Kelet-Magyarország, 1987. augusztus (44. évfolyam, 180-204. szám)
1987-08-03 / 181. szám
1937. augusztus 3. Kelet-Magyarország 3 Az olyasó kérdésére dr. Czine Gáspár újságíró yálaszol Nem sok kérdés érkezett hozzám az elmúlt héten, ám akadt néhány olyan érdeklődő, aki zavarba hozott. Vagy azért, mert annyira magánjellegű ügyekben kértek információt, amelyekkel a rovatban nem lehetne foglalkozni, vagy azért, mert olyan problémákat vetettek fel, melyekre nem tudom a választ. Ez utóbbiak közül való a nyíregyházi K. Miklós, aki ötoldalas levelében mindannyiunkat bosz- szantó társadalmi anomáliákat gyűjt csokorba. Érdemes idézni néhány ezekhez kapcsolódó megállapítását és kérdését: „Aggasztó már a pénz hatalma. Akik így vagy úgy — legtöbbször nem tisztességes úton — pénzhez jutnak, azokról lehullanak a szabályok. Ezek ellen az emberek ellen a sajtó se tud semmit tenni. Ismerek például egy butikost, aki többek előtt kijelentette, hogy mit csinálhatnak neki az újságírók. (.. .) Pedig a Szovjetunióban már elkezdődött egy folyamat, s mindenkinek kiírják a nevét és a bűnét a sajtóban, aki a közösségen élősködik, vagy nem oda való, ahol van. Nálunk miért nem veszik át azt a módszert?" Személy szerint egyetértek' ezzel és néhány más felvetésével is, sajnos valóban sok olyan jelenséggel vagyunk kénytelenek együtt élni, ami irritálja a becsületes embereket. Ezek ellen azonban a sajitó egyedül nem harcolhat, csupán segítője lehet, lehetne egy olyan megújulási folyamatnak, mély leszámol velük. De térjünk át konkrétabb dolgokra! Takács László szintén nyíregyházi lakos, arra kíváncsi, miért nem tartja be az építési engedélyek kiadásának határidejét a városi tanács műszaki osztálya? T- Nemhogy betartjuk, de rendszerint jóval a harmincnapos határidő előtt elintézzük ezeket az ügyeket — mondta Angyal László, osztályvezető-helyettes a hozzá továbbított kérdésre* — Igaz, olykor előfordul, hogy kicsúszunk az időből, de ez a kivétel. — Ügy emlékszem — telefonált Nyíregyháza örökösföldröl Ka- jör Menyhért —, hogy a távhő- szolgáltató vállalat néhány éve ígéretet tett olyan berendezések felszerelésére, amelyek segítségével szakaszonként lehetne elvégezni a nyári karbantartási munkákat, s nem kellene két hétre az egész várost kizárni a melegvíz-szolgáltatásból ... ‘ ^ Valóban van a vállalatunknak egy erre vonatkozó program — adta a tájékoztatást Baji László üzemvezető —’ nyugati importból már be is szereztünk .több mint harminc szükséges szakaszoló , szerelvényt. Még ugyanany- nyira lenne szükségünk e terv megvalósításához, mint amennyi most van, de — lévén ezek igen drága szerelvények — az utóbbi időben csökkentek beszerzési lehetőségeink. Ennek ellenére a programot nem adtuk fel, s előreláthatóan 4—5 év múlva megvalósítjuk. „Mi lesz a sorsa Mátészalka legújabb műemlékének? A fedett fürdőről van szó. A Szavicsav két éve bezárta, megfosztva bennünket a téli fürdőzés lehetőségétől. Egy fél éve lebontották a tetőszerkezetet, és azóta csupasz falak meredeznek az égre, mint az aquinkumi romok” — áll egy Mátészalkáról érkezett levélben, melyet hárman írtak alá, Végh János, Piros András és Lengyel János. Vadnay Ákosnak, a Szavicsav főmunkatársának továbbítottam a kérdést. Az épület állaga annyira megromlott, hogy teljes