Kelet-Magyarország, 1987. augusztus (44. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-27 / 201. szám
1987. augusztus 27. Kelet-Magyaronzág 3 Vélemények a kibontakozásról Kereskedni, másként Nyíregyházán, a Korányi út mentén épülnek a családi házak. (E. E.) Megszépülő iskolák — korszerűbb oktatás A visszaszámlálás immár nem halogatható tovább, vége a vakációnak és a tanévnyitóig már csak pár nap maradt. A legtöbb iskolában augusztus 31-én találkoznak újra a tanárok és a diákok, amikor megkezdődik az új tanév. Hogyan kezdenek, milyen változásokra készültek fel, és milyen várakozással tekintenek az új feladatok elé? — erről érdeklődtünk néhány iskolában. A GAZDASÁGIRÁNYÍTÁS REFORMJÁNAK kibontakozását előkészítő társadalmi vitát élénk közérdeklődés kíséri. A központi döntésekre még ezután kerül sor, de időszerű, hogy megkezdődjék az 1986—87. évi gazdasági tendenciák elemzése, a stabilizációt segítő területi, munkahelyi feladatok átgondolása. A vásárlóerőt korlátozó központi intézkedések mellett a kereskedelmi munkában más minőségre kell törekedni. A minőségi változást elősegítő tennivalókra kell koncentrálni. A kereskedelmi munka szervezettségét, színvonalát, a szolgáltatások mennyiségét, minőségét kell javítani. A kereslet kielégítésének feltételei néhány kivétellel (bútor, idegenforgalmi jellegű ellátás) kialakultak. Minőségük, hasznosításuk azonban sok helyütt nem megfelelő. Az okok a kedvezőtlen működési feltételek mellett személyi, szemléleti, tárgyi, szervezési hiányosságokban keresendők. JAVÍTANI a vezetői MUNKÁT. A kibontakozás meghatározója az ♦ ágazat egész területén a személyi feltételek javítása, közülük is a vezetés színvonalát emelő változtatás. A vállalati önállóság kiteljesedésével növekszik a kollektívák felelőssége a tevékenység fejlesztésében, korszerűsítésében, az eredményesség javításában. Ez a törekvés elképzelhetetlen jól képzett, vállalkozó, rátermett vezetők nélkül. Sajnos a szakmában hiány van a követelményeknek együttesen megfelelő vezetőkből. A természetes cserélődéssel megindult egy kedvező változás, de ez korántsem elegendő. Az önkritika gyorsíthatná a folyamatot. Bátorítani kell a kollektívákat a kádermunka gyakorlatának korszerűsítésére. Sokszor fékező az ismeret- hiány, a bizalmatlanság, a sikertelenség veszélye. TOVÁBBI REKONSTRUKCIÓT, gépesítést, a vásárlási körülmények javítása a városi szaküzletektől a kistelepülések vegyesboltjáig egyaránt elengedhetetlen. Program szerint történik az élelmiszert árusító üzletek rekonstrukciója a kistelepüléseken. Ma már elkerülhetetlen a 8—10 éve épült áruházak, szaküzletek belső korszerűsítése is. A vendéglátásban pedig teljes átgondolást kíván a módosult igényeknek való megfelelés. Átfogó koncepció alapján kell a tüzelő-, építőanyag értékesítés tárgyi feltételeivel együtt annak szervezetét is változtatni. (A bázistelepek kialakításától a gazdaságtalanul üzemelők megszüntetéséig.) A cél, hogy igényes árubemutatással, jobb kiszolgálási körülményekkel javuljon a munka színvonala, korszerű technikai berendezések biztosítsák az áru minőségének megóvását, könnyítsék és tegyék kulturáltabbá a kiszolgálást. Várhatóan pályázat útján elnyerhető központi támogatás is segíti ezt a feladatot. Egyre sürgetőbb annak áttekintése, hogy a belső elszámolási és érdekeltségi rendszer változásait (korszerű üzemeltetési formák) megfelelően követte-e a belső irányítási és ellenőrzési rendszer változása. Meggyőződésem, hogy a szervezet- rendszer korszerűsítése számtalan tartalékot hoz felszínre a differenciált kereslethez történő igazodásba jövedelmezőbb gazdálkodás érdekében. Ma úgy látszik, hogy a korszerűsítési folyamatban néhány helyen a szervezet átalakulásáig is el lehet jutni. (Természetesen megfelelő személyi és dologi konzekvenciákkal.) Feltétlenül jobban igazodna egyik-másik nagykereskedelmi lerakat a kiskereskedelem (lakosság) igényeihez, ha önálló szervezetként működne. Vagy erősödne némelyik „mamut” szövetkezet, ha tevékenységének egy részét mondjuk 'szakcsoport formában működtetné, netán indokolt esetben egy-egy részterülete, vagy résztevékenysége kisszövetkezetté alakulna. KULCSKÉRDÉS AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS. Nem értékelték még kellőképpen a korrekt gazdasági integráció eredményre gyakorolt hatását, pedig viszonyaink között ez a vállalat, szövetkezetek fejlődésének egyik lehetséges forrása. Formái a közös készletfinanszírozástól, a teljes működés közös érdekeltségéig szerteágazók. Megvalósíthatónak tartom, hogy például létrejöjjön nagy- és kiskereskedelmi szervezetek (netán egy jövedelemérdekeltségű áruház és egy termelőszövetkezet) között áruértékesítésre (termelésre és értékesítésre) gazdasági társaság. A várható reálértékcsökkenés a vásárlóerőnél, a stabilizálódó árualap, a tovább differenciálódó kereslet, a fokozódó verseny indokolttá teszi a gazdasági együttműködés kibontakoztatását. A vállalati magatartásban kifejezésre kell jutni a sajátos megyei feladatoknak. Néhány közülük: a differenciált igények kielégítése mellett továbbra is nagy fontosságot kell tulajdonítani az olcsó cikkek forgalmazásának. Várhatóan a közeljövőben sem változik a lakásépítésen belül kialakult magas arányú (90 százalék körüli) magánerős építkezés. Ezért a lehetőségekhez igazodva kiegyensúlyozott építőanyag-kínálatra kell törekedni. Az ország más térségeihez viszonyítva itt lassúbb ütemű a tartós fogyasztási cikkek cseréje. Emiatt az alkatrészellátás javítása elengedhetetlen. A kereslethez igazodó árualap beszerzésénél a megye iparának produktumát nem használta ki kellőképpen a kereskedelem (nem termeltetett, hanem ajánlatra várt). Ezt az adottságot jobban szükséges hasznosítani. A helyi árualap mellett a határ menti árucsere korszerűsítésével bővíthetők a beszerzési források. AZ ELMARADOTT TÉRSÉGEKRŐL. Az elmaradott térségek felzárkóztatásának programjában a kereskedelemnek is megvannak a feladatai. A Belkereskedelmi Minisztériumi támogatást kiegészítve helyi forrásokkal 1990-ig 65—70 élelmiszerüzlet rekonstrukciójára kerülhet sor e térségben és a megye kistelepülésein. Az áruellátás színvonalának javítására irányuló jogos társadalmi igény és a jövedelmező gazdálkodás követelményének érvényesítése, főként a kistelepüléseken, feszültségeket hordoz. Az ellátást itt szinte kizárólag áfész-ek oldják meg. A működés itt felmerülő többlet- költségét másutt kell ellensúlyozniuk. (A terheket mérséklő központi eszközök fenntartása továbbra is indokolt.) A HELYI TANÁCSOKNAK IS FELADATA, hogy a lakossági és a gazdálkodási érdek azonos pontjait, kapcsolódásait segítsenek megtalálni. Legyenek partnerek az ésszerű, költségkímélő szervezési megoldások, az eszközkihasználás javítása érdekében kezdeményezett készlet, üzletkör, tevékenységátcsoportosítások, a másutt vagy korábban jól bevált kereskedelmi módszerek megvalósításában. Takács József, a megyei tanács vb kereskedelmi osztály vezetője A nyíregyházi 7. számú általános iskola a megyeszékhely egyik legdinamikusabban fejlődő városrészének, a Ságvári kertvárosnak az oktatási központja. Közel ezer gyerek jár jelenleg a Könyök utcai, illetve a Bolyai téri épületbe. Segítség az iskolatanácstól Mint azt Hajdú Ágnes igazgatóhelyettes tájékoztatójából hallottuk, a hatvan személyes tantestület nagy örömére jelentős változások várhatók az új tanévben: új épületrésszel bővült az iskola, így hat új tarteremmel több helyen taníthatnak. Enyhül így a korábbi zsúfoltság, bár a testnevelési órákon előfordul, hogy két osztály kénytelen egy termen osztozni. Lehetőség lesz viszont a korszerűbb