Kelet-Magyarország, 1987. június (44. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-30 / 152. szám

1987. június 30. Kelet-Magyarország 3 Változnak a rendelések Elveszett dollármilliók Mintatelep a legelőn Holnaptól Vj adóhivatal a „fémmunkásnál" Hús - tej - gyapjú egyként fontos Beszélgetés Tóth Imre vezérigazgatóval Dollármilliókat hagyunk elveszni akkor, ha rétjeinket, legelőinket, az árokparti füveket, cserjéket a juhok által nem hasznosítjuk, ha az etetésre alkalmas mellékterméke­ket elégetjük, leszántjuk. E sok igazságot tartalmazó véle­ményt Munkácsi László, a TAURINA igazgatója mondta a Merken megrendezett juhtejtermelési és tartástechnológiai tanácskozáson és bemutatón. A fentebb idézett szöveg a juhágazat krónikus gondjaira, a megyei juhtenyésztés meg­lévő bajaira is utal. Eredményekről és kudar­cokról egyaránt számot ad­hat a „fémmunkás” Válla­lat nyíregyházi gyára. A tíz évvel ezelőtt létrehozott bázis jelenéről és jövőjéről kérdeztük Tóth Imre vezér- igazgatót. — A nyíregyházi gyár történetét 1977. január el­sejétől számoljuk, amikora Vasszerkezeti és Gépipari Vállalat egy részét átvette a „fémmunkás”. Gyors profilváltással a mezőgaz­dasági csarnokszerkezetek gyártására, a PEVA alagút­zsalus szerkezet készítésé­re állítottuk át, Balkány- ban pedig európai szintű üzemet építettünk, amely korszerű, a mai kor igé­nyeinek megfelelő nyílászá­ró szerkezetekkel szolgálja ki a magyar építőipart. Évente másfél millió négy­zetméternyi épület szalag­ablakainak gyártására ké­szültünk fel. — Amikor az elképzelé­sek születtek az új gyárról, a vállalat fejlesztéséről, még az építőipari növeke­désről beszélhettünk. Köz­ben viszont megváltoztak a feltételek, kevesebb lett a rendelés, ami kihatott a ..fémmunkás” tevékenysé­gére is. — Valóban, a nehézsé­gek egyik okát ebben ke­reshetjük. A nyíregyházi fejlesztés a könnyűszerke­zetes kormányprogram ke­retében valósult meg. Az építőipar válsága miatt vi­szont kevesebb lett a ren­delés. Csak példaként em­lítem, hogy az eredeti bal- kárryi profilból évente 150 ezer négyzetméter gyártá­sára készültünk fel, s jó, ha 3—4 ezer négyzetméter a megrendelésünk. Mindez nagy gondot jelentett az új. korszerű kapacitások leter­helésében és számottevő veszteséget okozott. Egyéb­ként a nyíregyházi gyár fejlődését jelzi, hogy tíz év alatt termelése több, mint két és félszeresére nőtt. Ez a fejlődés azonban sikerek­kel és buktatókkal egyaránt tarkított volt. így 1980-ban — éppen az előbb említett okok miatt — veszteséges volt a gyár, míg 1982 ered­ményei után dicsérő okle­velet kapott, majd 1985- ben ismét veszteséggel zárt. — A múlt évi eredmé­nyeket elfogadhatónak le­het minősíteni. Azonban a fejlődéshez ettől több kell. Mi várható ebben az esz­tendőben, milyennek ítélik meg a gyár erőfeszítéseit? — Jelentős frissítés volt a gyár vezetésénél, ez re­ményt ad az előrelépéshez. Az eredményüket a múlt évhez képest 25 százalékkal kívánják növelni. Ehhez az első negyedévet jól tel­jesítették, majd április­ban majdnem elúszott a megszerzett nyereség, de májusban ismét ki­magaslót teljesítettek. Ezért az év hátralévő részében nagyobb gondot kell fordí­tani a kiegyensúlyozottabb, egyenletesebb tevékeny­ségre, a magasabb szintű minőségre, a határidőre történő szállításra. — Ehhez elég a mai ter­melési szerkezet, vagy szük­ség van változtatásra? — Látjuk, hogy ki kell lépnünk abból a bűvös épí­tőipari körből, amelyben nem számíthatunk nagyobb fejlődésre. Mi komoly pers­pektívát szánunk ennek a gyárnak, számítunk a ma­gyar gazdaság élénkülésére, a szocialista piacon folyó tárgyalások is biztatóak. A gyár bizonyított, amikor a tengizi olaj mezőhöz 44 ezer négyzetméter panelt gyár­tott-és szállított, amelynek minőségével elégedettek vol­tak. A vállalat elnyerte a Rába gyárnál egy 110 ezer négyzetméteres csarnok tetőjének vasszerkezeti sze­relését. Ebben szintén részt vehet a gyár. Minden té­ren azt kell vizsgálniuk a helyi szakembereknek is, hogy a kapacitásokat mi­ként lehet jobban haszno­sítani, mert meggyőződé­sem, hogy ha a nyíregyhá­zi gyárnak nagyobb terhe­lést adunk — ami párosul a piaci feltételekkel — ak­kor ez a gyár többre képes — fejezte be Tóth Imre. Szabolcs-Szatmár rét-lege­lői révén a legeltetésre al­kalmas egyéb területek, utak, gátak, parlagföldek és még számos lehetőség miatt is ideális terület a juhtartás- ra. A pásztorkodás hajdan volt fénykora viszont erősen megkopott. Elég idézni ehhez Nagy Gábornak, a megyei tanács munkatársának a ta­nácskozáson elmondott né­hány szavát. Felszámolták — Ma a megyében össze­sen 278 ezer a juhállomány (volt az már 340 ezer is) az anyajuh 195 ezer. Az állo­mánycsökkenés két szakasz­ban történt, a másodikra 1982-ben került sor. Ebben az időben két tucat üzem a juhágazatát teljesen felszá­molta. Jellemzője a juhászai­nak az elöregedett anyaállo­mány, a tenyésztési mutatók csökkenése. Erre példa, hogy amíg 1976-ban az ellés 92 százalékos volt, tíz év eltelté­vel már csak 80 százalék. A megkésve felkínált álla­mi támogatás sem tett ren­det az ágazatban, érzékelhe­tően nem állította meg a ha­nyatlást. A tenyésztői munka alig-alig javult, a selejtezés, szelektálás, az állományfris­sítés nem a megkívánt mér­tékű. Nagyon sok üzem nem élt azzal a kedvező lehető­séggel, hogy állami támoga­tással felfrissítse, felújítsa az anyaállományát. Mindezt elöljáróban ahhoz, amit a házigazda mérki Kos­suth Termelőszövetkezet kí­nált látnivalónak az öt me­gyéből érkezett szakembe­reknek. A tsz egyike a térség legnagyobb állattenyésztő gazdaságának. Az átlagos szarvasmarha-állomány 2300', a juhlétszám 3800, és tarta­nak baromfit is. Az állati termékekből származó árbe­vétel tavaly 45 millió forint volt, ebből a juhászat közel 7 millió forinttal részesedett. Alföldi János, a termelőszö­vetkezet elnöke a valósághoz hűen nem dicsérte a juhága­zat eredményeit. — Éveken keresztül vesz­teséget hozott. Körülménye­ink miatt azonban fent kel­lett tartani a juhászatot, hi­szen a gyenge termőhelyi adottságunk miatt olyan a területünk, ami csak a juhok­kal hasznosítható. Ezért is szántuk rá magunkat egy költséges fejlesztésre, amely­nek már kedvezőek a hatá­sai. Intenzív gyep A szóban forgó fejlesztés egy 41 hektáros intenzív gyep közepére épített juhte- lep, amely ezer juh tartásá­ra alkalmas. Magyarországon hasonló még nincs. Amolyan fél rideg tartásos módszer, költségtakarékos, újszerű megoldás. A juhszállás két faszerkezetű, féltetős, három oldalról szélvédett épület. Tartozéka a burkolt etető­tér, a burkolatlan pihenő. A legelőn szélkerékkel hajtott 'bő vizű kút üzemel, a bir­kákat szakaszosan legeltetik és a hasznosítás három irá­nyú. Húsnak, gyapjúnak, tej­nek egyformán nagy a jelen­tősége. Nagy József foállatte- nvésztő mondta erről a telep­ről, hogy keresztezéssel és szelektálással olyan állo­mányt kívánnak kialakítani, amellyel a juhtartás jövedel­mezővé válik. — Az első év tapasztalatai jók. Tavaly növekedett az ikerellés, csökkent az elhul­A juhlegelőn szélkerékkel szivattyúzzák a bő vizű kút vizét. lás, a kísérletbe vont állatok­tól több húst, gyapjút érté­kesítettünk, mint a hagyomá­nyosan tartott falkáktól. 235 anyát fejtünk nyolcezer liter tejet értékesítettünk. Az anyánkénti 34 liter tejátlag alacsony, de ez fokozható. Ez évben eddig 350 anya ellett, 500 még ellés alatt van, vala­mennyit fejni fogjuk. A juhtej különösen nagy hangsúlyt kapott a tanácsko­záson és bemutatón. Szend- rei István, a Szabolcs megyei Tejipari Vállalat igazgatója a juhtejtermelésről tartott előadásában hangsúlyozta: — A juhtejnek — ellentét­ben a tehéntejjel — az eu­rópai országokban piaca van. A juhtej végtermékét, a kü­lönböző sajtokat korlátlan mennyiségben veszik. Olyan tartalék ez, amelyet alig-alig hasznosítunk. A megye 200 ezres anyajuh-állományától tavaly mindössze 250 ezer li­ter tejet fejtek, holott már az egymillió liternél, avagy afölött kellene tartani. Tudomány és ipar A szomszédos Hajdú me­gyében, ahol az anyajuhállo­mány kétharmada sincs a szabolcsinak, már több mint egymillió liter juhtejet fej­nek és készítik az ízletes és keresett sajtféleségeket. El­hangzottak a tanácskozáson — olyan igaz vélemények — hogy a hullámvölgyből, amelybe a juhágazat került, csak a következetes tenyész­tői munkával, a több irányú hasznosítással, a területi adottságok jobb kihasználá­sával lehet kilábalni. A tanácskozásnak nagy haszna volt. A jelenlévők ér­tékes tapasztalatokkal tér­hettek haza. Láthattak olyan dolgokat is, mint a juhtartást könnyítő gépsor, hordozható elektromos mérleg, bárhol telepíthető terelő és szelektá­ló karám, ehhez csatlakoztat­va a gépi körmözö, fürösztő. Apró, de érdekes része volt a bemutatónak a napelemmel működtetett elektromos pász­tor. A fejőállás és gépi fejés nagy érdeklődést és elisme­rést váltott ki. A kísérleti te­lep azt is reprezentálta, mi­lyen nagy haszonnal jár, ha az üzemi érdek, a tudomány és az ipar találkozik és együttműködik. A mérki juh- telepben együtt van a ter­melőszövetkezet, a Taurina, a tejipar közös akarata a fej­lesztésért. Seres Ernő (lányi) ^I jm mindkét oldalon je- AA lentkező hajlíthatat- jj lanság és a meglehe­I tősen végleges jellembeli | kialakultság vezetett oda, É hogy szakítottunk. Pedig a I legszebb, legérdekesebb nő H volt, akivel eddig életem­éi ben kapcsolatom lehetett. p Nem tudtam neki megbo- g csátani a különlegességét. I amiben egyszersmind a lé- §j? nyegét láttam, ö pedig hó­ig; gyan is mondhatott volna le önmaga lényegéről, arról, 3 amely azóta is babonáz I szerte ...? Mert ennek a nőnek van gj valami sajátos légköre, bu­rn vös vonzereje, elektromos- 31 sága. Ettől lehet csak iga- jg zán megszédülni, nem pe- 1§ dig testének formai bra- 1?, vúrjaitól. Ilyenkor ellenáll­ót hatatlan. Engem is ezzel fo- j gott meg. Csakhogy egy idő é után rájöttem: szabályozni H tudja az erőterét. Hiszen És megesett, hetekig is nagyon K is szokványosán viselkedett, SJ hétköznapi benyomást kei­ft tett — már amennyiben a fi szépség önmagában hétköz- ’! napi lehet. Aztán egyszer- ....... Ennivalóan édes csak megint sugárzott, von­zott. Eleinte azt hittem, vélet­lenszerűen jön nála elő ez a jelenség. Majd megfigyel­tem: főként társaságban. Nagyjából kiszámítható volt hát, mi férfiak legközelebb mikor élvezhetjük a bűvkö­rét. mikor bizserget meg az elektromossága. De ahogy én minderre rádöbbentem, ezzel a kiszámíthatósággal már nem tudtam együtt él­ni. Nagyon is sunyi kacér- Ságot véltem mögötte. Amikor a társaságban generálni kezdte ezt a sa­játos áramát, és létrejött az elektromossága, hirtelen mintegy ütésszerű kelle­metlen érzésem támadt. Nyilván féltékeny is vol­tam. De nem valami huza­mosabban emésztő félté­kenységgel, hanem vala­hogy megcsapott az ebből fakadó rossz érzés, olyan­formán, mint amikor az embernek érzékeny tömés van a fogában, és ehhez hozzáér a villa. De mon­dom, a legfőbb bajom az volt, hogy mindez előre ki­számítható volt, ugyanúgy, mint tudjuk: a villa és a tömés szinte csak akkor érintkezhet, ha eszünk, en­ni pedig kell, társaságba járni kell... Szóval ez a magatartás elviselhetetlen volt számomra. £ gy kicsit sajnálom azért. Mert igazán ennivalóan édes nő. Őneki nem kell öltözköd­ni, ö a különös bűvkörével hívja fel magára a figyel­met, ezzel burkolja be ma­gát, így adja el magát köny- nyedén, akinek csak akarja. De hát hiába ennivalóan ■ édes, nekem már olyan volt, mintha éppen akkor, ami­kor a legjobban kívánnám, sztaniolpapírostól kellene ennem a csokoládét Sztancs János A mérki Kossuth Tsz kísérleti telepén fejik az anyajuhokat. Aki figyeli a híradásokat, annak nem okoz meglepetést, hogy július 1-től átszervezik az adóhatóságokat. Megszű­nik a PM Ellenőrzési Fő­igazgatóságának megyei igazgatósága, a megyei adó­megállapító hivatal és a me­gyei illetékhivatal adóosztá­lya, s helyettük az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és annak megyei szervei jönnek létre. Az Adó- és Pénzügyi El­lenőrzési Hivatal Szabolcs- Szatmár megyei Igazgatósága látja el a vállalati, szövet­kezeti gazdálkodók és a bel­földi társaságok adóztatásá­val, pénzügyi ellenőrzésével, valamint a gazdálkodók törzskönyvi nyilvántartásá­nak vezetésével összefüggő feladatokat. Az új igazgató­ság címe az elődével azonos, tehát Nyíregyháza, Egyház u. 15. II. emelet. Július 1-től alakul meg a megyei igazgatóság irányítá­sa és felügyelete alatt a Szabolcs-Szatmár megyei Adófelügyelőség, amelynek a kisiparosok, a magánkeres­kedők, a szerződéses üze­meltetők, valamint más egyé­ni vállalkozók és az adófi­zetésre kötelezett egyéb ma­gánszemélyek adóztatása és ellenőrzése a feladata. Az adófelügyelőség látja el első fokon az általános jövede1 lemadó kivetésével, ellenőr­zésével, összevonásával, a magánszemélyek forgalmi adóztatásával kapcsolatos feladatokat, kivéve az úgy­nevezett alkalmazotti jöve­delemadó kivetését, a fizető vendéglátással összefüggő, valamint a külföldről beho­zott gépjármű öt éven belüli elidegenítése esetén járó jö­vedelemadó-ügyeket. Hatá­rozataik ellen az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hiva­tal Szabolcs-Szatmár me­gyei Igazgatóságánál lehet fellebbezni. Az adófelügyelőség címe: Nyíregyháza, Szarvas u. 38., ügyfélfogadásuk ideje pedig hétfőn és szerdán reggel 8- tól este fél 7-ig, pénteken reggel 8-tól 12-ig. A forgalmi adóval kap­csolatos befizetéseket, átuta­lásokat ez év végéig a már kiadott befizetési csekkeken lehet teljesíteni. Az adóha­tóság részletes feladat- és hatásköréről az érdekképvi­seleti szervek (KIOSZ. KI- SOSZ), valamint a városi ta­nácsok hirdetőtábláin lehet tájékozódni. A ty-b»n láttuk Nem dupla, semmi Már a címmel baj volt. A Mississippit nem sikerült a főcímre rendesen leírni. Ma­rad belőle: Missisipi. Ami így nem jó. Ami követke­zett, szintén rossz volt. Nem véletlenül mentegetőztek a tévéújságban, hogy nincs hagyománya nálunk a krimi­készítésnek. Látható, valóban nincs. A maximum 50 per­ces filmet elnyújtották, mint a rétest. Közben volt idő unatkozni, kimenni a szo­bából, hiszen nem történt semmi. S ha történt, az se volt az igazi. A tömény una­lom egyébként sem illő a te­levízióban, ha krimiről van szó, akkor pedig duplán. Ami rossz, nehezen tudja megbo­csátani az ember. Éppúgy, mint a Mississippit. Mert eb­ben a szóban minden dupla, vagy semmi. A cím leírása akár jelkép is lehet. Ebben a filmben szinte minden szimp­la volt. Az üveghegy a Mis­sissippin széttört, darabokra. Seperjük ki. Csak a pénzt sajnálom, amit ráköltöttünk, s a szereplőket, akik végig- vergődték ezt a tömény ol­csóságot. (bürget)

Next

/
Thumbnails
Contents