rekonstrukciójára van szükség, szinte csak az alapok maradnak a régiek — mondta. — Jövő év végére .tervezzük a munkák befejezését, mely nem csupán a felújítást, de bővítést is magában foglal, mert egy kis tanmedencével gazdagodik az épület. Gelénesi olvasónk, Miczki Gá- bornét az érdekli, „hogy lehet az, hogy itt Gelénesen az arra rászoruló időseknek nem ad a tanács ebédet, holott erre rendelet van?” Gelénesen is van szociális étkeztetés, 7—8 idős ember igénybe is veszi, az óvodából hordják el az ebédet, tudtam meg a Barabási Közös Községi Tanácson. Erre irányuló igényüket a 'tanácson kell bejelenteni, ám a 62 éves Micz- ki Gábomé idáig nem jelentkezett ezzel a kéréssel. Egy névtelen telefonáló az iránt érdeklődött, mennyi illetéket kell fizetni a lottó-, illetve totónyeremények után? Nos, 30 forintig mentes a nyeremény .az illeték alól, a 30 forintot meghaladó, de 38 forintot el nem érő nyeremény után pedig az illeték nem lehet több, mint a 30 forintot meghaladó rész. Minden más esetben 20 százalék illetéket kell fizetni. Szintén nem árulta el tulajdonosának kilétét az a női hang, amely telefonon az iránt érdeklődött, van-e valami akadálya „külsősöknek” írni a lapunkba? — Tudtommal nincs. Fel kell venni a kapcsolatot valamelyik olvasószerkesztővel, és hozni lehet a jobbnál jobb írásokat. Végül egy zöldséges kérdésről, melyet H. András Vásárosna- ményból tett fel: várható-e, hogy idén is olyan drága lesz a fokhagyma, mint tavaly? A Zöldért illetékese szerint minden esély megvan rá, hiszen az időjárás nem kedvezett a fejlődésének, s máris 95 formt kilója. .Késő őszre ez megkétszereződhet. Igényesség, szép és okos munka Újdonságot elsőként A timári Béke Termelőszövetkezetben igyekeznek a rostálással, hiszen az őszi árpa vetőmagját mihamarabb ki kell szállítani, mert közeleg a vetés. Hegfogta az aszály — Sokkal több szem hull át a rostákon, mint más években — foglalja össze a tapasztaltakat Orosz Pál raktáros. A tisztítógép zsákolójá- ba nyújtja a kezét és kivesz egy marékkal. — Nem telt ki sem a búza, sem az árpa, és nem adja ki azt a méretet, ami a jó életerővel, csírázóképességgel rendelkező szemre jellemző. A búzához például sokszor „hozzásül” a borító levélke, és olyanná válik, mintha árpa lenne. Hiába, nagyon megfogta az aszály a kalászosokat mifelénk. A félhomályos raktártérben a „látási viszonyokat” a fel- hődző por is rontja. Szalagos felhordó viszi a tisztítandó anyagot a serényen zakatoló rosta fogadógaratjába. A kész vetőmagot zsákolják, a zsákok száját bevarrják. Ez a modern módi. Nemigen bomlik ki. Üjdonság még, hogy ettől az évtől kezdve polietilén zsákot használnak, aminek 20 forint az ára, ellentétben a vászonból készült 70 forintos árával. A fajtaválasztékról, amely szakberkekben mindig nagy érdeklődés, sőt vita tárgya, Takaros rendben, „elvágólagos” sarkokkal sorakoznak egymás mellett a vadonatúj polietilén zsákok. Hasuk idei búzától, őszi árpától dagad, a pirosasbarna szín éppen csak átsejlik a vékony, ám annál erősebb zsákoldalon. Glédában állnak egymás mellett a zsákok alakulatai, mint nagy ünnepeken a katonák. Egy-egy rakatban 20 tonna, se több, se kevesebb. A szabvány szerint ennyiből vesznek mintát, bogy vetőmaggá minősítsék az említett módon előkészített szemet. Szurcsapos mintavétel fémzárolás előtt. Orosz Pál raktáros és Danku Mihályné segédraktáros. Pásztor András elnökkel beszélgettünk. — -A termelőszövetkezet igyekszik a legújabb fajtákhoz, azok vetőmagjához, még Porfelhő a tisztítógép körül. M ert Virágh József nem ette meg a túrós csuszát, felkeltette az érdeklődésemet. Rákérdeztem, hogy talán nem szereti. Azt mondta, csak az otthonit. — Az az igazi, amit az asszony főz. Különben is három tehenet fejek, van túró, tejföl a háznál elég, 'nekem nem kell a vendéglői. Kellő az indoklás és a magyarázat. Kinek milyen a gusztusa, a maga dolga. De miért tart egy sofőr három tehenet? A jószág a háznál elég nagy teher. Sok a baj, a vesződség vele. — Mit tegyen a magamfajta. Ebben nevelődtem. Városi ember azt nem is tmdja, el sem képzeli, hogy élünk falun. Erejében lévő ember itt azt meg nem teheti, hogy ne legyen gazdasága. — Kevés talán a bér, a havi kereset? — A kereset? Az mindig megvan. Mikor milyen a munka, aszerint 5 vagy 6 ezer forint. Volt már hétezer is meg több is. Viszont nagy a család és az én feleségem sohasem dolgozott ... Ügy értem, napszámért, vagy bérért. Különben neki is sok a dolga. Ebédidőben tarlómentén szaporítjuk a szót. Hátunk . mögött kombájn szedi a szemet, fejünk felett héja viszi rablott portékáját, a csirkét. De ez a világ most nem érdekel. Faggatom tovább az emberemet. Mennyit fej, mit etet, ha van takarmány, honnan van, és különben is, élet így az élet? — Az élet úgy élet, ahogy van. A teheneim pedig jó tejelők. Fejünk 5—6 ezer liter tejet. Leadjuk. A jószágnak takarmány is terem. Van 200 méter töltés, amit kaszálok, van ezer öl tengeri, szalmát a gazdaságtól ve-, szék, 10 bála szalma 4100 forint. Amire szükség van az így vagy úgy kikerül. Nagy baj csak az, hogy nem vagyok már teljesen egészséges. 1950-től ülök a volán mellett. Egymillió 250 ezer kilométer vezetésért már megkaptam az elismerést. Sok gabonát fuvaroztam én ezért... B evallom nem volt * szándékomban, hogy a csahold határban faggassak egy embert. Aratók között járva inkább másra figyeltem, mintsem, hogy a tehéntartás körülményeiről faggatózzam. Viszont ha valaki nem eszi meg a tejfölös, tepertős túrós csuszát, annak az okát meg kellett kérdezni. A túrós csuszát nem lehet nem szeretni. Seres Ernő az állami elismerés előtt hozzájutni, hogy az elszaporítás már megtörténjen, amikor közismertté és keresetté válnak. Alkalom ez az egy-két esztendő arra is, hogy vizsgázzanak az újdonságok a mi klimatikus és talajviszonyaink között is. Ha nem válnának be, akkor csak kis területen ér kudarc. Ennek a kísérletezgetésnek benn van az ára a vetőmag magasabb értékében. A mostani slágerfajták közül néhányat felsorolunk, bár a szakembereken kívül másoknak nem mondanak sokat. Hogy mégis megtesszük, annak az az oka, hogy tanulságos : milyen szép magyar neveket is „ki lehet találni". A szegedi gabonakutató Kincső nevű fajtáját, és az öthalom névre hallgatót nagyon keresik. Népszerű a martonvásári — igaz, csak számmal jelzett — 14-es és 15-ös. A termesztett nyolc búzafajta között vannak régi nagyon jól beváltak is, hogy csak a Jubilejnáját említsük. A termelési adatokról Pet- róczi János főagronómus: Extra bevétel — Nem nagy a területünk, és ennek is nagy része az ártérben van, kiszolgáltatva a Tisza kény ének-kedv ének. A kevés szántót intenzív kultú rákkal hasznosítjuk. A jelentős burgonyaterület önmagában is az, a kalászosokat pedig azzal tesszük intenzívvé és ezáltal nagyobb bevételűvé, hogy vetőmagot készítünk a terméséből. 400—400 hektár az őszi árpa és búza vetés- területe, ezen csak ott nem vetünk szaporítási célbóL, ahol vetésváltási okok nem engedik meg. A vetőmagtermesztés nemcsak jövedelmező a timári Béke Termelőszövetkezetben, de igényességre, szép és alapos munkára sarkalló. Aki itt téved, az csak kenyérnek és takarmánynak adhatja el a kész vetőmagot, pedig azon már rengeteg költség vah. Ha viszont nem? Akkor extra bevételhez jut. Tímáron az első tételeknek már megvan a csírázási eredménye, és a héten megkezdik a vevők a vetőmag elszállítását. Esik Sándor • ■ agyon szépen alakul Nyíregyháza belvá- ■ ” rosa, bár még néhány, városképileg jelentősebb épület tatarozása hátravan. Bizonyára ezek is előnyösen befolyásolják majd a város arculatát. Az átalakítások, rekonstrukciók az üzlethálózat javítására is lehetőséget adnak — időnként élnek is vele az illetékesek: éppen e lapunkban olvasható, hogy például milyen ígéretes tervek vannak a „régi” Csemegével. A kívülálló számára azonban úgy tűnik, a jószándék ellenére is gyakran kerül homok a kereskedelem fogaskerekei közé. Arra gondolok, hogy a múlt héten is többször foglalkoztunk például a nyitvatartással: Budapesten már van éjszaka is kiszolgáló csemegeáruház, Mátészalkán megszervezték a vasárnap délelőtti nyitvatartási — Nyíregyházán meglepő módon ez utóbbi nem sikerült. Nézegetem a boltok profilváltását a belvárosban. Az előbb említett Csemegének örülök, nyilván minőségi változás lesz. Lassanként megbarátkozom a kenyérbolt- harisnyabolt váltással a város főterén. Jó, hogy jön a tatarozás, mert egy barátságosabb, kellemesebb küllemű reggelizőhelyet képzelnék el a sétálóutca tejboltja helyén. Talán a kerékpárbolt is cserélhetne valami jobban odaillővei — hiszen a város reprezentatív üzletközpontjáról van szó. örülök ugyanitt az új belvárosi fagylaltozónak — bár nekem az adott helyen jobban tetszett a „drink bár”, jobban illett a környezetbe. A változások ellenére nekem valahogy mégis úgy tűnik: nem sáfárkodunk elég jól a megye- székhely „Váci-utcájával”. Ha már aránylag sok pénzt ráköltött a város, átgondoltan kellene továbblépni, s nem hagyni sodorni magunkat az árral: vajon mi jut eszébe egy újabb élelmes bérlőnek. Talán a tanácsnak kellene egy átfogó, hosszabb távú, egy 120 ezres nagyváros reprezentatív üzletnegyedéhez méltó tervet kialakítani; amit több év, akár egy évtized alatt lehetne megvalósítani. Több ötletet, kockázatot, nagyvonalúságot hiányolok — és éppen most, amikor még nem késő, de amikor már látszik: milyen változások voltak az utóbbi egy-két évben. Reménykedem, a megye legnagyobb kereskedelmi vállalataiban is — amelyeknek (jelenleg még) birtokában van a beváros boltjainak többsége — van még vállalkozókedv és fantázia (amit egy-egy alkalommal már láttunk megcsillanni.) Ezeket lenne most jó összehangolni, és a meglévő alapokra valami szépet, gondolatgazdagot összehozni. Amíg az egyébként ügyes és jó szándékú egyedi lépések lehetetlenné nem teszik azt. Marik Sándor „Benn van az ára..." Túrós csusza SZERKESZTŐI oooooooo
