Kelet-Magyarország, 1987. augusztus (44. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-26 / 200. szám
XLIV. évfolyam, 200. szám ÄRA; 1,80 FORINT 1987. augusztus 26., szerda Szigorúbb gazdálkodás kevesebb pénzből Ülést tartott a megyei tanács vb Szabolcs-Szatmár tanácsai 1987-es terület- és település- fejlesztési tervének első félévi teljesítéséről, továbbá a munkaidőalap védelmével kapcsolatos intézkedésekről tárgyalt többek között keddi ülésén a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Az egyéb napirendek között döntöttek speciális szakiskolai képzés indításáról, költségvetési elő- irányítások átcsoportosításáról, az idei lakástámogatási póthitelkeret (25 millió forint) felosztásáról. Ha kevés az ember pénze, gyakrabban megszámolja és százszor is meggondolja, mire mennyit költsön. Valahogy ez volt jellemző arra a vizsgálódásra is, amikor a vb számba vette a terület- és településfejlesztés tervének első félévi teljesítését Sza- bolcs-Szatmárban. Mert bár igaz, hogy korábban a megye „parlamentje” több mint 7,8 milliárd forinttal hagyta jóvá Szabolcs-Szatmár 1987. évi gazdálkodási lehetőségeit, ám azóta — az ország közismerten súlyos gazdasági nehézségei miatt — több ízben is sor került központi mérséklésre. A társadalmi közkiadások csökkentése megyénket is érzékenyen érintette, amihez igazodniuk kellett a tanácsoknak és a gazdálkodó' szerveknek. A pénzeszközök korlátozása még indokoltabbá tette a tervszerűséget és a fegyelmezett takarékosságot. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy az első fél év során a vállalati és szövetkezeti városi, községi hozzájárulás és béradó befizetésnél a bevételi kiesés 271 millió forint volt, ami 100 millióval haladja meg az előző esztendő hasonló időszakának bevételét. Annak ellenére, hogy az utóbbi hónapban valamelyest javult a helyzet, számítások szerint év végéig mintegy 400 milliós kieséssel kell számolnunk. Csalóka, hogy a bevételek módosított előirányzatához képest a teljesítés 54,1 százalék, mert ez — az állampolgárok fizetési morálja, javulása ellenére — annak tudható be, hogy megyénk előre szaladt a bevételben szereplő állami támogatás igénybevételénél. Mindez azt sürgeti, hogy a második fél évben tovább kell keresni a bevételi források lehetőségeit, mér takarékosabban, visszafogottabban kell felhasználni a rendelkezésre álló pénzeszközöket. Ezt a célt, tehát 9 gazdálkodási fegyelem szilárdítását szolgálja, hogy a végrehajtó bizottság alapos félévi „mérleget” készíttetett, továbbá, hogy október végéig újabb tájékoztatást kér a fejleményekről, a gazdálkodás várható alakulásáról. A kiadásokra jellemző volt a takarékosság, s hogy a működési-fenntartási célú előirányzat a fél év folyamán érezhetően csökkent. Érzékenyen érinti a kiadásokat az áprilisi áremelés hatása, kiváltképp az élelmezés területén. Szigorúbb bérgazdálkodás volt az idén a tanácsoknál is. Az állóeszközök felújítására eredetileg tervezett 233 millió előirányzatot a tanácsok 28 millió forinttal csökkentették. Az idei első fél évben a megye tanácsai fejlesztésekre 872,7 millió forintot költöttek ami az eredeti előirányzatnak 35 százaléka. A féléves pénzügyi teljesítést erőteljesen befolyásolta a bevétel-kieséssel keletkezett bizonytalanság. Komoly pénzügyi feszültséget okoz az is, hogy a kivitelezők diktálják az árakat a tanácsoknak. Ugyanakkor a céltámogatások aránya jobban alakult, mint az előző év hasonló időszakában. (Az erre a célra kiutalt összeg 137 millió forint volt.) Néhány fontosabb létesítmény a fejlesztések közül: az első fél évben összesen 543 lakás használatba vételi engedélyt adtak ki a tanácsok, ennél lényegesen kedvezőbb képet mutat a műszakilag átadott épületek száma. A tervezett 373 szociális bérlakás 60 százaléka megvalósult, amiből 204 Nyíregyházán, Nyírbátorban 10, Záhonyban pedig 14 készült el. A magánlakás-építés nagyobb ütemét akadályozza — főleg a megyeszékhelyen —, hogy a lakástámogatási hitelkeret időlegesen kimerült, s kényszerintézkedésekre került sor. Ezért is örvendetes, hogy az Országos Tervhivatal elé terjesztett megyei pótigényt részben kielégítették, így a vb tegnap dönthetett a lakástámogatási hitelkeret szétosztásáról, amiből Nyíregyháza 18 millió 200 ezer forinttal részesedett. Az egészségügyi ágazat jelentősebb beruházásai a terveknek megfelelően készülnek. Megtörtént a Sóstói úti kórház konyharekonstrukció első ütemének műszaki átadása, jól halad a 200 ágyas (Folytatás a 4. oldalon) MAGYAR-SVÁJCI Almaszüret Vegyes vállalat alakult Vásárosiaméiyban Bútoripari faforgácslap gyártásával foglalkozó vegyes vállalat alapító okiratát írta alá kedden a budapesti Hilton Szállodában a Skála- Coop képviseletében Imre István vezérigazgató, az Erdőgazdasági és Faipari Termékeket Értékesítő és Feldolgozó Vállalat (ÉRDÉRT) részéről Imre László megbízott vezérigazgató, valamint a svájci KRONOSPAN-cég elnöke, Ernst Kainál. Az aláírásnál ott volt Andrikó Miklós belkereskedelmi és Villányi Miklós mezőgazdasági- és élelmezésügyi államtitkár. A világhírű luzerni cég Nyugat-Európa legnagyobb faforgácslapgyártója, amelynek Svájcban, az NSZK-ban, Angliában és Ausztriában lévő üzemei évente több mint egymillió köbméter préselt lemezt állítanak elő a bútorgyáraknak. A Skálával és az ERDÉRT-tel alapított vegyes vállalat elsősorban a magyar bútoripar számára készíti termékét, a faforgácslapot, s ezzel jelentős devizát takarít meg. Az új vállalat székhelye Vásárosnamény, ahol az ER- DÉRT-nek fafeldolgozó üzeme, s ezen belül forgácslapgyártó részlege is működik. Az ott lévő üzemben jól felkészült faipari szakember- gárda van, és a helyszínen rendelkezésre állnak a faforgácslap gyártásához szükséges hulladékanyagok: a faforgács, fűrészpor, nyesedék. A terv szerint az Interspan nevű vegyes vállalat üzeme évente mintegy 135—140 ezer köbméter faforgácslapot állít elő, kétszer többet, mint a meglévő gyártósoron. Az üzem a jövő év második felétől termel teljes kapacitással. A KRONOSPAN-cég technológiájával, az általa szállított új gépsorral készülő termékből exportra is jut. A magyar—svájci közös vállalat alapító tőkéje meghaladja a 800 millió forintot. Értékelték a munkásőrök tevékenységét Ésszerű takarékosság minden területen Megyei muinkásőrparancs- noki értekezletet (tartottak Nyíregyházán augusztus 25- én. Megtárgyalták az állomány működésének feltételeit és a jövőbeli feladatait. Az eseményen részit vett Bartha Gyula, a munkásőrség országos parancsnok- helyettese. Értékelte a sza- bolcs-szatmári munkásőrök tevékenységét és ismertette az országos parancsnokság terveit. Az elkövetkező idő. szakban a munkásőrségnek is törekednie kell. a hatékonyságra, a rendelkezésre álló anyagokkal és eszközökkel történő ésszerű takarékosságra. Mindezt azért hangsúlyozta Bartha Gyula, . mivel az MSZMP Központi Bizoitt- ságánaik július 2-i határoza- táten leszögezték: az élet minden területén szükséges előmozdítani a hatékonyság növeléséit, a takarékos gazdálkodást. Ma a megyei és városi irányítókkal ismertetik a vegyes vállalat létesítésének feltételeit, utána pedig mun'kásgyű- lésen a dolgozók előtt vázolják, hogy az új, önálló vállalat szervezésével és működtetésével kapcsolatban milyen feladatok vannak. Az előzetes becslések alapján 550 ezer tonna alma termett az idén Szabolcsban. A korai érésű fajták szüretelését és a jonatán körszedését megkezdték az állami gazdaságokban, termelőszövetkezetekben. Képünkön; a nyír- tassi Dózsa Tsz almatermesztési szakcsoport tagjai exportra csomagolják a körszedett jonatán almát. (Elek Emil felvétele) Htmzelfcözi karfcantartási kontemcia Nyíregyházán Felújítás és megújítás az új feladatok előtt Nemzetközi karbantartási konferencia kezdődött tegnap a Gépipari Tudományos Egyesület karbantartási központi szakosztálya, a GTE megyei szervezete, és a nyíregyházi Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalat közreműködésével Nyíregyházán. A megnyitó plenáris ülést a Móricz Zsigmond Színháziban tartották, melyen részt vett Csabai Lászlóné, a városi tanács elnöke és Gergely Ferenc, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese. A tanácskozást Gede Miklós, a GTE központi karbantartási szakosztályának elnöke nyitotta meg, majd az üdvözlő szavaik után Meleghegyi József, az Edzett vezérigazgatója, a GTE főtitkára tartott előadásit, melynek címe „A gépi termelőeszközök összetételének várható változásából adódó karbantartásfejlesztési feladatok az iparban” volt. Az ötödik .alkatommal megrendezett nemzetközi karbantartási konferencián 16 országból 50, hazánkból pedig 450 vendég vesz részt. A tapasztalatcsere célja, megismerni a legújabb eredményeket és beszámolni a korábbiak hasznosításáról. Ma már kevés az, amit korábban tettek a termelőeszközök állagának megóvása érdekében — tartják a szakemberek. A felújítás mellett nagyon fontos a megújítás, azaz az új feladatok ellátására való alkalmassá tétel. A fejlett ipari országok újszerű karbantartási módszereiről egyébként az eseményhez kapcsolódó kiállítás nyílik ma ugyancsak a megyeszékhelyen, a Technika Házában. Megyénkben három vállalathoz látogatnak a konferencia résztvevői az eseménysorozat keretében. Ma délelőtt három csoport kél útra, hogy megnézze a nyíregyházi Mezőgépnél a szerszámgépek szakosított felújítását, a pótlólagos automatizálást, és az új esztergagépek gyártását; a Gsepel Művek nyírbátori fúrógépgyárában a ra- diálfúrógépek gyártását és felújítását, valamint a marógépek CNC-átalakítását; a balkányi Szabolcs Termelő- szövetkezetben pedig a Desta típusú targoncák szakosított javítását és felújítását. Érkeznek a konferencia résztvevői. Gép bérletben Az idén a tavalyinál tíz százalékkal több, összesen mintegy 250 millió forint értékű géphez juthatnak a tsz- ek, lízingügylet alapján. A Termelőszövetkezetek Értékesítő, Beszerző és Szolgáltató Közös Vállalata (TSZ- KER) az Általános Vállalkozási Bank Rt. finanszírozásával a korábbinál bővebb választékot kínál számukra a talajművelő, növényvédő és betakarítógépekből. A kölcsönüzlet lebonyolításába újabban bekapcsolódtak a vállalat vidéki irodái és területi központjai is, így a gazdaságok szakemberei helyben megrendelhetik a gépeket. Ugyancsak részt vesznek ezek az irodáik a gazdaságok folyékony műtrágyát előállító és kiszolgáló telepeinek létesítésében. Ehhez a gépek jelentős részét szintén lízing formájában juttatják hozzájuk. A TSZKER közreműködésével az év első felében a tatai, a pátyi és a nagyszekeresi termelőszövetkezetben adtak át egy- egy ilyen üzemet, s'az évvégéig további négy helyen — a nagyecsedi, az abádszalóki, a jászapáti és a túrkevei gazdaságban — hoznak létre hasonlókat. Ezek a telepek általában 3—5 közepes nagyságú, összesen 14—15 ezer hektár szántóterületű, egymáshoz közeli gazdaságot szolgálnak ki. MA A K-M Kisvárdán (2. oldal) Ár és s^^llem Vj3. oldal) ■ ** S] Központi mérséklések miatt
