Kelet-Magyarország, 1987. június (44. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-30 / 152. szám

1987. június 30. Kelet-Magyarország 7 TUDOMÁNY I TECHNIKA KÖZGAZDASÁG Tudományos kutatók siksre—nagy a külföldi érdeklődés Eredményes védekezés a napraforgót támadó fehér penész ellen megyénkben Debrecenben, illetve Nádudva­ron került sor június 23—26-án a H. nemzetközi növénytermelé­si szimpozionra, melyre 11 or­szág szakemberei jelezték rész­vételüket. A szekciókban 120 előadás hangzott el. Szabolcsi sikernek könyvelhetjük el, hogy a tanácskozáson bemutatkozott több éves kutatómunkája ered­ményeként dr. Ratkos József, a Vetőmag Vállalat Kutató Köz­pontja (Nyíregyháza) és szerző­társa dr. Nagy János, a Debre­ceni Agrártudományi Egyetem neves kutatója. Sikeres munká­jukat ellátta kézjegyével dr. Vö­rös József, a biológiai tudomá­nyok doktora. A két kutató munkájáról több nyelvű video-dokumentumfilm készült. Most a nemzetközi szimpozionon előadás keretében került sor a vetítésre. (A film készítői: Csutkái Csaba, Hegedűs Árpád és Paál László.) I legjövedilmezöbb termelési kultúra Jelentős munkáról van szó, hi­szen a napraforgó szántóföldi növénytermesztésünk egyik leg- perspektivikusabb növénye. Te­rületi aránya az étolaj megnö­vekedett hazai keresletének és az export növekvő lehetőségei­nek tulajdonítható. Maguk a ku­tatók a film készítése során úgy vélekedtek, hogy ez a növény a legjobban jövedelmező kultúrák közé tartozik. Növényegészségügyi problé­mák azok, amelyek döntő mó­don befolyásolják a termelés mennyiségi és minőségi alaku­lását. Érthető tehát, hogy nagy érdeklődést váltott ki a jelen­lévő szakemberek körében a film témája: a kórokozók rendszer­tani besorolása, gazdanövényei, elterjedtsége, biológiája, a ter­mesztés gazdasági jelentősége és azok a laboratóriumi vizsgála­tok, amelyek hosszú hónapok munkáját tükrözik: a kórokozók szaporodási ciklusának, sporo- genézisének vizsgálata, az ino- kuláció, pathogenézis (fertő­zés, betegségfolyamat) vizsgála­ta a napraforgó, az akác és a bálványfa tesztnövényeken. Provokációs vizsgálatok Pereg a film. Megismerke­dünk a kutatók provokációs kerti vizsgálatainak eredményei­vel: a különböző genotípusú nap­raforgók fogékonysági mértéké­nek meghatározásával, a jár- ványtani tényezők és a szántó­földi területek vizsgálatával. Igen értékes és tudományos munkáról kapunk hű képet, hi­szen a napraforgó hazánkban közkedvelt növény, a világon termelt összes növényi olajoknak 25—30 százalékát is a naprafor­gó adja. Az A-, D-, E-vitaminok a télítetlen zsírsavak, a kerin­gési rendellenességek megelőzé­sében, illetve a takarmányozás: az ipari célokra való felhaszná­lás (festékipar, kozmetikumok, például: a Hélia D és más ter­mékek esetében is) igen értéke­sek. Ezért is érdekes és hasz­nos Ratkos Józsefék tudomá­nyos elemző, kutatómunkája. Hazánkban a napraforgó ter­mőterülete kb. 360 000 hektár, a jövedelmezősége pedig a leg­jobb a szántóföldi kultúrák kö­zött. A termelési átlagok az időjárás és a kórokozók függ­vényében alakulnak. így példá­ul 1986-ban 2,2 t/ha. I termesztés biztonsága Ismeretes, hogy 1970-ig exten- ziv, 1970-től pedig intenzív ter­melési feltételekről, rendszerek­ről, illetve termesztésről, a nagy produktivitásé hibridek elter­jesztéséről van szó. A termesz­tés fokozása, biztonsága megkí­vánja a technológia fejlesztését, a növényvédelmi problémák megoldását éppen úgy, mint pél­dául az integrált védettséget, a genetikai, az agrotechnikai és a kémiai vizsgálatok rendszeressé­gét. A dokumentumfilm alapján megismertük a végzett szántóföl­di vizsgálatokat, melyek bizo­nyítják, milyen nagy a jelentő­sége az egyes genotípusok fogé­konysági mértékének meghatá­rozása a spontán infekció (ter­mészetes fertőzési) terhelés mé­rése mellett, a kórokozók jár­ványdinamikájának a megállapí­tása, a klimatikus tényező függ­vényében, a fertőzési periódus meghatározása szántóföldön, a prevenció kidolgozásához, az al­kalmazható növényvédő szerek, illetve technológia ajánlásának. Támad a fehér penész Ratkos József és Nagy János tudományos munkássága, sok éves kísérleti munkája -igen je­lentős nemcsak hazánkban, ha­nem a külföldi termesztésben is. A fehérpenész támadólag lép fel a szántóföldi, illetve a ker­tészeti növénytermesztésben. Egyik legveszélyesebb kórokozó­ja — több száz gazdanövénye van —, melyek termésvesztesé­get okozhatnak a napraforgóban. Ez korábban egyrészt a növény morfológiájából adódott, más­részt a kórokozók biológiájának eddigi hiányos ismereteiből. A szakemberek az egész világon négy-öt millió dollárra becsülik az évenként jelentkező kárt. A kedvezőtlen időjárási viszo­nyok között a gyakori hűvös, csapadékos periódusok a te- nyészidőiben június-júliusban 50 —60 százalékos termésveszte­séget is okozhatnak. Ezért vált nagyon fontossá a kórokozók biológiájának pontos ismerete, a járványtani tényező feltárása és a megelőző védekezés kidolgozá­sa. Fajta- és hibrid- nemesítés A tudományos kutatók vizsgá­lati eredményeit megismerhetjük a filmről, amely ajánlást tesz egy gazdaságos és környezetkí­mélő megelőző védekezés alkal­mazására. Ezért eredményeik rendkívül értékesek. A szakem­berek szerint úgy foglalhatók össze, hogy amennyiben a per­metezést úgy időzítjük, hogy az a szaporítóképletek növényre ju­tása után történjen, akkor foko­zódik, biztosított a fehér penész elleni védelem eredményessége. A permetezések számát elsősor­ban tehát az ökológiai viszonyok közül a nedvesség határozza meg. A Vetőmag Vállalat nyíregy­házi kutatóközpontja, ahol a kí­sérletek kivitelezésére került sor 1975-től, figyelemre, elisme­résre méltó munkát mondhat magáénak. Például a fajta- és hibridnemesítés; a növénykór- tani problémák vizsgálatát; a megelőző védelem biológiai alapjainak kidolgozását. Az eredményes kutatómunkát se­gítette a Debreceni Agrártudo­mányi Egyetem, a Növényolaj- és Mosószergyártó Vállalat anyagi támogatásával, a Szabolcs megyei Növényvédő és Agroké­miai Állomás, a Nyíregyházi Me­zőgazdasági Főiskola és azok a konzultációk a szakemberekkel, amelyek a vizsgálatok értékelé­sét illeti. De elismeréssel kell szólni a Magyar Tudományos Akadémia Növényvédelmi Kuta­tó Intézetének segítőkész maga­tartásáról is. A kutatók bebizonyították és tisztázták az elvi-elméleti kérdé­seket, a napraforgó szántóföldi növénytermesztésében. Ez a módszer, a tudományos kutatás eddig ismert eredményei mellett ma már hazánkon kívül is igen élénk az érdeklődés iránta. Szá­mos ország szakemberei jelent­keztek, érdeklődnek a kutatás eredményei iránt. Most a nem­zetközi szimpóziumon megismer­kedhettek vele . . . Dragos Gyula „Professional” — országos számítógépszerviz Több vállalat tőkéjéből 1985 elején hozta létre az Agroindust- ria Innovációs Vállalat a Pro­fessional országos számítógép- szervizt. Az ipari termékek el­adása mellett a számítógépek tömeges elterjedése adta. az öt­letet, hogy kialakítsák a szer­vizhálózatot. Jelenleg a 2 mil­liárd forintos gépparkot szervi­zelő vállalat dolgozóinak 80 szá­zaléka mérnök, akik 110 gépko­csival járják az országot. A vál­lalat a 11. kirendeltségét Nyír­egyházán, a Mártírok téri iro­daházában június 3-án adta át. Eddig Debrecenből jártak át a megyébe, ezentúl 24 órán belül a nyregyháziak orvosolják a hibákat. — Négy műszaki munkatárssal kezdtünk el dolgozni — mutatta be a kirendeltségét Horváth Ernő vezető. — Az IBM és IBM compatibilis gépek, a PC, az XT, az AT, a Commodore-család, va­lamint nyomtatók, iskolai szá­mítógépek, alkatrészek javítását, fogadását vállaljuk. Munkánkat segítik a pesti szakszervizek is, így tulajdonképpen bármilyen típusú számítógépet javítunk. — Ahogy felgyorsult a számí­tógépgyártásban a fejlődés, egy­re jobban ,,összemennek” a gé­pek, ezért manapság már nem a méret szabja meg a professzio­nális gépek teljesítményét. Nem is lehet meghatározni típushibá­kat, telefonon keresztül szinte lehetetlen gépet javítani. — A kirendeltségen vannak olyan háttérgépek, amiket szer­vizelünk. A tervek szerint foko­zatosan átvesszük a debreceni­ektől a megyében lévő működés- képtelen számítógépeket, vala­mint PC-re fejlesztések, és illesz­tések is fognak nálunk készülni. (máthé) Virágzik a lóbab Nőtt a fehérjenövények vetésterülete A hazai fehérjetakarmány­termelés növelése import- mérséklő népgazdasági érdek. Az ezzel kapcsolatos minisz­tériumi intézkedések hatásá­ra idén növekedett a magas fehérjetartalmú növények ve­tésterülete. Ez főként a szó­jára és a magborsóra mond­ható. A lóbab és a csillagfürt vetésterülete szinten maradt, illetve Szabolcs-Szatmár né­hány termelőszövetkezetében lóbabból és csillagfürtből a tavalyinál is nagyobb a vetés- terület. A nagydobosi Petőfi Ter­melőszövetkezetben hatodik éve foglalkoznak lóbabter­mesztéssel. Idén 159 hektár á" termőterület és a tőszámból, valamint a virágzásból ítélve jó termést remélnek. Sel- meczi Béla termelőszövetke­zeti elnök véleménye szerint számukra az egyik legjobb jövedelmet adó növény a ló­bab. A hektáronkénti átlag­termés 2,8—3 tonna és mert vetőmagként értékesítik a magot 13 400 forintos árral, a nyereség elfogadható. A lóbab a mostohább ta­laj- és csapadékviszonyokat is eltűri és erre a nagydobo­si sikeres termesztés jó pél­da. A termelőszövetkezet termőföldjének jó része ho­mokos, gyenge termőképessé­gű. Ezért is a jövedelmezősé­gen túl nagy haszna még a növény talajjavító hatása. Különösen a rozsnak jó elő- veteménye. A termelőszövet­kezet a 159 hektáron külön­Darázsfészek Noha magányosan élő dara­zsak is ismertek, inkább jellem­ző rájuk a társas életmód, bár ezek „államai” fejlettségükben általában nem érik el a méhek vagy a hangyák szervezettségét. A darazsaknál is kialakulnak bi­zonyos munkamegosztási kasz­tok (királynő, hím és dolgozó), és vannak közöttük szállítók, gyűjtögetők, anyagmozgatók, gondozók. A közösség legtöbb tagja táplálékot gyűjt és szállít, a zsákmányt pedig feldarabolva és előrágva adják át a belső „személyzetnek”. A darazsak a házikertekben mindenütt jelen vannak. De alig tudunk róluk valamit. Fészküket a darazsak sajátos módon építik. Általában növé­nyi anyagokból, elsősorban fa­rostból készítik, amelyet a da­razsak deszkákról, karókról rág­csálnak le. Különösen kedvelik az elszürkült, tiszta cellulózt tar­talmazó öreg fákat. A megfelelő anyagon hátrafelé haladva rágó- ikkal ide-oda szántva lazítják fel sorra a szálakat, közben nyáluk­kal itatják át a rostokat. De le­rágják a darazsak a fák ágai­nak a kérgét is, a lágy szárú nö­vények kiszáradt szárát, száraz leveleket, mohát stb. Nyálukkal azután kis gombóccá dolgozzák egybe, s repülnek vele a fészek­be. Ráfüggeszkednek a fészek még be nem íejezett, lecsüngő peremére és a papírmasészerű golyócskát vékony szalaggá ki­húzva ragasztják rágóikkal a fal­ra. Ha az építőanyag nem egy­nemű, a fészek falazata rend­szerint jellegzetesen csíkos, sza­lagos lesz. Természetesen nem­Lódarázs fészke egy padláson. csak a fészek falát, hanem a lép sejtjeit is ugyanebből az anyag­ból készítik. A legegyszerűbb fészek egy vagy több sorban elhelyezett, hatszögletű sejtekből áll: ez az ún. lépesfészek. A sejtek lefelé nyílnak, s így nem csorog belé­jük az eső. A bonyolultabb fész­kek készítésekor az állat több sorban emeletet rak, majd ku­polát készít a fészek fölé. A fészek kialakítása a nőstény tevékenységével kezdődik. A megtermékenyített nőstény fész- kelésre alkalmas helyet keres, s elsőnek csupán néhány sejtet készít. Ezek a legmegfelelőbb helykihasználást biztosító, és a legkevesebb anyagot igénylő hatszögekből állnak, amelyeket a nőstény közös falakkal ra­gaszt egymás mellé. Az első lár­vákból kikelő darazsak fokoza­tosan átveszik a nőstény építő- munkáját, s a fészket fokozato­san nagyobbítják. A fészek első, legbelső terében így eleinte egy lép van, és amikor az már nem bizonyul elegendőnek, másodi­kat készítenek mellé. Így azután tovább mind nagyobb területet építenek be. A függőleges sej­tekben a lárvák feje mindig le­felé néz. Ebben a helyzetben táplálni is könnyebb őket, és na­gyobb biztonságban vannak. Érdekesen oldották meg a da­razsak a fészek hőszabályozását. A fal többrétegű, közöttük lég­kamrácskák vannak, így a szi­getelés kitűnő. Nyári melegben 30 C-fok felel meg legjobban a lárvák fejlődésének. B tudomány világából Virágzik a lóbab a nagydobosi határban. Selmeczi Béla tsz-elnök a virágzásból és kötődésből ítélve idén jó ter­mésben bízik. (Jávor László felvétele) böző fajtákat termeszt, ezek- gas fehérjetartalom, ami 27 nek közös jellemzője a ma- százalék körül van. Napkitörés ős a távvezetékek Egyesült államokbeli kutatók ■megfigyelték, hogy a nagyfe­szültségű távvezetékeken — kü­lönösen Alaszkában és Kanada északi részén — napkitörések al­kalmával zavarok támadnak. A kutatók számítógépes vizsgála­tokkal megállapították, hogy a napszél lengéseket kelt a Föld mágneses erőterében, s ezek in­dukálnak feszültséget a távveze­tékekben. Ez a feszültség annál nagyobb, minél hosszabb a ve­zeték, és minél nagyobb a ve­zeték és a Föld alkotta hurok. Ez utóbbit növeli az, ha a talajt rosszul vezető őskőzetek (példá­ul gránit) alkotják, mert ebbe a mágneses erőtér mélyebbre ha­tolhat be. Mivel a mágneses tér­erősség észak—déli irányú, a napszél a kelet—nyugati irányú távvezetékekre van a legnagyobb hatással. A feszültség változása az üze­mi feszültségnél sokkal lassúbb, ezért gyakorlatilag egyenáram keletkezik, amellyel szemben a transzformátoroknak kicsiny az ellenállásuk. Márpedig az egyen­áram hatására a vasmag telítő­dik, s ez a zárlathoz hasonló je­lenségeket okoz. A hőtakaró mérése műholddal Lapszemle Válasszunk magunknak.., . . . tudom, csillaggal illik befejezni a mondatot, de egy amerikai érdekeltségű számí­tástechnikai szaklap esetében az ember megengedhet magá­nak némi anglicizmust, s foly­tathatjuk a címet ,,star”-ral is. A „Star” a számítógépek vi­lágában egy nyomtató márka­név, s máris ott vagyunk a Computerworld-Számítás- technika 1987. június 27-i szá­mának egyik legérdekesebb témájánál: ,,Hogyan válasszuk ki magunknak a lehető leg­rosszabb nyomtatót?” Az angliai szakpublicista, Alan Solomon, úgy kezdi cik­két, mintha ismerné a magyar viszonyokat: „Korunk irodájá­ban az ember teljesítményét azon mérik le. mennyi papírt termel.” S bár iróniája ki­fogyhatatlan, azért a kellemes csevegésből mégiscsak világos­sá válik számunkra, hogy mi mindent kell figyelembe venni a nyomtató kiválasztásánál, s talán a cikk elolvasása után sikerül elkerülni a világ leg­rosszabb nyomtatóiát. A számtástechnikai szaklap legfrissebb száma kínál más választást is. A nyomtatóktól visszalépve a számítógépek irá­nyába, teljesen logikus, hogy azok között a programok kö­zött kell választani, amelyek a kinyomtatásra váró szöveget előkészítik. Hat, vezető helyen álló cég szövegszerkesztő prog­ramcsomagjairól tárgyilagos felsorolása bizonyára meg­könnyíti a választást. S ha ez nem elég, választ­hatunk magunknak lézerleme­zes lexikont is. Több, mint há­romezerre tehető a nyilváno­san lekérdezhető adatbázisok száma a világon, s egyre-más- ra jelennek 'meg ezek lézerle­mezes változatai. Van olyan, amelyből megtudhatjuk ki ki­csoda, van bibliográfia, zenei adattár, napilapok éves tarta­lomjegyzéke, de van számító­gépes programtár is. A CW— SZT ezúttal mintegy két tucat ilyen lézerlemezen terjesztett adatbázisról árulja el a leg­fontosabb tudnivalókat, s ezen belül az árat is. Az összehasonlításokat ked­velő böngészők még ezután se tegyék le a lapot, van még táblázat. Anglia, NSZK, Fran­ciaország, az Egyesült Álla­mok és Japán számítógépes piacáról tudunk meg egyet s mást az utóbbi három év ada­tainak összehasonlításából. S ha már ennyire szabadon választhat e témákban az ol­vasó, illik elfogadni, hogy a tavaszi BNV számítástechni­kai kínálatának bemutatásánál a szerkesztők válogattak. Per­sze még itt is marad bő tere az olvasói szűrésnek, hiszen a 32 oldalas lapból kilencen so­rakoznak a rövid vásári hírek. Választhatunk magunknak ro­botot, IBM számítógépet, vagy éppen — ha a Számaik Mikro- sztár—32 megamini számtógé­pére gondolunk — akár apró- csillagot is. A hótakaró kiterjedése az északi félgömbön kissé csökkent az utóbbi 12 évben — állapítot­ta meg egy washingtoni tudomá­nyos kutatóintézet az 1966 óta rendszeresen készített műhold­felvételek alapján. A NOAA és GEOS műholdak rendszeresen mérik a földfelszín sugárvissza­verésének mértékét a látható és az infravörös tartományban, kb. egy kilométeres felbontóképes­séggel. Az adatok alapján he­tenként elkészítik a hótakaró tér­képét. A műholdas vizsgálat elő­nye, hogy rövid időközönként rendszeresen készíthetnek felvé­teleket, s ezekből egyrészt a globális, másrészt a helyi klíma- változásokra következtethetnek. Különösen azt a kérdést tanul­mányozhatják behatóan, hogy hosszú távon milyen hatása van a kiimára a hóiakaró növekedé­sének. Gázkeverékben tárolt hús A baktériumoknak a friss hús­ban való szaporodása, és ezzel a húsnak a megbarnulása több mint egy hétig megakadályoz­ható, ha a húst olyan műanyag fóliába hegesztik bele, amelyet 20 százalék szén-dioxidból és 80 százalék oxigénből álló gázkeve­rékkel töltöttek meg. A szén­dioxid a hús felszínének nedves­ségében oldódva szénsavat ké­pez, s ez elviselhetetlen környe­zet a baktériumoknak. A szén­dioxid ugyan a bámulást elő­mozdítja, de a sok oxigén vé­gül is megakadályozza ezt. A baktérium­mentes magzatvíz Mintegy tizenöt éve . tudjuk, hogy a baktériumok az emberi magzatvízben nem szaporodnak. A mannheimi klinika orvosai megkísérelték földeríteni ennek okát. Megvizsgálták, hogy mi lesz a kólibakftériumok, sztrepto- kokkuszok és sztafilokokkuszok sorsa a magzatvízben, s az ered­ményt összehasonlították azzal, amit a tápoldatos vizsgálatokból kaptak. Megállapították, hogy e baktériumok a magzatvízben ak­kor sem szaporodnak el, ha azt előzőleg 120 Celsius-fokra heví­tették. Azt továbbra sem tudják* hogy mi módon küzdi le a mag­zat víz a baktériumokat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents