Kelet-Magyarország, 1987. augusztus (44. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-25 / 199. szám
1987. augusztus 25. Kelet-Magyarország T TUDOMÁNY TECHNIKA KÖZGAZDASÁG Nyíregyházán is megoldható Színházjegy otthonról Ha még a hóna alatt viszi Kábelen érkezik a tv számos bel- és külföldi műsora megyeszékhelyünk nagyon sok lakásába. Különösen a lakótelepeken elterjedt, de ma már nincs akadálya a ritkábban lakott helyek kábellel való ellátásának sem. Sőt, a gazdálkodó egységek többségének rácsatlakozása is megoldható lenne. A KSH- SZÜV nyíregyházi számító- központjának új, Vasvári Pál utcai épülete természetesen csatlakozik erre a rendszerre. Nem csak azért, hogy az épületben ezáltal lehessen televíziót nézni, sokkal bővebb felhasználási lehetőségei is vannak a koaxiális tv- kábelnek. Ez a vezeték nem pusztán tv-adások továbbítására alkalmas. A kábelen sok-sok csatorna megfér egymás mellett. Olyan is, amelyik nem képinformációt, hanem mást hordoz. A szabad csatornákon a vállalatok minden további nélkül kapcsolatot teremthetnének a SZÜV Siemens nagyszámítógépével. Ez a kapcsolat tulajdonképpen ma is megvan Az információ hordozója azonban ma még néha — kis túlzással — az emberi hónalj, vagyis a feldolgozandó számlákat vagy egyéb okmányokat egy ember a hóna alá veszi és így viszi be a számítóközpontba. És ez csak egy a sok felhasználási lehetőség közül. A nagyközönség számára leginkább érdekes és hasznos felhasználási lehetőséget egy közhasznú adatbázis jelentené, amely akár a lakosság számára is elérhető lenne. Ehhez persze az otthoni tv mellé kellene egy kisszá- mítógép, amelynek segítségével kapcsolatba lehetne lépni a centrum nagy gépével. Amennyiben ez megvalósulna, minden további nélkül lehetne például színházjegyet rendelni otthonról, vagy megérdeklődni a vonatkésést. De elképzelhető lenne egy helyi képújság szerkesztése is. Ennyire közel persze nincs ez a lehetőség. Bizonyos technikai akadályok elhárítása feltétlenül szükséges lenne. Ezek közül a legfontosabb az, hogy jelenleg még csak egyirányú összeköttetés lehetséges. Mégpedig a központból kifelé. A felhasználóknak megfelelő illesztőegységet kellene beszerezni és felszerelni, és meg kellene vásárolni a kisszámítógépet ahhoz, hogy kétoldalú lehessen a kommunikáció. Még egy kiegészítő lépés: teljes ■ körűvé kellene tenni a kábelhálózatot, ugyanis bármennyire nagy ütemben terjeszkedik, ma még nagy ellátatlan területek vannak. Nem kis befektetés volt eddig sem a kábelhálózat fejlesztése, azonban mindenképpen megérte. Ha a tv-vé- tel jobbá tételén kívül még megvalósulna a vázolt közvetlen elérésű, gyors, és megbízható számítógépes információs rendszer is, az dupla hasznot jelenténe, vagy még annál is többet. Ezzel a szolgáltatással a gazdálkodó egységek szakembereinek döntés-előkészítéséhez egy új segítő elem lépne be: naprakész, állandóan frissen tartott adatbázishoz jutnának minimális beruházással. Ma még utópiának tűnnek ezek a dolgok, de a modern világban egyre inkább mindennapossá válnak. Nekünk is lépnünk kellene ez irányba itt Nyíregyházán. Méhész János műszaki osztályvezető KSH-SZÜV Számítóközpont Nyíregyháza Legalább két évig Itatásos Védőpajzs a vakolaton Falcstkfítás ellen Világjelenség, hogy — rendszerint az éj leple alatt — a falakra, járdákra, meg az úttestekre a legkülönbözőbb, csak nagynehezen és sok pénzért eltüntethető szövegeket és ábrákat festenek. A fal-, a kerítés-, stb. felületeket megóvni hivatott legtöbb eddigi termékben a feltűnő foltot hagyó, drága és nehezen kezelhető epoxigyanta vagy poliuretán van. Egy angliai cég e célra most egy új, oldóanyagot nem tartalmazó, a felület légzését nem zavaró és viszonylag olcsó, víz alapú szerves polimert fejlesztett ki. A Shield (védőpajzs) márkanevű átlátszó anyag, amelyet’ még azelőtt kell a falfelületre juttatni, hogy azt festékkel Nemzetközi karbantartási konferencia Újdonságok a gépiparban Ötödik alkalommal rendezi meg a nemzetközi karbantartási konferenciát a Gépipari Tudományos Egyesület és megyei szervezete Nyíregyházán. A háromnapos program ma, augusztus 25- én ünnepélyes plenáris üléssel kezdődik a Móricz Zsig- mond Színházban. A megnyitó előadást Sós Gyula ipari miniszterhelyettes vállalta, aki a gépi termelőeszközök összetételének várható változásából adódó karbantartás-fejlesztési feladatok az iparban címmel beszél a tennivalókról. Az ezredfordulóig vázolják az üzemfenntartás helyzetét és fejlesztésének irányait magyar, szovjet, csehszlovák, NDK-beli és bolgár előadók. A program második napján üzemlátogatások, szakmai bemutatók és ismertetők során tájékozódik a több száz résztvevő a szabolcsi eredményekről. A Nyíregyházi MEZŐGÉP Vállalatnál a szerszámgépek szakosított felújításáról, a pótlólagos automatizálásról és az új esztergagépek gyártásáról szerezhetnek benyomást, a Csepeli Szerszámgépgyár nyírbátori fúrógépgyárában a radiálfúrógépek gyártása és felújítása, valamint marógépek CNC átalakítása szerepel a programban, míg a balká- nyi Szabolcs Termelőszövetkezetben a DESTA típusú targoncák szakosított felújításával, javításával ismerkedhetnek meg. A szakmai kiállításokon és bemutatókon a Technika Házában német, osztrák és magyar cégek mutatják be újdonságaikat, a MEZÖGÉP- nél osztrák és magyar intézetek új műszereit és berendezéseit láthatják. Délután és másnap délelőtt szekcióüléseken hallhatnak előadásokat a résztvevők a karbantartás legfontosabb gyakorlati oldalairól, új eljárások alkalmazásáról, mérési módszerekről, a számítógép használatáról és a folyamatok szervezéséről. Hazai és külföldi előadók ismertetik a témakörben az újdonságokat. vagy tintával összefirkálhatták volna, késlelteti a nem- kívánatos festék megszára- dását, négy óra helyett így harminc órát hagyva arra, hogy a kárt szenvedett falfelületet a mázolmánytól még könnyen megtisztíthassák. De ha a festék történetesen mégis a falra száradt volna, a Shield — megbontva annak vegyi összetételét — lá- gyabbá és így a falról kony- nyebben eltávolíthatóvá teszi. Gyártója szerint egy egyszeri Shield-védelem legalább két évig hatásos. A nem mérgező, ecsettel, kefével vagy kerti fecskendővel a védendő pórusos vagy nem pórusos felületre — téglára, betonra, terméskőre, márványra, vakolatra és csempére — feljuttatandó védőbevonat valójában három rétegből: két réteg alapozásból és a reá kenendő védőbevonatból áll. Hőkutak Az Egyesült Államok energiaügyi minisztériuma olyan — mintegy 5000 m mélységű — fúrásokat tervez, amelyek behatolnának az ez idő szerint nem működő vulkánoknak a magmakamrájába. Az elképzelés szerint a kőzetolvadékokra vizet juttatnának, s a mélyben képződő gőzz ü erőművekben áramot termelnének. A legjobb eredményt Kaliforniában, Long Valley és Coso Hot Spring vidékén remélik. Ez az elképzelés annak a ma már sok helyütt megvalósítás alatt lévő tervnek a változata, amely szerint a természetes radioaktivitás révén felhevített mélységi kőzeteknek a hőjét hasznosítanák. Mielőtt Kaliforniában hozzáfognának, hogy kifúrják a vulkán „hőkutakat”, az eljárást előbb a Hawaii-szigetek Kilauea és Alaszka St. Augustine nevű aktív vulkánjain próbálják ki. Azokon a helyeken ugyanis rö- videbb fúrással is elérik a kőzetolvadékot. Az előkísér- letekkel tisztázni kívánják, vajon nem fenyeget-e az a veszély, hogy a kőzetolvadék a fúráson át kitör, mesterséges vulkánt keltve. A tervek szerint a fúrólyukban túlnyomást hoznak majd létre, hogy a benne felemelkedő