Kelet-Magyarország, 1987. július (44. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-04 / 156. szám

1987. július 4. Kelet-Magyarország 3 Emberi szóval, tisztességgel Kádár János műveinek első kötetéről 1956. NOVEMBER 4. Haj­nalban megszólalt a Magyar Rádió Szolnokról: „Magya­rok! Testvérek! Hazafiak! Katonák! Polgárok! Véget kell vetnünk az ellenforra­dalmi elemek garázdálko­dásának! Ütött a cselekvés órája, megvédjük a munká­sok és parasztok hatalmát, a népi demokrácia vívmá­nyait, rendet, biztonságot és nyugalmat teremtünk ha­zánkban!” Ebben a városban alakult meg, innen hirde­tett programot a Magyar Forradalmi Munkás-Pa­raszt Kormány. A magyar néphez szóló felhívást — a kormány nevében — Kádár János olvasta fel a rádió­ban. Most megjelent köny­vében nyomtatásban is ol­vashatjuk ezt a dokumen­tumot. A Kossuth Könyvkiadó gondos szerkesztésben meg­kezdte Kádár János beszé­deinek, írásainak kötetekbe foglalt közzétételét. Ez a vállalkozás minden eddigi­nél átfogóbb, részletesebb képet rajzol a szocializmus építésének három évtizedet átívelő korszakáról. Az első kötetben (1956— 1958) 51 dokumentumérté­kű felszólalás, köszöntő, nyilatkozat, üdvözlet sor­jázik egymás mellé. 24 hó­nap leglényegesebb törté­néseinek hű krónikája ez a könyv. A sort az új forra­dalmi központnak 1956. no­vember 4-én, a magyar dol­gozó néphez intézett nyílt levele nyitja, az utolsóként közölt beszéd pedig 1958. november 19-én, a Kommu­nisták Magyarországi Párt­ja megalakulásának 40. év­fordulóján hangzott el. Minden egyes beszédnek, politikai megnyilvánulásnak a célja, tartalma és értelme az emberek meggyőzése az MSZMP, a Forradalmi Mun­kás-Paraszt Kormány iga­záról, programjának helyes­ségéről és támogatásuk megszerzése. E politika lé­nyege sokféle oldalról, vál­tozatos hangnemben fejező­dik ki. Alkalmak, helyszí­nek és időpontok váltják egymást. Olyan kortörténeti dokumentumokat is olvas­hatunk a kötetben, rövidí­tés nélkül, mint például az országos pártértekezlet vagy a kormány beszámolója 1957-ben és 1958-ban. A MINDEN EDDIGINÉL TELJESEBB VÁLOGA­TÁST mutatja, hogy 12 be­széd eddig kötetben még nem jelent meg, legfeljebb annak idején a napi sajtó­ban. Hat írás pedig most kap először nyomtatásban nyilvánosságot. Közöttük olyan nagy jelentőségű fel­szólalás is, amelyre az MSZMP Ideiglenes Köz­ponti Bizottságának 1956. december 2-i ülésén került sor. Kádár Jánosnak meg­határozó szerepe volt az 1956-os nemzeti tragédia és ellenforradalom kiváltó okainak elemzésében. Őszinte, tárgyilagos vissza­tekintésre. önvizsgálatra volt szükség, amelyről egy marxista—leninista párt sohasem mondhat le. Ép­pen az emberek bizalmá­nak megszerzése tette szük­ségessé, hogy kimondja: „Az október 23-án kezdő­dött események első okának a Rákosi—Gerő klikk anti- leninista, bürokratikus ve­zetési módszerét, az ezzel okozott súlyos károkat, és a mindezzel kiváltott jogos és tömeges elégedetlenséget je­lölhetjük meg. Majd a töb­bi előidézőt is pontosan megjelölve, így folytatta: „A második ok a Rákosi— Gerő klikk hibái elleni szükséges és helyes harc káros eltorzítása volt a pártellenzék egy csoportja, a Nagy Imre—Losonczy- csoport által. A harmadik ok és egyben az egyik fő mozgatóerő a magyar kapi­talista, feudális ellenforra­dalom volt. Az események negyedik oka a nemzetközi imperializmus tevékenysé­gében keresendő.” Ma sem ítélhetjük meg másként 1956 történéseit és a hozzájuk vezető folyamatokat. Mara­dandó érvénnyel tárta fel ezeket az Ideiglenes Köz­ponti Bizottság 1956. de­cember 5-i határozata és az 1957 júniusi országos párt­értekezlet állásfoglalása. Pártunk szövetségi poli­tikájának legfőbb vonásai ezekben a hetekben, hóna­podban, években formálód­tak. Természetesen ez — mivel szinte egyetlen nap sem telt el belső és külső politikai, ideológiai táma­dások nélkül — a későbbi esztendőkben teljesedhetett ki. Elegendő, ha a követke­ző alapelvekre gondolunk: REÁLIS VÁLASZOKAT KELL KERESNI a társa­dalmi kérdésekre. A való­ságot olyannak lássuk, ami­lyen, s nem szebbnek. Nem vágyainkból, hanem a té­nyekből kiindulva elemez­zük a valóságos helyzetet, s munkáljuk ki az adott szi­tuációnak, a kor követel­ményeinek megfelelő, leg­célszerűbb megoldásokat. Ha késlekedünk, ha a szük­séges korrekciók elmarad­nak, az társadalmi-politikai feszültségeket okozhat. Pár­tunk politikáját azóta is egyaránt jellemzi a reali­tásokat figyelembe vevő el­vi szilárdság és rugalmas gyakorlat. A nép támogatását a párt csak az emberek iránti bi­zalommal, őszinte, nyílt em­beri szóval, tisztességgel nyerheti meg: „Nem azért állítottak bennünket a ve­zető posztra, hogy szépeket mondjunk, hanem azért, hogy az igazat mondjuk” — mondta Kádár János 1956- ban. Ehhez azóta is tartja magát, még ha olykor a kí­méletlen igazság kimondá­sa fájdalmasan, keservesen nehéz is. Ezekben az években te­remtődött meg az alapja annak, hogy a későbbiek­ben újkori történelmünk­ben példa nélkül álló fel­lendülés, társadalmi meg­békélés, szocialista nemzeti egység alakulhasson ki, s hazánk elfoglalja az őt meg­illető helyét a nemzetek kö­zösségében. Ezekre az évek­re is gondolva, elévülhetet­len tapasztalatként össze­gezte Kádár János a Novo- je Vremja című'szovjet lap számára adott interjúban: ......ha van világos cél, meg­felelő vezetés, és minden al­kotóerő összefog, akkor a maga urává lett nép képes történelmi feladatainak megoldására”. AZOK A NEMZEDÉKEK — amelyek nem élték át azo­kat az időket — nehezen tud­ják elképzelni, hogy meny­nyire bonyolult volt akkor a helyzet. S mennyire fon­tos volt azoknak az embe­reknek a marxista elköte­lezettsége, személyes bátor­sága, akik élére álltak a forradalmi erőknek, a meg­újhodásnak. A mai és a kö­vetkező nemzedékek tör­ténelmi tisztánlátását is erősíti e könyv. M. Gy. Gőzfelhő a konyhában — olvad az aszfalt A hőség hősei Szenvedünk a kánikulától. Árnyékban is harminc fok fölé kúszik a hőmérő hi­ganyszála. A rekkenő hősé­get talán csak a napimádók kedvelik. Üdülni, pihenni jó esetben, két hét, ha jut egy embernek. A nagy többség azonban, forróság ide vagy oda. a munkapad mellé áll és ugyanúgy végzi a dolgát, mintha kellemes hűvös len­ne. Élnek köztünk olyanok, akik a rekkenő hőségben, át­lagon felüli teljesítményt nyújtanak, hogy hétköznap­jaink zökkenőmentesen ha­ladjanak. A hőség hősei kö­zül kerestünk fel szakácsnő­ket. aszfaltozókat, autóbusz­sofőrt. Miért áll a ventilátor? A kora reggeli órában már sűrű gőz csapott fel az üst­ből. A három monstrum on­totta a forróságot, mellettük még négy gázzsámolyon To­tyogott a pörkölt. Nyíregyhá­zán, a régi irodaház alagso­rában szinte elviselhetetlen a meleg. Simon Jánosné konyhavezető és Horváth Istvánná betanított szakács tiltatkozik, ugyan, most alig haladja meg a harminc fo­kot a hőmérséklet... Szavaik igazolására hoz­zák a hőmérőt, az irodában „csak" 27-et mutatott, a konyhán pillanatok alatt el­érte a 33-at. Hogy lehet a szervezetnek védékezni ekkora forróság ellen? Ami számomra érthe­tetlen, a két ventilátort nem kapcsolták be. Annyira zúg, hogy zavarja őket — állítot­ták egybehangzóan. Viszont huzatot csináltak, ami a.lég- mozgás csalóka képzetével teszi elviselhetővé a munka- körülményeket ... A pénteki menü nem iga­zi nyári étel. Toroskáposzta, Stefánia vagdalt sárgaborsó­főzelékkel és daragaluska le­ves. Mint elmondták, hideg gyümölcslevest és más. in­kább nyári fogásnak számí­tó menüt nem tudnak olyan gyakran készíteni, mint sze­retnének. A közepesen nagy konyhában mindennap úgy 620 adagot főznek. Nemcsak az irodaházban lévő vállala­tok dolgozói ebédelnek itt, hanem a tanács szociális ét­keztetésre innen hordát el a magatehetetlen, idős, beteg embereknek naponta 272 ebédet. ötven fok a vezetőfülkében Mint egy katlanban, olyan forró a levegő a nyíregyházi buszpályaudvaron. A kocsik olvadozó aszfalton, tűző napfényben várják az indu­lást. Ilyen melegben még utasnak lenni sem kellemes, hát még a volán mellett ül­ni. — Kánikulában szerintem legalább ötven fok van a ve­zetőfülkében — törli meg verejtékező homlokát Tóth Ferenc gépkocsivezető. — Nehezen viseli? — Nem könnyű. Igaz, én szerencsés vagyok, mivel helyközi járaton dolgozom, így két menet között van szusszanásnyi időm. Itt. az új állomáson kényelmes pi­henőhelyet kaptunk. Ha aka­rok, le is zuhanyozhatok, hogy felfrissüljék egy kicsit. De akik a helyi járatokat vezetik, nem tudják kifújni magukat a műszak alatt. Tóth Ferenc két váltótár­sával együtt a Nyíregyháza —Nyíribrony közötti vonalon szállítja az utasokat. A hé­ten délelőttös. Hajnali há­romkor ébred. mert 4-kor indulni kell az első járattal Ramocsaházáról a megye- székhelyre. — Nyáron még „istenes”, mert nincs köd, nem csúsz­nak az utak, kevesebb a gond a kocsival. A nagy hi­degben sokszor egész éjsza­ka túráztatni kell a motort, hogy reggel időben indulni tudjak a busszal. A nagy melegnek is megvan a hát­ránya; sokkal idegesebbek, türelmetlenebbek az embe­rek. Jóval több a szabályta­lanság, ezért nagyon figyel­ni keli. hogy ne történjen semmi baj. Ez nem kis erő­feszítést követel. Forróság alulról-felülről Fentről ötvenfokos meleg pirítja Rovó Istvánnak, az aszfaltterítő gép kezelőjének a bőrét. Alulról pedig 140— 150 fokos gőzölgő aszfalt te­szi elviselhetetlenné a mele­get. — Reggel héttől este ötig mindig a tűző napon va­gyunk — mondja Újfehértó határában, miközben behúzó­dunk egy közeli fa árnyéká­ba. — Aszfaltozni csak jó időben lehet, így mi novem­berig szinte állandóan a tű­ző napon vagyunk. Minden évben van egy-két hét. ami­kor napokon keresztül rek- kenö hőség van. Csütörtökig rettenetes idő volt. Megszo­rult a levegő, nem győztük inpi a vizet. A sok vízivás ellenére vé­kony alkatán jelét sem látni a pocakosodásnak. Mint mondja, azért, mert az elfo­gyasztott 6—7 liter vizet azonnal ki is izzadják. Na­ponta 1200 méter hosszan, mintegy 500—600 tonna for­ró aszfaltot terítenek az út­ra. Nem elég a nap tüze. még az út is süti őket. Rovó István már 15 éve aszfalto- zik. Tavaly kiváló munkájá­ért miniszteri kitüntetést ka­pott. — Itt az országúton még a hűvösbe sem tud húzódni az ember, csak az ebédidő­ben. Az ebédünket minden­nap kihordják, és legalább másfél adagot kapunk. Sze­rencse, hogy nagyon jó bri­gádunk van. Nincs egy han­gos szó sem. Másképp nehe­zen bírnánk ezt a munkát a nyári forróságban. (tóth—házi—kertész) KÖSZMÉTÉVEL TELNEK a befőttesüvegek a Nyírség Konzervipari Vállalat tyukodi Üzemében. A kitűnő minő­ségű terméket külföldön értékesítik, (elek) •Jerzy Debski: Szomszédok — Emlékszel, drágám? Ma egy hete költöztünk ide. — Tényleg! Ak­kor kaptam hajba Cieciorkowával, azzal az örült nő- személlyel a mo­sókonyha kulcsa miatt! — Cieciorkowa? Az a boszorkány az első emeletről? — Nem. Bár az a másik is jó fir­ma! ö mondta rám, hogy ostoba liba! — Na és a Cie­ciorkowa? — ö meg azt, hogy elhízott te­hén! — A második­ról? — Nem, a har­madikról. A má­sodikon az a hár­pia lakik, aki ha meglát, mindig megjegyzi: Mi van, te féleszű? — Az a magas, vörös hajú? — Nem. Az a magas, vörös hajú csak úgy hív, hogy „repedt sar­kú”. — Persze, per­sze. Akkor csak nem az, aki a múltkor lefelé rugdalt a lépcsőn? — Ugyan! A lépcsőről az a vén banya rugdalt le­felé, aki állandóan úgy szólít, hogy „undok béka”, és a csimpánz mel­lett lakik, aki azt szokta mondogat­ni nekem, hogy „pápaszemes kí­gyó”. — Valami nem stimmel! A „pá­paszemes kígyót” ugyanis az a sző­ke csitri hajtogat­ja a másik lépcső­házból! — Ki van zár­va, mivel még nem volt alkal­mam összebarát- kozni a másik lépcsőházbeliek- kel! Fordította: Adamecz Kálmán lUBIlEUil H uszonöt évvel ez­előtt, 1962. július 4-én alakult meg Nyíregyházán a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségé­nek (MTESZ) megyei szervezete, hét tudomá­nyos egyesület munkájá­nak összehangolására. Szabölcs-Szatmár fejlő­désének új szakaszát je­lezte akkor az egyébként szerény keretek között le­zajlott esemény: ekkori­ban kezdett nagyobb üte­met venni megyénk ipa­rosítása. Új gyárak épül­tek, s még újabbak telepí­téséről határoztak, észre­vehetően gyarapodni kezdett a műszaki értel­miség, a mérnökök, tech­nikusok száma. Ekkoriban avatták a konzervgyárat, a gumi­gyárat, nagyot fejlődött a tiszavasvári Alkaloida, lendületet vett a vasút- vtillamosítás, nagyüzemmé fejlődött a záhonyi átra­kókörzet. Üjdonság volt a hatvanas évek elején, hogy nemcsupán elvándo­roltak, ingázni indultak a szabolcs-szatmári szak­emberek — hanem hoz­zánk is jöttek, vagy éppen visszajöttek, akik koráb­ban itt nem láttak pers­pektívát. Sok korszerű ismeret hasznosítása kezdődött negyedszázaddal ezelőtt, ami egyben azt is jelen­tette, hogy a korábbinál nagyobb igény volt a kép­zésre, továbbképzésre, szakmai tapasztalatcse­rékre. A műszaki értelmi­ségiek keresték egymás társaságát, hiszen főkép­pen szakmai kérdésekben sokkal jobban egymásra voltak utalva, mint a na­gyobb ipari központok­ban. Ebben a helyzetben pó­tolhatatlan segítséget je­lentett az MTESZ, amely egyfajta fórumot adott a műszaki értelmiségnek. Műszaki hónapok, anké­tok előadássorozatok, külföldi tapasztalatcserék, alkotó szakmai beszélge­tések jelezték a lehetősé­geket. Műszakiak lelkes cso­portja — köztük Scholtz Béla, aki negyedszázada titkára is megyénkben az MTESZ-nek — szervezte a munkát, amely a kezde- tekben mintegy hétszáz szakemberre terjedt ki. Ma már 26 tudományos i egyesület tevékenykedik | megyénkben, mintegy öt- . ezer műszaki és agrárér- | telmiségit összefogva. Há- I rom városi intéző bizott­ság gondoskodik arról, . hogy a távolabb élők is bekapcsolódhassanak e társadalmi élet vérkerin- | gésébe. Tanulmányok, ja- i vasiatok százaival segítet- | ték a megyét, fontos dön- j tések előkészítését. A Tu­domány és Technika Háza — amely összefogásból épült — mindinkább jó lehetőséget teremt ahhoz az alkotó eszmecseréhez, amelynek fő célja a tudo­mány eredményeinek gya­korlatban történő alkal­mazása. A jeles évforduló alkal­mából nem szervezett ün­nepségeket az MTESZ — szeptemberben, az idei műszaki és közgazdasági hónap idején. Munka köz­ben utalnak majd arra: a szervezet negyedszázada van jelen megyénk köz­életében. M. S. KÉTHETES CSEREÜDÜ LÉSRE utazott július 1-jé huszonöt kisvárdai úttör/ Két kisvárdai gyár, a Tungs ram és a Vulkán szervezi úton a gyári dolgozók gyér mekei ellátogatnak L: szárnyára, ahol szovjet é szlovák pajtásokkal nyarai nak. Cserébe a két gyá dombrádi üdülőházába érke zik hasonló céllal huszonc szovjet kisdiák. ... szinte elviselhetetlen a meleg ...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents