Kelet-Magyarország, 1987. július (44. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-28 / 176. szám
1987. július 28. Kelet-Magyarorsiág T Nyíregyházi tapasztalatok TUDOMÁNY TECHNIKA KÖZGAZDASÁG Sport és gazdaság Egyre szaporodnak a híradások a hazai sportegyesületek nehéz gazdasági helyzetéről, szakosztályok megszüntetéséről. Emellett birkózók, labdarúgók átigazolási ügyei borzolják a kedélyeket, amelyek kapcsán fantasztikus összegekről esik szó. Melyik a magyar versenysport igazi arca és ezen belül milyen helyzetben van megyénk meghatározó egyesülete, az NYVSSC? A versenysport költségeit napjainkban egy úgynevezett több- , csatornás finanszírozási rendszer fedezi. 1 Többcsatornás támogatás A három fő bevételi forráson belül országos szinten legjelentősebb a bázisszervi támogatás. A jelenlegi információs rendszer alapján a számszerűsítés lehetetlen. ugyanis a kiadások nagy része nem kerül be az egyesületi költségekbe. A létesítmények fenntartása, utaztatás stb. a bázisszervként szereplő vállalatnál kerül elszámolásra. A meghatározóan bázisszervi forrásokra támaszkodó sportegyesületek pél0 dául a Rába ETO, Videoton. Tungsram. Az összes, sportra fordított 1 pénzeszköz jóval több mint felét kitevő bázisszervi támogatást nagyságrendben az állami forrásokból származó pénzek követik. Ezek vagy a helyi taná- csökön keresztül, vagy a sport felügyeletét ellátó ÁISH-tól érkeznek. Ezen szervezetek a finanszírozást bizonyos szakmai el- várásokhoz kötik és eleve meg' határozzák a szakosztály közötti felhasználás arányait. Taná- , esi pénzekre támaszkodó egyesületek pl. a ZTE, DMVSC, Nyh. VSSC. Az ÁISH ez évtől változtatott 1 a rendelkezésére álló 100 millió forintot kevéssel meghaladó ösz- szeg elosztási elvén. Ez évet megelőzően ezen összegeket tel- jes egészében a 13 kiemelt egyesület (pl. Honvéd, Vasas, Tatabánya) kapta. Januártól az ösz- szeg 20 százaléka a szövetségeken keresztül a nemzetközi eredményesség arányában kerül elosztásra. Ez az arány folyamatosan emelkedni fog. A harmadik és anyagi erejét tekintve sajnos legjelentéktelenebb forgást a lakosságtól szár- ' mazó bevételek adják. Ezek jegy. bérlet, tagdíj, tanfolyam térítések. Ezen összegek növelésére az egyesületek sokáig kevés gondot fordítottak, mivel megítélé- t sük. anyagi helyzetük sem ezektől függött. Emellett a jelenlegi jegyaraknak a szórakoztatás szférájában az államilag dotált mozi- és színházjegyekkel kell versenyezniük. Mindezek ellenére szaporodnak azok a modellek, amelyekben a klubok döntően a lakossági bevételekre támasz- , kodnak. .(Liget SE; karate szakág egyesületei.) Az NYVSSC pénzügyi helyzetét alapvetően meghatározza, hogy bázisszervei (MÁV, /jOKISZ—iKI- 1 SZÖV) elsődlegesen* sem az Nyh. VSSC-t támogatják. Így, támogamogatások zárolását vonta maga után. Lakossági bevételeink az országos átlagot még most is jelentősen meghaladó mérkőzéslátogatottság miatt jónak mondhatóak, költségvetésünk 10—20 százalékát adják. A megye, a város több mint száz gazdálkodó szervezete jogi tagsági díj és reklám formájában bocsát anyagi eszközöket a rendelkezésünkre. Ez a 21 milliós éves költségvetésünk több mint 20 százalékát teszi ki. Ezek az összegek különösen azért jelentősek, mert a felnőtt labdarúgást állami pénzből finanszírozni nem lehet. Külön kell szólnunk a reklám- tevékenységről. A reklámra, a gazdasági reform előrehalácft'á- val, a piaci tényezők erősödésével egyre jelentősebb szerep vár. Ezen belül a sportreklámok súlya: a világpiacon uralkodó irányzatnak megfelelően, feltétlenül nőni fog. Megyén belül a Zöldért és a Nyírség Konzervipari Vállalat ismerte fel leggyorsabban ezeket a tendenciákat. Alaposan kidolgozott, a teljesítményeket figyelembe vevő reklámszerződésekkel egész szakosztályokat kötöttek magukhoz. Hová költik a pénzt? Kiadásainkat tekintve a labdarúgás az első, a felnőtt csapat 1987-ben 5,6 milliós költségvetéssel gazdálkodik. Hogy ez mire elég, ezt mindenki eldöntheti az átigazolási időszakban röpködő milliók hallatán. A szakosztály- vezetés és az egyesület vezetése folyamatosan küzd azért, hogy a hasonló célokat kitűző csapatokhoz közelítő anyagi lehetőségeket, premizálást tudjon biztosítani. Az NYVSSC erőfeszítései az anyagi helyzetének hosszabb távú stabilizálására sem a létszám- csökkentések, sem a szakosztályok számának csökkentése ré- vén nem vezettek eredményre. Az egyesületi munkát, több más klubhoz hasonlóan a napi pénzigény előteremtése határozza meg. Ez nyilvánvalóan a szakmai munka rovására megy. Annyit sikerült megvalósítanunk, hogy zalaegerszegi, illetve egrihez hasonló drasztikus anyagi korlátozások nem fenyegetik az egyesületet. így a lassan korrodeálódó magyar versenysport egészén belül, középtávon talán meg tudjuk őrizni az NYVSSC 80-as évek elején kivívott pozícióit. Nemrég dr. Békési László pénzügyminiszter-helyettes mondta a televízióban: „Igazán jó sportot csak sok pénzből lehet csinálni.” Nekünk itt Szabolcs-Szatmárban sok pénzünk sosem volt, nem is lesz. Amiben bízhatunk, hogy a Balczó András féle ,,küldetés” néhány fiatalt kivisz még a sportpályákra, edzőtermekbe. Mádi Zoltán, az NYVSSC gazdasági osztály- vezetője Szabás számítógéppel Számítógéppel vezérelt szabászgépet helyeztek üzembe a Páva Ruhagyárba. A spanyol berendezés segítségével gyorsabban, pontosabban, anyagtaka- rékosabban készítik a ruhák szabás- és szériamintáit, valamint az eddigi szabászlétszámot egyhar- madára csökkenthették. (MTI Fotó: Varga László felvétele) Augusztus 25—26; napok A hal, a halászat és a természetes vízi környezet lesz a témaköre az idei Georgi- kon-napoknak. Az augusztus 25—26-án, Keszthelyen megrendezendő szakmai és tudományos tanácskozáson többszáz kutató és gyakorlati mezőgazdasági szakember vesz részt. A hazaiakon kívül angol, csehszlovák, egyiptomi, finn, lengyel, osztrák és svéd mezőgazdászok is tartanak előadásokat. A plenáris ülésen egyebek között a halászat magyarországi helyzetéről, a magyar országos horgász szövetség halgazdálkodásáról, a természetes vizek halállományának védelméről és hasznosításáról tanácskoznak. Szekcióüléseken ismertetik a Duna-Tisza közén és a Kis- Balatonnál végzett halfaunakutatások eredményeit, a ke- csege szaporításának új lehetőségeit, hévizeink halgazdasági hasznosításának tapasztalatait. A Georgikon- napok résztvevői megtekinthetik a hévízi angolna- és az ódörögdi pisztráng-telepet is. DÍJNYERTES PÁLYAMUNKA Nagyító alatt a burgonya tásuk együttes összege az egyesület költségvetésén belül a 10 százalékot sem éri el. Ha a költségvetésben nem jelentkező kiadásokat is beleszámítjuk, akkor az arány egyharmados. A megyei és városi tanács támogatása meghatározó, költség- vetésünk közel felét adja. A költségvetési szférában jelentkező megszorítások hatását azonban mi is előbb-utóbb megérez- zíik. Ebből a helyzetből közösséget nem vonzó, illetve gyenge eredményességű szakosztályok átadásával. megszüntetésével próbáltunk kilépni. Az öncsonkítás azonban nem hozott eredményt, mert a céljellegű tanácsi táw - 7Ä Ártalmas sportcipő ? Egy svájci ortopéd- és sebészprofesszor szerint a 16 éven aluli, tehát még növésben lévő fiataloknak nem volna szabad sportoláshoz se stoplit, se szöges talpú cipőt hordaniuk. Ezek a cipők — úgymond — a lábat a talajra „tapasztják”, vagyis megakadályozzák, hogy a testtel együtt elforduljon, s emiatt a még nem teljesen kifejlett csípőízületek túlterhelné válhatnak. A professzor feltevése szerint ez később idő előtti csípőízületi kopásra vezethet. A fiúk 16, a lányok 14 éves korukra többnyire már elérik felnőttkori méreteik 98 százalékát, s ezután már csökken a rendellenesség kialakulásának veszélye. A burgonyaágazat néhány hazai problémája volt a címe annak a tanulmánynak, amellyel a Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezetének pályázatán Hévér Jánosné díjat nyert. Hazánkban a második világháború előtti időszakban nagyobb területen termeltek burgonyát és jelentős volt az exportunk is. Az 1930—40-e§ évek vetés- területe 287 ezer hektár volt és 1955-ig mindössze 40 ezer hektárral csökkent. Termelése az egyéni gazdaságokban volt jellemző az 50-es évek végéig, mikor országosan a szántóterület 4,3 százalékát foglalta el a burgonya (220— 230 ezer hektárt). Átlagtermések ebben az időben 80— 100 mázsát hoztak hektáronként. Az évek során a vetésterület negyedére csökkent, miközben az átlagtermés kétszeresére emelkedett. A hazai burgonyatermelés az 1956—60-as évek átlagában évenként elérte a 2477 ezer tonnát. Az 1981—85-ös évek átlaga már csak 980 ezer tonna volt évenként. Mérséklődött a burgonya hazai fel- használása is. Az 1934—38- as években az egy főre jutó fogyasztás 130 kilogramm volt, és ez 1984-ben már csak 58 kilogramm. Az élet- körülmények változása hozta, hogy az egyes élelmiszerek fogyasztása csökkent, míg többnél növekedés állt be. A burgonyát nemcsak étkezésre használtók, hanem keményítőt vonták ki belőle és a szeszfőzésnek is fontos alapanyaga volt. Az élelmiszeripar több készítményét is megtaláljuk a kereskedelemben, így burgonyaszirmot, a burgonyapelyhet, a hűtőházi hasábburgonyát és a feldolgozás különféle változatait. A burgonyakeményítőt ipari célokra vásárolják nagyobb mennyiségben, de az élelmiszeripar is fontos felhasználója. Külön kiemeli a szerző a burgonya takarmányozás céljaiba történő hasznosítását. A krsállattartók körében ma is jelentős a burgonya etetése. A becslés szerint a hazai termés harmada így hasznosul. A burgonya termelésében Szabolcs megye élenjáró volt a múlt évtizedekben. A termésátlagok jelentősebben a 70-es években emelkedtek megyénkben, 1985-ben 187 mázsát takarítottak be hektáronként, ami az országos átÖTLETTEL KEZDŐDIK Részvényesekéi várnak Ipari park Valamely nemzetgazdaság teljesítőképességének fokozása — némely vonatkozásban — elérhető bizonyos szervezeti változtatásokkal, újszerű gazdálkodó egységek létrehozásával vagy — paradox módon és csak speciális helyen — éppen a nagyon is hagyományos struktúrák továbbélte- tésével. A hazai közgazdasági irodalomban az utóbbi időkben nem véletlenül találkozhatunk egyfelől a hagyományosnak tekinthető japán kereskedőházak nevével, tevékenységük vizsgálatával, másfelől az úgynevezett tudományos — illetve ipari — parkokról, centrumokról szóló elemzésekkel. Ez utóbbi szervezetek — történelmi léptékkel mérve — vadonatújnak számítanak, sikereik példa nélkül állók. Gondoljunk csak azokra a lagnak felel meg. Több megyében magasabb hozamokat értek el. (Pl. Baranya 278 mázsa, Fejér 267 mázsa, Győr 267 mázsa hektár). A továbbiakban foglalkozik a dolgozat a burgonya termelésére ható tényezőkkel, a természeti adottságokkal. Szabolcs megyében a csapadék változásai erősen kihatnak a hozamokra. Itt a legnagyobb a szóródás a termésátlagokban, ami eléri hektáronként a 28 mázsát is. A tsrmelés jövedelmezőségét részletesen elemzi az anyag és kimutatja kedvezőtlen alakulását. A vetőgumó termeLése éppen úgy, mint az étkezésié a jövedelmezőség határán mozog és egyes években veszteség is kimutatható. Kedvezőbb a termelési költség a háztáji gazdaságokban, ahol jelenleg is a burgonyatermelés 70 százalékát találjuk. Részletesen tárgyalja a gépesítés fejlesztését, a jelenlegi gépállomány helyzetét. A nagyüzemek mellett kitér a kisüzemek gépellátottságára és a kerti gépek növekvő kínálatára. A burgonyatermelést jelentősen elősegítették a rendszerek és társulások. Végül a forgalmazással foglalkozik a belföldi ellátással és a lehetséges exporttal. Szorosabb együttműködés, koordinálás szükséges a termelés és a fogyasztás között. Rövidíteni kell a termék útját és javasolja, hogy több éves szerződéssel biztos alapokra kell helyezni a termelést. Marosi Károly Miskolcon mesékbe illő történetekre, amelyek úgy kezdődnek, hogy két amerikai vagy angol diák összeül, és elkezdenek számítógépes programokat írni. Tele vannak ötletekkel. Ugyanők néhány év múlva milliárdos nagyságrendű cég, vállalkozás vezetői, tulajdonosai lesznek. És ez nem mese, ez valóság. Újdonságok mielőbb Hogy az ötletek valósággá válhassanak, hogy menedzselve legyenek az értékes emberek ... eredetileg azért hozták létre a tudományos parkokat, centrumokat, amelyek fölött rendszerint egy- egy egyetem, kutatóközpont bábáskodott. Mindez nyugaton indult, nyugaton létezik. De a gyors innovációra, a találmányok, a használható gondolatok menedzselésére nálunk is égető szükség van. Ezt a felismerést tükrözi az Észak-magyarországi Innovációs Centrum Részvény- társaság (IC) létrejötte — bár hivatalosan az alakuló közgyűlésük még nem volt meg, szeptember végéig várható. Mivel akar foglalkozni a miskolci központú RT? Az innovációs folyamatok gyorsításával, az újdonságok minél hamarabbi és minél több hasznot hozó piaci elhelyezésével. Tevékenységük magában foglalja az alap-, illetve háttérkutatást, fejlesztést, kísérleti gyártást, a marketingmunkát, ennek az egésznek az integrálását, finanszírozását általában kölcsönös kockázati alapon. Az IC a régió kutatási-oktatási központjaira. döntően a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem szellemi bázisára épít. Megyénkből még senki... A részvények jegyzése még tart. Eddig összejött 100 millió forint készpénzben, 150 millió forint pedig a rendelkezésre álló eszközök értéke. Szabolcs-Szatmárból különben egyelőre még senki sem vásárolt IC részvényt. Gazdálkodó egységeinknek érdemes volna jobban odafigyelni erre a dologra, hiszen az esetleges befektetések után osztalék járna. Nem beszélve arról, hogy a kapcsolat az RT-vel önmagában is jótékonyan hatna a részvénytulajdonos cég saját innovációs munkájára. A megyei tanács illetékesei mindenesetre látnak fantáziát az újszerű vállalkozásban. Az IC megbízott igazgatóját, dr. Csornai Zoltánt támogatásukról biztosították. A cég újszerűsége nem abban áll, hogy részvénytársasági formában működik, hanem abban: itt nincs hosszú távú termékprofil. A létrehozandó kutató-fejlesztő üzemük dolgozói létszámától kezdve az esetleges leányvállalatok alakításáig minden csakis és kizárólag a piac, a piaci siker függvénye. Vállalatok, feltalálók Oka van annak, hogy éppen Borsodban van a központja a maga nemében páratlan cégnek. Hiszen egy olyan területen, ahol várhatóan komoly foglalkoztatási gondokkal kell szembenézni, ott az IC kínálta lehetőségeket nem szabad figyelmen kívül hagyni. Ugyanezért lehet a szűkebb pátriának is fontos ez a vállalkozás. Gazdálkodó egységek, munkacsoportok, magányos feltalálók kerülnek hamarosan kapcsolatba az IC-vel. Vagy úgy, hogy felkínálják ötleteiket, segítséget kérnek a kidolgozáshoz, vagy olyan formában, hogy a céget megbízzák, oldjon meg egy-egy innovációs problémát. Ha ennek a piacorientált vállalkozásnak sikerül a mi tőkeszegény piaci körülményeink között megkapaszkodni, fejlődni, akkor az egy kicsit a reform sikere is lesz. Ezért is kell szorítani nekik. Sztancs János Pusztító mészhióny Angol tudósok új magyarázatot találtak a dinoszauruszok rejtélyes kipusztulására. Szerintük a krétakor végén a szárazföldek egy részét elöntötték a tengerek és a heves esőzések is kimosták a kalcium-kloridot (meszet) a talajból. A nagy testű őshüUőí nem jutottak elegendő kalciumhoz, lábuk izomzata immár nem bírta el a súlyukat. Lehetséges, hogy a kalciumhiány következtében tojásaik héja Is elf vékonyodott, és sokkal sebezhetőbbé váltak.
