Kelet-Magyarország, 1987. augusztus (44. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-03 / 181. szám

8 Kelet-Magyarország 1987. augusztus 3. Nemzetközi mérkőzés NYVSSG—Las Pata (spanyol) 1:1 A mérkőzésen előfordult négy durvaság is. Képünkön Bodát ápolják. A két csapat a találkozó előtt. (Császár) Városi stadion, 1200 néző, v.: Tamaskovics. NYVSSC: Rab­csák — Cséke, Drobni, Boda, Kalapos — Szobonya (Szegedi), Gere (Kegye) — Deli (Vonyi- gás), Váczi, Törő, Csehi (Bo- hács). A vendégek próbálkozá­saival kezdődött a mérkőzés. A 8. percben Váczi bal oldali l V­szögletét Boda a spanyolok ka­pujába csúsztatta. 1:0. A gól után mezőnyjáték folyt, legin­kább egymással foglalkoztak a két csapat játékosai. A 26. perc­ben Csehi kapott sárga lapot — szövegelésért. A 40. percben Szobonya hagyott ki nagy hely­zetet. A félidő utolsó percében Csehi távoli lövése adott mun­kát a vendégek kapuvédőjének. Szünet után egy Váczi—Gere kecsegtető támadás maradt ki. használatlanul. Az 57. percben a heves vérű Narciso a kezébe vett labdát szándékosan bele­rúgta egy nyíregyházi játékos­ba — piros lappal lett büntet­ve. A 63. percben egyenlítettek a 10 emberrel játszó vendégek. Almaida kapott tért ölelő át­adást, s 16 méterről Rabcsák fölött a kapu bal oldalába emelt. 1:1. A továbbiakban mindkét kapunál alakult hely­zet, gól azonban nem esett. A nyírségi csapatnak sokat kell javulnia az augusztus 9-i, Veszprém elleni mérkőzésig. J A pontvadászat kezdete előtt nyilatkozik a Szpari trénere: „Látod, ilyen a foci!" „Minőségileg jobbat Tárok...” Buúsra derű vár? Még javában tart a nyaralás, ki-ki ilyenkor igyekszik energiát gyűjteni a munka folytatásához. Ám az NYVSSC játékosai mit sem törődve a nyári örömökkel, szorgalma­san készülnek a vasárnap induló bajnoki pontvadászatra. Lassan kialakul a kezdő tizenegy, a szakvezetők az utolsó simításokat végzik a csapatrészeken. Elcsendesedtek a vál­tozások okozta izgalmak, hogy hamarosan a játék vegye át a főszerepet. Tóth Jánossal, a Nyíregy­házi VSSC NB Il-es labdarú­gócsapatának vezető edzőjé­vel arról beszélgettünk, ho­gyan szerepelnek ,a piros-ké­kek az idén. — Mit vár az ember álta­lában az újtól? — A nyár folyamáh elke­rülhetetlenné vált a játékos­keret felfrissítése. Az újak és a régiek együtt képesek arra, hogy gyorsabb, lendü­letesebb, eredményesebb csa­patjáték alakuljon ki, úgy is mondhatnám, minőségileg jobbat várok az újtól. — Van-e Tóth Jánosnak önmagához visszatérő kérdé­se? — Engem egyetemes okok miatt mindig a kibontakozás foglalkoztat. Most például az: képesek leszünk-e ebben a bajnokságban végre igazi szakosztályként funkcionálni, vagy ilyen, meglévő adottsá­gainkat képesek leszünk-e megbecsülni. Bevallom, mindkettőben optimista va­gyok. — És a cél? Most mi a cél? — Friss élmény egy új bajnokságát kezdeni. Ilyen­kor természetesen meg kell fogalmazni a célt. Nos, a cél egyértelmű: a pályán el­ért 5. hely a kiindulási alap. Olyan ütőképes csapat kiala­kítását tervezzük, amely ké­pes tovább lépni, tehát az ötödik helytől is előrébb. Tóth János — Az új játékosoktól mit remél? — Valamennyien jó képes­ségűek és tehetségesek. Iga­zolásukkal, úgy érzem sike­rült felgyorsítani és kétolda­lúvá tenni a csapatjátékot. Természetesen gyorsítani kell az összeszoíktatást és ebben az esetben nem okozhatnak csalódást. Várom, hogy a pá­lyán igazolják idehozatalu'k helyességét. — Milyen az öltözői han­gulat most az NYVSSC-nél? — Most őszintébbek a já­tékosok egymáshoz, őszintéb­bek, mint korábban, meg me­rik mondani egymásnak, hogy az adott helyzetben mi tet­szik és mi nfem. És senkit sem foglalkoztat, hogy a má­sik megsértődik. Mint általá­ban a bajnokság indulása előtt, most is a cél, az egy­más megismerése a „tárna”. Ügy érzem, egészséges fe­szültség uralkodik bennük. — Ha egy hónapig a klub elnöke lenné, mire fordítana nagyobb figyelmet? — Elárulom, nem szeret­nék a klub elnöke lenni, mert azzal párhuzamosan az ő gondjai is a nyakamba sza­kadnának, van éppen elég tennivaló a labdarúgók kö­zött. Én más világban élek, gyermekkorom óta a futball köti le minden időmet, ennek élek és halok. Egy azonban biztos: a labdarúgó-szakosz­tályt rövid időn belül önálló működésre ösztönözném. — Fáj-e még a 11 pont le­vonásért okozott seb? — Ami történt, az termé­szetesen nagyon bánt. Éppen ezért egyet tehetünk, a pá­lyán kell elszántadban bizo­nyítanunk, akkor meglesz az eredménye. — Milyen a bajnokság előtt álló Szpari? — A hozzáállással, az ed­zésmunkával nincs gondom. A csapatszerkezet-átalakítás időszakát éljük. Ezen a té­ren van még tennivaló, de igyekszünk lerövidíteni az időt. Van még egy hét, ezt tartalmasán szeretnénk el­tölteni. A régiek és az újak — ebben biztos vagyok — eredményes játékra lesznek képesek. — A bajnoki rajt előtt ta­lán többet gondolkozik az ember. Általában a kezdet előtt, ön álmodik néha? — Földönjáró ember va­gyok, de mindig a realitás talaján. Az ember végtére nem kergethet itündérálmo- kat. Igyekszem alapos lenni a munkámban és mindent megtenni, hogy megtérüljön az eredmény. — Játék. Ott áll a pálya szélén az első hazai mérkőzé­sen mikrofonnal a kezében. Mit mondana legszívesebben a közönségnek? — Jó játékra érzékeny kö­zönségünk van. ígéretekből kaptak már eleget. Az vi­szont tény: az első néhány fordulóban több figyelemre lesz szükség, már az új játé­kosok miatt is, de biztos va­gyok abban, hogy a most kez­dődő bajnokságban közelebb kerül egymáshoz csapat és közönség, s éppen a jó játé­kon keresztül. — Hisz az előrelépésben? — Ez nem hit kérdése. Másképpen dolgozni sem le­het. Az alaptörvény nem vál­tozik: a labdarúgást szeretni kell, s ha ez megfelelő aka­rással párosul, elérhető a ki­tűzött cél. Kovács György Nyíregyházi Munkás, Kom­ló, Kaposvár és végül az NYVSSC. Buús György játé­kospályafutásának állomá­sai. 1981-ben a 7. helyen végzett csapat tagja, majd a következő bajnoki idényben a Tatabánya ellen megsérült. Még két meccsen, a Pécs és a Videoton ellen védett, de egy újabb — harmadik — porcleválás után búcsút mon­dott a „ketrecnek”. Előbb az Asztalos SE-nél edzőskö- dött, utána az NYVSSC lab­darúgócsapatánál technikai vezetőként dolgozott, majd két évre Tatabányára köl­tözött. — Két éve Budapesten megkerestem Temesvári Mik­lóst, akivel előtte és azóta is jó a kapcsolatom — emlé­kezett vissza Buús György. — Beszélgetés közben az egy­kori mesterem felvetette, nem lenne-e kedvem Tatabányá­ra pályaedzőnek lejönni. Egy hét után, ennyi idő alatt el­döntöttük a családdal, igent mondtam. — Hogy érezted magad a bányászvárosban ? — A számomra az egyik legfontosabb dolgot, a bizal­mat, ott megkaptam, és ez jólesett. Az első évben 8.. idén bronzérmes lett a csa­pat. Tehát úgy érzem, ered­ményesen dolgoztunk együtt. — Majdnem egy éve, ami­kor Tatabányán találkoztunk a Rába ETO elleni meccs előtt, a játékosok megsúg­ták, ha azon a hazai meccsen veszít a csapat, mindkettő­töket menesztenek. — Látod, ilyen a foci! Sem előtte, sem utána nem tartot­tunk se gyengébb, se erősebb edzéseket, mégis összejött egy nagy sorozat. Hét mécs­esén 13 pontot szerzett a gár­da, egyedül a/ZTE ellen ját­szottunk döntetlent. S mind­járt a táblázat élén találtuk magunkat. Egy kis szerencsé­vel még feljebb léphettünk volna. — Mutattad a bajnoki bronzérmet, visszaemlékeztél a nagyszerű csatákra, de két év után mégsem kötöttél újabb szerződést a Tatabá­nyával. — Hiányzott a család, ugyanis ők itt maradtak Nyíregyházán. Pedig marasz­taltak, Majtán József szak­osztályvezető újabb egyéves szerződést kínált, de mégis nemet mondtam. Az utolsó, Űjpesti Dózsa elleni mér­kőzés után a záróvacsorán el­búcsúztattak a sportkörtől, a csapattól ajándékot kaptam, ami nagyon jólesett. Temes­várinak pedig kölcsönösen további sok sikert kívántunk. — Óvatosan kezded az új­bóli edzői pályát, hogy csak egy szezonra kötötted le ma­gad. — Rakamazon szeretnék egy jó csapatot összeková­csolni, amelynek vérében, csakúgy mint az enyémben, benne van a győzni akarás. Kevésbé ismerem a Tisza- csoport csapatait, még ke­vésbé a játékosokat, ezért vagyok egyelőre óvatos. — További tervek? — Feljebb lépni, s egyszer egy NB I-es csapat kispad- ján ülni. (máthé) || Kelet­Ivlagyarorszáfl Az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottsága és a megyei tanács napilapja Főszerkesztő: Kopka János Szerkesztőség: Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. S—5. Telefonszámok: központ (42) H-277. Főszerkesztő: 11-218. Sportrovat: 10-329. Esti ügyelet: 18-124. Telexszám: (73) 344. Posta­cím: Nyíregyháza, Pf. 47. 4401. Mátészalkai fiókszerkesztőség: Kölcsey u. 2. Telefon: 012. Telex: 73408. Kiadja a Szabolcs megyei Lapkiadó Vállalat, Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u- 3—8. Telefon hirdetésügyben: (42) 10-180. Igazgató, főkönyvelő: 10-003. Postacím: Nyíregyháza, Pf. 28. 4401. Felelős kiadó: dr. Kárpáti Imre. Terjeszti a Magyar Posta, előfizethető bármely hlrlapkézbesitő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR) Budapest, V., József nádor tér 1. — 1000—, közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 218—06162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj egy hónapra 43,— Ft, ne­gyedévre 129,— Ft, félévre 288,— Ft, egy évre 818,— Ft. Kérés nélkül küldött kézira­tokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Készül a Nyírségi Nyomdában, Nyír­egyháza, Árok u. 18. Felelős vez.: Jáger Zoltán. INDEXSZÁM: 28 080 HU ISSN 0133—2058. fit' í i f f. B I JSPORT Hz elnök válasza Az Esti Hírlap focifó­rumán, Siófokon a követ­kező kérdést kapta Somo­gyi Jenő, az MLSZ elnö­ke. — A közvélemény erő­sen irritálja, hogy vannak fontos dolgok, amelyekre nem jut elég pénz, ugyan­akkor egy félkész, ballá­bas labdarúgóért olykor milliókat kérnek ... — A játékosok értékesí­tésében valahol a nemzet­közi mértéket kellene fi­gyelembe vennünk — hangzott a válasz. — A labdarúgókért milliókat adnak külföldön. Milyen más szakma képviselőiért adnának ennyi pénzt? Ma­gyarországon a labdarú­gás óriási erőket szabadít fel és bevételekre tesz szert. A foci mindenhol más sportágak eltartója is. Ahol van csapat, van játék, ott közönség és be­vétel is van. Ráadásul a győzelmi átélés lehetősé­gét adja a sport az embe­reknek, s ezekben a ne­héz időkben úgyis olyan kevés helyről tud haza­menni az ember azzal az érzéssel: hogy győztünk! Puskás Détáriról Nem kis várakozás előzte meg a Bundesligában rekordösszegért szerződtetett Détári Lajos premi­erjét. A Frankfurt 3,6 millió már­káért megvásárolt magyar válo­gatottja csapatával Kaiserslau- ternben játszott, és 21 221 néző előtt 2:2 arányú döntetlent ért el. A hazaiak 2:0-ás félidei vezetését egyenlítette ki a frankfurti gár­da, melynek játékát a DPA meg­felelőnek ítélte. Détári mozgásán még látszott, hogy új környezet­ben, új társakkal szerepel együtt, de technikás — s ahogy a tudó­sító írja — elegáns játéka meg­mutatta, nagy értéke csapatá­nak. „örülök, hogy megszerez­tük az egyik pontot — nyilatkoz­ta Détári, majd hozzátette: — a Bundesligában keményebb, gyor­sabb a játék, mint Magyarorszá­gon, idő kell, hogy ezt megszok­jam.” A nézőtéren helyet foglalt Pus­kás Ferenc, az egykori sokszo­ros magyar válogatott, aki az ér­deklődőknek ezt mondta: „Détá­ri nagy játékos, de természete­sen egy-két hónap kell ahhoz, hogy beilleszkedjen új csapatá­ba, és azt a teljesítményt nyújt­sa majd, amire tehetsége alapján képes lehet.” TOTÓ 1. Tatabánya—Naestved 3:1 1 2. Aarhus—Vasas 1:0 L 3. Halmstad—Ü. Dózsa 2:0 1 4. P. Szczecin—Magdeburg 3:1 1 5. Bellinzona—D. Streda 2:0 l 6. Grasshopp.—FF Malmö 2:2 x 7. L. Poznan—AIK Stock. 0:0 x 8. Pl. Nitra—Lyngby 4:1 1 9. Karlsruhe—1. FC Köln 1:1 x 10. Dortmund—B. München 1:3 2 11. Kaisersl.—Frankfurt 2:2 x 12. Hannover—W. Bremen 0:1 2 13. Saarbrücken—St. Pauli 0:2 2 Pótmérkőzések 14. F. Köln—Bielefeld 3:1 1 15. Freiburg—Ulm 0:3 2 16. Solingen—Oberhausen 1:1 x

Next

/
Thumbnails
Contents