Kelet-Magyarország, 1987. július (44. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-01 / 153. szám

987. július 1. Kelet-Magyarország T olvasóink leveleiből Postabontás Láthatás Gyámhatóságok, bíró­ságok a megmondhatói, hogy néhány esetben a válást követően a magára maradó szülőnek valóság­gal pokolra kell mennie, ha továbbra is látni, sze­retni akarja gyermekét, mert a volt házastárs — talán bosszúból, önzésből vagy esetleg merő rossz- indulatból .— mindent el­követ, hogy a gyermeket a másik szülőhöz (is) fű­ző .kötelékeket mielőbb elszaggassa. Erre mondta valaki egy rádióriportban, hogy xi ilyeti .szülő eleve nem lehet alkalmas a gyermeknteveléste. Mi ta­gadás, mágarn is valami ilyesmire gondoltam, ami­kor az alábbi történetet hallottam. A bontóperben a bíró­ság úgy döntött, hogy a gyermeket az anyánál he­lyezi el. Az apa nagyon ragaszkodott a gyermek­hez, de a láthatás — csú­nya szó, ám ez a hivata­los megnevezés — helyé­ben nem tudott az anyá­val megegyezni. Panaszai követően a tanács úgy ha­tározott, hogy az apa az anya lakásán találkozhat gyermekével a megadott időpontokban. Az apa nem értett egyet a döntéssel, fellebezett. Azt szerette volna, ha az engedélyezett néhány órát saját laká­sán töltheti együtt a gye­rekkel. Mivel ezt koráb­ban a helyi, községi ta­nács nem tartotta célsze­rűnek, s a férfi harmadik helyet nem jelölt meg, ezért a fellebbezést köve­tően az illetékes városi tanács — 'a gyermek érde­keit szem előtt tartva — úgy foglalt állást, hogy lerövidítette a láthatás idejét. A két szülő között ugyanis olyan rossz a kapcsolat, hogy az együtl- lét rendszeresen veszeke­désbe torkollott. Egy fél év sem telt el, az apa ismét a tanácshoz fordult segítségért, mert a láthatás idején az anya veszekedett, emiatt leg­utóbb is csak húsz percet tudott együtt tölteni a gyerekkel. Kérte, hogy a jövőben saját szülei laká­sán találkozhassanak. A tanács megadta az enge­délyt, a gyerek az apai nagyszülőknél tölthette a hónap első és utolsó va­sárnapját, együtt édesap­jával. Az anyát figyelmez­tetésben részesítették. Két hét múlva az apa újra panaszra ment, mert a kijelölt napon az anya nem engedte el a gyere­ket. Sőt, a következőn sem, még kaput sem nyi­tottak, amikor az apa megjelent. Az anyát beidézték a tanácsra. Azzal védeke­zett, hogy „a gyerek nem akar találkozni az apjá­val”, ő pedig nem erőlte­ti... Visszautasította az ajándékot is, amit az apa hagyott ott gyermeke szá­mára. Láthatóan anyjától tartva, a gyerek sem mer­te átvenni a csomagot. Végül mégis odaadták neki az ajándékot, amit magához szorított, és nem is engedett el többé. Hi­szen apa küldte. Gönczi Mária FÜSTBE MENT KIRÁNDULÁS Nemrég a családommal együtt elutaztam Bátorliget­re, hogy megnézzük a híres természetvédelmi területet. Az ősláphoz azonban nem engedtek minket, csak a kis múzeumot kereshettük fel. Ez rendkívül kellemetlen meglepetés volt a számunkra, és bizony olyat is hal­lottunk. hogy' az ország távoli részeiből érkező láto­gatók csalódottan távoznak, mert az őslápot csak a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatóságának engedélyé­vel lehet felkeresni. Ez furcsa, és érthetetlen, hisz a természetbarátok számára is lehetővé kellene tenni, hogy az elzárt területen lévő ritkaságokban gyönyör­ködjenek. Természetesen a kísérő ügyelne az értékek­re. különleges növényzetre. Szakoly István Nyíregyháza (Olvasónk észrevételével kapcsolatban Őri András, a Hortobágyi Nemzeti Park igázgatóhelyettese a követ­kezőkről tájékoztatta szerkesztőségünket: a bátorligeti ősláp látogatását valóban korlátozták. Miután a terü­let olyan országos jelentőségű természeti értéket kép­visel, hogy túlterhelése helyrehozhatatlan folyamatokat indíthat meg, ezért a lápot kímélni kell. A nemzeti park fő feladata elsősorban a természetvédelmi terü­let megmentése, s csak másodsorban a bemutatása, ami nem kis veszélyt jelent az élővilágra. Az elmúlt évek­ben például eltűnt a szibériai hamuvirág, s ezt csak a debreceni botanikus kert segítségével tudták vissza­telepíteni. Természetesen a szakbiológus hallgatók, természet­járó-szakosztályok és csoportos kutatók külön enge­déllyel, szakvezető kíséretében kedden vagy pénteken végigjárhatják a láp kijelölt útvonalait. Az igazgatóság azonban az általános és középiskolai diákok látogatá­sához — a terület érdekében — valószínűleg nem já­rul majd hozzá a közeljövőben.) ZÁRVA Nap mint nap ott járok el Nyíregyházán, a sétálóutcá­ban lévő kozmetika előtt, amely lassan hónapok óta zárva van. Időnként mintha valami átalakítást végezné­nek odabenn, aztán ismét el­csendesül az üzlet, amely pe­dig a város legforgalmasabb helyén nyílott meg, ha jól emlékszem, több mint egy .évvel ezelőtt. A kirakaton át látni, ogy a telefont is be­kötötték — nyilván szintén a nagy forgalomra számítva. Akkor mivel magyarázható ez az igen hosszúra nyúló „átalakítás” (ha egyáltalán ez az oka a zárva tartás­nak) ? Sz. Gy.-né Nyíregyháza Szerkesztői üzenetek Tóth József, Kisvárda: itt adunk helyet kérésének, hogy közöljük, nyugdíjával együtt, hiánytalanul vissza­kapta már elveszettnek hitt pénztárcáját — s köszönet a megtalálónak,' Szunyogh Józsefnénak. Dóka József, Nyírmada: Mivel a szóban forgó telket megosztották, s így jelenleg két lakóház található rajta, egy-egy család birtokában, jogos a két vízmű érdekelt­ségi hozzájárulás kivetése. Kántor József né. Nyír­egyháza: Az engedély nél­kül épített garázs lebontá­sát elrendelték, de ezt az építtető megfellebbezte. A fellebbezés elbírálásáról, a másodfokú hatóság dönté­séről olvasónkat is értesíte­ni fogják. G. Tibor, Vásárosna- mény: A módosító rendel­kezés értelmében nem az évi rendes szabadság, ha­nem az alapszabadság két­harmadát kell egyben ki­vennie a dolgozónak. Illés Gézáné, Fülpösda- róc: A rendszeres szociális segély folyósításáról a he­lyileg illetékes tanács dönt. A körülmények mérlegelé­sén kívül a közvetlen hoz­zátartozók, gyermekek jö­vedelmi viszonyait- is fi­gyelembe veszik. A levelé­ben Jcözöltek alapján saj­nos valóban nem számíthat nyugdíjra, mert nem ren­delkezik az előírt feltételek­kel. Burján Ferenc: Oros: Pa­naszát kivizsgálta és meg­alapozottnak találta a Sza­bolcs Volán Vállalat. A vét­kes dolgozót figyelmeztetés­ben részesítették, olvasónk­tól elnézést kértek a tör­téntekért. J. M., Dombrád: Szociál­politikai kedvezményt csak új lakás építése, illetve (nem magánforgalomban történő) vásárlása esetér. lehet igénybe venni. Az, hogy nem, házassági, ha­nem élettársi közösségrő1 van szó, nem kizáró ok: amennyiben közös gyerme­kük vagy gyermekeik van­nak, utánuk elszámolható a kedvezmény. Az illetékes válaszol BABAHÁZ A nyilvánosság előtt, hat­van csengeri óvodás nevében szeretnék köszönetét monda­ni a helyi állami gazdaság dolgozóinak, vezetőségének, hogy társadalmi munkában igen rövid idő alatt felújí­tották, rendbetették az óvo­da udvarán álló két babahá- • zat. Mezőhegyesi Lászlóné vezetöhelyettes, óvónő 3. sz. óvoda, Csenger VIGYÁZZUNK RÁJUK A nyíregyházi Örökösföl­dön és a Korányi Frigyes ut­cán az új lakások benépesül­nek. A nagyobb munkahe­lyeken táblák hirdetik, hogy Veszélyes munkaterület, be­lépni tilos. Ennek ellenére a vakációzó gyerekek egy ré­sze a félig kész házakban bú- jócskázik, több jókedvű gye­rek játszótérnek tekinti a felnőttek számára is baleset- veszélyes építkezést. Az épí­tők művezetői, rendészei nem vigyázhatnak minden gye­rekre, jó volna, ha a szülők tartanák távol a gyerekeket valamennyi építkezéstől. T. L. HANGHULLÁMOK A STRANDRÖL A lakosság nem csekély hozzájárulásával készült el annak idején a strand Má­tészalka lakott területén. Nem gondoltuk, hogy most ennyi bosszúságot fog ne­künk okozni a fürdő. Ugyan­is szezonról szezonra vissza­térő gond, hogy a fürdő stú­dióját nemcsak közlemények bemondására, hanem egész napos zenélésre használják. A környék lakói — ha akar­ják, ha nem — egész nap hallgathatják a Csipkés kombiné, a Messze van a nyíregyházi kaszárnya és egyéb, unalomig ismert és a végsőkig idegesítő zeneszá­mot. A zaj a bezárt ajtón és ablakon is áthatol. Tanács­tagunk közbenjárására vagy két napig csöndesebb lett a zenebona, majd ismét meg­táltosodott a zene. Pedig manapság az élet elkerülhetetlen, „természetes" zaját is elég elviselni. For­galmas út van előttünk, a négy sávon zajló közlekedés zaja is idehallatszik, közel van a tűzoltóság ... Emellé igazán nem hiányzik az egész* napos zene vagy aki-, nek mégis, vigye magával a strandra a rádióját, de ne kényszerítsék a környék la­kóit a kéretlen műsor elvi­selésére. (Teljes név és cím) KICSI A FORGALOM Ügy hírük, meg akarják szüntetni Nyíregyházán a Bocskai utcai tejboltot, pedig közkedvelt, nagy, forgalmat bonyolít le. Sokan itt szerzik be a reggelihez a friss tejet, péksüteményt, mert a sarki fűszerboltban csak délelőtt 10 óra után lehet friss áru­hoz hozzájutni — panaszol­ták június 17-i Fórumunk­ban a környék lakói. A „Két üzletről" címmel megjelent olvasólevélre Bó- di Andrásáétól, a Szabolcs- Szatmár megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatójától kaptunk vá­laszt. A szerkesztőségünkhöz el­juttatott Levél szerint való­ban tervezik a Bocskai utcai tejbolt megszüntetését, ugyanis az utóbbi két évben a bolt forgalma erősen csök­kent. Havonta csak mintegy 80 ezer forintos forgalmat bonyolít Le az üzlet annak el­lenére, hogy reggel 6 órakor nyit. Áruválasztéka nagyobb, mint általában a tejből toké, hiszen a tej, kenyér mellett töltelékárut, cukrászsüte­ményt, alapvető élelmiszere­ket, üdítőitalt is kínál. Azon­ban melegáruból egy hónap­ban csak átlagosan 1800 fo­rint bevételnek megfelelő kakaót és kávét értékesít. Ez napi 3 liter kakaó és 5 liter kávé helyben fogyasztását je­lenti, bár a bolt alapterülete és adottságai szerint az ár­bevétel hatszorosát is köny- nyen tudná teljesíteni. A bolt évente 100 ezer fo­rintos veszteséggel működött — tájékoztatta Bódi András- né szerkesztőségünket. — A vállalat feladata azonban a Lakosság élelmiszerellátása. Ennek a célnak alárendelve a vállalat 156 boltegyságéből 55 élelmiszerbolt, munkahe­lyi, iskolai büfé és tejbolt üzemel több millió forintos évi veszteséggel. A nyíregyházi, Bocskai úti tej bolt bezárását azért hatá­rozta el az élelmiszer-kiske­reskedelmi vállalat, mert a boltban forgalmazott élelmi­szereket közvetlenül a bolt mellett lévő élelmiszer-ház­tartási üzletben és a húsbolt­ban is megkaphatják a vá­sárlók. Ennek a két kereske­delmi egységnek az áruellá­tására fokozottan figyelne, majd az illetékesek. BEOMLOTT A KÚT A nyírteleki Bertalan-ta- nyán lévő tejátvevő helyen tapasztalható körülményekél kifogásolta egyik levélírónk. A panaszt eljuttattuk a tej- átvevőt üzemeltető Nyírte­leki Dózsa Termelőszövetke­zeihez, amelynek főagronó- musától Merza Ödöntől a kö­vetkező választ kaptuk. A telepen lévő mély fúrású kút beomlott, ráadásul a té­len a vízvezetékcsövek is szétfagytak, ezért több hónn- pon keresztül valóban ne , volt megfelelő a vízellátás Ez idő alatt kannában horu- ták a vizet a tejátvevő hely tisztán tartásához. A termelőszövetkezet minderről tájékoztatta a me­gyei tejipari vállalatot, az­zal a javaslattal, hogy míg új kutat nem fúrnak és meg- •felelőek nem lesznek a kö­rülmények, szüneteltessék a tejátvevő működését. Mivel a másik tejátvevőhely több kilométerre van, a lakosság kérésére a régi helyen ma­radt a tejátvétel. A termelő­szövetkezet - erőfeszítései eredményeképpen jelenleg már kielégítőek a körülmé­nyek. V. G. tiszaszentmártoni olvasónk Kanadában élő test­vére