Kelet-Magyarország, 1987. június (44. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-11 / 136. szám
1987. június 11. Kelet-Magyarország s Szocializmus és kultúra Munkásmozgalom, munkásművelődés SZOCIALIZMUS ÉS KULTÚRA vitathatatlanul rokon fogalmak. Ha e kettőre együtt gondolunk, óhatatlanul eszünkbe jut a munkásmozgalom közel másfél évszázados kulturális tevékenysége, a meghatóan egyszerű kezdetektől a hatalom megragadása után kibontakozott kulturális forradalomig. A történelmet megjelenítő képzeletünkben látjuk a vendéglői kisszobákban, műhelyekben, munkásklubokban összegyűlt, az iskolai oktatás hiányait pótló munkásokat, az olvasóköröket, az első munkáskönyvtárakat. Hallani véljük a dalárdákat, a közönséget magával ragadó — s épp ezért gyakran üldözött szavalókórusokat, színjátszó együtteseket. Visszaidézhetjük emlékezetünkbe a szabadiskolákat, szemináriumokat, ahol a dolgozókkal rokonszenvező elkötelezett értelmiségiek, tudósok, művészek, politikusok nemcsak a tudományos szocializmus eszméivel, hanem egyúttal a kultúra legjava értékeivel is igyekeztek megismertetni a fárasztó napi munka után újra és újra összegyűlő hallgatóikat. Ez az áldozatos munka megteremtette a munkássorból felnőtt politikusok, gondolkodók, művészek generációit August Bebeltől Frankel León át Garami Ernőig, de utalhatunk a munkás-filozófus Weitlingre és Dietzgenre, a péksegédből világhírű közgazdásszá lett Varga Jenőre, az irodalom és képzőművészet óriásaira: Gorkijra, Nexőre, Kassákra, Derkovitsra is. Ha az alábbiakban a szocializmus és kultúra történelmi kapcsolatáról szólunk, elsősorban arra a folyamatra kívánunk utalni, amely a művelődés eszközeivel segítette elő, hogy a proletariátus „önmagában valóból önmagáért valóvá váljék’’, azaz osztállyá szerveződjék, felismerje és vállalja történelmi küldetését. Lenin hangoztatta, hogy a munkásosztály ab ovo nem rendelkezik forradalmi tudattal. Mint mondta: „a munkásoknak nem is lehetett szociáldemokrata tudatuk. Ezt a tudatot csak kívülről vihették be”. Ezért hangsúlyozta Lenin, hogy a szocialista munkásmozgalomnak három, egyaránt fontos harci formája van:a politikai, gazdasági és az eszmei küzdelem. Ez utóbbi célja, hogy a munkásság mind szélesebb tömegeit történelmi feladata felismerésére ébressze. Többek közt a munkás művelődési mozgalom segítségével. A KLASSZIKUS KAPITALIZMUS IDŐSZAKÁBAN az iskolarendszer a dolgozó néposztályok gyermekei számára csak a legminimálisabb, a termelés igényei által megszabott képzést biztosította. Ezért az egész korai időktől kezdve a munkásmozgalom feladata volt, hogy pótolja, illetve ahol kell, ellensúlyozza a hivatalos oktatási rendszer hiányait, vagy eredményeit. Gondoljunk csak a századforduló oroszországi vasárnapi iskoláira (egyik ilyenben tanított N. K. Krupszkája is), ahol az általános műveltséget adó közismereti tárgyak révén »jutottak el a hallgatók a politikai műveltséghez, a kizsákmányolás szisztémájának megértéséhez, a természettudományos világkép elemeihez, a cári önkény- uralom rendszerének tagadásához. De utalhatunk a balmazújvárosi földművelő egylet néhány kötetből álló „könyvtárára”, amely az ifjú Veres Péter számára jelentett a társadalmi haladás útján életreszóló indíttatást. Itt az öregektől, a 90-es évek agrárszocialista mozgalmainak veteránjaitól kapta első olvasmányait: a marxizmus tanításait népszerűsítő füzeteket, a közérthetőbb természettudományos munkákat, s velük Voltaire és Tolsztoj könyveit is. Ebben a közegben a kultúra fegyver volt, elkerülhetetlenül azzá vált. Mégis Tolsztoj, és Zola, Voltaire és Darwin munkásságának volt egy szocialista — rmtn- kás olvasata. A hivatalos, szószékről és katedráról hirdetett, a társadalmi viszonyok örökké valóságát hirdető felfogással szemben arról szólt, hogy ezek a hivatalos „értékek” hamisak, a világon semmi sem örök, csak a változás, s ami arra megérett, azt meg kell, meg lehet változtatni. JELLEGZETES, hogy az elmúlt másfél évszázad szinte minden, a munkássorból felnőtt szocialista politikusa olvasmányai, egyebek között a szépirodalom körébe tartozó könyvek révén került közel a munkás- mozgalomhoz. Egy-egy idősebb kolléga, szakszervezeti, régebben egyleti könyvtáros csak az első indíttatást adta. A munkáslélek igazi tűzirányítói Petőfi és Csernyisevszkij, majd Jack London, Upton Sinclair és Gorkij voltak. Általuk jutottak el sokan életre szóló elkötelezettséggel a marxizmushoz, majd a mozgalomhoz. (k. j.) Lakosság, tanács közösen — a közműért Mi kerül a föld alá? Nyíregyháza középtávú tervének készítésénél egyik legnagyobb vitát kiváltó téma a köz- művesítési program volt. Mivel minden eddiginél kevesebb pénz jutott ilyen célokra, a testület tavaly egy pályázati rendszert készíttetett, amelynek az a lényege, hogy ba egy-egy utca lakói közműépítést kezdeményeznek, ennek a tanács szervezett formát ad. Az sem mellékes azonban, hogy a város — a közműfajtáktól függően — támogatást nyújt és átvállalja a közműépítéstől elzárkózó telektulajdonosok hozzájárulását. A pályázati igényeket ez év tavaszáig kellett eljuttatni a tanácshoz. Milyen sikere volt e rendszernek? — kérdeztük Kovács Istvántól, a városi tanács vb műszaki osztályának vezetőjétől. Főként gáz — A legnagyobb érdeklődés továbbra is a gázhálózatépítés iránt volt — mondta az osztályvezető. — Jelenleg több mint negyven utca hálózatának tervezése, illetve kivitelezése folyik. Az eddig beérkezett igények kielégítése az idén és a jövő évben megtörténik. Amennyiben most gondolná meg valamelyik utca lakossága, már csak jövőre, illetve az azt követő évben lenne mód a gázvezeték kiépítésére. Ehhez a közműépítéshez a városi tanács a hozzá nem járuló ingatlan- tulajdonosokra jutó költségeket támogatásként biztosítja. A lakosságnak 20—25 ezer forintjába kerül a vezeték. Az egyik legégetőbb probléma Nyíregyházán a szennyvízhálózat hiánya. Az elfogadott pályázati rendszer az eddigi tapasztalatok szerint nem ösztönzi kellően a lakosságot. Erről árulkodik, hogy jelenleg mindössze öt utca csatornázása van folyamatban, pedig a lakosság pénzéhez a SZAVICSAV és a városi tanács is jelentős ösz- szeget ad, sőt az érdekelt területeken működő vállalatok és intézmények is hozzájárulnak a csatornázáshoz. így lehetséges, hogy 13—20 ezer forint körüli összegből sikerül a szennyvízvezetéket megépíteni. A kisfeszültségű elektromos hálózat bővítéséhez — lakóterületen — 50 százalékos támogatást ad a tanács. Ilyen igény elsősorban Borbánya körzetéből érkezett. JeKözműépítés Nyíregyházán lenleg három utcán bővítik a hálózatot, a hozzájárulás 4—5 ezer forint ingatlanonként. Társulati tormában Az út- és csapadékvíz-hálózat építéséhez a tanács a kivitelezési költségek felét adja támogatásként. Jelenleg az orosi Meggyes utca szervezése folyik, ám eddig a lakossági vállalások sokkal kisebb összeget tesznek ki, mint amennyi a kivitelezés megkezdéséhez szükséges. Egymillió forint hozzájárulást vállaltak, eddig azonban mindössze 70 ezer forintot fizettek be. Amennyiben a lakosság a vállalt összeget nem fizeti be, az útépítés elmarad, vagy jóval későbbre tolódik. Továbbra is társulati formában történhet az ivóvíz- hálózat bővítése, illetve létesítése, ezt támogatja a tanács. Most Sóstóhegy külterületeiről, valamint Nyírjes- tanyáról jeleztek ilyen igényeket. A saját erő megteremtéséhez lehetőség van OTP-hitel igénybevételére. Az OTP egyszerűsített eljárással a költségek 90 százalékáig ad kölcsönt 10 évre, 3 százalékos kamattal. Eddig ezeket a kölcsönöket elsősorban a gázhálózat építésére vették igénybe, talán azért, mert nem tudják, hogy — az út kivételével — más közműre is ad kölcsönt a takarékpénztár. A szabályzat nem tartalmazza telefon törzshálózat és a központi antennahálózat bővítésének magánerős formáját. Jelenleg a telefonközpont bővítése nélkül nemigen van lehetőség újabb telefon- állomások létesítésére, valószínű ez az oka a hálózatbővítés lelassulásának. Mivel a VIII. ötéves terv második felében várhatóan bővül a telefonközpont, a tanács tárgyalásokat kezdeményez a postával a magánerős hálózatépítés szervezésére. lobb feltételeket A központi antennahálózat bővítéséhez a városi törzshálózat kiépítési ütemének megfelelően adottak a lehetőségek. A telefon és a központi antennahálózat bővítésénél a lakosságnak á teljes költségeket kell fizetni. A tanács pénzét az alap közmű- hálózat bővítésére használják fel, ehhez tehát nincs támogatás. Ez azért is elfogadható indok, mert előzetes számítások szerint ezeknek a közműveknek a költsége ingatlanonként 5—10 ezer forint körül lesz. Az eddig beérkezett igények alapján úgy látszik, hogy a lakosság kedvezően fogadta a pályázati rendszert. Egyes közműfajtáknál viszont felülvizsgálatra szorul a támogatási rendszer, vagyis a lakossági érdekeltséghez és teherbíróképességhez jobban igazodó feltételeket kell meghatározni. (b. j.) 4 déli harangszóval egy időben indul útjára gyorsvonatunk a Nyugatiból. A kígyózó szerelvény szaporán haladt a síneken. A kocsik ablakain áttűző napsugarak nyarat idézve kacérkodtak az utasokkal. Meleg volt. Kőbánya-Kispestet elhagyva, középkorú, enyhén kopaszodó férfi lépett ■ a fülkébe, feltűnő eleganciája kérdezés nélkül is nyomban elárulta, hogy valahol a nap folyamán fontos * esemény vár reá. Velem szemben , telepedett le az ülésen, majd táskájából újságot vett elő, rejtvényfejtéssel próbálta elűzni az utazás fáradalmait, szemmel láthatólag kevés sikerrel. Nyugtalanul bámult maga elé, s gyakran az ablakon túl. — Jó napot kívánok. Kérem a menetjegyeiket kezelésre — törte meg a kalauz rekedtes hangja a nyomasztó csendet. A szokványos procedúra végeztével az idővel viaskodó férfi órájára nézett. Majd a jegyvizsgáló felé fordította tekintetét: — Nem tudná Megállás nélkül A 25 éves Taurus nyíregyházi gyárának egyik legrégebbi terméke a kempingmatrac és ágybetét. A régi termék iránt még mindig van kereslet a világpiacon. (Elek Emil felvétele) megmondani, mikor érünk Törökszentmiklósra ? — Uram, ezen az állomáson a mi vonatunk nem áll meg — hangzott a mellbevágó válasz. — Micsoda, még hogy nem áll meg. Miért ne állna. Értse meg, nekem muszáj odaérnem még 14 óra előtt. A férfi arca pírba öltözött, mialatt próbálta a vasút alkalmazottját arra rábírni, hogy a kedvéért mégiscsak megálljon e vonat a vitatott állomáson. — Maga is értse meg — mondta a kalauz —, Tö- rökszentmiklóson megállás nélkül kell továbbhaladnunk a menetrend szerint. Indulatainak rabjaként értetlenkedve vitatkozott, magyarázkodott a férfi, de hiába. Ekkor váratlan forA GITR évtizede E gy évtized nem olyan hosszú idő egy gazdálkodó szervezet életében, hogy zajos ünneplésben* részesítsék magának a létezésnek a jubileumát. Szocialista mezőgazdaságunk azonban az elmúlt negyedszázadban annyit fejlődött, hogy már történelmi mércével megmérhető korszakokra tagolható. Oroszlánrészt vállaltak az előrehaladásban a termelési rendszerek, melyek közül a szolnoki Gabona- és Iparinövények Termelési Rendszere holnap közgyűlésen tekint vissza évtizedes fennállására. A GITR rövidítése a megye 30 partnergazdaságában és szerte az ország más tájain „gitár”-rá szelídült. . Szabolcs-Szat- márban egyáltalán nem volt könnyű dolga. Tizenkét aranykorona értékű földéken kellett megmutatnia sokszor már elfásult helyi vezetőknek: van útja és lehetősége a továbblépésnek. Beszédesek a számok: őszi búzából 2,8-róil 3,6-ra, rozsból 1,9- ről 2,6-ra, kukoricából 3,2- ről 5,4 tonnára emelkedtek a termésátlagok a hatvanezer hektár rendszerbe vont területen, amely tíz éve még nyolcezer volt. Nem nagyon haladják meg ezek az eredmények a megyei átlagokat. Figyelmet inkább az érdemel, hogy honnan indultak. Szegény ember vízzel főz ... Gazdaságok eszközök híján kevés szákemberrel, inkább adóssággal, mint vagyonnal. A GITR partnerkörében nagyrészt ilyet találhattunk eleinte. A korábban létrejött nagy termelési rendszerek a tehetősebbeket, a jobb föi- dűeket már beszervezték, amikor a rákóczifalvai termelőszövetkezet a sajátját útjára indította. Eszköztárában ennek megfelelően egyes számú: megragadni minden lehetőséget, ami hasznos. Gépek szocialista relációból, lízing minden formában, olcsó technológiák ... De sohasem a szakmai színvonal rovására. A GITR a távlati elképzeléseinek részleteit a közgazda- sági viszonyok változásain keresztül formálódó üzemi termelési viszonyokhoz igazítja — tartalmazza a taggazdaságokhoz eljuttatott beszámoló. Esik Sándor-J dulat következett be. A fülke oldalán egy kis piros fogantyún akadt meg a szeme. Mellette írást is tartalmazott a tenyérnyi tábla: „A fogantyút csak veszély esetén szabad meghúzni, aki indokolatlanul meghúzza, megbüntetik!” — Ha véletlenül meghúznám — intett felé a fejével — mennyire büntetne meg? — Négyszáz forint a bírság összege — válaszolt kérdőre vont ábrázattal a vasutas. — Akkor legyen szíves, írjon egy blankettát. Ki is fizetném rögvest... A soron következő állomáson a kalauz odaszólt mozdonyon lévő kollégájának: lassíts majd Törökszentmiklós előtt! MMÍte az csipkelődve imf megjegyezte: főnök, tudhatnád már, hogy ezen az állomáson nem kell megállnunk. — Az nem olyan biztos ... — hangzott a fölényes válasz. Csonka Zsolt
