Kelet-Magyarország, 1987. június (44. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-09 / 134. szám

1987. május 27. Kelet-Magyarország T KÖRNYEZETÜNK VÉDELMÉBEN Igen sokat olvasunk megyei lapunkban és más saj­tótermékben is, hallunk megnyilatkozásokat környeze­tünk védelméről. Ez így helyes! De azt is meg kell ál­lapítani, hogy ezeknek a jóindulatú írásoknak, nyilat­kozatoknak nem sok foganatjuk van. Segédmotorom­mal járom a közeli községeket, es azt tapasztalom, hogy igen sok útmenti árokban hever műanyag zsákokban kidobott szemét. Egy alkalommal a Nyíregyháza—Sé- nyő közötti szakaszon ötvennél több zsákot számoltam meg, nem szólva a „csak úgy" odaborított szemétről. Ezzel szerintem többet kellene foglalkozni a települé­sek vezetőinek! Még egy dolog: több fát is kivágtak, amikor Ka- balás felé építették a kerékpárutat. Tudom, hogy arra is szükség van. De vajon fognak-e újakat ültetni a ki­vágott fák helyére? Kíváncsi vagyok, milyen sors vár a régi autóbusz­pályaudvarra a Jókai téren. Jó lenne, ha nem építenék be, hogy ne legyen olyan zsúfolt ez a környék! lakom a Korányi Frigyes úton. Három kisfiam van. Alig merem őket kivinni, mert egyrészt félnek a sza­badon. szájkosár nélkül sza­ladgáló kutyáktól, másrészt a kutyák után maradó nyomok­tól. Sajnos, itt az egész Jó- savárosban ilyen a fű. Nem értem, hogy a kutyák gazdái miért nem temetik be a ku­tyák után maradó hulladékot, vagy esetleg szedik fel egy kis nylonzacskóba. mint ahogy azt más országokban csinálják. A Jósaváros enél- kül is épp elég piszkos. Kasai Miklósné Nyíregyháza, Korányi u. 32. (Kutya-ügyben nem kívá­nunk vitát nyitni, ezzel a té­mával már többször is fog­lalkoztunk lapunkban. Olva­sónk sorainak is inkább csak köztisztasági vonatkozásai mi­att adtunk helyt — az ered­ményt illetően azonban nem vagyunk valami derűlátó­ak... És erről a legkevésbé a kutyák tehetnek.) Szerkesztői üzenetek Varga Jenő, Mátészalka: Feleségét — időarányosan — 9 nap szabadság illette meg. Értesüléseink szerint időközben a munkáltató ki­utalta a pénzbeni megvál­tás címén járó összeget, és a munkakönyvét is elküld­ték feleségének, tehát pa­naszukat orvosolták. Fodor Albertné, Kisar: Kérésének teljesítése meg­haladja illetékességünket. Tudomásunk szerint az ügy­ben tart a peres eljárás, a bíróság döntéséig türelem­mel kell lennie. Takács Jánosné, Nyír­bátor: A családi pótlékot visszamenőleg csak hat hó­napra lehet folyósítani. Egyébként a családi pótlék, mint ellátás nem „jár”, meg kell szerezni az ehhez szük­séges jogosultságot, vagyis a havi 21 biztosításban töl­tött munkanapnak meg kell lennie. Csótó András. Balkány: A kazánját javító szerviztől azt a tájékoztatást kap­tuk, hogy a panaszt a szük­ségesnél jóval magasabb kalóriaértékű szén haszná­lata okozta. Ha a jövőben megfelelő fűtőértékű tüze­lőanyagot fognák használni, akkor akár több fűtési sze­zon után sem lesz szükség a rostélyok és rostélyrudak cseréjére. Popovics Miklósné. Vas- megyer: Panaszát a TI- TÁSZ jogosnak találta, a fogyasztásmérő átírását el­végezték, s a közvilágítás­ban tapasztalt hibát is ki­javították. Tóth Pál, Nyíregyháza: A fiatalkorú dolgozónak 16 éves koráig évi tíz, azon túl évi 5 munkanap pótsza­badság jár. A pótszabadság utoljára abban az évben il­leti meg a dolgozót, amely­ben a 16., illetve a 18. élet­évét betölti. Vinnai Dénesné. Nyíregy­háza: A nyugdíjrendszer korszerűsítésével kapcsola­tos információk egv terve­zet részei, döntés még nem született, tehát az sem bi­zonyos, hogy a tervezet eb­ben a formában valósul majd meg. Az illetékes válaszol Postabontás Türelem Nap mint nap találko­zunk szinte kilátástalan­nak tetsző élethelyzetek­kel. K.-né története nem tekinthető egészen tipi­kusnak, hiszen az ő gond­jai előbb-utóbb bizonyo­san megoldódnak. Jelen­legi — immár hónapok óta tartó — körülményei azonban ugyancsak nem mindennapi lélekerőt, tü­relmet feltételeznek. K.-né több mint tíz éve nem él együtt férjével, jól­lehet ma is az ő nevét vi­seli. Tudniillik ágytól-asz- taltól elváltak ugyan, de hivatalosan nem. Hiba volt, ezt ma már maga K.-né is belátja. Néhány évvel ezelőtt az asszony új társra talált. Mivel a válásnak még ek­kor sem tulajdonítottak különösebb jelentőséget, ezért élettársakként éltek együtt hosszú éveken át. Nevelték az asszony há­zasságából született két gyermeket, majd a har­madikat is, amely már az ő kapcsolatukból szárma­zott. Egy hirtelen szeren­csétlenség szinte egyik napról a másikra kihúzta a talajt a lábuk alól: már éppen az építkezés ho- gyanját-mikéntjét fontol­gatták (a szükséglakásból rövidesen ki kellett köl­tözniük, de alkalom kínál­kozott az igazi otthon megteremtésére is), ami­kor a férfit halálos áram­ütés érte. A két emberre méretezett vállalkozásról, a házépítésről ezután már szó sem lehetett. Az asz- szonyt a három gyerekkel az özvegy édesanya fogad­ta be — neki, és a testvé­rek segítőkészségének, tá­mogatásának köszönhető, hogy tető van a fejük fö­lött, étel az asztalukon. Ugyanis levélírónkat az özvegyi nyugdíj, a legki­sebb gyereket az árvaellá­tás, • valamint az apa le­tétbe helyezett életbizto­sítási összege csak akkor illeti meg, ha hivatalos okirat — tehát anyakönyv — tanúsítja, hogy a gye­rek édesapja valóban az élettárs volt. Ez azért szo­rul külön bizonyításra, mert a gyerek születési anyakönyvi kivonatában levélírónk törvényes férje szerepel apaként, az ő ne­vére anyakönyvezték a gyereket, hiszen — mint említettük — a házaspár hivatalosan nem vált el. Az élettárs halála után néhány héttel, tehát még tavaly júniusban megindí­totta levélírónk a hivata­los eljárást, hogy mielőbb édesapja nevét viselhesse a gyerek. A jelek szerint azonban valahol elakadt az ügy. Jóllehet levélírónk tudomása szerint a fővá­rosban élő férj írásban nyilatkozott róla, hogy nem az övé a gyerek, a létfontosságú okmány csak nem akar megérkezni, le­vélírónk nem érti, miért. Mit mondjunk — mi sem. Gönczi Mária A RÉGI VONALON .A 3-AS A kistelekiek nagy örömé­re határozott úgy a megyei és a városi tanács illetékes osz­tálya, valamint a Volán Vál­lalat, hogy ismét a régi út­vonalon közlekedjen a 3-as autóbusz. Az utasszámlálási adatok nem igazolták a rozs­rétiek panaszának jogosságát — jelenleg csak néhány perc- ceT hosszabb az utazási ide­jük, a sorompóknál várako­zással töltött időt is beleszá­mítva. Vagyis az útvonalmó­dosítás a rozsrétieknek alig jelentett javulást, a Kisteleki szőlőben lakóknak viszont nagyon kedvezőtlen volt. Di­cséretes, hogy a rozsréti ta­nácstag kiáll a körzete mel­lett (nekünk magunknak kel­lett az érdekeinket képvisel­ni), mégis úgy gondoljuk, az illetékesek most döntöttek igazságosan, amikor korábbi határozatukat felülbírálva méltányolták a Kisteleki sző­lőben lakók helyzetét, és visszaállították a járat erede­ti útvonalát. Bán Elemér Nyíregyháza, Kocsis u. 6 b (A szerk. megjegyzése: Mi­után mindkét fél álláspontjá­nak helyt adtunk, s beszá­moltunk a végső döntésről is, a magunk részéröl lezártnak tekintjük a Rozsrét kontra Kisteleki szőlő vitát. Remél­jük, az érdekeltek is elássák a csatabárdot, hiszen a 3-ason békésen megférnek egymás mellett a két településrész lakói.) •NYUGDlJASKÖSZÖNTÖ A nyíregyházi 5-ös számú általános iskola tanulói kö­szöntötték a közelmúltban a sóstói szociális otthon lakóit. Ugyanakkor a konzervgyár és a húsipari vállalat dolgozói termékeikkel és saját készí­tésű süteményekkel kedves­VÄLLALATI JOGSZABÁLYOK GYŰJTEMÉNYE A közelmúltban egy rendkívül hasznos kiadvány jelent meg, a Vállalati jogszabályok gyűjtemé­nye. A könyv első része az