Kelet-Magyarország, 1987. június (44. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-29 / 151. szám

1987. június 29. Kelet-ESagyuonng s Az olyasé kérdésére WäHat koz ék dilemmája Nyírmgyiaámán Balogh József főmunkatárs válaszol Hétfőn felhívott egy asz- szony és bemutatkozott. El­mondta, hogy Nyíregyházáról a Kossuth utca 12-ből keres, és az a gondja, hogy reggel fél 6-tól háromnegyed hatig rendre nincs meleg víz a házban. Annak rendje és módja szerint a SZABOLCSHÖ-höz továbbítottam a panaszt, hi­szen én válaszolhatok, amit akarok, de a megoldás a fontos. Nemsokára kaptam a választ: megkeresték azt a családot, akit én közöltem velük, ám ők azt mondták, nekik semmilyen panaszuk nem volt. Mit mondjak erre? Ha nem igaz a panasz, akkor nem értem miért telefonáltak, ha igaz, akkor pedig azt nem értem, miért nem .vállalták, hiszen a SZABOLCSHÖ Vál­lalat az utóbbi években még akkor is segít a hibák kija­vításában, ha nem rájuk tar­tozik. A szorgalmatosiak — így szólt az aláírás — egy tele­font szeretnének, mégpedig egy megbízott tanyai nyilvá­nos állomást ahelyett az ut­cai nyilvános távbeszélő- állomás helyett, amit a pos­ta erre az.évre ígért nekik. Először is a posta nem ígért nekik semmit, hiszen van egy nyilvános telefon, s ha ezt akarják máshová ten­ni, netán megbízott tanyai nyilvános állomást szeretné­nek helyette, azt a tanácsnak kell kezdeményezni. Egy telefonálónk a Nem­zeti Színház egyszámlájára ajánlotta fel egy TIT-elöadá- sa tiszteletdíját. Arra volt kí­váncsi, hogy mi az egyszámla száma. Nem tudom. Nemcsak én, de az OTP sem, de amint hallottam: olyan kevés pénz gyűlt össze, hogy remény sincs rá, hogy abból új Nem­zeti Színház épüljön. A Vár­ban keresnek valamilyen megoldást. Egy nyíregyházi lokálpat­rióta arra kíváncsi, miért hagyják pusztulni a Selyem utcai bagolyvárat és a sóstói kádfürdő épületét? Nagyon jó hírt közölhetek: nem pusztul el egyik sem, mindkettő felújítása folya­matban van. Hogy milyen célt szolgálnak majd, arra még nemigen válaszolhatok. A Kazinczy utcai lakosok azt panaszolták, hogy utcá­jukban 21 óra 15-től csak hajnali 2-ig van közvilágítás. Ök is világosságot kérnek. A mostani dekádban — ez mindig függ attól, hogy mi­kor kél és mikor nyugszik a Nap — 20 óra 55-kor gyúl- nak ki és 4 óra 05-kor alsza­nak ki a közvilágítási lám­pák. Gondolom, a kérdés fel­tevésének napja óta már a Kazinczy utcában is tudják, mert a TITÁSZ nyomban megnézte az egyedi vezérlé­sű kapcsolót és beállította azt. A TITÁSZ-tól kérdezett az én közvetítésemmel Kiss And- rásné is. hogy miért nem jobb a közvilágítás a 6-os is­kola és az Arany János utca közötti útszakaszon? A TITÁSZ kirendeltségve- zető-helyettese — ő intézke­dett az előbbi gond megoldá­sában is — elmondta, hogy a TITÁSZ olyan közvilágítá­si lámpákat szerelt fel, ami­lyet a tanács megrendelt tő­lük. Ha pedig a fák lombja csökkenti a fény erősségét az ugyancsak nem a TITÁSZ hibája. Kovács Zoltánná Nyírté lekről telefonált, s azt neír érti: miért keil 700 forinto fizetni geodéziai mérési di címén ahhoz, hogy egy újonnan épített lakást be jegyezzenek? * •* Görömbei József, a rtiegyei földhivatal igazgatója meg­próbálta kikereshetni Ko­vács Zoltánné ügyiratát, de nem- sikerült. Jó lenne, h'a a kérdező közvetlenül a föld­A versenyképesség titkai — Meglehetősen ellenséges környezettel találjuk magun­kat szembe a mindennapi munkánkban. Nem csoda, ha van bennünk egyféle bizonytalansági érzés — mondta Tóth János mérnök, az Elektroteam GMK tagja. — Nem látunk számunkra megnyugtató gazdasági, jogi biztosítéko­kat, olyanokat, amelyek szavatolnák működésünk bizton­ságát hosszú távon is. Ebből következik: a géemkánk pél­dául nem mer felvenni hitelt fejlesztésre, egy-egy újítás megfinanszírozására, mert nem tudhatjuk: holnapután lé­tezünk-e még vagy sem? Mellesleg, az újításainkat hiva­talosan el sem ismerik, merthogy kisvállalkozásról van szó. hivatal vezetőjéhez fordul­na. mert akkor konkrét le­hetne a válasz. Általánosság­ban annyit mondhatok, hogy ha a lakás használatbavételi engedélyének kiadása után 30 napon belül benyújt egy vázrajzot a földhivatalhoz, akkor csak 350 forintba ke­rül a bejegyzés. Ha ezt va­laki elmulasztja, újabb 30 nap után mérnek és ezért fi­zetni kell. így lesz 700 forint. Egy aláírás nélkül érke­zett levél írója azt kérdezi: miért nincs gázvezeték az Inczédi sortól a Liszt Ferenc utcáig? Az utóbbi években a vá­ros már nem épít gázvezeté­ket, ilyen csak a lakosság összefogásával épülhet. Ha társulást szerveznek, a ta­nács minden bizonnyal támo­gatni fogja azt. A Hatzel tér lakói az ott bűzlő szemét miatt panasz­kodtak. Soltész József, a KÖZTÉR igazgatója elmondta, hogy a Hatzel tér a piaciroda terü­lete, az ő feladatuk a sze­métgyűjtés és annak elszállí­tása is. Korábban a KÖZTÉR dolga volt ez, de a piaciroda felbontotta velük a szerző­dést. Pedig ez az 5 emberből álló közösség, az Elektro­team — ahogy mondani szo­kás — letett már egyet, s mást az asztalra. Ennek alapján megérdemelnék a bizalmat. Szómítógópes vezérlés — Mi készítettük el a szolnoki és a nyíregyházi ke­nyérgyár termelésének szá­mítógépes vezérlését — kö­zölte Bárány Gyula mérnök. — De a legbüszkébbek még­is a nyíregyházi buszpálya­udvar komputeres irányítási rendszerére vagyunk. Mert ez is a mi munkánk volt. Tudomásunk szerint az or­szágban a maga nemében nincs még egy ilyen rend­szer, amelyik ennyit tudna, mint a miénk. Hazai és kül­földi szakemberek körében is elismerést váltott ki a forga­lomirányítási szisztémánk. — Ehhez persze egyebek mellett meg kellett szerkesz­tenünk egy új számítógépet — veszi át a szót Szabó Zol­tán mérnök. — Ezt úgy kell érteni, hogy zömében az itt­hon elérhető alkatrészekből. A szakmabeliek tudják: ez dupla munkával jár. Mert például van egy feladat, amit a gépnek meg kell ol­dani. Ismeretes előttünk, hogy speciálisan ilyenre már kitaláltak egy részegységet. Létezik is, de csak Nyugat­ról szerezhető be. Mit lehet tenni ? Ahogy megtudtam, két megoldás van. Vagy szemé­lyes kapcsolatok révén, va­lahogy mégiscsak behozat­ják azt a dolgot, például ajándékként a nagymamá­nak. Vagy — és ez a máso­dik megoldás — a meglévő, szocialista relációból szárma­zó alkatrészeket úgy össze­kombinálják, hogy valahogy mégis csak kiadja a gép a várt- eredményt. Általában az utóbbi történik. Lthet olcsóbban is A három fiatalember nem titkolja: igen jól keresnek a gmk-ban, bár egyikük sem főállásban csinálja. Mindez azzal jár, hogy szabadidejük gyakorlatilag nincs, vala­mint, hogy időnként begyul­lad a szemhártyájuk — ami­kor különleges világítás mel­lett kisebb sorozatterméket kell legyártaniuk. Ugyanak­kor összehasonlíthatatlanul olcsóbbak, mint az állami cégek. — Volt egy eset. Szocialis­ta szektorból való céggel versenyeztünk egy szoftveres témában^ Egy programot kellett megszerkeszteni — mesélte Tóth János. — Hogy ki mennyiért vállalja az adott munkát, az csak az utolsó pillanatban derült ki. Addig viszont mint gmk-sal, kifejezetten lekezelően bánt velem a megrendelő. Aztán a konkurencia bemondta: l millió 200 ezer forintért vál­laljuk a feladatot. Én is be- mondtam: 300 ezerért meg­csináljuk. Aztán sarkonfor- dultam, de még odavetettem: ha a versenytárs enged 200 ezret, a gmk is enged 150 ez­ret. A munkát mi kaptuk meg. Megtiltotta az igazgató... Beszélgetőpartnereim kü­lönösen fájlalták azt a min­denütt jelen lévő mérsékelt rosszindulatot. gyanakvást, ami körülveszi őket. Ol­csóbbak. nem olcsóbbak, nern számít. Megyeszékhelyünkön is van például egy cég, ame­lyiknek az igazgatója meg­tiltotta, hogy bármilyen munkát is gmk végezzen el a gyárában, a gyárának, — ő csak állami vállalattal' áll szóba. Pedig nem kellene bánta­ni a kisvállalkozásokat, kü­lönösen azokat nem, amelyek bizonyítottak. Esetünkben is például eléggé bántja ezt a gmk-t, hogy nem jutnak, nem juthatnak ‘ megfelelő nyugati szakirodalomhoz, alkatrészhez. Bizonytalan­nak érzik a jövőjüket. Ezen felül megsúgták, ha bejön az új adórendszer, aligha dol­goznak majd annyit, ameny- nyire képesek lennének, mert egy bizonyos jövede­lemszinten túl már nem fog­ja megérni nekik. És nekünk megéri, hogy ők ne dolgozzanak? Sztancs János Védőmunkák a Felső-Tisza-vidéken Kettős zsiliprendszer Mikor lesz villany, gáz és víz Borbányán a Kökény ut­cában? — kérdezték a 13-818- as telefonról. A tervezést megrendelte a tanács, de az idén már nem lesznek kész a közművek. Néhány kérdésre nem tud­tam választ szerezni. Elné­zést kérek Fügedi Imrétől, Nagy Józseftől, a 15-263-as telefon gazdájától, egy nyír­egyházi nyugdíjas házaspár­tól, Sallai Gábornétól, Dé- kány Józsefnétől és Nagy Sándornétól. Nekik levélben vagy a következő napokban az újságban válaszolok. Az 1970-es árvízkatasztró­fát követően, 1973-ban indul­tak meg a szamosi árvízvé­delmi munkálatok. A „Sza- mos-program” keretében az előírt biztonságra épülnek ki az árvízvédelmi töltések, kü­lönös figyelemmel a veszé­lyeztetett partszakaszokon. A munkaterület hossza 93,4 kilométer, amely az ország­határtól a Szamos Tisza-tor- kolatáig terjed. A fejlesztés­ből eddig befejeződött az I. és II. ütem, valamint a befe­jező II/I ütem A szakasza. mjm ind járt közhasznú tw/t munkára adom ma­gam. Elkeserít, ha kicsi, fakó és lapos a zsem­le. Ezeket mondja Stoha- nek, miközben az idegen- forgalomra hivatkozik. — Hát mit szólna ehhez egy külföldi? Teszem azt, ide jön gyanútlanul az ide­gen és ilyen zsemlékkel szúrják ki a szemét! — Azért tisztázzunk va­lamit. Milyen külföldi jön­ne ide és miért jön ide? Ha olyan külföldiekre gondol, akik Nyíregyházán a Hat­zel téri ócskapiacon bujócs- káznak, akkor engem ma­ga a szövegével ne untas­son. — Nana — kérdez közbe tapintatlanul a közhasznú munkára kacsingató szom­| széd — kik bujócskáznak a i Hatzel téren? Elmagyarázom. Az oda- j vágó játékszabályok szerint. Kiáll a placcra féltucat ide­látogató és mutogat, órát, teaforralgU_• zoknit ' <%L.bu-~ gffögót. Mindent mufírniqk. Akkör az ellenőr szánni magában hatig és azt mondja: ', — Aki bujt bujt, aki Védőgáterősítés a tunyogma­tolcsi híd lábánál. A munkálatok során elké­szült 59 kilométer hosszan a töltéserősítés, és a kapcsoló­dó beruházások. Megépült Szamossályiban az a kettős zsiliprendszer, amely száz- huszonöt méter szélességével az ország egyik legjelentő­sebb árvízvédelmi műtárgya. Az első két ütemben fel­újítottak kilenc régi gátőr­házat, korszerű hírközlő rendszer épült ki a folyósza­kasz figyelőállomásai között, és elkészült Mátészalkán az új hírközpont. A program része a Hydra automata mérőrendszer mun­kába állítása, amely a Nyír­egyházi Vízügyi Igazgatóság számítógépközpontjába perc­re készen küldi a Szamos vízminőségének hat paramé­terét. Jelenleg a Ili i ütem B szakaszának megvalósításán dolgoznak. Töltésmegerősítés folyik. Tunyógmgtolcs és. ázffmoskér között, valamint továbbfejlesztik a hírközlő beruházási szakasz tervezett adatszolgáltató egységeket. A befejezési határideje 1992 év vége. SZERKESZTŐI OOOOOOOO Aligha fér kétség hoz­zá. hogy az elmúlt hét legkiemelkedőbb belpoli­tikai eseménye hazánkban a Központi Bizottság ülé­se, majd ezt követően a Parlament nyári üléssza­ka volt. Mint köztudott, ezekben a napokban hoz­ták nyilvánosságra a kü­lönböző párt- és állami tisztségekben bekövetke­zett személyi változásokat is. Ahogy ilyenkor lenni szokott, sokan nagy figye­lemmel tájékozódtak a párt új főtitkárhelyettese, az Elnöki Tanács elnöke, a Minisztertanács új el­nöke, s a többi érintett tisztségviselő életútjáról. A közvéleményben általá­nos értékelésnek tekint­hető: bár nem ismeretlen személyek kerültek fontos posztokra, az új felállás azt sejtteti. hogy a külön­böző testületek a frissí­tés révén erősödtek, al­kalmasabbá válhatnak bo­nyolult tennivalóik meg­oldására. Sokan véleked­nek úgy: várhatóan na­gyobb figyelem és követ­kezetesség nyilvánul meg a jövőben a jó párt- és állami határozatok mara­déktalan végrehajtása iránt. Miközben a megújulás személyi vonatkozásait értékeli a közvélemény, természetesen nagyon so­kan jól tudják, hogy ége­tő gazdasági gondjainkat, belső nehézségeinket ez önmagában nem oldja meg. Az ijesztően magas költségvetési deficit lefa­ragása csakis úgy valósul­hat meg, ha — hányszor elmondtuk már! — a ma­ga posztján mindenki tu­dása és szorgalma legja­vát nyújtja, ha nemzeti szinten általánossá válik a fegyelmezett, takarékos gazdálkodás, ha elejét si­kerül vennünk a pazarlás­nak, a selejtes munkának, a következetlenségeknek. Abban mindenki egyetért, hogy nem lehet tovább húzni-halasztani az össz­hang megteremtését a ter­melés és a fogyasztás kö­zött, s hogy nem áltathat­juk magunkat a saját hi- bátlanságunkkal, miköz­ben a bajok gyökerét mindig külső tényezőkben szeretnénk megtalálni. Ahhoz, hogy a költségve­tési hiányt 10 milliárddal sikerüljön csökkenteni, sok mindenre szükség van: egyértelmű, határo­zott jó programra, a ké­nyelmetlen lépéseket is felvállaló mielőbbi meg­újulásra éppúgy, mint az egyéneket is érintő áldo­zatvállalásra. Ezt jelzi az a társadalmi méretű pár­beszéd, amely az utóbbi hetekben, hónapokban zajlik hazánkban például az adóreformmal kapcso­latban. Nehéz döntésekről van itt szó, melyek a leg­közvetlenebbül érintik majd az állampolgárokat, tehát indokolt a sokirá­nyú vizsgálódás. De lépni is kell, kapkodás nélkül, ám minél előbb, különben tovább romolhatnak gaz­dasági pozícióink. Jó ügyért, a közösség érdekében munkálkodó testületeinket, nehéz posz­ton fáradozó vezetőinket bizalom övezi. Most együtt -kell né kigyúr köz- nünk tengernyi munkánk- • nak. ' A. S. V __________________ nem, nem, megyek megke­resem. Lényegében ezek után kezdődik a bujócska. Fut az az idelátogató idegen egész nap és annyira belefeledke­zik a játékba, hogy már nincs is ideje zsemlét venni. hírnek, hogy kedvem lenne kipróbálni. — Miért, nincs munkája? — Van nekem, de nagyon bánt, hogy nem közhasznú. Egyszerűen csak munka. Momentán eladok egy áru­házban. Apropó, és a határ­ról mi a véleménye? — Szent és sérthetetlen. — Nem az országhatárok­ra gondoltam. A nyugdij- korhatárokra lennék kíván­csi. Lesz új határ, vagy nem lesz új határ? — Ebből elég. Juszt sem mondom el az álláspontom, ami mellesleg nem is az enyém. Akkor inkább né­hány szót még a zsemlék­ről. Mert kicsi, fakó és la­pos. attól még lehet jó, fő­ként ha kerek. De még jobb lenne az a zsemle, ha az ál­lampolgár az állampolgárt ilyesmikkel nem zaklatná. Hát kit érdekel az, hogy Stohanek zsemlét eszik reg­gelire! Sőt, ürügynek hasz­nálja ahhoz, hogy a saját sérelmeibe beleviszi a po­litikát. Süsse meg a zsem­léjét. Ámítár most már en­gem is érdekelne: Mért is kicsi, lapos es fakó az a zsemle? *; Seres Ernő — Szóval ki az a külföl­di Stohanek úr, akire ma­ga gondolt és idejön? Ám­bár ne is mondja, tudom. Puskával jár, vaddisznóra les, márkáért vadászik. De ő nem iszik zacskós tejet. Zsemlét meg pláne nem ' vesz. VTszottí kíváncsi va- . gyök, hogy ezt a közhasznú * munkát honnan vette? — Beijiondtg, a tévé. Ak­kora hátteret kerítettek á ^A\ zsemle

Next

/
Thumbnails
Contents