Kelet-Magyarország, 1987. július (44. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-11 / 162. szám

HÉTVÉGI MELLÉKLET 1987. július 11. Q Guy LÄRCHE: Fehér-kék tyúklábminlas kiskosztüm alul gloknisan szabott sötétkék gyapjúszoknyával. Az együttes alatt piros krepp blúzt visel a maneken. Modern vonalú kosztüm nyers zöld sza­ténból. (EMANUEL UNGARO) Kovács Mari Azok a szülők, akik csak egyetlen gyermeket neveltek fel, s azok, akik egykeként nevelőd­tek, pontosan tudják, hogy mi­lyen hátrányokkal jár, ha vala­kinek nincsenek testvérei. A testvérek nélkül felnövő gyer­mek személyiségfejlődése las­súbb ütemű, mint a nagy család­ban élőké, hiszen lényegesen • kevesebb lehetőségük és alkal­muk van arra, hogy begyakorol­ják a helyes társas kapcsolatok, és viselkedési módok mikéntjét.* Több nehézséget jelent számuk­ra a közösséghez való alkalmaz­kodás, a felkészülés a barátság­ra, a szerelemre, a munkára. Általában gátlásosabbak, sérülé­kenyebbek, mint azok, akik test­véreik közösségében sajátítot­ták el az együttélés alapszabá­lyait. Mivel nem volt módjukban kicsiny koruktól kezdve átélni az összetartozás élményét, ne­hezebben találják fel magukat az új helyzetekben, ismeretlen emberek körében. Vagy félre­húzódnak, vagy azonnal irá­nyítani akarnak, ahogyan azt egyedül megszokták. Hazánkban a családok mintegy egyharmada gyermektelen, egyharmada egy­két nevel, és mindössze egy­harmada vállal két vagy több gyermeket. Testvérekkel együtt élni jó dolog, ám nem zökkenőmentes. Régóta ismeretes, hogy külön­leges körülményt jelent az, hogy a gyermek milyen helyet foglal el a testvérsorban, hogy há­nyán vannak testvérek, s milyen a kapcsolatuk egymással. Kü­lönösen a legidősebb gyermek helyzete kedvezőtlenebb, hiszen neki kell a leggyakrabban meg­küzdenie a féltékenység kínzó ér­mésével, és elszenvednie az újabb es újabb testvérek megszületésé­vel együtt járó veszteség érzé­sét. A testvérek közötti harc az előjogokért, a versengés a szü­lők kegyeiért és a javak meg­szerzéséért, megszilárdíthatja a gyermekekben a hatalomra való vágyat, míg a vetélkedések so­rán átélt kudarcok kisebbrendű­ségi érzéseket kelthetnek az örökké vesztes gyermekben. Hogy ez a harc milyen mére­teket ölt, az elsősorban a szülő tudatosságától és felkészültségé­től függ. Számos megfigyelés bi­zonyítja, hogy ahol az idősebb gyermeket előzetesen — életko­rának megfelelő szinten — tá­jékoztatták a várható változá- sbkról, és előkészítették az új családtag érkezésére, a félté­kenység enyhébb formában je­lentkezett, és a gyermek bizal­ma a szülők szeretetében nem .ingott meg. Ecsetelhetjük előtte a gondozási teendőket, elmesél­hetjük, hogy mit és hogyan eszik a kicsi, hogyan szopik, és meg­ígérhetjük neki, hogy idővel új játszótársat és barátot találhat benne. A szülőknek engedniük kell, hogy a gyermek előadja aggodalmait, félelmeit és remé­nyeit, s elismerően kell nyug­tázniuk,' ha felajánlja a segítsé­gét a* kisbaba körüli teendőkben. Rá kell -világítani arra, hogy idősebb volta számos előnnyel jár, például ő már szabadon mo­zoghat, önállóan tud tevékeny­kedni, ügyesen játszik. Hivat­kozhatunk a testi erejére, arra, hogy a szüleivel közös asztalnál ehet már, s hogy aktívan részt vehet a család ügyes-bajos dol­gaiban.' A gyermek előítéleteit kis­testvérével szemben semmikép­pen sem szabad erővel vissza­szorítani vagy őt kinevetni. Ne felejtsük el azt sem, hogy a fél­tékenység már akkor megjelen­het, amikor az anya még csak terhes. Ezért hárul elsősorban az édesanyára a türelmes felvi­lágosítás feladata, neki kell az idősebb gyermekkel megértetni, . hogy az új gyermek nemcsak a szülőké lesz% hanem az övé is, az egész családé. Ha a gyermek azt tapasztalja, hogy féltékenységét, ha nem is fogadják el, de min­denképpen megértik, sokkal könnyebben tud alkalmazkodni az új helyzethez, s agresszivitása is csökken. Ha a szülők nem éb­rednek rá idejekorán az új hely­zetből