Kelet-Magyarország, 1987. július (44. évfolyam, 153-179. szám)

1987-07-13 / 163. szám

Vasutas­ünnep Százéves a mátészalkai vasút — Gazdag program megyeszerte Szombaton Budapesten, a MÁV kongresszusi ter­mében rendezték meg a 37. vasutasnap központi ün­nepségét, amelyen részt vett és felszólalt Németh Miklós, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titká­ra. Urbán Lajos közleke­dési miniszter kitüntetése­ket adott át. (A szabolcsi kitüntetettek lapunk 5. ol­dalán.) A -Nyugati pálya­udvar melletti téren fel­avatták az új vasúti tisz­teket. Megyénkben az ünnep-, ségek sorát csütörtökön a nyíregyházi csomópont megemlékezéseivel kezd­ték, ahol Szemerszki Miklós, a városi pártbi­zottság első titkára kö­szöntötte a résztvevőket és a vasutasokat. Záhonyban pénteken Borbély Károly tanácselnök méltatta a sí­nek mellett dolgozókat. Itt szovjet és csehszlovák vasutasok is részt vettek az ünnepségen, délután nemzetközi kulturális és sportprogramot szervez­tek. A szatmári vasutasok több mint 1300 főnyi „nagycsaládja'' szombaton tartotta 37. vasutasnapi ünnepségét Mátészalkán. Munkájúkat Kövendi La­jos, a városi tanács elnöke méltatta, aki ünnepi be­szédében a közelgő, illet­ve a folyamatban lévő vá­rosi és vasúti beruházás­ról is szólt. A vasutasok bármikor hajlandók a közösségért is áldozni. Ennek elismeré­seként kapták meg a Ha­zafias Népfront Közösségi Társadalmi Munkáért pla­kettjét. Tar András, a Ha­zafias Népfront megyei bizottsága plakettjét kap­ta, Balázs György és Sza­bó Menyhért kiváló társa­dalmi munkás. Gajdos Já­nos, Murvai Miklós és Zsoldos Barnabás az Ér­demes társadalmi munkás kitüntető jelvényt vette át. Az ünnepség után nyi­tották meg azt a kiállítást a Szatmári Múzeumban, mely a „Százéves a vasút Mátészalkán” címet kapta. Az emlékkiállítás régi írá­sokat. dokumentumokat, használati tárgyakat mu­tat be a látogatóknak, augusztus 20-ig tekinthető meg. A délután a sport jegyé­ben zajlott. A kispályás vasutasnapi kupát a von­tatási műhely csapata nyerte. Valamennyi szolgálati helyen az ünnepségeken adták át a törzsgárda- kitüntetést, jutalmakat. „A népi kultúra ápolása éltet” „Telt ház " volt szombaton a délutáni-esti órákban a nyíregyházi Szabadság téren, a Váci Mihály művelődési ház előtt, ahol régi népi kis­mesterségek mai folytatói verték fel sátraikat a két na­pon át tartó országos népmű­vészeti vásárra: például kis­bútorkészítő, fazekas, bőrmű­ves stb. kínálta portékáját. A színes, kavargó vásári for­gatagban a • bámészkodók megcsodálták a gyönyörű vert csipkéket, a szőttes tex­tíliákat, kelendő volt vásár­ijának a mézeskalács, és „ze­nei aláfestésről” is gondos­kodtak azok a gyerekek, akik nádsípot, körtemuzsikát, do­rombot kaptak ajándékba. A fő látványosság a mozi­épület és a szakszervezeti székház között felépített ne­mezsátor, a jurta volt, olyan eredeti állapotban berendez­ve, ahogyan valamikor a Ká- ma mellékén benne - lakhat­tak őseink. Fél hatot ütött az óra, amikor befejezte műsorát a közönséget üdvözlő tárogató- duett, és megkezdődött a VIII. Országos Népművésze­ti Kiállítás megnyitó ün­nepsége. A vendégeket, köz­tük a Művelődési Miniszté­rium, az Országos Közműve­lődési Központ, a megyei és városi párt-, állami és tö­megszervezetek képviselőit és a mintegy ezerfőnyi kö­zönséget Vida János, a Váci Mihály művelődési ház igaz­gatója köszöntötte, majd Pusztai Ferenc művelődési miniszterhelyettes mondott megnyitó beszédet. Gyakran hangzik el az utóbbi időben a legkülönfé­lébb fórumokon Tamási Árontól az idézet: „Azért vagyunk a világon, hogy va­lahol otthon legyünk...” Ennek lehetséges értelmezé­sei közül a népművészettel kapcsolatban a miniszterhe­lyettes az otthon teremtésére tette a hangsúlyt, ennek mű­vészeti, kulturális féltételei­ről és körülményeiről szólt. A^népi kultúra, a hagyomá­nyok ápolása ■éltet, bizalmat és biztonságot ad. Bebizo­nyosodott, hogy folytatható akkor is, amikor megváltoz­tak falun is az életkörülmé­nyek, amikor megszűnt a névtelenség és ennek a kul­túrának az alkotóit név sze­rint ismerjük. * Jóleső érzés volt hallani, amint Pusztai Ferenc nyug­vásán forgatag a nyíregy­házi művelődési ház előtt. tázta: avatott kezekbe kert t nemzeti hagyományaink őr­zése és továbbvitele, rászol­gál erre Szabolcs-Szatmár történelmével, műemlékeivel, napjaink tiszteletreméltó kulturális tevékenységével, lelkes patriótáival. A több mint háromezer alkotónak, aki munkáit a pályázati fel­hívásra elküldte, a Művelő­dési Minisztérium, az Orszá­gos Közművelődési Központ, a Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács és a művelődési ház nevében gratulált, és meg­nyitotta a kiállítást, amelyen több mint 2500 tárgy látható augusztus végéig, kereszt­metszetet adva az ország va­lamennyi tájegységének nép­művészetéből. Ezt követően a minisztehe- lyettes és Benkő Éva, az Or­szágos Közművelődési Köz­pont igazgatója adta át a Gránátalma-nívódijakat, il­letve az arany, ezüst és bronz plaketteket a legki­emelkedőbb munkát végző alkotóknak. (A díjazottak névsorát lapunk 5. oldalán közöljük.) Vasárnap néprajzi előadá­sokkal, filmvetítéssel, színes vásári műsorral, tánccal, bábjátékkal folytatódott a népművészeti kiállítás prog­ramja. A kiállításra idén is több ezer érdeklődő látoga­tására számítanak. Szeptembertől új helyen, új épületben működik a Nyíregyházi Egészségügyi Szakközép- iskola és Szakiskola. A kivitelező ÉPSZER munkásai már a nyíregyházi Csomós Já- nosné tervezte, az ország egyik legszebb iskolájának külső csinosításán dolgoznak. Az új tanévet kilenc szakközépiskolai és hat szakiskolai osztály kezdi, kétszáz lánynak kolló- kium áll rendelkezésre. (Elek Emil felvétele) Záhony vasárnapi mérlege 45 ezer tonna áru A saját ünnepnapjukon is dolgozó záhonyi vasutasoknak jól indul a második fél év. A korábbi években ilyenkor érzékelhetően megcsappant vasúti forgalom most válto­zatlanul növekvő. A fél év vé­gi nagy hajrá után ugyanis az üzemek nem álltak le a szállításokkal. Kelet kapujá­hoz mindkét irányból folya­matosan érkeznek az áruval teli vagonok. A nagy csúcsok­hoz hasonlatos tempót köve­telt vasárnap is a záhonyiak­tól, elsősorban az átrakást végző dolgozóktól. A Szovjet­unióból érkező széles nyom­távú kocsikból nyolcszázat ürítettek ki, s 1500 keske­nyebb vágányú vagont rak­tak meg különböző árukkal. Összességében 45 ezer tonna rakományt mozgattak meg, ami a kánikulai hőségben el­ismerésre méltó helytállást is jelent. A nyitott kocsikban ugyanis 5—6, a zárt kocsikban 10—12 fokkal magasabb a hő­mérséklet, mint a szabad le­vegőn. Néhány munkaterüle­ten azonban ez az átlag még ennél is nagyobb. Az úgynevezett vasszekrényes kocsik belseje 15—18 fokkal is melegebb, mint a kinti 30 fokos hőség. A mostoha munkakörül­mények között dolgozó vas­utasokról természetesen fo­kozottan gondoskodnak ilyen­kor is. Termést károsít az aszály Már aratnak, de ez még nem az igazi. A nagy me­legtől hirtelen beérett az őszi árpa, amit megyeszerte kombájnolnak. Az alig négy­ezer hektár arra jó, hogy a gazdaságok kipróbálják a gépeiket. Az igazi nagy munka, a 61 ezer hektár őszi búza be­takarítása a tervek szerint a hét közepén kezdődik. Arat- nivaló ezenkívül még 21 ezer hektár rozs, 2800 hektár rep­ce, ugyanennyi tavaszi árpa, néhány száz hektár zab is. A szerelők 827 kom­bájnt, 99 üzemi szárítót, ezernél több teherautót és pótkocsis vontatót javí­tottak ki. • Egyértelmű megállapítás, hogy az utóbbi napok káni­kulai melege nem használt, inkább ártott a gabonafé­léknek. Ugyanez mondható el a zöldborsóval, de a ka­pásnövényekkel kapcsolat­ban is. A borsót termelő gazdaságokban a termésnek csak 50—60 százalékát tud­ták zölden betakarítani. Jú­lius elejére a szem megke­ményedett, megöregedett, így az eredetileg konzervá­lásra szánt árunövényből csak száraz borsó lesz. Ez jövedelemkiesést jelent, fő­ként a tiszavasvári térség­ben. Június 14-től Szabolcs- Szatmárban eső gyakorlati­lag nem esett. A július 9-i csapadékhullás alig 2 milli­méteres, a föld porának el­veréséhez sem volt elég. így a megyében károsít az aszály. A kukorica, burgo­nya, cukorrépa szemmel lát­hatóan sorvadt, felsült és megállt a fejlődésben. A kialakult kritikus hely­zeten csak néhány ki­adós eső segíthet, hiszen a zöldségterületeket kivéve, öntözésre kevés a kapacitás és lehetőség. A nagy meleg hatására az őszi búzánál, a rozsnál be­következett a kényszerérés. A nagy nyári betakarítás velejárója az ügyeleti szol­gálatok megszervezése. Ter­meltető és szolgáltató válla­latok állnak készenlétbe a segítségadásra. A termelte­tésben legnagyobb partner a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat idén 243 ezer tonna szemter-- més fogadására készült fel. Valamennyi telephelyen hét­köznap reggel 7-től este 7-ig fogadják az árut, szombaton reggel 7-től este 5-ig, vasár­nap reggel 7-től délután 2 óráig veszik át a gabonát. Július 12-ig nem volt nagy a forgalom, kevés ősziárpát szállítottak be a gazdaságok. Nincs nagy forgalom még az AGROKER ügyeletnél sem. Az ügyeleti szolgálat ott is folyamatos, szombati napon délután 5-ig, vasár­nap reggel 7-től déli 1 óráig fogadják a telefonhívásokat, vagy a személyes megkere­sést. Megszervezték, hogy ha az igényeket a helyi raktár­ról nem tudják teljesíteni, úgy az AGROTEK-en keresz­tül az országos hálózat­ból szerzik be a kívánt alkatrészeket, anyagokat. Ügyeletet tart a megyében az ÁFOR, a MEZŐGÉP, de az aratással kapcsolatos gond­jaikkal az üzemek a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium ügyeleti szol­gálatához fordulhatnak. (seres) |XUV. évfolyam, 163. szám ARA: 1,80 FORINT ________ 1987. július 13., hétfő Megnyílt a népművészeti kiállítás és vásár A tiszavasvári Munka Termelőszövetkezetben nyolc kombájnnal aratják az árpát. (Elek Emil felvétele) Kezdik a búza aratását MA Ellenőrök bikiniben (2. oldal) A maguk erejében bízzanak (3. oldal) Jön a Las Palmas! (8. oldal)

Next

/
Thumbnails
Contents