Kelet-Magyarország, 1987. július (44. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-06 / 157. szám

987. július 6. Kelet-Magyarország 7 Hungalu udapest Nagydíj Lesz-e világcsúcs? ubileumához érkezett Bu- est nyári atlétikai gálája, mai Hungalu Budapest ;ydíj a tizedik, és az eddi- cen már nagyon sok vi- íztárt láthattunk. A ter- szerint 33 nemzet több, t 200 atlétája lép fel a 'öi előadáson. Bajnokok, gcsúcstartók is érkeztek, nbiak között két bolgár ;y, a magasugró Koszta- wa, a gátas Donkova va- int a szovjetek súlylökő- Ászovszkaja. mai verseny fő attrak- ának a férfi 110 méteres utás ígérkezik. A miértre : annyit: indul három rikai, a szabadtéri világ­iok Foster, az olimpiai iok Kingdom, és az első ttpályás világbajnokság lese Campbell. Bár a két mlábú amerikai sprinter, Luis és Ben Johnson lesz itt, hiányukért kár- is Ed.'Win Moses jelenlé- A 400 méteres gátfutás 'csúcstartója már négy­nyert a Népstadionban, zú veretlenségi sorozata izelmúltban megszakadt, világrekorddal szeretne ótolni, Lehet hogy éppen apesten ? világsztárok mellett ott ^ek a mieink is, és ha jó bzésükhöz megfelelő idő rosuh, a legjobb férfi és •észtvevő 25—25 ezer fo- t kaszírozhat be. Túra a Tiszán Tivadartól Tokajig a vízen A villanyoszlopon ferdén áll a* tábla, rajta felirat: Mándok Nagyközségi Tanács V. B. Vízitábora, Tiszamogyo- rós. A fák árnyékában ott a gólyalábakon álló épület, alatta vízijárművek tárolásá­ra kiképzett állványok. Né­hány kajakot látni rajtuk. A többi hajó a komplejáró ol­dalában pihen, néhány pedig a tábor kerítésén kívül egy pótkocsis teherautón, sátrak mellett. Tábori módra Meleg van, bár az ég al­ján sötétedő fellegek záport ígérnek. Délután négy óra, idillikus tábori kép. Nincs lárma — igaz 34 kilométeres evezés után vannak a sátor lakói. Kisebb csoportokban beszélgetnek, tesznek-vesz- nek a sátrak körül. Van, aki elszunnyadt, egy srác a „fel­legekben jár”: most jutott oda a csaphoz, hűvös vízzel zuhanyozik, amúgy tábori módra. Néhányan sebeiket nyaldossák, napégette vállu- kat kenégetik gyógyírekkel. A nyíregyházi tanárképző főiskola testnevelés szakos hallgatói, hatvanegynéhá- nyan, zömük leány, pardon: csinos, fiatal hölgy. A máso­dik évet követő szokásos te­repgyakorlat résztvevői. Ná­luk így nevezik a vízitábort. Mi a célja? — teszem fel a kérdést vezetőjüknek, Dallos Sándor adjunktusnak. — Röviden fogalmazva az, hogy hallgatóink jártasságot Pillanatkép Tiszamogyoró- son: megjött a vacsora. szerezzenek a kajak-kenu sportágban, valamint a vízi- táborozásban és a vízitúrá­zásban — válaszol. — ötödik esztendeje csináljuk ebben a jól bevált formában a Ti­szán, Tivadartól Tokajig. Vándorélet Igazi vándorélet. Reggel szedik a sátorfájukat, evezés, utána sátorverés, másnap pedig újra. Mindez egy hé­tig, két turnusban. Az első június 15—20., a második a mostani június 21—27. között. A program mindkét csoport­nál ugyanaz. Vasárnap a fő­iskoláról autóbusszal Tiva­darba utaznak, hogy hétfőn, már réggel kezdődhessen a tábor. Az első túranap dél­előttjén ismerkednek meg a kajak-kenuzás alapjaival, gyakorolnak, tanulnak. Dél­után aztán egy bemelegítő, 14 km-es evezés. Kedden kez­dődik az igazi menet: 20 kilométer Gergelyiugornyáig, másnap 34 Tiszamogyorósig, aztán újabb 34 kilométer Tu- zsérig. Utolsó előtti napon van a „nagy hajtás”, 40 kilo­méter Ibrányig, majd a szom­bati zárónapon egy harmin­cas, a végállomást jelentő Tokajig. — A pihenőhelyek a Ti- sza-parti vízitáborok és úttö­rőtáborok — így ismét Dallos Gyula. — Itt van ivóvíz, és alapvető' tisztálkodási lehető­Forma 1 adatbank Íz, hogy a Forma—1 el­bán a versenyzők nevé- fémjelzett sztárparádé, z autógyártók, a csapa- s a konstruktőrük vetél­je is. Ráadásul néha ez •om funkció egy név szerepel. szőr is nézzük, melyik t szerepelt a legtöbb- Forma—1 futamon. A — mint annyi más lis- — a Ferrari vezeti, 408 nyen keserítette meg a /társak életét az ágas­lovas csapat. Őket a (364), majd a Brabham és a McLaren (282) kö- jCétszáznál több verseny •evője volt még a 11 (225) és a Williams amelyik ISO néven fu- 3 futamon. kik a legkevesebbszer, ?r indultak? Íme, abc- idben: Amon, Boro, ti, Connew, Derrington is, BMW,. ENB, Fergu- Clenk Meteor, Kurtis Lyncar, Protos, Raba- Jhannon, Stebro és a 4ec. : positionról, azaz az Márkák csatája első rajtkockáról, ami az ed­zés győztesének jár, legtöbb­ször, 106 esetben, a Lotus startolhatott. Mögötte a Fer­rari (103) következik, és az­tán nagy.-nagy űr, mert a harmadik e sorban a Brab­ham (39), s csak utána sű­rűbb a sor: Renault (31), McLaren (25), Williams (17), Tyrrell (14), Alfa Romeo (12), BRM (11) és Maserati (10). A legeredményesebb mégis a Mercedes, tucatnyi próbál­kozásból nyolcszor lett edzés­első, s ez 66,67 százalékos teljesítmény. A Lancia négy­ből kétszer, s ez pontosan 50 százalék. A Lotus 364-ből 106 alkalommal (29,12 százalék) és a Ferrari 408-ból 103-szor (25,25 százalék) a listaveze­tők ebben a sorban. Egymásután legtöbbször a Ferrari és a Lotus pilótái hódították el a pole positiont, tízszer-tízszer. Az olasz cég, illetve csapat az 1951. évi ■spanyol Grand Prix-től az 1953-as holland Nagydíjig mindig az élről rajtoltak, míg Colin Chapman csapata, a legendás Lotus az 1967-es holland GP és az 1968-as dél-afrikai Nagydíj között nem találtak legyőzőre az edzéseken. Egy szezonban a legtöbb­ször indult az egyes rajtkoc­káról a Lotus, az 1978-as szezon tizenhat versenyéből 12 alkalommal. 1973-ban tíz­szer sikerült ez a Lotusnak, 1974-ben a Ferrarinak, és 1982-ben a Renault-nak. Harminckilencszer állt a rajtnál két Ferrari az első két rajtkockán, a Renault tizenhétszer, tizennégyszer pedig a Lotus érte el ezt a valóban ritka bravúrt. A Forma—1 hőskorában gyak­ran remeklő Alfa Romeo gárda két év alatt, 1950-ben és 1951-ben 9 kettős edzés­győzelmet könyvelhetett el, őket a ma is aktív Brabham csapat követi (6), majd a Ligier (5), a Mercedes (4), a Vanwall, Cooper, Williams (3—3) a sorrend. Kétszeres kettős edzéselső a Maserati, a March és a McLaren, míg egyszer sikerült az a Tyr- roll-nek és a Benetton csa­patnak. ség. Ide hozÉák az ebédet és a vacsorát, mert naponta két­szer főtt ételt kapunk. Kell a kalória, hiszen fá­rasztó foglalatosság az eve­zés, még akkor is, ha min­denki maga választhatja ki a hajót. Merthogy mindenféle vízi jármű megtalálható az indián kenutól a minikaja­kig. A választásnál tehát sza­bad a gazda, ám a verseny­hajókat legalább egyszer mindenkinek ki kell próbál­nia. Időközben elszaladt az idő és már hat óra is elmúlt. Kérdik is egyre-másra: hol a vacsora? Aztán üdvrivalgás: a piros Skoda meghozza. Ri- zibizi, egy szelet hús és sava­nyúság. Néhányan már késve jönnek meg a faluból, ahol a helyi nevezetességekkel is­merkedtek. Az ő adagjuk már kihűlt. Pótvacsora a hangulatért Vacsora ide, vacsora oda, jó órával később már két-há- rom helyen is szalonnasütés­hez készítik elő a terepet. Nemcsak az evésért, a han­gulat miatt. Miközben ser- ceg a szalonnazsír, a napi él­mények cserélnek gazdát. Az egyik csinos leányzó teljesen feldobva meséli, hogy a falu­ban frissen fejt, még melr»j tejet ivott. Magáról a túrá­ról szinte egybehangzó a vé­lemény: jó, csak egy kicsit fárasztó. Közben a táborra száll az est, kígyóinak az égi lámpá­sok. Előkerül egy gitár, egy flóta. Sokan már csak a sá­torból hallgatják: Vár ránk a víz, hív a nagy folyó... Mán László Wimbledonban véget ért a küzdelem Navratilova csúcsbeállítása Tenisz Véget ért a küzdelem Wimbledonban, a versenyek versenyén, a nem hivata­los tenisz világbajnokságon. Szombaton három döntőt ren­deztek. A női egyes finálé­jának nagy kérdése az volt: sikerül-e a csúcsbeállítás? Nevezetesen az, hogy az ed­dig hétszer bajnokságot nyert Navratilova győzelmével be­éri-e a csúcstartó Helen Wills-Moodyt, aki nyolcszor nyert egyéniben. Navratilova ellenfele a nyugatnémetek fiatal sztárja, Steffi Graf volt, aki ebben az évben ve­retlen maradt minden verse­nyen, és a francia nemzetkö­zin, a Roland Garroson le­győzte Navratilovát. Viszonylag rövid idő alatt választ kaphattunk a kérdés­re, hiszen Navratilova visz- szavágott a párizsi vereségért és a csúcsot beállítva nyol­cadszor nyert megszakítás nélkül. Döntő: Navratilova (amerikai)—Graf (NSZK-beli) 6:4, 6:3. Ezt követően a pá­rosok léptek porondra. A fér­fiaknál nagy csatában, öt játszmában (3:6, 6:7, 7:6, 6:1, 6:4) nyert a Flach, Segusho amerikai kettős a Casal, San­chez spanyol páros ellen. A női párosok bajnoka a Kohde- Kilsch—Sukava (NSZK-beli, csehszlovák) duó, akik 7:5, 7:5 arányban győzték le a Nagelsen, Smylie ausztrál párost. Vasárnap előbb a férfi egyes döntőjére került sor. A füves pályát nemigen kedve­lő csehszlovák Lendl ellenfe­le az ausztrál Pat Cash volt. Végül az indiszponáltan ját­szó Lendl ellen három játsz­mában 7:6, 6:2, 7:5 arányban nyert a huszonkét esztendős ausztrál sportoló. Az utolsó döntőben, a vegyespárosok küzdelmében a nézők örömé­re hazai győzelem született. A Bates, Durie kettős 7:6, 6:3 arányban nyert a Cahill, Pro- vis ausztrál páros ellen. Az NSZK sajtója vasárnap mé­lyen meghajtotta az elismerés zászlaját Martina Navratilova előtt de Wilbledon nagy vesztese Steffi Graf számára is csak elis­merő szavakat talált. „Ne búsulj Steffi, így is büsz­kén tekintünk rád!” — írta sza­lagcímében a több milliós pél­dányszámú Bild am Sonntag. A Welt am Sonntag című lap is megállapította, hogy a döntőben nem Steffi Graf volt a gyenge, hanem Martina Navratilova volt erős. A nyugatnémet televízió ri­portere is virággal köszöntötte az NSZK 18 éves reménységét, s azt mondta: mindenki azt kíván­ja, hogy jövőre ő legyen a győz­tes. Ehhez megvan minden adott­sága. Steffi első tévényilatkozatá­ban kijelentette: „természetesen szebb a döntőben alulmaradni, mint az első fordulóban. Ed­digi sikersorozatomat aligha lesz könnyű megismételni, de Marti­na ellen veszíteni nem is olyan szörnyűség.” Osztályozó A vasárnap délutáni visszavá­gókkal véget ért a küzdelem a labdarúgó megyei II. osztályba jutásért kiírt osztályozón. Mind­három találkozó után a hazai szurkolók örülhettek, csapataik jutottak magasabb osztályba. Kü­lönösen izgalmas volt a mérkő­zés Vásárosnaményban, ahol a hazaiak csak hosszabbítás után, büntetőpárbajban nyertek. Ered­mények: zárójelben az egy hét­tel ezelőtti eredmény: Ópályi— Nyírbogát 4:0 (0:1), Vásárosna- mény—Demecser 3:3 (1:1), Gyu­laháza—Penyige 3:0 (1:2). A fel­jutok: Öpályi, Vásárosnamény és Gyulaháza. Vereség egy-egy góllal Kézilabda Biztos hazai győzelmekkel és nagyarányú idegenbeli ve­reségekkel kezdődött az idei bajnoki év az NYVSSC NB I B-s kézilabdacsapata szá­mára. A nyíregyháziak a vá­rosi stadion arénájában meg­győző fölénnyel fektették két vállra a TFSE-t, a Dunaújvá­alapján a hazai két pontok értek nagyon sokat. Sajnos, idehaza is megtor­pant a gárda, s ez a balsze­rencsés sorozat az Üjpesti Dózsa ellen kezdődött. . Az NYVSSC végig vezetett a mérkőzés folyamán, már szinte elkönyvelhette a két pontot, amikor bosszantó hi­bák miatt 2 perc alatt fordí­tottak a lila-fehérek, és mind­két pontot elvitték a fő­városba. Ezzel a vereséggel rost és a Budapesti Sparta- cust. Győzelmeiket idegenben „egalizálták”. Ha ezt az ütemet tartani tudta volna az NYVSSC, a középmezőny élén végezhe­tett volna. „Ha” — a feltéte­les mód is jelzi, hogy mind­ez nem sikerült. Hiába javult a csapat játéka vendégként, nem sikerült idegenből egyet- lén pontot sem elhozni. Ez még a kisebbik baj lett volna, hi­szen az előzetes számolgatások Edzői kupaktanács a TFSE el­leni mérkőzés szünetében. Balról: Márton, Lakatos, Sza­bó (14), Dobi, Lórik (guggol), Rácz edző, Oláh. A tanácso­kat megszívlelték a játéko­sok, mert 7 góllal legyőzték a TFSE-t. Fortuna is elpártolt a csapat­tól. Három egygólos vere­ség következett, s közben Nyíregyházán a Főt elleni nagyarányú győzelem. Cse­pelen botrányos körülmények között, Nádudvaron igen gyenge játékkal, Cegléden az utolsó másodpercben vesz­tett az együttes egy góllal. A Tapolca ellen a második fél­időben már ötgólos előnyre tett szert az NYVSSC, mégis a vendégek vezettek a vé­gén, a nyírségiek örülhettek az utolsó pillanatban kicsi­kart egy pontnak. Igaz, közben vizsgák, érett­ségi, sérülések hátráltatták az eredményesebb szereplést. A jugoszláv vendégjátékos Bede, mivel Ausztriából ka­pott ajánlatot, Linzbe iga­zolt. A másik volt szegedi já­tékos, Kiss pedig Szolnokon vállalta el a” szakosztályi ve­zetői teendőket. Lakatos nyá­ron távozik, visszamegy Túr- kevére tanítani, s levelező­ként végzi a tanárképző fő­iskolát. — A három egygólos ve­reség megviselte a csapatot — értékelte a szereplést Rácz Sándor edző. — Mindhárom meccsen a hajrában vesz­tettünk, s emiatt hitét vesz­tette az együttes. Ráadásul Gazdag a második meccsen megsérült, s csak hosszabb kihagyás után tért vissza. Bá­csi csak a végére vált a csa­pat vezéregyéniségévé, ak­kor sorozatban lőtt meccsen­ként 7—8 gólt. Oláh kapus megsérült, az ifjúsági korú Szabónak csak felvillanásai voltak. A többiek váltakozó formát mutattak. — Az edzőtáborozás és az előkészületi meccsek után — folytatta —, a 6. fordulóig tartott a lendület, utána fo­kozatosan esett vissza a gár­da. Jelenleg a 12., kieső he­lyen tanyázunk, bár az előt­tünk álló TFSE több meccset játszott. Persze ez nem vi­gasztal minket, hiszen ősszel ennél jóval többet kell nyúj­tani. (máthé) tm 11 v K M SPORTJ

Next

/
Thumbnails
Contents