Kelet-Magyarország, 1987. augusztus (44. évfolyam, 180-204. szám)

1987-08-14 / 191. szám

Napirenden: a forgalmi adó és jövedelem- adó törvénytervezete — Szociálpolitikai intézkedések — Mezőgazdasági termék­értékesítési szerződésről szóló rendelet Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csü­törtöki üléséről a Tájékozta­tási Hivatal elnöke, a kor­mány szóvivője a következő tájékoztatást adta: A kormány beható vita után elfogadta az adóreform keretében bevezetendő álta­lános forgalmi adó és a sze­mélyi jövedelemadó törvény- tervezetét, és határozott ar­ról, hogy az Országgyűlés elé terjeszti. A Minisztertanács tágyalt azokról a szociálpolitikai in­tézkedésekről, amelyek az adóreform életbe lépésekor válnak esedékessé, és úgy döntött, hogy további kon­zultációkat kell folytatni. A Minisztertanács előzetes bejelentési kötelezettséget rendelt el a szabad árformá­ba tartozó valamennyi ipari termék termelői árának és szolgáltatás díjának tervezett emelésére. A kormány módosította a mezőgazdasági termékértéke­sítési szerződésről szóló rendeletet. A szerződéses fe gyelem erősítése érdekében emelte a minőséghibás és ké­sedelmes teljesítésért, illetve a szerződés meghiúsulásáért fizetendő kötbér mértékét. A kormányülést követő szóviVői értekezleten Bányász Rezső kitért a kormány és a SZOT vezetőinek legutóbbi tanácskozásán elhangzottak­ra. Mint mondotta, a megbe­szélésen volt vita és bizo­nyos kérdések nyitva is ma­radtak. A SZOT képviselői például szükségesnek tartot­ták, hogy a jövő évi terv ke­retében megfelelő szociálpo­litikai intézkedések is tör­ténjenek. A Minisztertanács most éppen ezekről a szoci­álpolitikai teendőkről folyta­tott előzetes konzultációt és úgy döntött, hogy további megbeszéléseket kell tartani a többi között a szakszerve­zetekkel és az ifjúsági szö­vetséggel. A kormány és a SZOT találkozóján egyébként az adóreform előkészületeit is áttekintették, és úgy álla­podtak meg, hogy a törvény- tervezet alkalmas az Ország- gyűlés elé terjesztésre. (Folytatás a 4. oldalon) f -------------------------------------------­Gazdaként _____________________________________ M ost, hogy finiséhez közeledik a nyár, a vendégjárás (vaká- ciós idegenforgalom) évad­ja, gyülekeznek a szezon tapasztalatai — jók is, rosszak is, hogy hűséges tükrét kínálja házigazda mivoltunknak. A tapasztalatok tárházá­ba az anyag most az utol­só turnusokban még gyűjt­hető: most még olyan vé­lemények is feljegyezhetők, amelyek a másik fél (a legfontosabb fél!), a ven­dég elégedettségét, elége­detlenségét, elismerő és el­marasztaló megjegyzéséit is tartalmazzák. Ha up^an- is elmennek, a nemzetközi gyermektáborban véget ér az idei utolsó zászlólevo­nás, a kempingből, turista­házból és a strandról eltá­vozik a nyár utolsó vendé­ge is, nem lesz kit meg­kérdezni — pedig enélkül az önmagunkról készítendő értékelés fabatkát sem ér. Az idén szélesre tárta kapuit a megye az idege­nek előtt. Több kollégium több turnusban üdültetett. (De nem csupán gyerme­kek jöttek, s nemcsak kol­légiumok fogadtak idege­neket.) Egy bizonyos: a szezon zártával ismertté válik majd a mutatós sta­tisztikai adat, hány ezren érkeztek hozzánk. Az uta­zási irodák és az épületei­ket felkínáló intézmények összeszámlálhatják forint­ban kifejezhető nyereségü­ket. Megérte? Nem érte meg? Jövőre is vállalkoz­nak-e? De ez a számvetés rendkívül egyoldalú lesz, ha nem mérik fel, volt-e ezen a vállalkozáson er­kölcsi haszna is, vagy ne­tán épp vesztesége az or­szágnak, megyének, város­nak. Értékelni kell, fele­lősséggel, az anyagi ha­szontól teljesen függetle­nül, hogy a nyári vendég- fogadás idején hivatása magaslatán állt-e az uta­zási iroda, a tolmács, a pe­dagógus, az idegenvezető, a vendéglátóipari szakem­ber? Volt-e s milyen volt a felkészülés, avagy csak lelketlen üdültető gépezet funkcióját látták el itt és ptt ? Nyújtottak-e a hoz­zánk érkező külföldieknek sokoldalú ismeretet a széle­sebb és a szűkebb hazáról, kultúránkról? Kérdések, felelős mérlegelést, még időben történő tapasztalat- gyűjtést igénylő kérdések sora ez. A kapott válaszokból olyan következte­téseket — esetleg nem mindig népszerű kon­zekvenciákat — kell levon­ni, amelyek a jövőben, ha újra szélesre tárjuk a ka­put, az értékrendet segíte­nek átrendezni: az első az erkölcsi haszon, a második az anyagi nyereség. A ket­tő együtt siker, egyik a másik nélkül kudarc. Szilágyi Szabolcs MA Kulfurális körkép (2. oldal) Útjaink minőség* (3. oldal) II kormány programja az MNOT elnöksége előtt A Magyar Nők Országos Tanácsának elnöksége Jókai Annának, az MNOT alelnö- kének a vezetésével csütörtö­kön ülést tartott. A testület megvitatta a kormány gazda­sági-társadalmi stabilizációs munkaprogramjának terve­zetét. Észrevételeit, javasla­tait eljuttatja a Miniszterta­nácsnak. Nehéz az aratás vége Szerdáig a kalászos gabo­nák aratását az egész ország­ban, a vetett terület több mint 90 százalékán befejez­ték a gazdaságok. Mostanra csak mintegy 135—140 ezer. hektáron áll lábon a gabona. Tizenegy megyében végeztek a búza aratásával. Egyes tér­ségekben az eső ugyanis a földeket annyira eláztatta, hogy a süppedős talajra csak óvatosan hajthatnak rá a gé­pekkel. Rendkívül alacsony burgonyatermés Kezdődik az almaszüret Késik az ármegállapítás Idén a tavalyinál kevesebb alma terem — mondta Szent- péteri József megyei főker­tész. Az ültetvényszemlék után a becsült termésmennyi­ség 550 ezer tonna alma. Eb­ből a tsz-ek 230 ezer, az ál­lami gazdaságok 60 ezer, a kisárutermelők, háztáji gaz­daságok 260 ezer tonnával részesednek. A kisebb termés oka a téli faggyal, a hűvös tavasszal és az aszályos nyár­ral magyarázható. A minőség nem rosszabb mint máskor, bár sok gonddal jár a nö­vényvédelem. A szüreti felkészülés kielé­gítő. A göngyölegellátásban jelenleg nincs rendkívüli probléma, az exportláda ele­gendő, ennek gyártása ma is folyamatos. Ládagyártásnál korábban és most is a szeg­hiány okozott és okoz zava­rokat. Csomagolóanyag, kö­töződrót van elegendő. Meg­szervezték az üzemek az al­maszedéshez, szállításhoz szükséges munkaerőt. Idén kevesebb lesz a diákszüretelff. A burgonyatermésről le­sújtó képet alkotott a beszá­moló. Az 5915 hektár beve­tett területen mindössze 67 ezer tonna termésre lehet számítani, hektáronként 12 tonnás átlagtermésre. Ehhez hasonló alacsony termésátlag már régen volt. Növeli a ter­melőüzemek gondját, hogy nem csak a gumószám kevés, de a kisebb burgonyasze­meknél megkezdődött a csí­rázás és a burgonyafiasodás. A szervezési bizottság ülé­sén sokan mondtak véle­ményt főként az almater­mesztéssel, értékesítéssel kap- ' csolatban. A szüret kezdődik és almaár még nincs. (Az al­maárakat tavaly két héttel a szedés előtt már meghirdet­ték.) A Hungarofruct képvi­selője közölte, hogy a felvá­sárlási árakban a jövő héten döntenek. A Hungarofruct programja szerint a szovjet almaexport 298 ezer tonna lesz, ebből 238 ezer tonnát a szabolcsiak szállítanak. Ex­portnál a tavalyi átvételi, technikai feltételek nem vál­toznak. Javulnak a kiszállí­tási körülmények azzal, hogy tehergépkocsival 10 ezer, konténerrel 20 ezer tonna al­mát küldenek a Szovjetunió­ba. Remény van a tőkés export növelésére. A tőkés megren­delők főként a Starking és az (új fajták iránt érdeklődnek. A finnek például Idaredre kötöttek szállítási szerződést. A Jonatán fajtának NSZK- és finn piaca van. Szállíta­nak almát Brazíliába is. A tőkés export nagyságának feltétele a körszedett alma mennyisége. Szükséges, hogy ,a termelők a lehetőségekhez mérten szedjenek és értéke­összeért most a mezőgazdasági termelés két legnagyobb betakarítási munkája, az aratás és a télialmaszüret. A ka­lászos gabona utolsó tábláit a hét végén levágják a kom­bájnok, hétfőn viszont a fehér fajtákkal már megkezdődik az almaszedés. A megyei szervezési bizottság augusztus 13-i ülésén két napirendet tárgyaltak; a várható alma- és bur­gonyatermésről, a betakarítás felkészüléséről és az értéke­sítésről volt szó. Az őszi almaszezonhoz készítik a tartályládákat a Balkányi Állami Gazdaság fűrészüzemében. sítsenek körszedett almát. A Hungarofruct 20 ezer tonna .ipari alma exportjával szá­mol. Ipari aknát több külke­reskedelmi vállalat értékesít, így a külföldre küldött mennyiség 50 ezer tonna lesz. Részletesen beszámoltak sa­ját területük almahelyzetéről a különböző termeltető, ke­reskedelmi szervek. A TSZ- KER, az ÁGKER, a MÉ­SZÖV, a ZÖLDÉRT képvise­lőinek egybehangzó vélemé­nye, hogy kevesebb lesz az almatermés, nincs gond a göngyölegellátással. Ellenté­tes vélemények alakultak ki viszont a szüret korai kezdé­sével kapcsolatban. Az erre vonatkozó válasz egyértelmű, senkire nem kötelező alma­szedésben az augusztus 17-i kezdés. Ki mikor indul, azt döntse el az alma érettsége. Csak azt az almát szedjék, amely már szállítható, tárol­ható. A szervezési bizottság ülé­sének zárszavában hangzott el az a figyelemre méltó mondat: „Ma minden szem almának nagy a becsülete.” Ahhoz, hoa megye a ZÍTJ ezer tonnás szovjet exportot, a tőkés exportokat és a 200 ezer tonnás ipari feldolgo­zást teljesíteni tudja, nem­csak szervezett, de érték­megőrző munkára van szük­ség. (seres)-----------------------------------------------------------------------------------------—----------­Tanácsi testületi ülések 1 _____________________________ Egészségügy, háztáji, szabálysértés LESZERELESI ÜNNEPSÉGEKET tartottak csütörtökön megyénkben: a sorkatonai szolgálatot befejező fiatalo­kat búcsúztatták a laktanyákban. (Képünk az egyik leszerelési ünnepségen készült. — Beszélgetés a katona­fiatalokkal lapunk 2. oldalán.) Több tanács végrehajtó bi­zottsága tartott ülést csü­törtökön. KISVÁRDA. A háztáji és kisegítő gazdaságok tevé­kenységéről szóló beszámoló­ban szó esett többek között néhány helyi hiányosságról. A kis tételű áruk felvásárlá­sára kijelölt, ZÖLDÉRT által üzemeltetett két zöldségbolt korszerűtlen. A vállalat nem tudja ezeket primőr áruval el­látni, ezért a zöldségkeres­kedők aránytalanul magas áron értékesíthetik termékei­ket. Szükség lenne a város központjában egy nagyobb alapterületű üzletre, vala­mint egy piaci, jól ellátott ZÖLDÉRT-boltra, amely le­hetővé tenné a magas árak letörését. Drágább a szemes takarmány és a táp is a kör­nyékbeli megyékhez viszo­nyítva, ugyanis ezek juta­zsákban nem értékesíthetők, csak műanyag vagy papír­zsákban, ami mázsánként csaknem 20 forint többletki­adást jelent. Központi be­szédtéma mostanában a kis­termelők között a személyi jövedelmadó bevezetése. Sokan tervezik közülük, hogyha a mezőgazdaságból származó jövedelmeket is megadóztatják, abbahagyják ezt a tevékenységet. RAKAMAZ. Egyre emel­kedik a feljelentések, vala­mint a hivatalból kezdemé­nyezett eljárások száma — hangzott el a szabálysértési munka értékelésében. A fel­jelentések zöme tulajdon el­leni szabálysértésre irányul, de meglehetősen magas a tankötelezettség megszegése miatt beérkezett feljelenté­sek száma is. A hivatalból kezdeménye­zett eljárások közül leggya­koribb a lakcímbejelentési. kötelezettség elmulasztása, a kereskedelmi, növényvédel­mi szabálysértések, valamint a köztisztasági szabályok megszegése. Az utóbbi évek­ben nem szabtak ki helyszíni bírságot, mert az állampolgá­rok általában felszólításra megszüntetik a törvénysértő cselekményt, ha nem, akkor szabálysértési bírságot szab­nak ki, melynek összege ta­valy csaknem elérte a 135 ezer forintot. CSENGEK. A tüdőszűrő­vizsgálatokat a községben és környékén a megyei kórház mozgószűrő-szolgálata látja el. Ezek alkalmával Csenger- új faluban és Szamosangyalo-_ son a körzeti orvosok, Csen - gerben pedig a védőnők nyúj­tanak nagy segítséget, s a szűrőlapokat az általános ési középiskolások írják. Sajnos, sokan nem jelennek meg a kötelező szűrésen, aminek az az oka, hogy az utóbbi évek­ben a vizsgálatot az őszi be­takarításkor tartják — hang­zott el a tüdő- és egyéb szű­rések lebonyolításáról szóló tájékoztatóban. XLiIV. évfolyam, 191. szám ARA: 1,80 FORINT 1987. augusztus 14., péntek

Next

/
Thumbnails
Contents