Kelet-Magyarország, 1987. július (44. évfolyam, 153-179. szám)
1987-07-15 / 165. szám
1987. július 15. Kelet-Magyarország T Postabontás Porvihar VONALBA VÄRVA Külföldre akartunk telefonálni július 5-én, vasárnap. A város mindkét nemzetközi fülkéje rossz volt, nem kis 'bosszúságot okozva ezzel mindnyájunknak. Végül öten—hatan gyűltünk össze a postán, kézi kapcsolásra várakozva. Tudjuk, hogy a rongálásról a posta nem telhet, de az nem világos számunkra, hogy egy megyeszékhelyen miért csak két ilyen automata készülék található, s például miért nem szerelnek fel egyet a szálloda halijában, ahol szem előtt lenne. Simon László Nyíregyháza, Tulipán u. 19. KARFA NÉLKÜL Mozgássérült, idős asszony vagyok. Bérházunkban szerencsére jó a lift, mégis szobafogságra ítéltek, mert a földszinti lépcsőre nem szereltek karfát, amlibe kapaszkodva az utcára jutnék. Rajtam kívül még sok idős, beteg, vagy rokkant ember panasza ez. Itt a nyár, a jó levegő, sétálnánk, napfürdőz- nénk, de a földszintről így csak segítséggel érünk iaz utcára. Tudomásom szerint van olyan rendelkezés, ami kötelezi a bérházak kezelőit arra, 'hogy az 5 foknál imiagasabb lépcsőket — legalább az egyik oldalon — karfával lássák el, még akkor is, ha a lépcsőt falak határolják. Szomorú jelenség, hogy Nyíregyháza sok bérházában, magas- épületében nincs földszinti lépcsőkapaszkodó. A hérhá- zak karbantartóira, tulajdonosaira nem vonatkozik a rendelet ? Tálas Károlyné . Nyíregyháza, Ungvár sétány 9. DÖCÖGŐSEN Alaposan „megtréfálták” a Szovjetunió Kánpátontúli területére utazókat az ój vasúti menetrenddel. Eddig ugyanis nagyon jó közlekedés volt, a Budapestről reggel hat órakor induló gyorsvonat első kocsijai mém Záhonyig, hanem Csapig közlekedtek. Az utas már késő délelőtt átjutott a határon. Most viszont reggel 4 óra 5 perckor kell elindulni egy személyvonattál, hogy hasonló időben odaérjünk. A közvetlen kocsi déli egy órakor érkezik Csapra. Ezért természetes, hogy sokan inkább a később induló gyorsvonattal utaznak, s Záhonyban szállnak át, megkímélve magukat a személyvonati bumlizástól. Visszafelé már a megszokott délutáni gyorsvonattal lehet utazni, így Csapról elég 2 óra előtt 5 perccel indulni ahhoz, hogy a szokásos vámvizsgálat ellenére este fél nyolckor már Budapesten legyünk. Jó lenne, ha odaútban is megtartaná a MÁV a már megkedvelt közlekedést. Csapó Kálmán Budapest, Lenin körút KÖSZÖNJÜK . Köszönetét mondunk a Kelet-Magyarország szerkesztőségének a gyors intézkedésért, valamint Franczel András Család utcai lakosnak, aki a szövetkezet által megmunkálásra adott, de elveszír tett cipőfelsőrészeket megtalálta, nekünk átadta. Nyíregyházi Cipőipari Szövetkezet vezetősége IDŐMÉRŐ Gyakran járunk ki a Sóstóra, a strand szép és kellemes. Van azonban egy hiányossága: nincsen a strandon köztéri óra. A strandolok nagyon örülnének ennek, hiszen saját órájukat az öltözőben hagyhatnák. Bizonyára megoldható az óra elhelyezése, és az illetékesek is egyetértenek ezzel a javaslattal. Beke Józsefné Nyíregyháza, Szarvas u. 55. SZUVAS HELYZET Unokámat már harmadszor kísértem el a nyíregyházi Bocskai úti iskolafogászatra. Szuvas fogait azonban nem tömték be. Az asszisztensnőtől hallottam, hogy fogat húznak, de tömés, megelőzés most nincs. Megértem, hogy a nyári szabadságolások miatt kevés az orvos, de a romló fogak nincsenek tekintettel a nyárra. Az Iskolai szünidő — úgy vélem mind a gyereknek, mind a szülőnek a legalkalmasabb évszak arra, hogy a gyerekek fogait rendbéhozzák. Így a tanuló sem hiányzik az iskolai órákról, és a szülő is nyugodtabb. Ubrizsi Lászlóné Nyíregyháza, Sóstói u. 6. MIÉRT NINCS CITROMSAV? Jó ideje hiába járom a város gyógyszertárait, sehol sem adnak oitromsavat, pedig sok háziasszony ezt használja a befőzéshez. Vajon, mi az oka annak, hogy ez a filléres áru is hiánycikk lett? Kálmán Istvánné Nyíregyháza (A citromsavat 'ezentúl csak gyógyászati célra adják a patikában — kaptuk a tájékoztatást dr. Vangel Sándortól, a gyógyszertári központ gyógyszergazdálkodási osztályának vezetőiétől. — A tőkés importból származó alapanyagok f elhasználását ugyanis miniszteri utasítás korlátozza. A citromsav helyett citrompótlót ajánlanak a háziasszonyoknak.) DÜHÖNGTÜNK A tv péntek délutáni Ablak műsorával kapcsolatban van észrevételem. A kilencven perces adásidő 30 percéiből egy budapesti lakókörzet játszóterével foglalkozott a riport. A „dühöngőnek” becézett tér sorsa bizonyára érdekelte az énintett kerület lakóit, de a többi nézőt aligha. A tv — talán imás téma híján — így kívánta kitölteni az adást, vagy pedig igaz az a régebben elhangzott kritika, hogy a tv zömében a fővárosiaknak szerkeszti műsorát, mellőzve a több millió vidéki nézőt? Sz. P. Nyíregyháza, Toldi út Szerkesztői üzenetek Tóth Istvánné, Nyíregyháza: A 6 ezer forintot meghaladó értékű áruk után (az összevonási lehetőségek kivételével) már vámot kell fizetni. A vám összege általában a vámáru belföldi forgalmi értékének a 30 százaléka. Amennyiben a külföldön, ajándékba kapott áru vámkezeléséhez devizahatásági engedély szükséges, úgy a vámot az „Ajándék Vámtarifa” rendelkezései szerint kell megfizetni. Gárdos Viktor, Szatmár- cseke: A romániai kereső hirdetést laptársunk, a „Postaláda” rovatban teszi közzé. Péter András, Vásárosna- mény: Az új családjogi törvény nem változtatta meg a gyermek elhelyezésének szabályait. A gyermeket ezután is annál a szülőnél helyezi el a bíróság, akinél kedvezőbb testi, értelmi és erkölcsi fejlődése biztosítva (Van. Szabó László, Demecser: Kérjük, bátyja ügyében küldjék el a kért információkat az Állami Biztosítóhoz, ugyanis addig nem tudnak választ adni a kérdésekre. Koncz Istvánné, Ilk: Olvasónk a községi tanács döntése ellen a_ vásárosna- iményi városi tanács hatósági osztályán fellebbezhet. S. B., Tiszavasvári: Az ingatlanok a megyei földhivatal tájékoztatása szerint változatlanul állami tulajdonban vannak. Amany- nyiiben a tanács megküldi a földhivatalnak a tartós földhasználati szerződéseiket, a földhasználati jog bejegyzésének nem lesz akadálya. Áz illetékes válaszol KÖZLEKEDIK Százharminckét Rakamaz környéki lakos kérte szerkesztőségünk segítségét. Olvasóink ugyanis arról értesültek, hogy a MÁV szeptember 28-tól csak hétfőn és szombaton közlekedteti majd azt a vonatot, amellyel eddig Nyíregyházáig utaztak. Mivel autóbuszjárat sincs ezen a vonalon ez a gyorsvonat az egyetlen közlekedési eszköz, amellyel időben, a reggeli fél nyolcas munkakezdésre a munkahelyekre értek — panaszolták levelükben. Kérésüket a MÁV Debreceni Igazgatóságán vizsgálták meg. Ács János, az üzemviteli osztály vezetőhelyettese arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy olvasóink kérelmét teljesítik. A MÁV szeptember 28. után munkanapokon továbbra is közlekedteti • a megszokott gyorsvonatot. A Miskolc— Szeged és Szeged—Miskolc útvonalat járó 752, illetve 751-es számú gyorsvonatok azonban szeptember 28-tól valóban nem közlekednek többé. Az utazási szokások ugyanis megváltoztak, az utasszámlálás eredménye szerint nagyon kevesen veszik igénybe ezeket a vonatokat. Miskolc és Debrecen állomáKi fizessen a kárért? B haszonbérletről Idős Csorna István nyíribronyi lakos káposztapalánta- neveléssel foglalkozik. Eladási szándékát meghirdette az újságban, fi hirdetésre jelentkezett egy vevő, aki közölte, hogy 6 ezer forint értékben kíván olvasónktól palántát vásárolni. Ezer forint előleget ki is fizetett azzal, hogy egy héten belül elszállítja az árut, és kiegyenlíti a vételárat, de ígéretét nem teljesítette. Levélírónk írásbeli felszólítása ellenére sem jelentkezett. A palánta tönkrement. Ki a felelős a kárért? — fordult szerkesztőségünkhöz olvasónk. A vételár különbözetét a vevő köteles megtéríteni, levélírónk tehát kérheti a kár megfizetését. A vevő ugyanis — ha a szerződést nem teljesíti —, késése miatt az áru megrongálódik, vagy megsemmisül, ugyanúgy viseli a következményeket, mintha a teljesítést elfogadta volna. S. Gy. újdombrádi levélírónk közösen művelte feleségével együtt a helyi termelőszövetkezet által biztosított háztáji földet. Időközben azonban házassásguk megromlott, most külön élnek. A feleség (olvasónk tudta nélkül), a termelőszövetkezettől felvette a háztájiból származó teljes bevételt. Levélírónk ezt sérelmesnek tartja, és azt kérdezi, hogy jogosan járt-e el a termelőszövetkezet? A házassági vagyonközösség fennállása alatt, és a házassági életközösség megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig terjedő időszakban kötött szerződés esetében feltételezni kell a házastárs hozzájárulását. Így a termelő- szövetkezettől nem követelhető, hogy ismételten fizesse meg az olvasónkat megillető részarányt. Levélírónk csak bírósági úton érvényesítheti követelését a feleségével szemben. Simái Jánosné ököritófülpösi olvasónk állattartással foglalkozik. Az után érdeklődik, hogy a háztájiban tartott állatok száma hogyan befolyásolja a termelőszövetkezeti tagsági viszonyt, vagyis mennyiben vehető ez figyelembe közös munkateljesítésként? A közös munkában való részvétel a termelőszövetkezet minden tagjának joga és kötelessége. Külön megállapodás alapján közös munkateljesítésként minősíthető a tag háztáji gazdaságában szarvasmarha, sertés, juh, hízott liba tartására, illetve tej előállítására fordított tevékenysége. A megállapodásban az elérhető munkanapok számát a technológia és a tényleges élőmunkaigény figyelembe vételével kell megállapítani. Ez mindkét felet ugyanúgy kötelezi. Malakuczi Vera nyírpazonyi lakos 400 négyszögöl szántóterülettel rendelkezik, de idős kora miatt már nem tudja megművelni. A felét haszonbérletbe kívánja adni, így annak feltételeiről kérdezte szerkesztőségünket. A mezőgazdasági földterület haszonbérbe adásához elsődlegesen írásbeli szerződés szükséges. A haszonbérlő köteles a földet rendeltetésénék megfelelően megművelni, hogy a föld termőképessége megmaradjon. A bérleti díjban a felek kölcsönösen állapodnak meg, ezt a bérlő köteles időszakonként utólag megfizetni. A szerződést határozatlan, illetve határozott időre köthetik a felek akaratától függően, s ehhez igazodnak a felmondás szabályai is. A szerződés érvényessége alatt a közterhek viselése a haszonbérlőt terheli. Lesku Lászlóné kálmánházi olvasónk tulajdonában 2 hold föld volt, amit édesapja bevitt a termelőszövetkezetbe, de olvasónk legalább a föld felét szeretné visszakapni. Ezért a föld járadékról is lemondana. Van-e erre lehetőség? — kérdezi, hisz férje tsz-tag jelenleg is. Olvasónk földje beviteli kötelezettség alá esett, így a tsz használatába került. A föld nem kerülhet vissza természetben a tsz-től, azonban'ha olvasónk férjének tagsági viszonya megszűnne,- földjéért cserébe megváltási árat kapna. Dr. Kondora Zsuzsanna sok között — a napi munkakezdéshez igazodva — továbbra is a megszokott időben, azonos feltétellel utazhatnak a dolgozók. PARKOLÁSI gondok Válnék Sándor nyíregyházi olvasónk városi közlekedéssel kapcsolatos észrevételeit juttatta el szerkesztőségünkhöz: a nyíregyházi Szarvas utca forgalmát a kelleténél nagyobb mértékben megterheli a buszközlekedés. Az Egyház és a Síp utcán parkoló autók akadályozzák a forgalmat — írta. Olvasónk szerint a város külterületén lévő jelzőtáblák helyét is ideje megváltoztatni, hiszen néhány települést azóta már a városhoz csatoltak, de a táblák mást mutatnak. Ez pedig zavarba ejti a közlekedőket. Kovács István, a városi tanács műszaki osztályának vezetője válaszolt az észrevételekre. A Szarvas utcára csupán a 3-as számú autó- buszjáratot irányították. Mivel ez a busz viszonylag ritkán közlekedik, nem terheli számottevő mértékben a; utca forgalmát. A forgalmas belvárosi Sít és Egyház utcákon már korlátozták a megállást, illetve a várakozást. További intézkedést azonban nem terveznek, most ezzel csak fokoznák a város parkolási gondjait. A műszaki osztály a lakott területek kezdetét és végét tudató jelzőtáblák elhelyezését nem változtathatja meg, ugyanis a jelzőtáblák helyét miniszteri rendelet szabja meg. AZ ÜVEG HIÁNYZOTT A Kelet-Magyarország július 8-i számában a „Vitrinek” című glósszában mások: mellett említés történt a megyei művelődési központ Nyíregyházán felállított új hirdetőszekrényeiről is. A bírálatra a művelődési központ illetékese válaszolt. Többek között a következőket írta: „A kezelésünkbe tartozó vitrinek valóban több napig üresen álltak, annyira üresen, hogy még üveg sem volt bennük. Egyetértünk az újságíróval, miszerint „ember tervez — gazdasági helyzet végez.” Az építkezők körében jól ismert, hogy hosszú ideje akadozik a síküveg- ellátás, most a művelődés dolgozói is megtudták: hónapnyi várakozás után sikerült üveget vásárolni. Így most már örömmel közölhetjük, hogy a hirdetőszekrények, vagyis a vitrinek azt a célt szolgálják, amiért készültek.” olvasóink leveleiből Régi gond a ballagás. Am a nyírteleki 1. sz. Ä1- talános Iskolában többé nem az. A porvihart, egy szülő, Farkas Mihály szerkesztőségünkhöz címzett levele támasztotta. A nyolcadikosok iskolabúcsúztatójára 20 ezer forintot kell előteremteni. Ez a hetedikes tanulók szüleit terheli ..........De mi köze van a gyermekemnek a 8. osztályosok ballagásához? ..— panaszolta három gyermeket nevelő, kiskeresetű olvasónk. Az év végi iskolakirándulásra 600 forintot kértek. 140 forintot nem használtak fel, mégsem adták vissza a szülőknek, hanem önkényesen az osztály kasszájába tették... írta. Levelének elbírálására felkértük a városi tanács művelődési osztályát. Da- lanics György osztályvezető soraiból az igazság Janus-arca bontakozott ki: a tantestület valóban hibázott, mert a kirándulásból megmaradt pénz sorsának eldöntését nem a szülőkre, hanem a tanulókra bízta. A ballagás azonban hagyomány az iskolában. A 7. osztályosok szülei a tanév eleji szülői értekezleten döntötték el, hogy a búcsúztatóra pénzt gyűjtenek. 17 ezer forintot adtak össze. Az 54 nyolcadikos szép istenbozzádja 13 500 forintba került, és ezt túlzásnak tartja a tanács is. Helyesebb, ha a jövőben a ballagok önmaguknak rendeznek bankettet, a hetedikesek pedig virágot, vagy kisebb ajándékot adnak búcsúzóul. Az igazsághoz tartozik az is, hogy Majoros Józsefné, az iskola igazgatónője már két évvel ezelőtt megtiltotta a búcsúztatót. A szülői munkaközösség mégis a diszkós ünnepség mellett döntött. A gordiuszi csomót Farkas Mihály vágta szét, bár az igazgatónő szerint az apuka nem tart kapcsolatot az iskolával. Fia jövőre lesz hetedikes, ezért a ballagás költségeiből nem vállalt részt. Farkas Mihály szóban sem mondott többet, mint amit a levélben megírt. „Az élet drága, a pénz kevés, ne kényszerítsék a szülőket felesleges kiadásokra!” Általános tapasztalat, hogy a ballagás a diákok könnyes-nevetős iskolabúcsúztatójából a szülők vállalkozása lett: gyakran magamutogatás és vetélkedés, ami által megmé- . rétik egy-egy család anyagi tehetsége. Volt már szegényebb szülő, aki OTP- kölcsönt kért, hogy a gyermeke szégyenkezés nélkül' vegyen részt életének ezen fordulópontján. 'Ügy gondoljuk, helyesebb lenne visszaadni ezt az ünnepséget azoknak, akiké valójában. Szervezzék, csinálják szülök nélkül, egy szál gitárral, tábortűz mellett — valahogy, de szebbre, és bensőségesebbre. Tóth M. Ildikó
