Kelet-Magyarország, 1987. július (44. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-07 / 158. szám

2 Kelet-Mag jrarország 1987. július 7. Gereblyézik a vizet Szabolcsi ifjúgárdisták a siófoki vízvédelmi építőtáborban Ebben az esztendőben harmincadik alkalom­mal nyitották meg Ka­puikat az építőtáborok azok előtt a fiatalok előtt, akik önként vál­lalják, hogy vakációjuk­ból két hetet munkával töltenek. Az építőtábori mozgalom 1958-ban a Hanság lecsapo- lásával vette kezdetét. ké­sőbb a mezőgazdaság és az építőipar lett a diákmunka­erőt foglalkoztató fő terület. Az eltelt és immár történel­mi múltnak tekinthető idő- ‘ szakban kiszélesedett a .tábo­rok profilja, új szakterüle­tek is éltek az építőtáborok lehetőségével. Megjelentek, s ma már hatékonyan működ­nek a környezetvédő, város­szépítő, vízvédelmi, régészeti, kereskedelmi szaktáborok. A ranglista élén Az egyik ilyen típusú szak­táborban az idén már negye­dik alkalommal szabolcsi if­júgárdisták tevékenykednek két héten át, s mint Szűcs János, a Balatoni Vízvédelmi Tábor örökös műszaki veze­tője elmondta, nem is akár­hogy! A teljesítményt tekint­ve a nyírségi fiúk a ranglis­ta élén állnak, még senki­nek nem sikerült megelőzni őket a négy év alatt. S hogy mi az a munka, amiben fiaink remekelnek? Gereblyézik a vizet. Ne gon­dolja a kedves olvasó, hogy ez vicc, ez a szó szoros ér­telmében igaz. Munkájuk ugyanis abból áll. hogy a Ba­laton szélében lévő iszapot, elpusztult hínárt gereblyével. gumikesztyűvel kiszedik a vízből. S hogy nem haszonta­lan a munkájuk, azt bizo­nyítja az az adat, miszerint nyaranta a négy turnus (tut - nusonként 40 diák) közel ezer köbméter szeméttől szabadít­ja meg a Balatont, hozzájá­rulva ezzel a víz minőségé­nek javításához. A műszaki vezető elmond­ta még, hogy a siófoki tábor Balatonaligától Boglárlelléig takarítja a partszakaszt, mint­egy 62 kilométer hosszon. A fennmaradó 133 km (a Bala­ton kerülete 195 km) tisztán­tartásáról ugyancsak építő­táborok gondoskodnak, a vízügyi igazgatóságok ezt a módszert találták a legalkal­masabbnak. Idényjellege mi­att ugyanis erre más forrás­ból nem tudnak munkaerőt szerezni, a diákok körében pedig közkedvelt ez a tábo­rozási forma. Munka után strandolás — A mozgósítás a táborba nagyon könnyen megy, min­dig többen jelentkeznek, mint amennyien eljöhetnek — fűz­te hozzá mintegy bizonyíté­kul a műszaki vezető szavai­hoz a táborvezető. — Ez főleg a Balaton vonzerejének 'kö­szönhető, hisz a távolság mi­att nem túl gyakran juthat el szabolcsi diák a magyar ten­gerhez. Éppen ezért igyek­szünk is a munka utáni prog­ramokat úgy összeállítani, hogy amennyiben az időjá­rás is kegyes hozzánk, a strandolás legyen a fő elfog­laltság. De azért játékos sportvetélkedőkkel, kirándu­lásokkal igyekszünk kelleme­sebbé tenni az itt eltöltött két hetet. Szabolcsi fiatalok tisztítják a Balaton vizét — Nagyon örülök, hogy si­került eljönnöm a táborba — mondja Molnár Zoltán, aki a mátészalkai gépészeti szakkö­zépiskolából érkezett. Óvni kell — Én otthon is sokat segí­tek, így itt sem idegen szá­momra a munka. Persze én is a munkaidőn kívüli időt szeretem a legjobban, s ab­ban is azt, hogy nem szigo­rúan kötött a program, bőven jut időnk egyéni szórakozásra is — veszi át a szót Sziics Miklós, aki Kántorjánosiból érkezett és első ízben tábo­rozik, de mint elmondta, bí­zik benne, hogy nem utoljá­ra. Ezzel az óhajával nincs egyedül, a fiúk nagy része ugyanis már most eldöntötte, hogy ha jövőre is kap lehe­tőséget, ismét eljön. A tábor felér egy üdülés­sel, vallják, de azt is megta­nulják, hogy később (ha üdü­lőkként