nemrég meghalt. Levélírónk a közelmúltban értesült róla, hogy ő az örökös, és a hagyatéki ügyet egy amerikai magyar ügyvéd intézi. Azért fordult szerkesztőségünkhöz, ’ hogy megtudja: neki kell-e valamit tenni, hogy hozzájus­son a hagyatékhoz? Minden külföldi örökséget a Pénzintézeti Központ­nak (címe: 1093 Budapest, Szamuely u. 38. szám) kell be­jelenteni. Itt hivatalból foglalkoznak az örökséggel, és gondoskodnak a vele kapcsolatos ügyek elintézéséről. Ol­vasónknak ezért azt tanácsoljuk, hogy minél hamarabb jelezze a központnak, hogy külföldi örökségre tart igényt. Z. P.-né nyírbátori lakos édesapja 1985 augusztusá­ban hunyt el, s bár írni-olvasni nem tudott, két tanú elölt készített végrendeletet hagyott hátra. Ebben a végrende­letben közölte, hogy három gyermeke közül az egyik (kö­rülbelül 7 esztendeje) 60 ezer forinttal adósa, és ezt az összeget a testvérek között kell elosztani. Az adós testvér azonban tagadja a tartozást, amely­ről írás sem készült. Levélírónk azt szeretné tudni, hogy egyáltalán érvényes-e az édesapa végrendelete, illetve, milyen módon követelhetik a testvértől a kölcsönadott összeget. Sajnos, levélírónk jól sejti, hogy az édesapja házilag készült végrendelete érvénytelen. Aki ugyanis nem tud írni-olvasni, annak csak a közjegyző jelenlétében tett vég­rendeletét fogadja el érvényesnek a törvény. Az a tény, hogy a kölcsönadott 60 ezer forintról annak idején nem készült írásbeli megállapodás, még nem lenne baj, ugyan­is tanúkkal is lehet igazolni a pénz átadását, átvételét. A probléma az, hogy valószínűleg elavult a követelés, az adóst feltehetően nem szólították fel ajánlott levélben a kölcsön visszafizetésére. A törvény kimondja, hogy ha va­laki 5 éven belül nem érvényesíti a követelését, az úgy te­kintendő, mintha arról lemondott volna. Ha olvasónk iga­zolná, hogy édesapja felszólította ajánlott levélben a test­vért az adósság visszafizetésére, akkor az öt év attól a naptól számít, amikor az ajánlott levelet postára adták, és így még érvényesíthető. H. J.-né újfehértói olvasónk a szülei után örökölt egy fél házat. Ennek a házrésznek az értékét 40 ezer forint­ban állapították meg a hagyatéki eljárás során. Maga az ingatlan azonban levélírónk testvérének a birtokában volt, aki az ingatlant 70 ezer forintért eladta. Levélírónk egy hónapja testvére ügyvédjétől levelet kapott, amiben tudatták vele, hogy az ő fele része 20 ezer forintot ér, és „azért nem hívták meg a tárgyalásra, mert a felek már régebben megegyeztek”. Időközben olvasónknak valóban kifizették a 20 ezer forintot, ám sérelmesnek érzi ezt, mert szerinte megilleti az eladási ár fele. Levélírónknak tudnia kell, hogy a testvére csak a be­leegyezésével köthet érvényes eladási szerződést a házra. A házrészt nem adhatta el, hisz mindenki a saját illető­ségével rendelkezik. Olvasónk a maga részét annyiért adja el, amennyiért tudja, mert az adásvétel szabad meg­egyezés tárgya. Az adásvételben szereplő összeg és a ha­gyaték értéke épp ezért általában nem ugyanaz. Azt tanácsoljuk, hogy levélírónk sürgősen keresse fel a ház vevőjét, és bizonyosodjon meg afelől, milyen egyez­ség útján került a vevő birtokába a ház. Azt is meg kell néznie, hogy ki írta alá az egyezséget, mert sok példa van arra, hogy valótlan okiratok születnek valótlan aláírások­kal. M. J. nyíregyházi olvasónk notóriusan jelentgető szomszédja miatt fordult hozzánk. A szomszéddal szem­ben teljesen tehetetlenek, már a becsületüket is sértegeii, mindenkibe belegázol. Lehet-e tenni valamit ellene? — kérdezte olvasónk. Olvasónk számára csak a törvény, a per útja marad. Az alaptalanul jelentgető szomszéd ellen hamis vád mi­att bírósági eljárást kell kezdeményezni. Más megoldás nincsen. Dr. Juhász Barnabás Ha tagadták a tartozási Ér ás érték

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents