Kelet-Magyarország, 1987. június (44. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-29 / 151. szám

1987. június 29. Kelet-Magyarország T Angol mester előtt vizsgázott Marika fekete övvel Már többször hallottam Kisvárdán, hogy a Császy tornatermében hetente há­rom alkalommal karatésok tartanak edzést. Néha a kí­váncsiság is hajtott, benéz­tem a tornaterembe, s ott számomra furcsa mozdula­tokat gyakorló fiúkat, lányo­kat láttam. Arcukon elszánt­ság. homlokukon verejték- cseppek, csak ezt látta a kül­ső szemlélő. S ami még meg­lepett: a résztvevők fegyel­me. Edzőként bennem egy izmos férfi alakja jelent meg. S amikor az edzőt keresem a sok fehérben lévő forma­ruhás fiú és leány között, egy fiatal, fiús frizurájú lányra mutatnak, akit csak az különböztet meg a többi­től, hogy fekete öves. Ilyen rajta kívül csak kettő van az országban, a nők között. — Hogyan került kapcso­latba a sportággal? — Nyolc éve, 1979-ben mentem el először edzésre, s azóta ott is ragadtam. Ekkor harmadikos gimnazista vol­tam, s egy barátnőm unszo­lására kezdtünk el az edzé­sekre járni — mondja Mak- láriné Peti Mária. Az első mesterem még ima is SEN- PAI-Bódi István. A gimná­ziumi tanulmányaimat kőve­tően a tanárképzőbe jártam Nyíregyházán. Negyedéves voltam, amikor segédedző­ként jöttem Kisvárdára az­zal a céllal, hogy itt is meg­teremtsük a sportág alapjait. Közben folyamatosan, foko­zatról fokozatra szereztem meg a különböző öves vizs­gákat. Legutóbb 1985-ben Nyíregyházán, a nemzetközi táborban vizsgáztam SENSEI - Collins ötdanos angol mes­ter előtt, sikerrel. S azóta viselem a fekete övét. A tanárképző sikeres elvégzé­se után döntöttem úgy, hogy egyelőre csak ezzel foglalko­zom főállásban. Itt is neve­lek. A gyerekek fizikai álló­képessége, erőnléte, fegyel­me s nem utolsósorban ön­fegyelme ennek a sportág­nak az alapvető követelmé­nye. S úgy érzem, hogy én itt Kisvárdán ezt meg tud­tam valósítani, s ebben ön­magamat is adni. Délelőttön­ként edzek, s hetente három­szor utazom Kisvárdára ed­zésre. Célom, hogy olyan embereket neveljek ki itt, ihogy akiket majd itt ha­gyok. azok folytatni tudják a jó alapokkal rendelkező sportágat. Az edzések folya­mán ritkán alkalmazok bün­tetést, de munkám eredmé­nyét kézzel foghatóan látom. Az ezt a sportágat űzők sa­ját költségükkel teremtik meg a versenyzéshez szüksé­ges feltételeket, a ruhákat, a különböző sport- és védőfel­szereléseket. Marika elnézést kér, vár­ják a gyerekek. S tovább folyik a fegyelmezett, perc­nyi pontosságra beosztott na­pi edzés. Marika tervei kö­zött szerepel a magánélet­ben egy családi ház építése, s a gyerekek. S ha már úgy érzi, hogy elfáradt a rend­szeres utazgatásban Nyíregy­háza és Kisvárda között — itt élnek férje szülei is — s a család azt kívánja, tovább neveli a gyerekeket, mint ál­talános iskolai tanár. Mak- láriné Peti Mária a Szabol­csi Építők SE „kyokushin­kai ” karate szakosztályának főállású feketeöves edzője. Vincze Péter Sportegyesület alakult Nyíregyházán Fokozatos tempóban Az utóbbi időben egyre- másra olvashatunk, hallha­tunk sportegyesületek, szak­osztályok megszűnéséről. A társadalomnak ezen szférá­ján is megmutatkozik a ne­héz gazdasági helyzet. Ezért is örömteli a hír, hogy Nyír­egyházán a közelmúltban megalakult a város tizenki­lencedik sportklubja, a Tem­pó SE. — Az ország harmadik leg­nagyobb kismotorjavító bá­zisa a mienk, és komoly autó­szerelő tevékenységet folyta­tunk. Másrészt dolgozóink között nagyon sok a fiatal, és jó részük vonzódik a tech­nikai sportágakhoz. Mind­ezek önmaguk tói adták az ötletet arra, hogy önálló egyesületet hozzunk létre — tudom meg. a bázisiüzem, l a Tempó Általános Szolgálta­tó Ipari Szövetkezet elnöké­től, Kohwt Istvántól, aki egy­ben az SE társadalmi elnöke. Az ötletet tett követte, és 'megalakult az egyesület. Egyelőre egyetlen szakosz­tály. az autós üzemel. — Elképzeléseink szerint három szakosztály fog mű­ködni, a másik kettő a ki­épülés szintjén tart. Az egyik szintén technikai sportág, a gokart híveit gyűjti majd egybe, és az év végére már három gokart el is készül. A másik szakosztály a szabad­idő-tömegsport lesz. Ez nyi­tott, több sportágat magába foglaló lesz. Itt szeretnénk egy szintén technikai sza- badidősportrt, az autós tu­rizmust felélénkíteni — ad rövid áttekintést Igaz József ügyvezető elnök. — A szakosztály tagjai kö­zött néhány régi nagy név. és fiatalok találhatók — ve­szi át a szót Lukács Ottó. az autós szakosztály vezetője. Az első esztendőben a II. osztályú ralisokra épül a ge­rinc, ketten rendelkeznék I. osztályú licensszel. Ameny- nyilben Karsai András Lada VFTS-e összeáll, már az idén ratjhoz áll. A másik verseny­ző, Makkal Tamás egyelőre nem tudja vállalni a ver­senyzést. A II. osztályúak névsora: Bakosi—Kardos (Lada 2105), Francéi—Bodó (Lada 2101). Karsai Zoltán— Pintér (Lada 1200-as). Nagy­házi—Hulvej (Lada 2105), és Görög—Bokor (Trabant). — Közülük két páros már részt vett a 'nemrég rende­zett veszprémi versenyen. A Karsai—Pinter páros kiesett, viszont a Görög:—Bokor duó kategóriájában első lett. Az első évben a tervünk: ered­ményesen befejezni a verse­nyeket, lerakni a névje­gyünket a II. osztályban. Ügy szerepelni, hogy jövőre már egy I. osztályú csapatot tudjunk kiállítani. Cél, hogy a szakosztály önfenntartó legyen. Ehhez a versenyzők is hozzájárulhat­nak, hiszen az általuk szer­zett reklámdíj a szakosztá­lyé. A versenyzőket teljesít­mény után dotálják, kiemel­ten és differenciáltan. Ellen­tétben a másik nyíregyházi autós szakosztállyal, a Tem­pó SE tagjai csak nyíregy­Egy bajnok, aki órán fecseg Az egyszem bajnokot vanília és puncs fagylalttal fogadták. A szülők dobogós helyezést vártak, s arany lett belőle, természetes, hogy örültek. Szabó Antal az úttörő-olimpia kecskeméti dön­tőjének EiK 1 500 m fináléjában győzött és szerezte meg a me­gyei első és mint kiderült 'a zá­ráskor, egyetlen aranyérmét. A szám egyébként szabolcsi futam volt, hiszen még két nyíregyhá­zi, Szentesi Péter és Kökény Roland is rajtolt. Előbbi har­madikként, utóbbi negyedikként ért célba. — Én úgy gondoltam a rajt előtt — mondta az ifjú bajnok —, hogy Roland nyeri a számot, mi pedig a második és harma­dik helyért harcolunk. Ugyanis Roland a vidékbajnokságon le­győzött, és most is biztos vol­tam, hogy ő nyer. — Milyen edzői tanácsot kap­tál a futam előtt? — Bihari Misi bácsi azt ma­gyarázta, hogy ésszel lapátoljak, nem kell az elején kihajtanom magam. — Milyen volt a rajt? — Egy kicsit beragadtam, a pestiek pedig kilőttek. Misi bá­csi szám közben rohant a par­ton mellettünk és biztatott. — Futam közben nézegettél jobbra-balra? — Nem. 300 méterig annyit lát­tam, hogy vannak még előttem, aztán beleerősítettem és a célba érkezéskor néztem körül. Hat­tizeddel előztem meg a másodi­kat. — Ki gratulált először? — A közönség tapsolt, a fu­tam többi résztvevői intettek fe­lém, majd Misi bácsi a parton mondta, hogy jól mentem. — Két éve, amikor elkezdtél a Nyíregyházi Vízügyben sportol­ni, először kenuztál, majd vál­tottál és átültél kajakba. — Ügy érzem, nem választot­tam rosszul, ez jobban tetszik. — Ezért a bajnoki címért mennyit kellett edzeni? — Császárszállásra járok ki ötször, a napi edzésadagom 16 km. — A kajakban bajnok vagy, és a tanulásban? — A nyíregyházi 9-es iskolá­ban most leszek nyolcadikos. Csak magatartásból kaptam né­gyest. a többi ötös. Órán sokat beszélgetek, ezért nem lett a bi­zonyítványom csupa jeles. Szabó Antal — Az ORV-n Szentesivel beju­tottatok kajak kettesben az or­szágos döntőbe. Ott mit vársz? — Nehezebb lesz, mint az út­törő-olimpia, de azért jó lenne győzni. — A nyár további programja? — Romániába utazunk az egye­sülettel, majd a szüleimmel a Balatonra. Ha megengedik az edzők, egy minikajakot szeret­nék elvinni magammal. (máthé) Forma—1 adatbank Országok rangsora A Forma—1 nem ismer határo­kat, egy-egy csapat sikeréért sokszor több nemzet fiai szor­goskodnak. Sőt, alig ismert olyan gárda, — legalábbis az F —1 őskor után —, amelyben csu­pán egy anyanyelven beszélők lennének. A csapatok csúcsán, a reflek­torfényben a versenyzők állnak, s a statisztikusok nyilvántartják, melyik nemzet hány győztest adott ennek az ízig-vérig husza­dik századi sportnak. A legtöbbször Nagy-Britannia himnuszát játszották el Forma —1 futamgyőzelem alkalmából, szám szerint 124 esetben, tizen­három versenyző tiszteletére. Utoljára Mansell nyert 1986-ban, a Portugál Grand Prix-n. A legutóbbi VB-futamon fran­cia pilóta diadalmaskodott, Prost, s az ausztráliai siker az ötvenegyedik volt a gall kaka­sotok győzelmeinek sorában, tíz versenyző jóvoltából értek el ennyit. Argentína 38 győzelemmel di­csekedhet, mindössze három versenyző révén, Brazíliának négy versenyző szerzett 36 első­séget, és Olaszországot 12 ver­senyző segítette 34 győzelemhez. Tizenöt amerikai versenyző harminchárom nagydijat nyert, s három osztrák pilóta harminc­kettőt. Legutóbb Gerhard Berger nyert Mexikóban, tavaly. Ezután a következő a sorrend: Ausztrália (26 győzelem, 2 ver­senyző), Svédország és Üj-Zé- land (12/3, illetve 12/2), Dél-Af- rika (10/1), Belgium (8/1), Svájc (7/2), Kanada (6/1), Finnország (5/1), NSZK (3/2) és Mexikó (2/1). Érdekes, de egyetlen elsőség­gel álló ország nincs. Számon tartják azt is, hogy hányszor sikerült egy nemzetbe- lleknek kettős győzelmet aratni­uk. Itt is Nagy-Britannia van az élen 35, legalább kettős sikerrel. Pontosabban 24 kettős, 7 hármas,, 3 négyes és egy ötös élbefutó­val. Legutóbb Graham Hill ér­kezett célba, nyomában Piers Courage-zsal, még 1969-ben Mo­nacóban. Tizenöt kettős győzelmet arat­tak az olasz versenyzők, illetve 9 kettős és 6 hármas elsőséget. A legutolsó 1983-ban volt Dél- Afrikában, Riccardo Patrese nyert, s a második Andrea de Cesaris volt. Tizenegyszeres (8 kettős, 2 hármas és egy négyes győzelem­mel) Franciaország, ötszörös Argentína és Brazília. A íutball- nagyhatalomként számon tartott földrésznyi ország legutóbbi ket­tős győzelmét hazánkban arat­ta, Mogyoródon, a Hungarorln- gen, az első Magyar Grand Príx-n. Az USA három, Üj-Zéland pe­dig egy kettős győzelmet mond­hat magáénak. A világvégi szi­getország 1968-ban a kanadai Nagydljon szerezte dupla sike­rét, amikor a Hulme—McLaren duó utasította maga mögé a vi­lágbajnokság többi résztvevőjét. háziak, idegenlégiósok nin­csenek. Ahogyan a vezetők elmondták, csak komoly sportemberek, igazi partne­rek jöhetnek szóba. Az egyesület vezetése há­rom 'tagból áll, nem funk­ciókat, hanem hatékony mun­kát akarnak. Tele vannak tenniákarással, ötletékkel. Például megfogni a kismoto- rosokat, versenyeket biztosí­tani számukra, hogy ott, és ne az utakon éljék ki magu­kat. Aztán szeretnének lét­rehozni egy országos Sim- son-taláilkozót. és még so­rolhatnánk. A Tempó SE tehát elindult a maga válasz­totta úton, a sikerek mellett bizonyára lesznek nehézsé­gék is, ám remélik, a tempó­ból nem kell majd vissza­venni. Mán László Magdi Szálkán maradt Amikor a pálya bal oldaláról a hatos vonal előtt felugorva, — teste utánozhatatlan csavart helyzetében — jobb keze lövésre lendül, Mátészalkán a kézilabda több száz főnyi szerelmese már gólt kiált. Mindez, amit leírtam, pillanatok alatt játszódik le, s aki ezt mérkőzésenként többször is bemutatja, Papp Magdolna, az MMTK NB kettes kézilabdázója. — Hogyan kezdődött? — Nyírcsászáriban laktunk, — szüleim ma is ott élnek — Nyír­bátorban pedig kéziztem. Lövey István, aki Mátészalkán volt ed­ző, javasolta, jelentkezzem a mezőgazdasági szakközépiskolá­ba. Ugyanis látott játszani, ek­kor nyolcadikos voltam. Ezzel el is döntöttem sorsomat. Vissza­tekintve volt mennybemenetel és pokoljárás eddigi pályafutásom alatt. A szebbről szívesebben be­szélek, — csak bólintanom kell, hogy szívesen hallgatom — nyer­tünk bajnokságot NB kettőben, nem okoztunk csalódást az NB I/B-ben, sőt az MNK tizenkettes döntőben játszottam a nagy Va­sas ellen is. Emlékszem, ezen a mérkőzésen Sterbinszky állandó­an korholta társait. Érezte, lát­ta, hogy lelkesedésünkkel együtt méltó ellenfelek vagyunk. Az eredmény nem volt kétséges, persze, hogy nyertek. Szóval, ha ezekre az időkre gondolok, ér­demes volt a pályán szerzett po­fonokat elviselni. — A Nemzeti Bajnokság máso­dik vonalából visszalépett csapat a megyei osztályba került. Töb­ben távoztak Mátészalkáról, té­ged nem hívtak? — Több felé is. Budapestre a Postásba, Debrecenbe nem is egy helyre, sőt még Borsod- Abaúj-Zemplén megyébe is, de maradtam. Miért is? — teszi fel a kérdést magának. — Mert jó munkahelyem volt már akkor és ma is az. A Szamos menti Állami Tangazdaságban mint törzsállattenyésztö dolgozom. Mini sportolót pedig megbecsül­nek. — Közeleg a bajnoki pontva­dászat, mint a csapat legtapasz­taltabb játékosa, „motorja”a ho­va várod a csapatot a tabellán? — Balogh András edző irányí­tásával újra jól együtt van a csapat. A legrosszabb esetben a középmezőnybe, de én a dobogó­ra kerülésről sem mondok le .. . Zsoldos Barnabás Hidegzuhany Miskolcon Salakmotor Ez a nagy meleg nemigen tesz jót a motoroknak — mondogatták a szurkolók szombaton délután Miskol­con a salakmotoros OB I egyéni bajnokságának má­sodik fordulójában. A forró- ságot később vészesen söté­tedő fellegek váltották fel, ám a zuhé elmaradt. A Nyíregyházáról átrándult szurkolók azonban alapos hidegzuhanyban részesültek. A verseny esélyesei között ott volt a két nyíregyházi fiú, Balogh és Petrikovics. Adva volt a lehetőség, hogy a nagy rivális debreceni Adorjánt elkapják. Az esély azonban nagyon hamar el­szállt, már a harmadik fu- tamibgn. Ekkor állt rajthoz Hajdú, Juhász és a két sza­bolcsi versenyző. A start után Petrikovics jött ki jobban, majd Balogh állt az élre, nagy harcot vívott a két klubtárs. Aminek az lett az eredménye, hogy a célegye­nesben összeakadtak és Ba­logh nagyot bukott. Szeren­csére komolyabb sérülés nél­kül megúszta, Petrikovicsot pedig veszélyes motorozás miatt kizárták. A megismé­telt futamban Balogh már nem a „spéci” géppel jött be, és motorhiba miatt pont nél­kül végzett. A balsikerű kezdet megvi­selte a két vaspapucsosun- kat, akik ezután már nem tudtak képességeiknek meg­felelően motorozni. Adorján viszont élt a lehetőséggel, és minden futamját megnyerve nyílttá tette a bajnokság sor­sát, sőt vasárnap már a ha­zai környezetben ő vált a nagy esélyessé. II. forduló, Miskolc, 2500 néző: 1. Adorján 15, 2. Hajdú 11, 3. Bódi 10 (mindhárom Debrecen), 4. Seres (Mis­kolc) 10, 5. Juhász (Miskolc) 10, 6. Petrikovics 9, ... 11. Balogh 5, ... 15. Kovács András 3 ponttal. Vasárnap aztán bebizonyo­sodott, hogy Adorján ilyen ziccert nem hagy ki hazai környezetben. A poros pá­lyán, a többszörös bajnok be­biztosította újabb aranyér­mét, hiszen valamennyi fu­tamját megnyerve végzett az élen a harmadik fordulóban, ezzel összesítve is az élen maradt. Klubtársa, Bódi is kitűnően motorozott, és nem kis meglepetésre megszerezte a bajnoki bronzot. A nyír­egyháziak halovány reményei hamar elszálltak, hiszen Pet­rikovics első két futamjában két pontot veszített, ezzel el is szállt a bajnokság. A debreceni, harmadik for­duló eredménye: 1. Adorján 15, 2. Bódi 14 (mindkettő Debrecen), 3. Petrikovics 13, 4. Tihanyi 11, 5. Hajdú 10 (mindkettő Debrecen), 6. Ko- csó (Szeged), 10, 7. Seres (Miskolc) 9, 8. Balogh. A három fordulóból min­denkinek a két legjobb ered­ményt számítva az országos bajnokság végeredménye: 1. Adorján Zoltán 30, (edző Pe- rényi Pál), 2. Petrikovics 28, 3. Bódi 24, 4. Tihanyi 22, 5. Kocsó 21, 6. Hajdú 21, 7. Ba­logh 21, 8. Seres 19. (Ók ma­radtak OB I-esek, a többiek jövőre osztályozón vesznek részty. Osztályozok Vasárnap délután három lab- darúgó-osztályozó mérkőzést ját­szottak megyénkben. A város- körzeti bajnokok játszottak a megyei II. osztályba jutásért. A párosítások győztesei kerülnek majd egy osztállyal feljebb, ám hogy kik lesznek azok, az csak egy hét múlva, a visszavágók után derül ki. Az első találko­zók eredményei: Nyírbogát— Öpályi 1:0 (0:0), Demecser—Vá- sárosnamény 1:1 (0:1), Penyige— Gyulaháza 2:1 (1:1). M SPORTJ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents