Kelet-Magyarország, 1987. július (44. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-07 / 158. szám

1987. július 7. Kelet-Magyarország 7 Hogyan védekezzünk? Kommentár A dohányperonoszpóra kárai Új, nagy hatású készítmény a gombák ellen Szabolcs-Szatmárban a dohány jelentős részét ma már a háztá­ji gazdaságokban és a kisüze­mekben termesztik. A nagyleve­lű fajták mellett egyre több a Virgínia, az érzékenyebb és érté­kesebb ültetvény. A minőség megőrzése a termesztés során el- sőrehdű, ugyanakkor nehéz fel­adat. A dohány legnagyobb kár­tevője a peronoszpóra, csapadé­kos és párás időben gyorsan ter­jedve hatalmas károkat okozhat. Ezért is tartjuk fontosnak a megelőzés és védekezés módjá- hak ismertetését. A dohánytermesztésben az utóbbi években meghatározóvá vált a háztáji és kisegítő gazda­ságokban a lelkiismeretes és szakszerű munka. Éppen ezért tudnunk kell, hogy a dohánype­ronoszpóra a növényeket min­den fejlődési szakaszában meg­fertőzheti. A gomba terjedésében és a járványok kialakulásában fontos szerepet játszanak a kör­nyezeti tényezők! Dohánykertészek szerint a spó­rák csírázásához és a kórokozó behatolásához feltétlenül csepp­folyós vízre van szükség! E ve­szedelmes betegség lappangási ideje szántóföldön 12—15 nap között ingadozik. Ezt követően a spórák képződéséhez 16—20 Celsi- us-fok léghőmérsékletre. 70 szá- t zalék feletti relatív páratartalom­ra, csendes esőkre vagy bőséges ’ harmatképződésre van szükség. Nem árt tudnunk azt sem, hogy i a környezeti viszonyok megvál­tozása, a magas, 28—30 Celsius- fokos hőmérséklet, illetve az * alacsony, 30—40 százalék közötti páratartalom nem kedvez a kór­okozónak. Ilyen körülmények között szükségtelenné válik a vegyszeres kezelés, a permetezés, mert megáll a betegség terjedé­se ! Ha veszélyhelyzet áll elő, úgy a tüneteket először az alsó anya­leveleken vesszük észre. Az idő múlásával viszont a gomba felfe­lé húzódik. Ebben az esetben az erek között szétterülő sárga fol­tok válnak láthatóvá. A foltok gyorsan elszáradnak, szegélyük k sötétebb, közepük viszont vilá­gosbarna lesz. A felső kacslevele­* ken világoszöld foltok tűnnek elő. Majd a foltoknak megfelelő­en a levél fonákán, szürkésfehér, 4 élesen körülhatárolt penészgyep i jelenik meg. Az egyre szaporodó foltok szinte teljesen elboríthat­ják a leveleket, s ha nem avat­kozunk be kellő időben, az egész levélzet elszáradhat. A tönkre­ment, elhalt levelek még egy ideig a száron csüngenek, majd * lehullanak. Végső esetben a táb- , la úgy nézhet ki, mintha lefor­rázták volna. • ' * Szántóföldön a dohánypero- , noszpóra ellen a tenyészidő első felében 0.2 százalékos, a későb- 1 biel^ben 0,3 százalékos Antracol WP-vel permetezzünk. A leg­újabb szisztemikus gombaölő sze­rek közül a Ridomil, Zineb 58 WP rendkívül hatékony a do­hányperonoszpóra ellen, 2 ki­logramm ha mennyiségben. Amennyiben a dohánytörés utá­ni növényi maradványokat fel­szecskázzuk és mélyen alászánt­juk, sok gondtól szabadíthatjuk meg magunkat. Akkor járunk el helyesen, ha a dohánytáblába a következő évben pillangósvirágú növényt vetünk, mert ezzel jól megalapozhatjuk az elkövetkező évi terméshoza­mokat. Munkánk során mindig a pontosság, a technológiai fe­gyelem betartása legyen a leg­fontosabb. Dr. Széles Csaba mg. főiskola Azonnali védettség Több nagy hatású készítményt ismerünk már a dohánypero­noszpóra i*ilen (pl. Ridomil, Mi­kál stb.), amelyek alkalmasak a gombák preventív leküzdésére. A választék bővült a Sandoz-cég által hazánkban a legújabban forgalmazott SANDOFAN C és SANDOFAN Z nevű készítmé­nyekkel. A SANDOFAN C 10 szá­zalék oxadaxylt és 40 százalék fémrezet, a SANDOFAN Z 10 százalék oxadaxylt és 50 száza­lék Zinebet tartalmaz. A készít­mények szőlőben (peronoszpóra ellen), burgonyában (burgonya­vész elen) és dohányban (do­hányperonoszpóra- ellen) kiváló hatásfokkal alkalmazhatók 2,0— 2,5 kilograimm/ha dózissal. Pre­ventív, kurativ és eradikatív ha­tásúak. Nagyon jól alkalmazhatók az új szerek a preventív kezeléshez, ahol a kontakt komponens is már elegendő védelmet biztosít a csírázó szaporítóképletek el­len. Természetesen itt is jelen­tőséget kap a szisztemikus ható­anyag jelenléte. A szerek oxa­A nyíregyházi központi kert­barátklub tagjai a debreceni Matiász János csapókerti, a ke­rekestelepi és a homokkerti kertbarátok meghívására tapasz­talatcsere-látogatáson vettek részt. A Debrecen környéki kert­barátkörök munkájáról a ven­dégeket Új Imre tájékoztatta. Az . első igazi élményt és sok tapasztalatot adó látogatást a nyíregyháziak a csapókerti Szabó Andrásnál tették. A kert gazdája elmondta, hogy korábban az 1200 négyszögöles terület náddal be­nőtt parlagföld volt. Nyolcévi kemény munkával tették virág­zóvá. A kertben sok a gyümölcs­fa, különösen tetszetősek a sö­vényművelésű körtefák. Ezt a körtét a gazda birs 'alanyra ol­tott vesszőkkel szaporította. Az oltóanyagot külföldről szerezte. Az új körtefajta neve Gujott— Gyula és érdekessége a fának, hogy egy termelési időszakban szakaszosan háromszor virágza­nak. Az érett gyümölcsök álta­lában 50—60 dekagrammosak és a debreceni piacon minden mennyiséget megvesznek. A vendéglátó házigazda amo­lyan biokertészetet igyekszik fe­leségével megvalósítani, gyomir­tószert nem használnak, legfőbb munkaeszközük a kapa és a metszőolló. A Gujott—Gyula kör­te szaporításával jelenleg is fog­Dohánytermesztés a háztájiban daxyl-tarfcalma a már kialakult fertőzést képes leblokkolni és a növény szöveteiben élő gombát elpusztítani. Ez annak köszönhe­tő, hogy a hatóanyag gyorsan és jó hatékonysággal felszívódik. Eradikatív hatása a már kiala­kult iszaporítóképletek sterilizá­lásában mutatkozik meg. Mivel a szer 1—2 óra alatt fel­szívódik, így azonnali védettsé­get biztosít és a váratlanul esős­re forduló időjárás nem rontja a szer hatékonyságát. A SANDO- FAN-készítmények jól oldhatók, keverhetők a nem alkalikus jel­legű készítményekkel. Ameny- nyiben más növényvédő szerek­kel együtt kerül felhasználásra, úgy javaslom egy keverési próba elvégzését. A szakszerű felhasz­nálása nem okoz fitotoxikus ká­rosodást a növényekben. Takács Bertalan okleveles kertészmérnök lalkoznak, de csak saját maguk részére, hiszen a telepítést sza­kaszosan évről évre folytatják. Egy másik csapókerti kertba­rátnál Havasi Istvánnál a nyír­egyháziak az 1600 négyszögöles őszibarackost tekintették meg. Tanulságul szolgált a fák gondos ápolása, a kert talajának műve­lése, de az is, hogy, meri a tava­szi fagy a baracktermés jó ré­szét elvitte, a kert gazdája a te­rület nagy részét zöldségfélék termesztésével igyekszik haszno­sítani. Egyébként is Debrecen környékén, de főként a Csapó- Ikertben sokan foglalkoznak fólia alatti zöldségtermesztéssel. A nyíregyházi kertbarátokat a kerekestelepi pártházban is ven­dégül látták. Ott Váradi Gábor és Radványi Lajos tájékoztatta a vendégeket a helyi kertbarát- klubok működéséről, eredményé­ről. Ezt követően a nyíregyházi­ak az erdőspusztai tájházban, az arborétumba, majd a vekeri tó­vidékre látogattak. Vajek Ferenc az arborétum vezetője nem Csak .megmutatta a növényritkaságo- kal, de előadást is tartott a me­sésen szép táj kincseiről. A nyír­egyháziak látogatása a csapóker­ti művelődési házban tartalmas beszélgetéssel ért véget. Varga Ferenc Kertbarátkozás Nyíregyháziak a debreceni Csapókertben •• Önpusztító tévedés P ár évvel korábbi lap­számunk került a ke­zembe, s azt olvasom, hogy egy jókora korty permetlé vetett véget egy fia­talember életének. Kánikulá­ban végzett betonozási mun­ka közben — miként a mon­dás tartja: hogy jobban kös­sön a beton — meghúzta a nyitott sörösüveget, csakhogy abban nem folyékony kenyér, hanem rendkívül erős méreg, permetszer volt. Az előzmény mindössze annyi volt, hogy a házikerti rendetlenség, elővi­gyázatlanság miatt üvegcsere történt — mert bizony a sörös­üvegek jobbára egyformák. Régi eset, de nem az első ilyen tragédia. Most ugyan­ilyen véletlen „öngyilkosság­ról” olvasok nógrádi laptár­sunkban: ott borosüvegbe ke­rült a permetlé. Miért e régi és e távoleső megyéből származó két bal­eset felidézése? Megtörtént, megtörténik az ilyesmi — mondhatnánk, s akár el is fe­lejthetnénk az ilyen esetet, elegendő, ha a vétkes köny- nyelműség miatt elvesztett családtagra, munkatársra, ba­rátra közvetlen környezete emlékezik. Igen ám, de az esetek lényegét, annak emlé­két ismételgetni kell mások­nak is. Tavasz óta a perme­tezések egymást követik nagy- és kiskertekben, s ha eddig még súlyos tragédia nélkül végezték ezt a munkát, akkor talán még nem késő korábbi esetekkel emlékeztetni és éb­ren tartani a lelkiismeretet önmagunk, mások iránt. Azt mondják a szakembe­rek, hogy a permetszerek egy része nem túl veszélyes, de egy másik, éspedig a nagyobb hányad igencsak rettegett el­lensége egészségünknek, éle­tünknek. Az emberre legve­szélyesebb szerek a ciántar- talmúak. Ugyanakkor a Gra- moxon bőrgyulladást, köröm­leválást okoz. Veszélyes az Arvalin, az Unifosz, a Noven- da, a foszforhidrogén. Mind­össze gondolatébresztőnek szánt soraimmal nem vállal- kozhatom a teljes méreglista közlésére. Egy bizonyos: a permetszerek csomagolásán ott található a pontos utasí­tás. Voltaképpen nincs is más teendő, mint az ott olvasotta­kat elfogadni, megszívlelni. A sörös- és borospalac­kokból kihörpintett ha­lálos méregről, a két tragédiáról pusztán azért kívántam megemlékez­ni, hogy a riasztó esetek fel­idézésével magam is óva int­sek: az újságíró szívesebben „pazarol” erre lapjának ha­sábjaiból, mint ír tragédiáról „takarékosan” néhány sor­ban. Szilágyi Szabolcs Bemutató Új meggyfajtákat mutatnak be július 15-én Üjfeihértón a Gyü­mölcs és Dísznövénytermesztési Kutató Fejlesztő Vállalat állomá­sán. A meggyfajták bemutatásán kívül szerepel a programban a Phyl—Set gyümölcskötődést fo­kozó készítmény üzemi alkalma­zásának ismertetése. Bemutatásra kerül a rázógépes meggyszürete- lés is, ennek helye a Nyírségi Mezőgazdasági Termelőszövetke­zet ültetvénye lesz. A levóltetvaknek kedvez a meleg Fertőzött növények Szinte soha nem látott levélte- trü-invázió figyelhető meg a kü­lönböző kertészeti növényeken. Különösen nagy fertőzés észlel­hető egyes területeken a káposz­taféléknél. A káposzta-levéltetű szívása következtében a fertőzött növények levelei eltorzulnak és fejlődésükben visszamaradnak! A deformálódott levél rövidesen el­veszti jellegzetes zöld színét és sárgulni kezd. A maghozó növé­nyek hajtásai a tefcvek szívoga- tására szintén eldeformálódnak. Mivel a levéltetvek lényegesen több tápanyagot vesznek fel, mint amennyit testük felépítésé­re fel tudnak használni, ezért felesleges anyagokat mézharmat formájában kiürítik testükből! A ragadós, fénylő mézharmaton rövidesen megtelepszik a korom­penész. így a növények piaci ér­téke csökken, a mag-hozó növé­nyek kényszeréretté válnak, il­letve kevesebb és léha magva­kat tartalmazó lesz a termés. A káposzta-levéltetű kedvelt tápnövénye még a retek, a mus­tár, a repce, de a pásztortáskán is jól érzi magát. RendkívüL szapora kártevő, évente akár 1-0—15 nemzedéke is követheti egymást. A megfigyelések sze­rint a különböző káposztafajták fertőzöttségc más és más mérté­kű. Ennek magyarázata, hogy a kártevő elsősorban a viaszos le­velű káposztafajtákat kedveli, a viasz nélküli fajtákat nem na­gyon szereti! A száraz, meleg időjárás ked­vezően hat a tetvek elszaporodá­sára. Jó hatású készítmény a kártevők ellen a 0,1 százalékos Unifosz 50 EC. vagy a speciáli­san levéltetvek ellen alkalmaz­ható 0,05 százalékos Pirimor. A permetezések során a munka- és balesetvédelmi óvó rendszabályo­kat szigorúan tartsuk be! Kisebb a termés Heg kezdődött a málnaszüret A szamóca gyorsan leke­rült étkezésünk gyümölcs listájáról. Idén a téli és ta­vaszi fagykárok miatt kirit­kultak az ültetvények, a ma­radékon mérsékelt volt a vi­rágzás és a kötődés. Kevés szamóca termett és ez érez­hető volt az árakon is. A mérsékeltebb termés a meggyre és cseresznyére szintén jellemző, ennek még tart a szezonja, de már a málnát is szedik. Szabolcs-Szatmár legna­gyobb málnatermelő körzete Nyírbéltek, Nyírlugos kör­nyékén van. Az ottani kis­kertekben a málnát főként hűtőházi feldolgozásra, gyors­fagyasztásra, kismérték­ben szörp készítésére ter­mesztik. Az idei termés el­marad a korábbi évektől, a fagy, a hideg tavasz ennél a gyümölcsnél is tizedet sze­dett. Sovány vigasz, hogy a málnaszedéshez kedvező a napos, meleg időjárás. Felvé­telünkön egy málnaszüretelő. Szexcsapda a molyoknak Védekezés az uborka­peronoszpóra ellen A Hazafias Népfront Szabolcs- Szatmár megyei Kertbarátok és Kistenyésztők Szövetsége 1987. június 26-án Fórumot rendezett a kertbarátok, a szakcsoporttagok és a kistermelők: részére. Sallai Pál, a növényvédelmi és agroké­miai állomás igazgatója, vala­mint Mónus István laboratórium­vezető: Időszerű kerti munkák! Időszerű növényvédelmi teendők! címmel tartottak előadásokat és konzultációt. Elhangzott többek között, hogy alma-, körte- és szilvafáinkat gondosan kell védeni a károsítok ellen. Nem szabad elfeledkezni a leszüretelt, letermett meggy- és cseresznyefáinkról sem. A kései őszibarackfáink is veszélybe ke­rülhetnek, ha nem figyelünk a kaliforniai pajzstetű, az alma­moly, a szilvamoly, valamint a keleti gyümölcsmoly fellépésére. Szerencsére a molykártevők rai- zásmenetét nyomon követhetjük — a kereskedelmi forgalomban már kapható — ivari csalogató (szex-feremon) csapdákkal. A molyok nőstény egyedei nagy távolságra ható szex-feremenokat termelnek, így a hímek a gyü­mölcsösben szex-feremonforrás felé repülve felkeresik a nősté­nyeket. Ivari csalogató fereme­nokat már hazánkban is készíte­nek a (Reanal Finomvegyszer­gyár, Budapest). A csapdatest át­tetsző poliészter műanyag lapok­ból készül, s egy-egy csapda összeszerelése csak néhány per­cet vesz igénybe. Mivel a csapda belső falát sajátos, lassan beszá­radó ragasztó fedi, a kapszulá­ban elhelyezett csalogató anyag­ra a hímek „rárepülnek” és a képlékeny anyagba beragadnak. Ennek alapján pontosan megha­tározható a károsító rajzásdina­mizmusa és a védekezés elvégzé­sének optimális időpontja! Az állati kártevők ellen: Anthio 33 EC-vel vagy Bi 58 EC-vel vé­dekezhetünk. A varasodás és a levélfoltosságok ellen Polyram Combival vagy Dithane M—45-tel permetezhetünk. A fővetésű uborkának jó elő- veteményei a káposztafélék, a másodvetésű uborka pedig a spe­nót, a sóska, a zöldhagyma vagy a zöldborsó után kerülhet az ágyásokba. A harmatképződéssel járó hűvös éjjelek meleg nappa­lokkal váltakozva, valamint a csapadékossá váló időjárás ked­vez a uborka peronoszpóra fel­lépéséhez. A levelek színén sajá­tos foltok jelennek meg, s ezek­nek megfelelően a fonáki részen lilásszürke penészbevonat formá­jában láthatóvá válnak a kór­okozó szaporító képletei. A gom­ba elhatalmasodása esetén a le­velek, az indák elszáradnak, a kötődés lelassul és a termés sat­nya, értéktelen lesz. A réztartalmú szerek közül jó hatású az uborkaperonoszpóra ellen a könnyen és gyorsan elké­szíthető bordói por, mely a bak­tériumos szögletes levélfoltossá­got is visszaszorítja. A baktériumos fertőzés követ­keztében a lombleveleken, az erek által határolt, szögletes, vi­zenyős foltok képződnek. A le­vélnyeleken és a szárakon viszont hosszanti berepedések keletkez­nek. Itt is feltűnő lesz a kóroko­zó sajátságos fénylő réteget al­kotó baktériumos nyálkacsepp- jeiből álló bevonat. A baktérium a terméseket sem kíméli, azokon kerek, puha, vizenyős foltokat okoz, melyek berepedeznek, majd kiszáradnak. A legújabb kemikáliák közül a Kasumin 2 L 1,5 liter/ha mennyi­ségben permetezhető ki a kór­okozó ellen. A kertbarátoknak a növényvédelmi munkák során nagy figyelmet kell szentelniük a munka- és balesetvédelmi óvó rendszabályok, a várakozási idők betartására, s a környezet vegy­szerterhelésének. mérséklésére. Sz. Cs. Jövedelmező juhászat Ahol arra alkalmas legelők vannak, ott élettere van a juhászainak. Ezt vallja Szán­tó Sándor fábiánhází lakos is. aki juhászattal foglalko­zik. A 150 birka szaporulatá­val és gyapjával jól jövedel­mez. Ifjú Szántó Sándor gyermekkorától apja mellett bojtárkodott, de mára ő a pásztor. Felvételünkön, amit Baján Erzsébet tudósítónk készített, az ifjú Szántó le­gelőre hajtja a nyájat.

Next

/
Thumbnails
Contents