állami vállalatok szervezetét ismerteti, közreadja az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvénynek és végrehajtására kiadott 33 1984. (X. 31.) MT számú rendeletnek a módosító jogszabályokkal egy­séges szerkezetbe foglalt szöve­gét. A kötetnek ez a része tar­talmazza a bevezető rendelkezé­seket. a vállalat létesítésére, szer­vezetére, megszüntetésére stb. vonatkozó joganyagot. A kiadvány második része az egyes jogi személyek vállalatai­ra és a leányvállalatokra vonat­kozó hatályos jogszabályokat is­merteti. Ezek között találjuk a 65/1984. (XII. 29.) MT számú ren­deletet a leányvállalatról. A kö­tet tartalmazza a vállalati formá­ban működő. pénzintézetekre vonatkozó joganyagot is. Tóth Antal Nyíregyháza, Tompa u. 7. kedtek. Mind a gyerekeknek, mind a felnőtteknek ezúton köszönjük, hogy gondoltak ránk, azóta is sókat emleget­jük jóságukat, kedvességüket Az otthon lakói Sóstógyógyfürdő. Tölgyes u. 11. PADOT A MEGÁLLÓBA Jómagam 76 éves. mankó­val járó asszony vagyok. De nemcsak én, a többi hozzám hasonló idős embernek is na­gyon hiányzik a pad Nyír­egyházán a Kótaji úton lévő autóbuszmegállóból, ami az erdőgazdaság előtt található. Nagyon megkönnyítené a vá­rakozást, ha az időre leülhet­nénk valahová. özv. Hadászi Miklósné Nyíregyháza, Rigó u. 46. NEM A KUTYÁK HIBÁJA... A múlt heti Fórumban ol­vastam egy cikket Tűrjük’’ címmel. Nagyon is egyetér­tek a cikk írójával. Én is itt VAN CSATLAKOZÁS A közelmúltban bevezetett új autóbuszmenetrend ked­vezőtlenül érintette az Érpa­takról a nyíregyházi gumi­gyárba bejáró dolgozókat — írta levelében egyik olvasónk, akinek panaszára a követke­ző választ kaptuk a Szabolcs Volán Vállalattól: Amíg működött Nyíregy­házán a Jókai téri autóbusz­állomás, addig 9/A jelzéssel az érpataki autóbusz egyben helyijárat is volt, és a gumi­gyárig közlekedett. így az Érpatakról a gumigyárba be­járók átszállás nélkül jut­hattak el reggel munkahe­lyükre és este haza. A Petőfi téri autóbuszállo­más átadásával a 9/A, járat megszűnt, és az érpataki já­rat útvonala is megváltozott. Reggel a járat 5 óra 25 perc­kor érkezik a nyíregyházi autóbuszállomásra, és a Vas­gyár utca sarkán lévő új he­lyi megállóban lehet átszáll- ni a vasútállomásról 5 óra 30 perckor induló 21-es jelzésű autóbuszra, amely a gumi­gyárig közlekedik. Délután is hasonlóan kedvező a hely­zet, mivel a 21-es járat 14 óra 20 perckor érkezik a Széchenyi úti megállóba, és az érpataki járat 14 óra 45 perckor indul az autóbusz- állomásról. A 21-es járat vonalán csuk­lós autóbusz közlekedik, ez az utasokat el tudja hozni, újabb autóbusz beállítása nem indokolt. Az esti mű­szákhoz is van csatlakozás: a 21-es 22 óra 33 perckor ér­kezik a Széchenyi utcai meg­állóba, az érpataki járat pe­dig 22 óra 40 perckor índúl az autóbuszállomásról. VÉLETLEN LEHET Egy bontatlan sörösüveget hozott be szerkesztőségünkbe egyik olvasónk. A sörösüveg­ben ugyanis összegyűrt rá­gógumi-csomagolópapír volt látható. Mint kiderült, a sört a nyíregyházi Ságvári Termelő­szövetkezet üzemében palac­kozták, ahol az üvegeket nagy teljesítményű, magas nyomá­sú gépen mossák. Elméletileg ki van zárva, hogy az üve­gekben szennyeződés marad­jon, mivel a mosószer min­den oldható anyagot felold és eltávolít. Csak véletlenül for­dulhatott elő, hogy a papír benne maradt az üvegben. A történtekért a vásárló el­nézését kérik, és egyben in­tézkedtek, hogy az üzletben megtérítsék olvasónk kárát. átképzés a tsz bm Háztáji és llietiHényfSId Z. M.-né mátészalkai levélírónk alkalmazott vuLt az egyik termelőszövetkezetben. A közelmúltban munkahe­lyet változtatott. Távozásakor — meglepetésére — MIL- lapjára több ezer forintos tartozást jegyeztek be. A tsz ezt azzal indokolta, Jiogy \olt alkalmazottja köteles vissza­fizetni az.t a támogatást, amit annak idején a betanulási időre folyósított számára a gazdaság. Olvasónk az iránt érdeklődik, jogos-e a tsz követelése? A dolgozó részére támogatás állapítható meg, ha a szövetkezettel írásban kötött megállapodás szerinti átkép­zést vállalja. Ezenkívül tanulmányi szerződés is köthető a dolgozóval az átképzéssel kapcsolatos támogatásokra; a szerződésben a tsz-ben kötelezően letöltendő időt is meg­határozhatják. Tehát levélírónk esetében is ennek a megállapodás­nak a tartalma dönti el, hogy jogosnak tekinthető-e a tsz követelése. Ha munkahely-változtatásával a levélíró meg­szegte a szerződés valamely kikötését — azaz nem tett ele­get vállalt kötelezettségeinek —, akkor sérelme alaptalan. Ellenkező esetben a szövetkezet döntőbizottságához for­dulhat jogorvoslatért. Nagy Sándor varsánygyürei lakos ugyancsak alkalma­zottként dolgozott az egyik termelőszövetkezetben, egé­szen leszázalékolásáig. Korábban illetményföldet használ­hatott, de rokkantságának megállapítása után ezt megvon­ták tőle, és más juttatásban sem részesül. Helyesen dön- tött-e a termelőszövetkezet? — kérdi. Mint ismeretes, a tsz-tagokat — illetve a tag halála esetén, meghatározott feltételek mellett a vele együtt élt házastársat vagy élettársat — háztáji föld (terményjutta­tás) illeti meg. A határozatlan időre szóló munkaszerződés­sel alkalmazott dolgozók részére illetményföldet lehet ad­ni. Az illetményföld tehát a dolgozó alkalmazásához kap­csolódik, amiből az következik, hogy a munkaszerződés megszűnésével a dolgozó az illetményföldre való jogosult­ságát is elveszíti. Berki András tarpai lakos tavaly júniusig dolgozott a helyi termelőszövetkezetben, amikor is ötven százalé­kos munkaképesség-csökkenést állapítottak meg nála. Munkáltatója az alapszabályra hivatkozva nem fizetett a levélírónak év végi részesedést, amit ő méltánytalannak érez, mivel korábban minden évben teljesítette a kötele­zően előírt munkaórákat. A termelőszövetkezet a dolgozóknak a végzett munka arányában, az eredménytől függően fizet év végi részese­dést. A részesedés felosztásának elveit a tsz belső sza­bályzatában kell meghatározni. A belső szabályzatnak azt is tartalmaznia kell, hogyan, milyen mértékben illeti meg a részesedés azt a dolgozót, akinek tagsági viszonya év­közben megszűnik, valamint a további csökkentő és ki­záró feltételeket. Tehát amennyiben a termelőszövetkezet az alapsza­bálynak megfelelően járt el, levélírónknak tudomásul kell vennie a döntést. A. F. kisvárdai lakos az egyik tsz szeszfőzdéjében dol­gozik váltott műszakban. Arra kér választ, hogy az éjsza­kai munka után megilleti-e őt a pótlék. Másik kérdése: helyes-e. hogy az almaszedéssel végzett munka után járó összeget a tsz nem számítja be az átlagkeresetébe? Az éjszakai pótlék a munkaügyi szabályzatban meg­határozott feltételek szerint, az ott megjelölt munkakö­rökben jár. Amennyiben a tsz gyakorlata nem felel meg a munkaügyi szabályzatban foglaltaknak, levélírónk a munkaügyi döntőbizottsághoz fordulhat. A mí.sik kérdésre válaszolva tájékoztatásul közöljük, hogy alkalmazottaknál az átlagkereset kiszámításánál a bérköltség, valamint a részesedési alap terhére pénzbeli részesedésként kifizetett minden díjazást figyelembe kell venni. A tag részesedésének egy napra eső átlagát (vagyis az átlagrészesedést) az előző évben a közösből származó teljes, munka szerinti részesedés összegének a tag által ténylegesen teljesített munkanapok számával történő osz­tásával kell megállapítani. Ha levélírónk a termelőszövetkezettel kötött külön megállapariss alapján munkaidőn túli, munkakörön kívüli foglalkoztafásként vett részt az almaszedésben, az ott szer­zett keresete nyugdíj szempontjából nem számít bele az átlagrészesedésbe. Dr. Kondora Zsuzsanna

Next

/
Thumbnails
Contents