oktatásra a most elkészült új kémia és biológia előadótermekben. Nagy reményeket fűznek az iskolatanács működéséhez. Többek között azt várják, hogy a környékbeli üzemektől, vállalatoktól is segítséget kapnak a gyerekek munkára neveléséhez, pályaválasztásuk előkészítéséhez. Ennek szellemében (Egy férfi ül a televíziókészülék előtt egy szálloda televíziószobájában és feszülten figyeli az adást. Egy másik férfi odajön hozzá.) — Mit néz? — Egy krimit. — Ö, de érdekes. Szenvedélyesen szeretem a krimiket. — Pszt! — Ez a gyilkos? — A gyilkost még keresik. — Ó! Roppant érdekes. Két évvel ezelőtt láttam egy krimit, amelyben nem találták meg a gyilkost. Mit szól hozzá? — Csendet! — Ügy van! Ha az ember krimit néz, csendben kell lennie. Ez növeli a feszültséget. Azonkívül fennáll az a veszély, hogy az ember egy fontos jelet elmulaszt. Például egy, egy ... Nem jut eszembe a kifejezés. Valamilyen tárgyat, amelyet a gyilkos valahol ottfelejt. Hiszen tudja. — Nem! — Nem? Még sohasem hallott ilyet? Bizonyíték, de nem nagy gondot fordítanak a 7. és 8. osztályosok körében az úgynevezett fakultációs tantárgyakra. A „ságváris” gyerekek többek között fényképészeti, háziipari és népművészeti, háztartási ismereteket sajátíthatnak el az általános iskola két utolsó évében. Az új tanév egyik jelentős gondja: hogyan Őrizzék meg a megszépült iskolát és környékét a vandálok rongálásától. Ehhez kérik a környék lakóinak segítségét: védjék, óvják közösen ezeket az értékeket! Igazgatóválasztás «lőtt A nyíregyházi Vasvári Pál Gimnáziumban Pataki Jánosáé megbízott igazgató a tanév előtti napok legizgalmasabb eseményeként az igazgatóválasztást említette. A tantestület érthetően nagy várakozással készül az új igazgató megválasztására, hiszen egy-egy oktatási intézmény életében jelentős tényező: milyen tervekkel, elképzelésekkel folytatja az elődök munkáját az új vezető. Ugyancsak az oktatás személyi feltételeihez tartozik, hogy az iskolavezetésnek jelenleg problémát jelent bizonyos állások betölnevezheti bizonyítéknak, hanem hát egy olyan dolog, amiről a rendőrfelügyelő felismeri, ki a gyilkos. — Maradjon már csendben! — Kérem. — Megvan: bűnjel — ez a pontos kifejezés. Jó, hogy eszembe jutott, különben még azt gondolná, hogy érelmeszesedésem van. — Fogja be végre a száját! — Mindjárt. Csak még egy kérdést, ha megengedi? — NEM! — Az az úr ott a képernyőn bal oldalt, az a gyilkos? — Ha nem hallgat el azonnal, megölöm magát! — Hogyan?! Akkor hát maga a gyilkos? Ezt nem gondoltam volna. ■— Én sem. LÖVÉS. — Ö! Most szétlőtte a televíziókészüléket. Ö, de kár. — A LÖVÉS MAGÁNAK SZÖLT! — Hát persze. Tudom, hiszen maga a gyilkos. Köller Ágnes fordítása tése: szükségük volna magyar, illetve angol nyelvszakos tanárokra. Mivél angol szakos tanár más középiskolákban is hiányzik, lehetőséget kaptak arra, hogy már középfokú nyelvvizsgával rendelkezőket is alkalmazhatnak. Az új tanévben már két osztállyal, egy elsővel és egy másodikkal működik a Vasváriban a zeneművészeti szakközépiskola. így' fokozatosan „kifut” a korábbi ének-zene tagozat a jelenlegi 3. és 4. évfolyamokkal. A gimnázium tanulóinak, több mint fele a honvédkollégium növendéke, akik katonai pályára készülnek. Továbbra is fenntartják a testnevelési tagozatot, illetve ehhez kapcsolódóan a testnevelési és sportszervezési ismeretek elnevezésű fakultációs tantárgyat, amely érettségi tárgynak számít. Az új tanév egyik érdekessége, hogy nem kötelező fakultációs tárgyat választani. A Vasváriban az a tapasztalat, hogy a diákok többsége nem élt ezzel a lehetőséggel, hanem a korábban alkalmazott módszer szerint választott, és részt vesz a fakultációs képzésben. Szakmához juttatják Kis iskolának számít a maga 350 tanulójával a nyíregyházi Élelmiszeripari Szakmunkásképző Iskola. Igazgatója, Ádám József arról számolt be, hogy megszépülve, megújítva várja az épület és környéke a tanévnyitóra érkező diákokat. A tantestület elkészítette az új tanévre szóló működési szabályzatot, amelynek egyik fejezete a pedagógiai szakmai munkaközösségek szerepének erősödését tartalmazza. Növekszik a pedagógusok önállósága az oktató és nevelő munkában, ami egyúttal nagyobb felelősséget is jelent. Idestova húsz éve működik ez az iskola, amely négy szakma művelésére készít fel: molnárokat, sütőket, húsfeldolgozókat és élelmi- szertartósítókat képeznek. Az új tanév nagy feladata: megkezdődik az oktatás az úgynevezett speciális szakiskolai osztályokban. Két osztályban ötven gyermek tanul itt speciális képzési terv szerint — ezzel azoknak a gyerekeknek kívánnak szakmát adni, akik a kisegítő iskolákban végeztek. Továbbra is fontos feladat az iskola életében a felnőttek munka melletti képzése, továbbképzése. Jelenleg is több ilyen tanfolyam előkészítésén dolgoznak a különböző élelmiszeripari üzemek megbízása alapján. A legutóbbi ilyen tanfolyamokon húsfeldolgozók, illetve élelmiszertartó- sítók szereztek szakképesítést. B. E. Sok kicsi... A z ilyen ügyek lényegében nem ügyek — mondhatnánk, hiszen attól, hogy pecsétes a vendéglői asztal, nem dől össze a világ. Az se nagy dolog, hogy az Ószőlő utca közepén májusban kiásott árkot máig se sikerült betemetni. De minek fennakadni azon is, hogy készítenek a megyében egy csodálatos -édességet, melynek külleme nem üti meg a kívánt színvonalat? És minek bosszankodjak azon, hogy a nagyecsedi vendéglő ajtaján a töltött káposztát csak egy té-vel írják? Ettől még lehet jó. De sorolhatnám, hiszen ki ne bukna bele nap mint nap olyan kicsi dolgokba, melyek tulajdonképpen lényegtelennek tűnnek, s csak éppen egy pillanatra bosszantják fel az embert. Amiért mégis írok ezekről, mint példákról, annak csupán egy oka van. Apró rendetlenségeink és igénytelenségeink kísérik végig életünket, s bizony egy idő múltán hajlamosak leszünk arra, hogy az ezekkel együttélést természetesnek vegyük. Természetesnek? Nos, éppen ez késztet gondolkodásra. Miért kell ezekkel együttélni? Hiszen a sok kicsi halmozódik, gyűlik, vérünkbe ivódik, hogy apróságokra ne figyeljünk, hogy eltűrjük azokat a jelenségeket, melyek korrigálása lényegében pénzbe se kerül. Igénytelenségeink ösz- szessége így kúszik át a munkába, a napi magatartásba, így válik a sok apróság a nagy egész'ezernyi szereplőjévé. Kiutat keresünk nagy gondjainkból. Vétkes könnyelműség lenne, ha eközben nem ügyelnénk a kis igénytelenségekre, egy szemlélet kifejezésére Mert nincsen globális kiút, nem lehet valamit általában rendbehozni. Saját kis házunk fáján kell először rendet tenni, tisztaságot, itt kell megvalósítani az igényességet, ebből kell eredeztetni a mások iránti igényességet. Apróságok? Igen, azok, de ilyenekből jön össze a nagy, az egész. Ami minőségében azért lesz még több, mert az egész sosem egyszerűen a részek ösz- szege. S ezt, többek között az igény teszi. Mondjunk búcsút az igénytelenségekkel békés egymás mellett élésnek. Szokj uk meg inkább a jót. Közérzetünk is megjavul. (bürget) Nem les* sorbanállás TÜZÉP-tervek Kisvárdán Hatezer család téli tüzelőjéről gondoskodik évente a Kelet-magyarországi TÜZÉP Vállalat kisvárdai telepe, amely Debrecen és Nyíregyháza után a legnagyobb forgalmat bonyolítja le a vállalat három megyében található telepei között. A kilátások szerint az idén nem lesz sorbanállás, és a következő napokban a választék is bővül. Az építőanyagok közül azonban jelenleg hiába keresik a vásárlók a vasbeton gerendát és a tetőfedő palát. A telepen rövidesen átadnak egy 120 négyzetméteres bemutatótermet, ahol minta után vásárolhatnak a lakásépítők. Franziska Polanski: Egy lidércnyomásos krimi Visszaszámlálás taiévnvití elölt