fakadó feszültségek okai­ra, a gyermek indulatai felduz­zadnak, nehezen kezelhetővé válik, és szélsőségesen dúrva, tá­madó lehet a kisbabával szem­ben. Ha az érzelmi kielégítetlen- ség tartósul, az idősebb gyer­mek fejlődésének égy korábbi szintjére eshet vissza, például a már szobatiszta gyermek újra bevizel vagy ujjszopóvá válik. Uj kosztümök Párizsból A gyönyörű anyagokból készült kosztü­mök érdekessége, hogy egyszerűek, de öt­letesek, klasszikusok, de egyben modernek. A kabátok blézer-szerűek, általában egy­soros gombolással, tömött vállal, széles le­kerekített vagy hegyes reverrel. A szoknya szűk, gioknis vagy * rakott. Nem szabály, hogy a kabáttal azonos szövetből készül­jön. TED LAPIDUS: Háromnegyedes ujjú kosztüm ekrü színű indiai sclyemvászon- hól, a vállon és a derékon ötletes gumíro­zott díszítéssel. Jó étvágyat! GOMBÁS RAKOTT PALACSINTA I. Hozzávalók: 8 db sima sós pa­lacsinta, 5 dkg Ráma margarin, 1 kis fej vöröshagyma, 1 mok­káskanál pirospaprika, 1/2 kg gomba, só, késhegynyi kakukk­fű, 4 tojás, 1 kiskanál liszt, 1 dl tej, 1 dl tejföl, 2 dkg vaj. A reszelt vöröshagymát a •mar­garinon üvegesre pároljuk, meg­hintjük pirospaprikával, hozzá­adjuk a megtisztított apróra vá­gott gombát, megsózzuk, ka­kukkfűvel ízesítjük. Fedő alatt addig pároljuk, míg saját levét el nem főtte. Két részre osztjuk, egyikre ráöntjük az elhabart to­jásokat és állandóan kevergetve addig hagyjuk a tűzön, míg ko­csonyássá nem vált. A gombás tojással megkenjük a palacsin­tákat, kivajazott tűzálló tálra egymásra fektetjük és a felső lapot üresen hagyva a sütőben átmelegítjük, de nem pirítjuk meg. A maradék gombát meghintjük a liszttel, felengedjük tejjel, és sűrű mártássá főzzük. Hozzáke­verjük a tejfölt és külön tálkák­ba adjuk a palacsinta mellé. GOMBÁS RAKOTT PALACSINTA II. Hozzávalók: 8 db sima sós pa­lacsinta, 5 dkg vaj, 40 dkg gom­A tudományos kutatás éppen arra 7o, hogy a közhelyeket igazságtartalommal megtöltve, bizonyított tapasztalattá emelje. Sune Nyström, a svéd Göteborg Egyetem Szociális Orvostudomá­nyi Tanszéke Higiénés Intézeté­nek vezetője meglepő — bár ősi­nek is mondható, tehát ismerős­nek tűnő — eredményre jutott kutatásai során. Háromszázöt­venhat elvált férfi és nő vizsgá­latainak tapasztalatait egy mon­datban így foglalja össze: „A válás veszélyezteti az egészsé­get.” A professzor két éven át kö­vette nyomon a 356 személy élet- és betegségtörténetét. A megkér­dezettek válaszai alapján az alábbi . következtetéseket von­hatta le. A válást követően sok férfi jóval gyakrabban iszik, mint an­nak előtte és sokkal többet, mint amennyire valóban megszomja- zott. Elsősorban a túlzott alko­holfogyasztással járó betegségek támadják meg őket, mint példá­ul a különféle májbetegségek, a cukorbaj, az Idegrendszeri zava­rok. Ha alaposan felöntenek a garatra, gyakran az aszfalton bukdácsolás közben, a vo|,án mellett ülve törik össze kezü- ket-lábukat. A nőknél viszont elsősorban az idegrendszeri problémák domi­nálnak. Gyakran bontakozik ki náluk pszichoneurózis, vagy egyre súlyosabbá váló depresz- szió. Fogékonnyá válnak a kü­lönféle fertőzésekre, például gyakoribb náluk a petefészek-, a méh"- és környékének fertőzé- ses gyulladása, mint a házas­ságban élő nőknél. Ugyanakkor hajlamosabbá válnak a rákos megbetegedésekre. is. Nystrom professzor azt állítja, hogy a válás .előidézte lelki problémák erősen csökkentik a szervezet ellená'llóerej ét, ezért lesznek könnyűszerrel az elvál­tak a betegségek áldozataivá. Lássunk in hány statisztikai adatot a tudói kutatásaiból: 1. A megkérdezi itek háromnegyed része súlyos krízisként, élte át a válását. 2. Felerészben küszköd­tek a válás során és utána ide­ges panaszokkal. 3. Mindössze egynegyedük állította azt, hogy a válás sem testi, sem lelki prob­lémákat nem okozott számukra. 4. Minden tizedik vizsgált sze­mély töredelmesen bevallotta, hogy jóval több alkoholt fo­gyaszt, mint a válását megelő­zően. . ^ Érdemes megjegyezni, hogy a. kérdezettek 90 százaléka állt munkaviszonyban, s éppen a munka jelentette' számukra a leghatékonyabb gyógymódot. A munka segítségével jutottak túl a válással Járó krízisen. A mun­káért kapott dicséretek, jutal­mak, sikerek segítették őket ab­ban, hogy visszanyerjék megté­pázott önbizalmukat és helyreál­lítsák kibillent lelki egyensúlyu­kat. Természetesen volt, aki pszichológus, pszichiáter segít­ségére szorult, volt aki gyerme­keiben keresett vigaszt, s jó né - hányán kerestek és találtak új társat is. A legjobb út azonban a megelőzés útja, a mindenna­pos küzdelem a házasság har­móniájának megőrzéséért, a tü­relmes kompromisszumok felku­tatása, s egymás megértése. ba, csipetnyi borsikafű, só, 1 kis doboz paradicsompüré, kés­hegynyi kakukkfű, egy ágacska rozmaring, késhegynyi szárított rozmaring, 1 dl vörösbor. 10 dkg reszelt sajt. A megtisztított apróra vágott gombát sóval, borsikafűvel ize- sítve addig pároljuk a vajon, míg saját levét el nem főtte. Mi­kor zsírjára sült, hozzáadjuk a paridocsompüret, és a kakukk­fűvel, rozmaringgal fűszerezzük, fölengedjük a vörösborral és sű­rű mártássá főzzük. A kisütött palacsintákat megkenjük a már­tással, meghintjük reszelt sajttal és egymásra fektetjük. Tetejére üres palacsinta kerül, amit re­szelt sajttal megszórunk, forró sütőben átmelegítjük és úgy sze­leteljük fel. mint a tortát. Micsoda öröm, ha együtt nyaralhat a család! De jól meg kell fontolni, hogy a poggyászba mi mindent ra­kunk. Talán fő szempont az lehet: kevés, de egymással jól variálható ruhadarabokat igyekezzünk összeválogatni. Lássunk egy négy tagú csa­ládot! A nagylány ruhatára egy virágos anyagból készült nadrág és blúz együttes, egy vászon bermuda-sort, egy jersey miniruha, ujjatlan pulóver és egy ingblúz. Ki­egészítők: napszemüveg, váll­szíjas kis táska. A fiú vihet magával: csí­kos frottírgarbót, bermuda- nadrággal, kockás vászon­sortot inggel, kantáros hosz- szúnadrágot, hozzá kapucnis felsőrészt, tornacipőt, szan­dált és esős időre rövid gu­micsizmát. Minél hosszabb csíkokat ráncolunk be, annál dúsabb, szebb lesz ez a rajzon látha­tó mintás kartonszoknya — az idei divat szerint két fo­dorból. "A széles derékpánt­hoz egyszerre varrjuk ho’zzá a szoknyafodrokat. majd KÁPOSZTÁS PAL ÁCS INTATORT A Hozzávalók: 8 db sima vagy habos sós palacsinta, 50 dkg fe­jes kásposzta, 1 késhegynyi só, 5 dkg zsír, 3 kockacukor, 1 kés­hegynyi őrölt fekete bors. A fejes káposztát apróra vág­juk vagy reszeljük és besózzuk. A zsíron megpirítjuk a kocka­cukrot, rátesszük a kicsavart káposztát és jó barnára párol­juk. Végezetül frissein őrölt bors­sal fűszerezzük. Tortaformába helyezünk egy palacsintát, rá­teszünk egy réteg párolt káposz­tát, megint palacsintát és így to­vább. A káposztás palacsintator­tát sütőbe téve 15 perc alatt áf- forrósítjuk. Tortaszerűen felvág­va tálaljuk. No és az anya? Jersey szoknya, hosszú . mellény, pettyes ingblúz és hosszúnad­rág, hímzett vászonruha és pamutpulóver jöhet a bő­röndbe. Napszemüveg, pety- tyes selyemkendő és nagy­szélű szalmakalap kiegészí­tőként. Az apa gardróbja: egy hosszú vászonnadrág blézer­rel, égy csíkos frbttírpulóver sorttal, kord bermudanad- rág, jersey garbó, pulóver és egy sportos ingkabát, vala­mint napszemüveg, • vászon­cipő és bőröv. Természetesen mindenki vigyen fürdőruhát és egy tréningruhát is magával, mert üdüléskor ezek a leg­népszerűbb ruhadarabok... cipzárt illesztünk a csípő­mélységig és oldalt összevarr­juk. Egyrészes fekete für­dőruhát nyaralóhelyen esté­lyivé varázsolhatunk egy ilyen szoknyával! Magassar.- kú nyári szandállal viseljük. (Szöveg és rajz: Pálffy Judit) Mit vigyünk? Együtt nyaral a család B. K. Fodros szoknya KM Palacsinták PHILIPPE VÉNÉT: Fekete vászon, szpenszer széles fehér legombolt kihajtó­vad, alatta a fehér blúz kerek nyakkivá­gással. Á válás veszélyezteti az egészséget

Next

/
Thumbnails
Contents