Kelet-Magyarország, 1987. július (44. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-22 / 171. szám

1987. július 22. Kelet-Magyarország 7 Postabontás Ki a vétkes? Naponta hallunk, olva­sunk megfeneklett sor­sokról, ital okozta családi tragédiákról. Kesergő, ki­sírt szemű asszonyok ke­resik fel szerkesztőségün­ket. Kérik, segítsünk „el­vitetni” korhely, garázda férjüket alkoholelvonó kú­rára, gyógyterápiára. B. J.-né vásárosnaményi la­kos is ezért írt levelet hozzánk. Asszonyi törté­nete szomorú: Férjhez ment, szült két gyermeket, dolgozott a kö­zeli tsz-ben. Anyósa por­táján éltek, de három hó­nappal ezelőtt részeges ura vasvillával kergette a sza­bad ég alá. Gyermekeivel együtt az édesanyjánál kapott szállást. 0 mente­né a menthetőt, de nem tudja az útját-módját, mi­ként lehet a férjet elvonó­kúrára kötelezni? Ügyében a helyi tanács hatósági osztályához for­dultunk. Baka István osz­tályvezető levele azonban meglepetéssel szolgált, mert a vizsgálat épp az ellenkezőjét bizonyította annak, amit B. J.-né ve­lünk közölt. A munkahe­lyi vélemény, a környezet- tanulmány, a tanácstag, és a szomszédság szerint a házasság megromlásáért az asszony a felelős. Tet­tei kihívóak. szavai ke­mények, sértők. A szom­szédok azt is elmondták, hogy nem a férj üti a fe­leségét, hanem „a feleség verte meg több esetben a férjét, és idős anyósát...” A. férj orvosi vizsgálatából az is kiderült, hogy nem alkoholista. Asszonya vi­szont gyakran néz a po­hár fenekére... B. J.-né bosszúból nyúlt a rágalom kétélű fegyve­réhez, mert a férj ajtót mutatott neki. Szerkesztő­ségünkben látott támaszt, hogy pellengérre állítsa férjét és anyósát, önma­gát kívánta felmenteni bű­nei alól, de ahogy mond­ják: vétkei visszaszálltak a fejére. Közben meghur­colt két embert, megmoz­gatott egy nagy appará­tust, amely ez alatt több el­esetten segíthetett volna... A történtekből úgy tű­nik, B. J.-né szorul gyógy­kezelésre, s tettével talán épp ezt próbálta kivédeni. Magyarországon 100 ezer­re (!) becsülik az alko­holista nők számát, és ez a szám egyre emelkedik. Az asszonyok többsége zugivó, titkolják, hogy ita­loznak. Félnek a közösség, a rokonok megvetésétől, attól, hogy az állam neve­li majd fel gyermekeiket. A gondokon, bajokon, csa­lódásokon nehéz felül­emelkedni, gyakran a férj csak asztal- és hálőtárs, nincs kibe kapaszkodni. A lila mámor, az ital eny­hülést és egy ideig me­nekvést ad. Aztán össze­omlik a világ ... Ám a közösség is hibás abban, hogy pálcát tör felettük, pedig segíteni kellene. B. J.-nén is, akinek ügye ezért került a nyilvános­ság elé. Tóth M. Ildikó TANKÖNYVVÁSÁRLÁS ÜJ GONDOKKAL Éveken keresztül a Baktalórántházi ÁFÉSZ köny­vesboltja segített az iskolai tankönyvek megrendelésé­ben, eladásában. A tanév befejezése előtt levelet kap­tam az ÁFÉSZ-től, hogy a jól bevált gyakorlattól el­térve ezután nem az iskola könyvbizományosa érté­kesíti a tankönyveket, hanem az ÁFÉSZ dolgozója. A dolog eddig rendjén is volna, örültem neki, mert teher­mentesíti az iskolát. Véletlenül tudtam meg, hogyan tervezik a tankönyvárusítást. A tizenhat községben egy- egy napot szánnak erre, tehát egy nap alatt kell le­bonyolítani az iskolában mindent. Ha valakinek még­sem sikerül megvenni a tankönyveket ezen a napon, akkor keresheti az eladókat, utazhat Baktalórántházá- ról Mátészalkáig. Ráadásul növeli a gondot, hogy a tan­könyvek sem érkeznek meg egyszerre. Az új ötlet azért sem szerencsés, mert fél hónapra a könyvesbolt is be­zár, a szülőknek pedig egy, (esetleg több napra) el kell kéredzkedni a munkából. A zavartalan tanévkezdéshez elengedhetetlen a tankönyvek beszerzése — de így prob­lémásnak tűnik. Bizonyára van olyan megoldás, ami nem sérti az ÁFÉSZ anyagi érdekeit, és a szülők, a községi iskolák is jól járnak. Király Attila iskolaigazgató Ör, Általános Iskola HOL A KERÉK UTCA? Harminc éve kapott nevet az utcánk, de a mai napig nem jelzi sem utcanévtábla, sem felirat. Nemcsak az ide­genek tévednek el, ha a Ke­rék utcát keresik, hanem a mentők, a rendőrség, a tűz­oltóság sem talál meg min­ket. Mivel idős, beteg embe­rek is laknak itt, az ő érde­kükben is kérjük az utcanév­táblát. H. Gy.-né Nyíregyháza Árva emelO Munkám gyakran szólít Nyíregyházára. Két hónap­pal ezelőtt figyeltem fel rá, hogy a vasútállomás kötelé­ben, a Petőfi utcán áll egy emelő. Gondoltam, a Szind- bád söröző épületét tataroz­zák, azért van ott. A ház egyik oldaláról később le­verték a vakolatot, de azóta semmi sem történt. Az eme­lő továbbra is ott áll a sza­bad ég alatt. Most végre rá­szántam magam, hogy meg­kérdezzem : nem hiányzik senkinek? Nagyon gazdag lehet az a vállalat, amely — a drága emelőt kihasználat­lanul a sorsára hagyja. Mócsán Lajos Miskolc, Avas lakótelep RAGADÓS ÜT A nyíregyházi, Kótaji úti lakosok egy ideje furcsa szer­tartás szenvedő tanúi. A for­galmas utat borító bitument naponta többször is homok­kal hintik fel egy vállalat munkásai. A homokot azon­ban felkapja a szél, hordja be a lakások ablakán, ajta­ján. A házakban fulladozunk a hőségtől, de ha kinyitjuk az ablakokat, levegő helyett por jön he. A munkások azt mondják, ők nem tehetnek semmiről, a bitument meg­olvasztja a nap, ragacsos lesz az út, emiatt kell homokoz­niuk. Ezt megértjük, már csak arra kérünk elfogadha­tó magyarázatot, hogy miért nem olvad meg másutt az aszfalt? Munkácsi Jánosné Nyíregyháza KORLÁTOK Tizenöt éve lakom a Vas­vári Pál utcában. Tavalyig nem volt járdánk, ütünk. Ha esett az eső, elmerültünk a sárban, száraz időben nyel­tük a pont. Végre nagy fel­háborodás után megkezdték az utak, járdák építését. In­dokolatlannak éreztük, hogy a Vasvári Pál út 56—58-as számú ház előtt két oldalon is aszfaltú tat építettek, mert úgy véltük, hogy erre azért nem volt szükség. Egy hó­nappal ezelőtt meglepődve láttuk, hogy a Vasvári Pál út . 60—62—64-es számú ház előtt 1_ vaskorláttal lezárták az utat. Másnap újabb védőkorláttal elrekesztették az 56—58-as számú ház előtti aszfaltutat is. így ha valaki a Vasvári Pál utcáról be akar állni járművel a lakása elé, meg kell kerülnie az egész ház­tömböt, mert csak az Északi körút, vagy az Öz utca fe­lől tud nagy kerülővel be­hajtani. Ezen a területen még eddig nem történt haleset, de mióta lezárták a kijáratokat, a megnövekedett forgalom miatt az ellenkező oldalon már többször volt közlekedé­si baleset. Jó lenne, ha az il­letékesek véglegesen rendez­nék ennek a területnek a sorsát, mert ez az ésszerűt­len megoldás nem szolgálja a lakosság érdekeit., Újváry Józsefné Nyíregyháza, Vasvári Pál u. 64. ÜJRA A MEGGYRŐL Kérem, hogy panaszomat — mások okulására — kö­zöljék a lapban. Július 13- án, hétfőn felkerestem a má­tészalkai ÁFÉSZ felvásárló­ját, hogy saját termésű meggyem eladjam. Az átvevő közölte, hogy a szárában meggy 24 forint, a szárával szedett pedig 25 forint. Két nap múlva már a száratlan meggy átvételi árát 22 fo­rintra, a szárasét 20 forintra módosították. A felvásárló azt mondta, hagy nem fontos ott leadni a termést, ha az ár nem felel meg. Meggy bő­ven van. Tudom, hogy a fel- vásárlási árak változnak, de kérem, ezt ne-utólag közöl­jék a termelővel. Könnyű már a helyszínen tájékoztat­ni a termelőt a felvásárlási ár változásáról. Az árakat úgy kell kiírni, és közölni, hogy változó, ma ennyi, hol­nap körülbelül annyi. A két- napi, fáradtságos munkával leszedett meggy minden ki­lóján 5 forintot veszítettem, így ez a kis „félreértés” ne­kem több, mint ezer forintba került, pedig a termelés költ­ségei bizony ma már nem állnak arányban a „haszon­nal”. Sárközi István Mátészalka, Puskin u. 12. Szerkesztői üzenetek Tóth Istvánná, Nyíregy­háza: 1987. július 1-től a 10 ezer forintot meghaladó értékű áruik után — az ösz- szevonási lehetőségek kivé­telével — vámot kell fizet­ni. A múlt heti üzenetekben közölt 6 ezer forintos ér­tékhatár (az olvasónk által kérdezett) július 1. előtti időszakra vonatkozik. Cseh Árpád. Nagykálló: Kérjük, szíveskedjen szer­kesztőségünket értesíteni, hogy postázták-e az alma árát. Sándorfi Klára, Nyíregy­háza: A Debreceni Posta- igazgatóság állásfoglalása szerint a hivatal a postai munkavállalók alkalmazá­sában önállóan dönt. U. Gy.-né, Űjfehértó: A nyíregyházi Elitasz szerviz vezetőjétől telefonon kap­tunk tájékoztatást. Ajmeny- nyiben olvasónk új garan­ciajegyet kér a boltban, a szerviz — a szavatossági szabályok szerint — javítja meg ,a fagyasztószekrényt. özvegy Tóth Béláné, Ara­nyosapáti: A vásárosnamé­nyi rendőrkapitányság már 1986. december 28-án kö­zölte olvasónkkal a vizsgá­lat eredményét. Szálóki Mihályné, Nyírte­lek: A vízmérő óra decem­ber 31-ig hiteles. A hitele­sítési idő leteltéig az órát csak akkor cserélheti ki a Szaviosav, ha az megsérült, illetve megállt a számláló­berendezése. A vízmérő pró­bahitelesítését az Országos Mérésügyi Hivatal szakem­berei végzik. Papp Sándorné, Nagy- ecsed: A KISZÖV elnöké­nek tájékoztatása szerint az üdülési időpont megválasz­tása még nem jelenti azt, hogy az igényt automatiku­san kielégíthetik. A szövet­kezetektől beérkezett több száz üdülési igényt a me­gyei szövetkezeti bizottság bírálja el. Áz illetékes válaszol HÁROMKEREKŰ A KISLÁNYNAK Lapunkban olvasta Csák Tibor nyírvasvári lakos, hogy Buri Gyöngyike tiszalöki mozgássérült kislány három­kerekű kerékpárt kapott. A kerékpár szocialista brigádok összefogásával, társadalmi munkában készült. Olvasónk az után érdeklődött, hogy juthat ő is ilyen kerékpár­hoz; A mozgáskorlátozottak me­gyei egyesületéhez fordul­tunk ügyében. Balogh Zoltán­ná elnök a következőket vá­laszolta: a háromkerekű tu­lajdoniképpen egy damping kerékpár, amihez terveztek még egy kereket. Az egyesü­let több, segítőkész szocialis­ta brigáddal tartja a kapcso­latot. Amennyiben olvasónk ad egy ilyen kerékpárt, és egy pótkereket, a brigádok társa­dalmi munkában összeszere­lik. Mivel az egyesületnek ,a megyében több mint ezer tagja van, szerkesztőségünk tájékoztatja az olvasókat, hogy az egyesület régi épüle­tét lebontották. Üj címük: Mozgáskorlátozottak Sza­bolcs -Szatmár Megyei Egye­sülete, 4400 Nyíregyháza, Körte u. 19—21. szám. AZ ÁTSZÁLLÓKRA IS GONDOLNAK Kilenc, kereskedelemben dolgozó asszony panaszolta, hogy a borbányai autóbusz- járat menetrendje nem iga­zodik a munkakezdéshez. Emiatt sokat kell várakoz­niuk. Szombatonként a nagy­kállói busz csak a végállo­máson vesz fel utasokat, nem áll meg másutt. Erőss Károly, a Szabolcs Volán Vállalat igazgatója megvizsgálta olvasóink pana­szát. Mint szerkesztőségünk­höz eljuttatott levelében írja, a Volánnak gondolnia kell azokra az utasokra is, akik nem a város központjában dolgoznak, hanem az iparte­lepeken. Áz átszállóik miatt a kérést csak részben telje­síthetik. Július 6-tól már szállítja az utasokat az a já­rat, amely 5,02 órakor indul, és 5,25 órakor érkezik az autóbuszállomásra. A 21-es és 16-os járatot 5 óra és 5,30 óra között nem 'tudják biz­tosítani. Július 4-től megszüntették a szombati napokon 4,48 óra­kor induló 2-es helyi járatot, helyette a nagykállói autó­busz közlekedik. Ez 4,44 óra­kor érkezik a Csárda utcára. Miután a nagykállói 16,30- as járat megáll a Mező u. 38. számú ház előtt, a V.ay Ádáítt körúton, a Luther-ház épüle­ténél, a megyei kórháznál és a Csárda utcában is, a város minden pontjáról könnyen el­érhetők a járat megállói. Vagyis a szombatonként köz­lekedő nagykállói autóbusz a menetrend szerint minden megállóhelyen felvesz utaso­kat. A tanácsi támogatásról •a Özvegyi jog P. Zoltánná nyíregyházi lakos építkezéssel kívánja la­kásproblémáját megoldani. A telket már korábban tartós használatba kapták. Az építéshez tanácsi támogatást igé­nyeltek, ám kérelmüket elutasította a hatóság. Olvasónk a tényleges lehetőségekről kért felvilágosítást, mivel az újságban azt olvasták, hogy kamatmentes kölcsönt kaphat az, aki építkezik és alacsony a jövedelme. Mivel olvasónk helyzete is ilyen, nem érti, miért nem kapott vissza nem térítendő támogatást, mint néhány ismerőse? Az úgynevezett „helyi támogatási rendszer” mértékét, illetve a támogatásban részesíthetők körét 1987. áprilisban szabályozta újra a tanács végrehajtó bizottsága. Miután az erre a célra felhasználható összeg kevés, emiatt maxi­mum 150 ezer forint kamatmentes kölcsön adható. Vissza nem térítendő támogatást csak kivételes méltányosságból a lakással nem rendelkező, három és több gyermekes csa­lád kaphat. Ennek a legnagyobb összege 50 ezer forint. Tanácsi támogatásban részesíthetők a fiatal házasok, gyermeküket egyedül nevelők, illetve a kettő és több gyer­mekesek, ha legalább 1986. december 31-ig elismert lakás­igénnyel rendelkeznek, nincs lakásuk, és az egy főre eső jövedelem nem haladja meg ä 3 ezer (OTP-lakásigény esetén a 3500) forintot. Az új szabályozás szerint nem adható tanácsi támo­gatás akkor, ha az OTP szabadkeretéből, illetve szabad- forgalomban vásárolnak lakást, vagy ha az építtető támo­gatás nélkül is felépítheti tervezett lakását. Ez különösen azokra az esetekre vonatkozik, amikor a város legdrá­gább, legkeresettebb területén építkeznek, és a készülő la­kás méretei, kivitelezése meghaladják a jogos lakásigény nagyságát. Abban az esetben sem adható tanácsi támogatás, ha az OTP-hitelnyitás már megtörtént, illetve ha a támoga­tást igénylő nem rendelkezik a vásárolni, vagy építeni kí­vánt lakás árának a 10 százalékával. Miután olvasónk le­veléből úgy tűnik, hogy 1986-ban nem rendelkeztek lakás­igényléssel, sőt az OTP-hitelt is megnyitották; így helye­sen tájékoztatták a lakásügyi csoportnál arról, hogy nem kaphat tanácsi támogatást. özvegy L. Péterné mátészalkai olvasónk és férje is özvegy volt, amikor összeházasodtak. A férje kizárólagos tulajdonában lévő lakásban laktak, mert olvasónk a saját házát eladta, és az érte kapott pénzből korszerűsítették a közös lakásukat. Olvasónk férje azonban meghalt, s mi­után írásbeli végrendelet nem volt — a törvényes öröklés rendje szerint —, az ingatlant a férj első házasságából' született gyermekei örökölték. Levélírónknak most gondo­zóra van szüksége, de volt férje gyermekeire nem számít­hat, ezért az után érdeklődik, hogy milyen jogok illetik meg az ingatlannal kapcsolatban. Olvasónk a volt férje tulajdonában lévő ingatlan öz­vegyi jogát örökölte, ami azt jelenti, hogy haláláig, vagy esetleges férjhezmeneteléig háborítatlanul használhatja a lakást. Gondozót is befogadhat magához, de eltartót már nem, ugyanis az özvegyi jog csak a haláláig tart, utána a tulajdonosok szabadon rendelkeznek örökölt ingatla­nukkal. Tóth Béláné tiszavasvári levélírónk édesapjától örö­költ házában, édesapja özvegye (második felesége) lakik, de a házzal nem törődik. Olvasónk azt szeretné tudni, hogy kötelezhetik-e az özvegyet a lakás, a mellékhelyi­ségek gondozására, már csak amiatt is, mert az OTP-tar- tozást is olvasónk fizeti a ház után. Az özvegyi jog jogosultját a törvény védi az örökö­sökkel szemben. Az özvegyet birtokában, hasznainak él­vezésében senki sem zavarhatja. - Az özvegynek azonban kötelességei is vannak, mégpedig az. hogy az ingatlan' álla­gát nem rongálhatja, arra a jó gazda gondosságával kell vigyáznia. Az épületek felújításából köteles részt vállalni, a belső helyiségek rendbetétele pedig egyértelműen az öz­vegy feladata. Azt tanácsoljuk, hogy olvasónk kérje a bí­róságtól az özvegyi jog korlátozását, mert az özvegyi jog élvezőjének nincs joga az ingatlan tönkretételéhez. Dr. Kovács Mihály

Next

/
Thumbnails
Contents