Kelet-Magyarország, 1987. július (44. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-23 / 172. szám

2 Kelet-Magyarország 1987. július 23. SÉTAHAJÓ A KETTÖS-KÖ- RÖSÖN. A négy éve alakult Bé­kés megyei Természetvé­delmi és Ide­genforgalmi Gazdasági Tár­saság az idén bérbevette a MAHART Fo­nyód nevű ha­jóját. A hajó­val a Kettős- Körös hajózha­tó szakaszán sétajáratokat indítottak. A békési kikötő­ből induló séta­hajó három­órás útján a Körös termé­szeti szépségei­vel ismerked­hetnek meg az utasok. (MTI- fotó) Vakációban nagyobb a veszély Akciócsoport a fiatalokért Mint akit rajtakaptak, úgy vörösödött el a hivó szóra a kislány. Háta mögé dugta a cigarettát, s lehajtott fejjel somfordáit ki a diszkó forgatagából, ö maga is tudja, hogy egy 13 éves fiatalnak nem sok keresnivalója van este 8 óra után szórakozóhelyen. Különösen, ha engedélyt sem ka­pott rá otthon. Az iskolást hazavitték a szüleihez, akik úgy tudták: gyermekük fagyizni ment a barátnőjével. Talán soha nem derül ki a turpisság, ha nem alakul meg idén májusban a gyermek- és ifjúságvédelmi akciócsoport Üjfehértón. FELÜGYELET NÉLKÜL A faluban arányaiban nem sok; az ötezerből legfeljebb 80—100 család számít veszé­lyeztetettnek. Mivel népes fa- mil'iá'król van szó, az érintett gyermekek száma magas: kö­zel félezer. Sajnos a társköz­ségben, Érpatakon rosszabb az arány. Itt a családok csak­nem tíz százalékára jellemző a felelőtlen életvitel, a gá­razd a magatartás, az itató­zás, a munkakerülés.-— Általában a sokgyerme­kesekkel van gondunk. Ki­sebb részük csak anyagi se­gítségre szorul. Nagyobb baj, ha mindkét szülő dolgozik és gyakorlatilag felügyelet nél­kül maradnak u gyermekek. Ha a szülők ráadásul italoz­nak is. a két kereset nem sokat javít a család körülmé­nyein. Nehezen boldogulnak azok a nagycsaládos anyák is, akik férje ingázik, ezért nincs módjuk megbeszélni a nevelés, a háztartás minden­napos ügyeit a családfővel — sorolja Varga László, a ta­nács végrehajtó bizottságá­nak titkára. — Nyugtalanító, hogy nem csökken, hanem kis mérték­ben emelkedik a veszélyezte­tettek száma. Különösen az utóbbi két évben. A növeke­dés oká? A választások óta több a nő és a pedagógus a tanácsban, ezért jóval na­gyobb figyelem fordul az if­júságra. A PÉNZ NEM MINDEN Segélyezéstől bírságolásig hosszan sorolhatnánk, hogy próbálják támogatni, illetve kötelességük teljesítésére kényszeríteni a problémás családokat Üjfehértón és^ társközségében. — Pénzzel nagyon keveset tudunk segíteni a gyermeke­ken — folytatja a vb-titikár. — Bár a szülőknek rendsze­rint el kell számolniuk a se­géllyel, nagyon nehéz a szá­monkérés. Az összeg — leg­alább részben — a kocsmába vándorol. Ha pedig megve­szik a ruhaneműt a csemeték­nek. hamar túl is adnak raj­ta. Azért vannak eredmények is a gyermek- és ifjúságvé­delmi munkáiban. Például: a tankötelezettségi törvény megszegése miatt csak ritkán kell eljárást indítani a szü­lők ellen. Ha egy napot is mulaszt a tanuló, lehetőleg már este felkeresi a családot az osztályfőnök. A csavargá­sért ugyan könnyen eljár a papa és a mama keze — de a komoly felelösségrevonást rendszerint elmulasztják. SZÉP SZÓVAL Különösen nyáron sűrűsöd­nek a gondok, mikor szaba­dabb az élet. Részben ez in­dokolta az akciócsoport lét­rehozását. A 25 lelkes aktí­va — köztük tanár, agronó- mus. művelődésiház-igazga- tó — a legkülönbözőbb na­pokon indulnak útnaik, s jár­ják végig este a nyilvános és szórakozóhelyeket. — A fiatalok családon kí­vüli magatartását igyekszünk ellenőrizni. Próbáljuk he­lyes irányba terelni erkölcsi fejlődésüket, s egyúttal segí­teni a szülőknek a gyermek- nevelésben — tudtam meg Dolányi Mátyásáétól, aki pe­dagógus és az akciócsoport tagja. Minden alkalommal né­gyen gyűlnek össze, s tartják az ellenőrzéseket. A csopor­tokban mindig van rendőr is. Vajon mit tudnak tenni ennyien a fiatalokért... 1 — Sajnos a mi községünk­ben is előfordul verekedés, bicskázás. Fogalmaim sincs, mit tudnék kezdeni egy cso­port randalírozó suhanccal. Ügy gondolom, hogy az ilyen esetek tisztázása túlnő a cso­port feladatain — magyaráz­za a tanárnő. — Elsősorban a 14 éven aluliakra figyelünk. Eszközünk a szép szó, a meg­győzés. Magam egyszer vol­tam akcióiban. Kirívó esettel nem találkoztunk, de az fel­tűnt, hogy érkezésünkre meg­szelídült a társaság a disz­kóban. Munkánk egész éven át tart. Én bízom benne, hogy eredménye lesz az erőfeszí­téseknek. Házi Zsuzsa Válasz a válaszra N em vég nélküli vitát akarok provokálni, csupán egy elvi kér­dés tisztázása adta kezembe a tollat. Először is: őszinte örömmel olvastam, hogy a Magyar Posta gyorsan, s nem indulat nélkül reagált arra a cikkre, mely a szat­mári, beregi tévé-vételi vi­szonyokról szólt. A válasz kifejti: nem igaz, hogy ők nem informálták erről az ott élőket, megírta az új­ság, bemondta a rádió. Nem kételkedem ebben. Ugyanakkor számomra az informálás azt jelenti, hogy a tájékoztatásra kiszemelt meg is tudja, amit vele kö­zölni akarnak. Formailag minden rendben, csak egy a bibi. Nem mindenki ol­vas újságot. Nem mindenki olvas el egy újságban min­dent. És nem mindenki hallgat rádiót. Vagyis az információ eljut valakikhez, de aligha valószínű, hogy mindenkihez. Namármost. Ha ez így van, akkor az in­formáció egyoldalú, az érin tettek nagy része csak sejt, saccol. másodkézből értesül, s nem is biztos, hogy jól. Azon a tájon, ahol más­kor sem kristálytiszta a té­vé, ahol nem mindig jó a rádió vételi lehetősége, ahová délben érkezik a reggeli újság, ott van még egy, mindmáig élő tájékoz­tatási forma. A dobolás. Ez nem véletlen, se a tanács, se más nem tartja elégnek az újságcikket, rádiót, a közérdekű dolgot doboltat- ják Ez hiányzott ez eset­ben. Igaz, nem korszerű. De van. Ezt meghallgatják, ettől teljes az élet. Lehet, az elektronika korában e: a posta számára idegen. Mégis, része az informálás­nak. Mert — ismétlem — az információ két részből áll: a közlésből és a befo­gadásból. Ha a közlés hiá­nyos, az ismeret se lehet teljes. És ez a tanulság már nemcsak a postát, nemcsak ezt az ügyet érinti. Ez már tájékoztatáspolitika. (bürget) Iz idén utoljára Üdülők a főiskolán Az idén utoljára szerveztek SZOT-üdülést a nyíregyházi Bessenyei György Tanárkép­ző Főiskola kollégiumában. Július 9-én 75 család, 300 fő költözött a kollégiumi szo­bákba, hogy 12 napig Nyír­egyházával és a környékkel ismerkedhessen, pihenhessen. Már a második napon autó­busszal indultak városnézés­re, majd két nap múlva Sá­rospatakra és Tokajba tettek egésznapos kirándulást. A programjaik között szerepel­tek még sportversenyek, ze­nés, táncos esték, szalonna­sütés, gyerekeknek rajzver­seny és természetesen az el­maradhatatlan strandolás a Sóstón. Lehetőség van tévé­nézésre, és könyvkölcsönzés­re is. Az üdülő vezetője idén is Nádasdi András nyugdíjas, aki feleségével már hatodik éve tölti Nyíregyházán a nya­rat. Sajnálattal számolt be arról, hogy az eltelt 15 év alatt nem sikerült javítani a strandolási lehetőségeken. Az üdülőknek így áz idén is sok­ba kerül a sóstói fürdőzés, hiszen fizetniük keli az autó­buszt és a strandbelépöt. Ha napközben visszajönnek ebé­delni Nyíregyházára, és dél­után újra strandolni szeret­nének, a délelőtti jeggyel már nem engedik be őket. A főiskola uszodáját sem használhatják a nyaralók. Az előző évekhez hasonlóan az idén is számolni kell július 28. és augusztus 8-a között a karbantartási munkák miatti melegvízh iányra. Nádasdi András mindezek ellenére úgy érzi, augusztus 25-én, az utolsó turnus végén hazautazok is kellemes 12 na­pot tudhatnak majd maguk mögött. Az itt felsoroltak még soha nem jelentettek ak­kora gondot, hogy a vendégek rossz szájízzel tértek volna haza. Reméljük, Így lesz ez az idén is. Ez annal is inkább fontos, mert most utoljára nyaralnak SZOT-beutalóval a tanárképző főiskolán. (kertész) Mi kapható, mi a hiánycikk? Ajánlat — szeptemberre Nemrég kezdődött el a vár­va várt vakáció, ám me­gyénk papírüzleteiben már a következő tanévre készülnek. Megérkeztek az általános és középiskolás tanulók füzet­csomagjai. Mi kapható, és lesz-e hiánycikk? Erről ér­deklődtünk Nyíregyháza egyik legnagyobb forgalmat lebo­nyolító papírboltjában. a Bethlen Gábor utcaiban. Petrikovics Istvánná bolt­vezető-helyettes elmondta: — Boltunkban július 27-től augusztus 8-ig tart a kedvez­ményes füzetvásár. Az általá­nos,, illetve középiskolások előreláthatóan 30 százalék kedvezménnyel vásárolhat­ják meg füzetcsomagjaikat. (Kivételt képeznek a spirál­füzetek.) Táskákból bő vá­lasztékot kínálunk, kb. 20 faj­tát, a diplomatától a mű­bőrig. Tornazsákokból is többfélét ajánlanak, de érkeztek háti­zsákok is. Sajnos hiánycik­kek is vannak, illetve lesz­nek: így például körzőből, füzetborítóból várhatóan nem lesz folyamatos ellátás. Gond továbbá az is, hogy a tolltar­tókból kevés a választék, s emellett elég drágák. Vízfes­tékből, temperából, zsírkrétá­ból elegendő a készlet, bár ezek csakúgy, mint a ceru­zák, csehszlovák, illetve NSZK exportból kerülnek hozzánk. (h. g.) ÖTLETEK LÁPOKBÓL VEGYSZERREL AZ ASZÁLY ELLEN A növények száraztűrésének növelésére új módszert dolgo­zott ki az MTA Szegedi Bioló­giai Központja Növényélettani Intézetének egyik, fotoszintézis­sel foglalkozó kutatócsoportja. Szabadalmaztatott eljárásuk egy olyan vegyszer alkalmazásán alapul, amely a kereskedelmi forgalomban kapható. Ha ezt a vegyszert az általuk meghatáro­zott töménységben permetezik ki a növényekre, azok jól tűrik a csapadékhiányt. Kukoricával végzett kisparcellás kísérleteik szerint a szer hatására a növény vízháztartását szabályozó, a le­veleken levő légzőnyílások mint­egy 20 napra összeszűkülnek, így a növények a száraz időszakban is jól tárolják a rendelkezésükre álló vizet. Kísérleti tapasztalatok szerint a néhány hetes aszály időszakában vegyszerrel kezelt kukoricák, fajtától függően, 10— 20 százalékkal nagyobb termést adtak. Olyän tapasztalatokat is szereztek, hogy a vegyszerrel ke­zelt területeken lényegesen ki­sebb lett a betakarított termés nedvességtartalma, így keveseb­bet kellett költeni a kukorica szárítására. HELYTÖRTÉNETI EGYSÉGCSOMAG Eredeti dokumentumok, fény­képek másolatából állított össze helytörténeti egységcsomagot a történelem oktatásához a Komá­rom megyei Munkásmozgalmi és Ipartörténeti Múzeum. Az egy­ségcsomag segítheti az általános és középiskolás tanárokat és ta­nulókat abban, hogy történelem órákon muzeális értékű doku­mentumok, fotók segítségével alaposabban megismerjék szű- kebb pátriájuk XX. századi tör­ténelmét, 1892-től 1945-ig. A 25 dokumentumot tartalmazó cso­magban van ipar- és bányatörté­neti, szociális, életmódbeli vál­tozásokat tükröző, munkásmoz­galom-történeti forrásanyag. Az összeállított anyag — tanórákon kívül is — fakultatív foglalko­zásokon, napköziben, szakkörök­ben is élményt nyújthat a gye­rekeknek. KÉTÉLŰ EKEVASAK A köves talajú hegyoldalakon és dombvidékeken gazdálkodó mezőgazdasági üzemekben tete­mesen drágítja a földművelést, hogy* gyakran csorbulnak, tör­nek az ekevasak. A sümegi ösz- szefogás Termelőszövetkezet gép­műhelyének műszaki munkacso­portja a költségek csökkentésé­re újítást nyújtott be, s ennek alapján hozzáláttak a tartósabb, kétélű ekevas előállításához. Az ekevasakat speciális acélból gyártják, és minimális formai változtatással fordíthatóvá ala­kították. Így ha tönkrement az ekevas egyik oldala, a lemezt néhány csavarral rövid idő alatt megfordíthatják és a másik fe­lét fogják munkára. A sümegi szövetkezetben — ahol harmadá­ra csökkent az ekevasak elhasz­nálódásából adódó költség — ta­valy már csaknem 8000 kétélű ekevasat gyártottak és értékesí­tettek. SZOMJAZÓ FÁK Érdekes plakátot, jó ötletet Ka­pott a Szombathelyi Szépítő Egyesület fővárosi, társegyesüle­tétől. Arra hívják fel a figyel­met, hogy szomjaznak a fák. Rendes körülmények között a fák elég csapadékhoz jutnak, de a városi környezetben a szüksé­gesnél kövesebb víz jut a talaj­ba. Gondoljunk csak az úttest és a járda közé szorított fákra; csak egy szűk sávocska a ter­mészetes föld, a fa környékének nagyobb része aszfalt, beton. Vannak teljesen körülbetonozott fák is. Szomjaznak a fák! A felhíváson az áll, hogy a fiata­labb fákat évente legalább hat­szor, az öt évnél idősebbeket 3—5 alkalommal kell megöntözni, alkalmanként 40—60 liter vízzel. A faöntözés helyi megszervezése jó példa lehet arra, hogy nem lehet, nem is kell mindig városi, állami segítséget várni a sző­kébb környezet szépítésében. Ugyanis vödör, gumicső van a legtöbb házban. Lengyel gyerekek Szabolcsban Lengyel gyerekek nya­ralnak Szabolcs-Szatmár me­gyében. Nyíregyházán az ipari szakközépiskola kol­légiuma. Fehérgyarmaton a Móricz Zsigmond, Kisvárdán a Bessenyei kollégium ad ott­hont a 12 napos turnusoknak. Az üdülés idejére gazdag programot állítottak össze a vakációzóknak: játékos szel­lemi, ügyességi és sportvetél­kedők, diszkó, tábortűz, strandolás szórakoztatja a gyerekeket, akik a megyével is megismerkedhetnek. Az el­ső csoport július 1-jén érke­zett, az utolsó augusztus 18- án utazik el megyénkből.

Next

/
Thumbnails
Contents