöttebb állapotokat teremtett volna, hiszen minden csekély ügyben is a bécsi helytartó tanács jóváhagyását kellett volna kikérni. / Kisasszony havának 31. napján A kiváltságot Ferdinánd király az osztrák császárok híres Isohl-i fürdőjében 1837. év kisasszonyok havának 31. napján írta alá. Szeptember 31-én lesz tehát 150 éve annak, hogy Első Ferdinánd isten kegyelméből Ausztria császára, Magyarország apostoli királya és még számos cím és rang viselője a következőikben kezdi levelét: „Emlékezetül adjuk e jelen Levelünk rendiben jelentvén mindenkinek kiket illet, hogy Mi Szabolcs Vármegyébe kebelezett Nyír-Egyháza M. Városa Lakosainak abbéli alázatos esedezésükre, mely áltál a Tanács és Választott Közönség alkotása, s ezeknek hatás köre «felől maguknak kegyelmes kiváltságot (Privilégiumot) adatni esedeztek, Mi Kegyelmes tekintetbe vévén, mely hasznos légyen a Királyokra és Fejedelmekre nézve a népeknek egy jól rendezett Tanáts alatt, mely köréhez képest a mi legfelsőbb Királyi- rendeléseink végrehajtsa, a rendet és köz-bátorságot feltartsa, s az ügyesbajosoknak igazságot szolgáltasson, egybesereglése, s mennyire reménylhető a gazdagságnak is, mint minden idő szükséges élet erének gyarapodása a Nyír-Egyháza M. Városában lévő eggyes lakosoknak, kinek számát tizenhét ezerre felemelni kegyelmesen .megértettük, viszszonos egyetértéséből reménylvén azt is, hogy a Nyír-Egyházi Lakosok a mesterségeket és ipart mind inkább gyarapítani, leginkább ezen élet nemére adván magokat, mindennemű mesteremberéket és míveseket kebelükbe befogadni, gyermekeiket is a mesterségekre és művészetekre nevelni, s az ezekhez meg- kívántató tudományokra oktattatni kívánják, mind ezen a közjót és hasznot illető Okoknál fogva, azon Szabolts Vármegyébe kebelezett Nyír-Egyháza Városa Közönségének az esdeklett kegyelmes Kiváltságot (Privilégiumot) tellyes Királyi hatalmunknál és Jogunknál fogva következőkbe adjuk meg kegyelmesen ...” „...az egész város boldogságát..." Ezt követően 13 pontba foglalták a város jogait és kötelességeit. Ezek között szerepelt egy fő- és egy albíróból, illetve 12 tanácstagból állandó városi tanács felállítása. Megszabták a választás módját, a 60 tagból álló úgynevezett választott közönség megalakítását, mely üléseit a nép szószólójának — akit polgármesternek is nevezhetnek — elnöksége alatt tartsa. Ezeken az üléseken — a királyi kiváltságlevél fogalmazása szerint — „az egész Város boldogságát tárgyszó fontosabb dolgokról tanátskozand ...” — Intézkedik, hogy az ülések határozatait . jegyzőkönyvbe vegyék, s a belső tanácsnak jóváhagyásra beterjesszék.' Ami a város, pénzügyeit illeti, a király úgy rendelkezik, hogy ez csak a választött közönség előzetes meghallgatásával és hozzájárulásával történhet. A királyi levélben arra is kitérnek, hogy a megválasztásra kerülő bírók, tanácstagok és a városatyák jó tulajdonságokkal bírjanak, s erkölcsileg feddhetetlenek legyenek. Meghatározzák a tisztviselők és szolgák számát is. Eszerint egy bírót, egy albínót, egy polgármestert, 12 tanácsnokot, egy főjegyzőt, egy aljegyzőt, egy ügyészt, egy pénztárost, egy árvagyámot, egy számvevőt, egy lajstromozót, két írnokot, egy főorvost, egy sebészt, egy borfelügyelőt, két borbírót, egy állandó felügyelőt, két vásárbírát, egy szállítási biztost szabad alkalmazni a közjö- vedelmekiből. Kitér a levél arra is, hogy ha a népesség emelkedése, vagy a köz dolgai a hivatali szám szaporítását megkívánják, úgy az azzal kapcsolatos béreimet a királynak terjesszék elő. A választott közönségnek (tulajdonképpen a mai tanács társadalmi funkciójú tagjaiA város pecsétje 1837-ből. Féltve Őrzött, becses ereklyénk. nak) megadták azt a jogot is, hogy a mértékletes összeg lefizetése mellett — helybelieknek egy arany, vidékieknek 50 pengő forint — városi polgárjogot adhassanak. Jogot kap a városi tanács a bíráskodásra, kivéve a vérbiróságot, amelyre a vármegye jogosult, s a Nyíregyházán élő nemesek ügyeit, amelyeket a nemesi ítélőszók joga lesz a továbbiakban is intézni. A belső rendről is intézkedik a Privilégium, s feladatúi szabja a tanácsnak, hogy a királyi rendeleteket tartsa meg, bizonyítványokat, útleveleket lelkiismerete szerint állítson ki, e szerint kezelje az árvák vagyonát. ,.Kegyelmesen megengedjük azon Városi Tanátsnak azon tehetőségét, hogy hivatalos kiadásaiban tulajdon pecséttel élhessen, mel'lynék leírása következő: t. i. egy henge- rített pecsét paizs környes vagy kerék formába felállítva, vizerányosan két térre hásítva. melynek felsőbb égszínű térén a paizsnak mind két felőli részén magossan kinőtt és természetes színnel festett Nyírfák között van egy veres fedelű fehér Templom (Egyház) felemelkedett, s ezüst csillaggal tetézett toronnyal, — magának t. i. azon Pr. Városnak nevezetét jel által kifejező — a veresre festett alsó részen pedig egy búzavirág színű karmányba öltözött emberi kar markában megért termésű arany kalászokat, mint az ottani mezei gazdaságnak legfőbb ágát tartva szemléltetik, a paizson pedig felül fekszik egy gyöngyökkel és drága kövekkel ékesített közönséges arany korona, az egészet végezetre körülveszi fejér környezet arany szálaikba foglalva, és kömyesen következő nagyobb betűkkel körül írva; Privilégiált Szabad Nyír-Egyháza Mező Városa Petsétje. 1837 ...” A tizenharmadik pont arról rendelkezik, hogy a Nyíregyházi városi közönség elnevezés helyett ezentúl Szabad és Privilégiált Nyír-Egyháza Városa Közönsége elnevezés illesse meg a város vezetését. Ünnepi díszbe öltözött... A király a fentieket minden alattvalója tudomására hozta, A latin szövegű eredeti kiváltságlevél hiteles fordításáról 150 évvel ezelőtt december 9-én Galánek János. Nyíregyháza főjegyzője rendelkezett. A Privilégium kihirdetésének napjául 1838. január 22-ét tűzte ki a vármegye. A krónikás tanúsága szerint minden városlakó örömmel vegyes kíváncsisággal várta a nevezetes napot. A vezetés, a céihek küldöttei és az egész lakosság ünnepi díszbe öltözött, még az itt állomásozó ulánus ezred tisztjei is osztoztak az örömben, — egy századuk teljes katonai díszben rukkolt ki. Mindenki átérezte e nap jelentőségét, hiszen a királyi kiváltságlevél kihirdetése a felemelkedés új útjait nyitotta meg Nyíregyháza népe előtt. Délelőtt 10 órakor vonult fel a lelkesült közönség a városházához -r- írja Lukács Ödön. A varmegye részéről ott volt az első alispán, a megye főjegyzője, s minden megyei és városi előkelőség és nagy számú közönség. A beszédek után a nagy hideg ellenére a városháza elé vonult a küldöttség, ahol a megyei főjegyző hangosan felolvasta a szabadalom-levél teljes szövegét, melyet a nép örömujjongása fogadott. Ezután a katolikus templomban következett hálaadó mise, maid az evangélikus templomban folytatódott az ünneplés. Díszlövések, katonai tisztelgés mellett ért végét az ünnepség hivatalos része. majd megitták az elmaradhatatlan áldomást, s a nagyvendéglőbe vonultak a hivatalos emberek és a meghívottak. A köznép számára pedig a Csillag nevű kocsmában terítettek. A piacon két bolfchelyiségből csatornán folyt a bor, a boltok padjáról perecet és diót szórtak a nép közé. Este fényes táncmulatság következett — olyan tömött volt a táncterem, hogy alig fértek. Jöttek a hétköznapok, a tisztikar és a tanács választása, amelyen Inczédi Györgyöt választották also polgármesterré. A névsorból kitűnik, hogy az első választott városi közönség tagjai tulajdonképpen a város lakosságának valamennyi rétegéből kerültek Kopka János Telt ház! Ismeretes, hogy Szabolcs-Szatmárban, így a megyeszékhelyen is több a gyerek, mint az ország számos más vidékén. Az önmagában véve rendkívül örvendetes tény azonban igen sok gondot is okozott előbb az óvodákban, majd mindinkább az általános iskolákban, amelyeknek befogadóképessége egyáltalán nem, vagy csak nagy nehézségek árán tudott — s rtud részben ma is — lépést tartani a gyermeksereg gyarapodásával. Bár a hetedik ötéves tervben szereplő új iskolák, tantermek többsége — figyelembe véve a most szeptemberben átadandó létesítményeket is — már elkészült, a megyeszékhely bizonyos körzeteiben mit sem enyhül az eddig is meglévő feszültség A legnehezebb tanítási évnek nézünk elébe — vallja meg őszintén a Nyíregyházi Városi Tanács művelődési osztályának vezetője, Dalanics György. A felső tagozatban tetőzik a demográfiai csúcs, de sok iskolában az alsósokat-' is nehéz leültetni. Mindenütt nagy a zsúfoltság, tanítanak az iskolai könyvtárban, a szakköri termekben, az úttörőszobában és szükségtanteremben egyaránt. De arra is lesz példa az új -tanévben, hogy buszokkal kell majd szállítani a gyerekeket oda, ahol valahogy még el tudják helyezni őket. Ezzel tehát annak ellenére számolni kell, hogy új iskola is épült a városiban, több intézményt pedig bővítettek. Ez hát a helyzet, de kezdjük a jobb hírekkel. Vadonatúj, ráadásul nagyon szép, Kulcsár Attila által tervezett épületben kezdhetik meg a tanulást a borbányai gyerekek, pontosabban a felső tagozatosok, mert az alsósok maradnak a régi helyen, vagyis a Káliói úti épületben. Az új iskola nyolc tantermes, de az előadótermekkel, a szakköri és technikai helyiségekkel, a tornateremmel együtt összesen 16 helyiség áll majd a gyerekek és a pedagógusok rendelkezésére. A régi épületben sikerült felszabadítanunk két tantermet, ezekben óvodai foglalkoztatót alakítanak ki, amire a közelben épülő lakónegyed miatt nagy szükség van. Éveken át szűkölködtek a gyerekek a Ságvári-telepen. Milyen körülmények között kezdhetik most az új tanévet? A válasz megnyugtató: lényegesen jobb helyzetben. Hat tanteremmel bővül az iskola, így megszűnhet az eddigi kétműsza-kos -tanítás is. Jóllehet csak az idén tavasszal kezdődött az építkezés, a munkát határidőre be fogja fejezni a vállalkozó. S ha már itt tartunk, meg kell említeni, hogy mind a borbányai iskolát, mind pedig ezt a hat tantermet az ÉPSZER építi, és nagyon jó munkát végeznek. Csak dicsérni tudják az IKSZV dolgozóit is, akik a 3- as iskola rekonstrukcióját végzik. Tavaly a tornaterem és az ebédlő készült el, és felújították a Bessenyei téri épületet. A mostani tanévnyitásra megszépül az iskola Kálvin téri főépülete, a Bethlen Gábor utca—Egyház utca sarkán lévő tantermeket pedig korszerűsítik, megtoldják egy vizesblokkal és (annak az épületnek a helyén, amelynek a teteje a télen beomlott) négy tanteremmel. Az imént a kivitelezőt dicsérte a művelődési osztály vezetője — sajnos, rossz példát is említhetünk. Minden jel arra vall. hogy nem lesz kész határidőre a butykatelepi iskola. Ugyanis a kivitelező, a Tanácsi Építőipari Vállalat (TAÉV) rosz- szul ütemezte a -munkát, ezért várhatóan a lakosság segítségére is szükség lesz ahhoz, hogy a butykatelepi gyerekek — ráadásul alsósok —, mielőbb átköltözhessenek régi helyükről az egyébként minden igényt kielégítő, négy tantermes új iskolába. A legkevesebb főfájásra az idén nyilván a Jósavárosban lesz ok, bár a létszám még mindig nem ideális, de a feszítő gondokon ebben a lakónegyedben már túlvagyunk. Nem úgy a város déli részén, a Szamuely- lakótelep, Arany János utca környékén. Az itteni három iskola körzete igen leterhelt. A 6-os Iskola Makarenko utcai épületében például délelőtt a 14-es iskola alsósai, délután pedig az ifjúsági tagozat tanulói kapnak helyet. A 12-es iskolában szeptembertől kénytelenek áttérni a két- műszakos tanításra, mert a -tervezett tanterembővítés várhatóan egy évet csúszik. Jelenlegi helyzetükre jellemző, hogy az iskola melletti bölcsődébe óvodások „költöznek”, az óvodát pedig átadják az iskolásoknak ... A szó szoros értelmében még a pincében is tanítani fognak — a széntároló helyén alakítottak ki egy tantermet, ahol osztályonként 1-2 órát meg lehet tartani. Két tantermet az MHSZ is az iskola rendelkezésére -bocsát szeptembertől. Nem tudja elkerülni a délelőtti-délutáni tanítást az Árok utcai 17-es iskola sem. Ugyanez a helyzet a Kert közi általános iskolában, amelynek két tanulócsoportja évek óta „albérletben” van a Honvéd utcai művelődési házban. Szeptembertől 3 tanulócsoportot még így is utaztatniuk kell majd — vállalati buszokon fogják szállítani a gyerekeket a megyei gyógyszertári központ melletti szükségtantermekbe. Ez lesz a sorsa a 17-es iskola két tanulócsoportjának is. Javulásra csak 1988 szeptemberében lehet majd számítani, arrúkor belép a Körte utcai új iskola, s így remélhetően megszűnik a gyermekek kényszer- buszoztatása is. És akkor még csak most jön a sűrűje. Vajon mire számíthatnak az idén az Örökösföldön élő szülők és gyermekeik? Sajnos, semmi biztatót nem mondhat az -illetékes. A -helyzet itt a legrosszabb, hiszen egy -máris népes, de még egyre épülő lakónegyedről van szó, ahol viszont csak egy óvoda és egy iskola van. Képzelhető, milyen állapotokra keli számítani, amikor a tervezett 5 első osztály helyett 9-et (!) kell indítani, pedig minden osztály maximális létszámmal kezdi a tanévet... És ez még nem minden, mert a beiratkozások óta újabb lakásokat adtak át, tehát -várható, hogy az augusztus 15-e után kezdődő pótbeíratáskor ismét megindul az ostrom. De az örökösföldi iskolában egyszerűen képtelenség több osztályt elhelyezni. Ezért ezúton is arra kérjük a szülőket, hogy akinek most lesz elsős a gyermeke, a munkahelyhez legközelebb eső iskolába írassa be. Nem érdemes különutakkal próbálkozni, senkivel sem tehetnek kivételt, a szülők belátását, megértését kell kérniük, hiszen „szükséghelyzetben” vagyunk. Ugyanez érvényes a felsőbb osztályokra is. A felsőbb osztályokban a létszámhatárig hozzájárulnak az Örökösföldre költözők gyermekeinek beíratásához, de ha betelik a létszám, akkor számukra is csak azt tudják javasolni, -maradjanak korábbi -iskolájukban. Vagyis: az. örökösföldi iskolában is kétműszakos tanítás lesz később, jóllehet ameddig végképp nem muszáj, szeretnék elkerülni. Hogy aztán mit hoz a jövő...? 1990- ig nem épül új iskola az Örökösföldön (óvoda is csak jövő ősszel), a jelenlegi iskolát pedig éppen a legkisebb létszámú évfolyamok hagyják majd el, tehát egyhamar nem lehet számítani javulásra. Telt ház lesz ugyan a 4-es iskolában is, itt mégis megnyugtató „feltételek között kezdődhet a -tanév. Végre — mondhatják joggal az iskola pedagógusai és tanulói, akik hosszú idő után most mindannyian az iskola saját épületeiben várhatják a csengőszót. Felhozhatják a gyerekeket az alagsorból (ami természetesen kényszermegoldás volt), és a Csillag utcai három tantermet is birtokba veheti az iskola. Űj tantermek létesülnek, megszépülnek a régiek. Kép a Bethlen utca—Egyház utca sarkáról. Á királyi kiváltság Iskolák — 19BT