magmának ideje legyen lehűlni és megdermedni még azelőtt, hogy a kútból kitörhetne. A gazdaságossági számítások szerint az új energiatermelő rendszer akkor fizetődik ki, ha egy-egy hőkútnak a teljesítménye 20—25 megawatt, ha a kút legalább tíz évig működőképes, s ha az egy-egy kilowatt teljesítményre jutó beruházás költsége nem éri el az 500 dollárt. A biztonságos páncélűveg Az erős ütéssel járó erőszakos behatolás, a fegyveres támadás ellen ma már olyan üvegtáblákat alkalmaznak, amelyeket több üvegrétegből rugalmas ragasztóanyaggal állítanak össze. Ezeket az üvegeket általában páncélüvegnek nevezik. Használatos a biztonsági üveg elnevezés is, ha a tábla összvastagsága 25 milliméternél kevesebb. A páncélüveg ütés vagy belövés okozta törésénél a főszerepet a ragasztó közréteg játssza. A várható behatolás oldalán az első ragasztóréteget valamivel vastagabbra készítik, ami az üveg szilárdságát növeli. Azok a kísérletek, amelyeket annak megfigyelésére végeztek, hogy miképpen hatol át a fegyvergolyó a páncélüvegen, arra az eredményre vezettek, hogy a páncélüveg a lövés' következtében rendszerint nem a golyó által érintett, hanem az azzal ellenkező oldalon pattogzik ki. A kipattogott szilánk az üveg szilárdságát nagymértékben csökkenti. Ezt a káros jelenséget oly módon lehet megakadályozni, hogy a golyó ütközési oldalával szembeni oldalon az üveghez egy vagy két réteg fedőréteget ragasztanak, amelynek vastagsága aránylag kicsiny. Ugyancsak egy vagy két fedőüveget ragasztanak a golyó érintkezési oldalára. Ha a fedőüveg-lemezek nem szili- kátüvegből, hanem plexiüvegből Egy különleges páncélüveg- próba: nagy erejű krikettlabdával próbálják áttörni a páncélüveget — sikertelenül. készülnek, a golyó behatolási mélységét mintegy felére lehet csökkenteni. Páncélüvegre azonban abban az esetben is szükség van, ha azt nem ütés vagy lövés, hanem nagy statikai nyomás éri. A hajózásban, a hullámverés ellen elegendő a szokásos vastagságú táblaüveget edzett állapotban használni. Aerodinamikai nyomáskamrát, szélcsatornát azonban már páncélüveggel kell ablakozni. A nyomásra igénybe vett páncélüveg összeállítása eltér a golyóálló üvegétől. A vastag táblákat ebben az esetben kívül és belül helyezik el és középre kerül a vékonyabb tábla. A nyomásra igénybe vett páncélüveg keretbe helyezése igen kényes, mert a helytelen beépítés törést okozhat. A gumikeret erre nem alkalmas. Műanyag- kitt is csak akkor megfelelő, ha külön erre a célra készül, és kétféle komponensű, az egyik hőre keményedő, a másik lágyuló. A hőre keményedő kitt az üveg tökéletes felfekvését biztosítja, a képlékeny kitt pedig a lég-, illetve a víznyomásnak áll ellen. Ily módon keretezett pán- céiüveget használnak például a tengeralattjárók üvegezésére. A denevérek stopperórája A földön csaknem ezer denevérfaj él, s ezeknek mintegy háromnegyed része éjjel vak repüléssel ejti el zsákmányát. Tájékozódási rendszerük az ultrahang tartományban működő hangradar, azaz szonár. Gégéjük az ultrahangok forrása, az adó. Az általa kibocsátott és a környezet tárgyairól visszaverődő ultrahangokat finom hallású fülük felfogja, s valóságos akusztikai képet „rajzol” bennük az éjszaka világáról. A táplálékforrásért folyó vetélkedés eredményeképpen a denevérek sokféle élőhelyet hódítottak meg. Bizonyos fajok nektárt és virágport LAPSZEMLE Számítástechnikai nyár Egy műszaki szaklapban általában nemigen követhető nyomon az évszakok változása. Ez nem divatmagazin, ahol be lehet mutatni a legújabb fürdőm ha- modelleket, nem napilap, ahol meg lehet írni, hogy nincs sör és jól halad az aratás, nem ifjúsági fórum, ahol fel lehet hívni a Balaton-parti csövezés veszélyeire a figyelmet. A Computer- world-Számítástechnika augusztus 12—i száma is olyan — nem éppen vízparti olvasmányokkal — kedveskedik a számítástechnika igényes alkalmazóinak és értő művelőinek, amilyen a mérnöki feladatok megkönnyítését szolgáló tervezőprogramok ösz- szehasonlító tesztje. Aki még nem ismerné ezeket az úgynevezett CAD-CAM programokat (bár a CW-SZT-ben már hosszú hónapok óta folyó teljes oldalas sorozat segíti az ismerkedést), „ az olyan alapvető információkat is kaphat ettől a cikktől, hogy egy-egy ilyen szoftver- terméknél egyáltalán milyen tulajdonságokat érdemes vizsgálni, mit várhatunk el tervezői segítség gyanánt, és mit kérdezzünk, ha valaki nekünk ilyen programot kínál. Tanácsadó jellegű az a kritikai szemrevételező cikk is, amely a SZENZOR Vállalat hasonló nevű adatbázis kezelőjét mutatja be. Az osztályozott tulajdonságok között az ár nem éppen jó jegyet kapott, de hát van valami ezen a nyáron, amit ne drá- gállnánk? Azt, hogy végül is nyár van, a lap szerkesztőségi oldalán derül ki, egy nyaralási beszámolóból. Ilyenkor, amikor a nagy meleg miatt a felesleges ruhadarabokat mindenki leveti, talán lekerül az álarc is; és ha már az ember szakmabeliekkel akad ösz- sze'az üdülőben, lehet egy kicsit olyasmiről beszélgetni, ami zakóban, nyakkendőben üzleti titoknak vagy éppen illetlenségnek számítana. A dolog érdekessége, hogy egy meglehetősen szenzációsnak tűnő bejelentés — mégpedig az, hogy az egyik legismertebb amerikai szoftvsrház- nak Magyarországon készítik az új slágertermékét — nemcsak ebben a vízparti csevegésben hangzik el. hanem egy kisszövetkezeti elnökhelyettessel készített hivatalos interjúban is, mégis a fürdőruhás információ a begom- bolkozottabb, a zárkózottabb. Hogy miért? Hát talán mert ilyenkor nyáron is van aki jobban és van aki kevésbé érzékeny a frontra, vagy esetleg a konfrontációra. esznek, mások az emlősök vérét szívják, megint mások rovarokra, egerekre vadásznak, vagy halat fognak. A sokféle életmódú denevérek így ugyanazon az élettéren osztoznak, anélkül, hogy egymással vetélkedniük kellene a táplálékért. Természetesen a denevér számára a zsákmány akusztikai képének felismerésénél is fontosabb az, hogy megtudja, hol és hogyan mozog az. A* hallható hang és az ultrahang a levegőben egyaránt másodpercenként 331 méter sebességgel terjed. A denevér hangja, ha mondjuk egy 10 m távolságban lévő rovarba ütközve visszaverődik, 60 ezred- másodperc múltán ér vissza hozzá. A zsákmány keresése közben a denevér ezredmásodper- cenként ad ki egy jelet, s a visszhangok is ilyen rettentő gyors ütemben érkeznek vissza hozzá. A denevérnek a visszhang visszaérkezéséig eltelt időt kell mérnie ahhoz, hogy megtudja, milyen messze van a kiszemelt zsákmány. Az agyában tehát egy olyan időmérő ,,szerkezetinek kell rejlenie, amely elképesztő pontossággal működik. Ilyen szerkezetet mi, emberek csak a kvarcóra feltalálása óta ismerünk, a denevérek idegrendszerében azonban már 50 millió év óta „ketyeg” egy ilyen. Ám azt egyelőre nem tudjuk, hogy miként működik ez a pontos biológiai óra. Csak annyi bizonyos, hogy stopperóraként használják: akkor indul, amikor a denevér kibocsátja az első hangot, s akkor áll le. amikor a visszhang visszaérkezik a fülébe. Egyesült Államokbeli kutatók a denevérek agykérgében találtak olyan idegséjtcsoportokat. amelyek csak rövid időfutamokra reagálnak, azaz a közeli tárgyakról visszaverődő visszhangokra, más sejtek pedig csak a hosszabb időfutamokra felelnek. Ahogyan a denevér a betájolt zsákmány felé repül, először a hosszabb időtartamokra érzékeny idegsejtjei ingerlődnek, s ahogyan közeledik a zsákmány, úgy lépnek működésbe a rövidebb reakció- dejű idegsejtek. Képünkön: a denevér hatalmas füle fogja fel a visszaverődő ultrahangokat.