kerülnek vissza a Ba­latonhoz), akkor is óvni kell nemzeti kincsünket, hogy unokáink is láthassák, élvez­hessék a tó nyújtotta lehető­ségeket. Domokosné Nagy Katalin Nyár az intézetben Állami gondozottak vakációja Megyénkben csaknem 2800 állami gondozott gyerek él. a nyáron közülük mintegy nyolcszázan mennék haza vér szerinti szüleikhez. Ho­gyan telik majd a többiek nyara? — a Gyermek és If­júságvédelmi Intézetben ér­deklődtünk erről. A nyíregyházi GYIVI-nek saját üdülője van Középhu­tán, ezen a szép helyen hat turnusban 156 gyerek élvez­heti a nyarat. A sóstói Sze- réna-lakban nyolc turnusban 288 diák üdül. Ezenkívül Pi­lisszántó, Abaújkér és Kar­cag is várja őket. A Nyírbátorban élő gye­rekek nyara még érdekesebb­nek ígérkezik, hiszen a ha­zai üdülőkön kívül az NDK- ba is eljutnak. A tiszadobi „Ilku Pál" Gyermekváros nemcsak küld az NDK-ba és Lengyelországba gyerekeket, hanem onnan fogadnak is vendégeket júliusban. A ber- keszi gyerekek Zánka, Domb- rád és Miskolc üdülőit kere­sik fel. Természetesen a táborozá­sokon kívül a gyerekek ki­rándulásokon vesznek részt, strandra, moziba, színházba is járnak majd, enyhítve ez­zel is a család hiányát. (sz. m.) Köztiletek csak felárral Szén van, előszámlázás nincs Meghosszabbították a tüzelóutalványok beváltási idejét Megnyugtató mennyisé­gi ellátást ígér tüzelőanya­gokból erre az évre a TÜZÉP Vállalat, ami azt jelenti, hogy mindenki megveheti azt a mennyi­ségű szenet, amire szüksé­ge van. Meg kell viszont barátkozni azzal, hogy a tüzelőanyagok összetétele jócskán eltér a megszo­kottól. Csökken például a borsodi szén mennyisége, nő viszont a brikett aránya és lényege­sen kevesebb lesz az import­szén is, legalábbis ahhoz ké­pest, amit a lakosság az el­múlt két-három évben meg­szokott. A tüzelőanyag-kereskede-., lemben dolgozóknak az a ta­pasztalata, hogy a vásárlók nagy része nem nyáron vá­sárolja meg a szenet, illetve nem is időhöz köti, hanem akkor vesz, amikor az igé­nyeinek és zsebének megfele­lő szén megérkezik. Most, sajnos a kedvezőbb lehetőség aligha következik be, mert a szénfajták összetétele nem­igen, fog változni. A TÜZÉP - telepek ebben a helyzetben arra tudnak csak vállalkoz­ni, hogy a mindenkori kész­letből kiszolgálják a vásárló-* kát, s előszámlázást sem vé­geznek. Az utóbbi időben javult a brikettek minősége, de a vál­lalat minőségvédelmi szerve­zete is rendszeresen vizsgál­ja ezt, hogy a TÜZÉP-tele- pekről csak jó minőségű tü­zelő kerüljön ki. Hogy miért a legnagyobb kánikulában szólunk a tüze­lőről, annak egy, de igen praktikus oka van: június ?0- án lejárt az utalványok egy részének beváltási ideje. So­kan odaadták utalványukat valamelyik fuvarosnak, hogy majd akkor váltsa ki, ha bor­sodi szén érkezik. Ám — mint korábban leírtuk — már ilyen szénre nem érdemes várni. Két-három héttel most meghosszabbította a TÜZÉP a beváltás idejét, de újabb határidő-módosítás nem lesz és az utalvánvokat csak hosz- szas utánajárás végén lehet maid visszaváltani. Továbbra is érvényes az a rendelkezés, hogy az intéz­mények, a közületek szep­tember 30-a után csak fel­árral vásárolhatnak tüzelőt. Jól felfogott gazdasági érde­kük tehát, hogy most vásá­roljanak, de ez az érdeke a lakosságnak is, hiszen a ko­rábbi években nem egyszer okozott gondot, hogy az in­tézmények is olyankor men­tek szénért, amikor már a la­kosságnak is kevés volt. Bár most nem lesznek mennyisé­gi gondok, a TÜZÉP Vállalat a lakosság érdekében arra is vállalkozott, hogy amelyik intézmény most pénzzavarba kerül, fizetési könnyítést kap, vagyis két-három hónap múl­va fizetheti ki a tüzelőt, ter­mészetesen csak akkor, ha most elviszi. (b. j.) A „3 + 2" Nyíregyházán Zene a középkorosztálynak Tudósítónktól: Július 4-én a nyíregyházi sza­badtéri színpadon fellép a „3+2” együttes — olvas­hattuk a plakáto­kon. A jugoszlá­viai (újvidéki) ma­gyar • együttes mostanában kezd ismertté válni ha­zánkban is. Ami­kor kiértem a sza­badtérire, éppen „hangolták”. Ám ennek ellenére szí­vesen vállalkoztak egy kis beszélge­tésre. Kérdéseimre Bugyi Zoltán ze­nekarvezető vála­szolt. — Zenekarunk öt főből áll — mu­tatta be az együt­tes tagjait: — Bugyi Gyula szó­lógitár, Bugyi Já­nos dob, Helmut Spőr basszusgitár, Gábor Attila szintetizátor. Bugyi Zoltán ritmusgitár, vo- kál, egyben zenekarvezető is vagyok. — Melyik évben alakultatok meg és milyen volt a zenei stílusotok? — 1975-hen alakítottuk meg az együttest, ekkor még „3+1" néven szerepeltünk, először diszkószámokat ját­szottunk, vendéglátós együt­tesként is felléptünk. Síké­A tárgyalóteremből Zárkatársát is meglopta Közel négy évet töltött ed­dig a börtönben Kenyeres János nyíregyházi lakos. Bűnfajstromán súlyos testi sértés, közveszélyes munka­kerülés és kisebib-nagyobb lo­pások szerepeltek. Kenyeres tavaly június 25-én szabadult a börtönből, de nem kellett sok idő ahhoz, hogy újra visszakerüljön. Egy szabálysértési ügy kapcsán került közös zárká­ba sorstársával, T. Mihállyal. Annyira összebarátkozták, hogy megbeszélték, odakint is találkoznak majd egymás­sal. Mj.vel Kenyeres hama­rabb szabadul, várni fogja zárkatársát a börtön kapujá­ban. Augusztus 24-én valóban ott is volt a megbeszélt he­lyen. A szabadulás örömére együtt mentek inni, szóra­kozni. Amikor belefáradtak, hogy kocsmáról kocsmára járjanak, hazamentek T. Mi­hály lakására. A frissen sza­badult férfi elszokott az ivás- tól, hamar fejébe szállt a bor. Lefeküdt aludni, zsebében a börtönben kapott 2100 fo­rinttal. Ahogy elnyomta az álom. Kenyeres kihúzta cim­borája zsebéből a pénzt és angolosan távozott. Ezért a lopásért Kenyeres Jánost a bíróság, mint több­szörös visszaesőt 7 hónapi, börtönben letöltendő szabad­ságvesztésre ítélte. Az ítélet jogerős. (m. f.) Mívesen megmunkált vízipipa Fafaragó az üveggyárban A házigazda által fából ké­szített tetszetős utcatábla fo­gadja a vendéget Vásáros- naményban Bozó Sándor portáján. A látogató azonnal észreveheti, ügyes kezű em­ber házába nyit be. A lakás előszobájában másról is meggyőződhetünk a különböző fából készített dísztárgyak láttán. Bozó Sán­dor mestere a fafaragásnak. Gyönyörű faragott asztalok, gazdagon díszített szekrény, fűszertartók, evőeszközök aprólékosan megmunkált fog­lalatai, különböző kedves fi­gurák. Mindenfelé a házi­gazda munkái. A belső szo­bában előkerülnek a féltet­tebb kincsek is. Mívesen megmunkált vízipipa, s egy másik pipakészlet, minden kellékével. A hosszú nyelű pöfékelpn Mátyás király ké­pe díszeleg. Bozó Sándor több mint harminc éve szerelmese a fafaragásnak. Gyermekkora óta szenvedélye ez a nemes mesterség, amit művészi szintre fejlesztett. Legújabb munkái az üveggel kombi­nált fafaragások másról is tanúskodnak. Egykettőre ki­derül, formavésnök az üveg=" ipari művek naményi gyárá­ban. A sokáig garázsmesterként foglakoztatott Bozó Sándor kivételes adottságát felis­merte a munkahelye. Néhány hónapja külön szobát kapott, tessék, mutassa meg mire ké­pes, mit tudna üvegből ké­szíteni. A megbízatás szeren­csésnek bizonyult. A garázs­mesterből lett formakészítő vésnük hamarosan néhány igen szép, üvegből készített dísztárgyat mutatott be. Üvegbe dermedt kagyló, nád között lépdelő kecses daru, aprólékosan megmunkált kó­szálj sas és még jó néhány állatfigura. A dísztárgyak új lehetőségekkel, üzlettel ke­csegtették a gyár vezetőit. Egy másik sorozat régi autó­típusokat örökít meg. Század^ eleji Peugeot, Fiat és Cadillac. Ezek már külföldi partnerek megrendelésére készülnek. De hogy sorban haladjunk, Katezer Zoltán, a gyár igaz­gatója elmondta, hogy Bozó Sándor munkáit megmutat­ták a gyárat meglátogató külföldi partnereknek, akik­nek azok úgy megtetszettek, hogy el is vittek belőlük egy mintakollekciót. Európában csak Svédországban csinál­nak hasonló tárgyakat, s ezért várhatóan jó üzletre van kilátás. Az üveggyár, ha minden jól megy, bővítheti a profilját. Francia, svájci, amerikai és angol partnerek az öntött üvegből készített Bozó Sándor által megálmo­dott dísztányérok után már­is érdeklődnek. Természetesen a hazaiakra is gondolnak. Elkészült már egy olyan sorozat, amelyik üvegen a Szabolcs-Szatmár megye műemlékeit mutatja be. Valószínűleg ezekre is lesz majd kereslet, hiszen a megyénket látogató vendég nem sok hasonló emléktár­gyat vihet innen magával. (bodnár) rünk volt otthon, illetve álta­lában külföldön is. Az úgy­nevezett nagy lehetőség még váratott magára. Mindig azt szerettük volna, ha zenénk több korosztálynak .tetszik. Időközben kibővültünk, s a „plusz egy .főből" lett a „3+2". (Nevünk azt jelen­ti: a 3 Bugyi testvér + 2 fő.) Űjabban együttesünkkel fellép két vendégzenész Schön Ignác, az újvidéki opera szólistája, valamint az újvidéki rádió koncertmes­tere. — Külföldön milyen a zené­tek fogadtatása? — Csehszlovákiában na­gyon népszerűek vagyunk, ezenkívül érdeklődés mutat­kozik az NDK-ból, a tenge­rentúlról. — Hazánkban mikor léptetek fel először? — '86 augusztusában Her­cegszántón, majd idén feb­ruárban a Budapest Sport- csarnokban léptünk fel, .telt­ház előtt. Nemrég fejeztük be a 3 hetes országjáró turnénkat, többek között Miskolcon és Tatabányán is adtunk kon­certet-. — Hány lemezetek jelent meg eddig, és a közeljövőben terveztek-e újabb nagylemezt? —- Két nagylemezünk je­lent meg, s ősszel tervezzük a harmadikat, ugyanebben a stílusban, s mivel ez jói be­vált, egyelőre ennél mara­dunk. Örülünk, hogy zenénk a középkorosztálynak is tet­szik. — Benneteket gyakran ösz- szetévesztenek a „Sógorok” nevű együttessel. Mi erről a véleményed? — Nekünk semmi közünk nincs hozzájuk. Nekik van egy úgynevezett menedzse­rük, aki futtatja őket, s má­solják a mi zenénket. Mi to­vábbra is a zenét tekintjük fő hivatásunknak. Hajdú Gabriella Szép Tolt fiúk? S zép volt fiúk ... cím­mel nézhettük vasár­nap délután 4 órától csaknem egy órán át Puskás öcsit a televízióban. A magyar labdarúgás egyik legkiemelkedőbb alakja a tő­le megszokott modorban és stílusban beszélt múltjáról, saját magáról, s aki emlékez­hetett rá, vagy ismerte őt, an­nak nagyon érdekes volt. Ke­vésbé volt az azonban azok­nak, akik annak idején nem láthatták. Most hiába számí­tottak rá, hogy egy beját­szással felidéznek egy emlé­kezetes gólját, esetleg pilla­natképeket mutatnak a 6:3- ból, netán a berni világbaj­nokságból, mert 55 percen át csak Puskás öcsi töltötte be még a nagy képernyőket is. És ezután jött á meglepetés: kiírták, hogy a filmet há­nyán készítették. Nagyon saj­nálom, hogy nem számoltam meg, de legalább harminc név volt ott és az utolsó sor­ban még az állt: ... és so­kan mások. Azóta is azon gondolko­dom: miért kellett ennyi em­ber Puskás Öcsi arcának rögzítéséhez, s vajon hogyan fogják elmagyarázni ugyan­abban a televízióban, hogy néhány munkahelyről a haté­konyabb munka miatt kell elbocsátani a munkásokat. (b. j.)

Next

/
Thumbnails
Contents