Kelet-Magyarország, 1987. június (44. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-27 / 150. szám

MA Kísérlet Naxollal (2. oldal) Segély helyett fizetés (3. oldal) ' A környezetvédelem helyzetének értékelésével Pénteken délelőtt a Parlamentben folytatódott az Országgyűlés nyári ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP főtitkára és Grósz Károly, a Minisz­tertanács elnöke. A képviselők folytatták a vitát Ábrahám Kálmán államtitkárnak, az Országos Környezet- és Természet- védelmi Hivatal elnökének csütörtökön elhangzott be­számolója felett. Elsőként Árvái Lászióné, az Eger és Vidéke Áfész szak- szervezeti bizottságának tit­kára kapott szót, aki a bükki nemzeti parkkal kapcsolatos közérdekű gondokról és fel­adatokról beszélt. Mint el­mondta, e tájon 1977-ben, az országban harmadikként hoz­tak létre nemzeti parkot, ami rangot adott a tájegységnek, a környezet és a táj megóvá­sára késztette az itt gazdál­kodókat. Különösen jelentős feladatok hárulnak az erdé­szetre, hiszen a nemzeti park 39 ezer hektáros területének 95 százalékát borítja erdő, amelynek mással nem pótol­ható szerepe van a terület karsztvíz-háztartásában, az iparvállalatokkal övezett kör­zet levegőjének tisztításában. A képviselő ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az erdőgazdálkodással szemben támasztott társa­dalmi méretű környezetvé­delmi igények meghaladják a területet kezelő — kötelezett, nyereségérdekeit — gazdál­kodó szerv teherviselőképes­ségét. A megoldás az lenne, ha a környezetvédelmi teen­dők elvégzéséhez szükséges fedezetet — a helyi tartalékok kihasználása mellett — a rendelkezésre álló források tárcaközi vagy ágazati szintű átcsoportosításával teremte­nék elő. Andi Gábor, a Mecseki Ércbányászati Vállalat csa­patvezető vájára elöljáróban kiemelte, hogy a környezet­és a természetvédelem gond­jai nagyobbak, mint a lehe­tőségek azok megoldására. Derűlátásra ad okot azon­ban, hogy a környezetvéde­lem ma már nem amolyan divattéma, az emberek érzik­érzékelik valóságos társadal­mi súlyát. Ugyanakkor e fel­ismerés nem mindig egyenlő a cselekvéssel. Szükségesnek látszik újólag megfogalmaz­ni: a környezetvédelem, a környezettel való gazdálko­dás elsősorban állami, válla­lati feladat, amely nem nél­külözheti a társadalom össze­fogását. A képviselő ezután arról az NSZK-ból származó olajhul­ladék környezetszennyező el­égetésének ügyéről szólt, amelyben a vizsgálat még tart. Ez az eset egyébként be­bizonyította : bármilyen fel­készült is a megyében dol­gozó környezetvédelmi appa­rátus, sem lehetősége, sem eszköze nincs arra, hogy fel­sőbb jóváhagyás nélkül dönti sön. Kérte az illetékes álla­mi szerveket: biztosítsanak olyan jogkört és intézkedési lehetőséget az e területen dol­gozóknak, hogy adott hely­zetben önállóan dönthesse­nek. Dr. Kása Antal, a kecske­méti Magyar—Szovjet Barát­ság Termelőszövetkezet el­nöke kifogásolta, hogy a je­lenlegi szabályozás nem tesz különbséget környezetvédő és környezetszennyező beruhá­zás között. Javasolta, hogy a környezet védelmét is fi­gyelembe vevő beruházások legyenek adómentesek, ugyan­akkor emeljék a környezet- védelmi szabálysértésekért kiszabott bírságot. Berdár Béla, a Pilisi Álla­mi Parkerdő Gazdaság fő­igazgatója azzal a javaslattal fordult a kormányhoz, hogy dolgozzanak ki és fogadjanak el egy hosszú távú, az ezred­fordulón túlmutató erdőtele­pítési programot, amelyben a szakvállalatok, szövetkezetek mellett társadalmi szerveze­tek, közösségek is szerepet kapnának. Dr. Mezey Károly felszólalása: Legégetőbb környezetvédelmi gondunk az Alkaloida körül alakult ki A környezet- és természet- védelemről elhangzott beszá­moló vitájában felszólalt dr. Mezey Károly, Szabolcs- Szatmár megye 18-as válasz-, tókerületének képviselője is. Elmondta, hogy mint gya­korló orvos, örömmel üdvöz­li a kormány által kezdemé­nyezett egészségmegőrzés tár­sadalmi programját, amely­nek központi kérdése a hely­telen életmód megváltoztatá­sa. Kevesebb szó esik kör­nyezetünk szennyeződéséből, a környezeti ártalmakból eredő egészségkárosodásról. Ezért hívta fel a T. H. fi­gyelmét, hogy a környezet szennyeződése éppúgy egész­ségünket veszélyezteti, mint a helytelen életmódbeli szo­kások, éppúgy felelős azért, hogy az évi halálozás 1960 óta 50 százalékkal emelkedett, hogy évente 70 millió nap táppénzt számolunk átlag 160 forintjával azért, hogy a rok­kantak és csökkent munka­képességűek száma több mint 400 ezer és hogy az átlagos életkor tekintetében Európá­ban az utolsók között va­gyunk. A levegőszennyezés legna­gyobb károsultjai nagyváro­saink lakói. Az ipar mellett a járműveket sorolta a leve­gő nagy szennyezői közé. Er­ről beszélve elmondta, ha­zánk gépkocsiállományának szerkezete több oldalról is szerencsétlen. Az 1,3 millió gépkocsinak 30 százaléka tíz évnél idősebb, és ezért foko­zottan környezetszennyező. Ettől is kedvezőtlenebb azon­ban, hogy a személygépko­csik 37 százaléka kétütemű motorral fut. Tudjuk, hogy a kipfugógáz vegyi össze­tétele a legkárosabb, rák- keltőanyag-tartalma is a leg­magasabb. Bármennyire is nehéz kérdés, szakítanunk kell a kétütemű motorokkal, felül kell vizsgálni az 1990-ig szóló ilyen irányú progra­munkat. A felszín alatti ivóvízkész­lettel kapcsolatban elmondta: — A beszámolóból megtud­tuk — mondta —, hogy kör­nyezeti ártalmaknak kitett te­rületen üzemel közművi víz- kitermelésünk 65 százaléka. Tudjuk azt is, hogy az or­szág néhány területén az ivó­víz minősége olyan kritikus­(Folytatás a 4. oldalon) Műszakonként 250 darab széles ágybetét készül a Taurus Gumiipari Vállalat ibrányi üzemében. Képünkön az ágy­betét belső felépítésén dolgoznak az asszonyok, (cs) 8 MESZÖV-eliibii Mpimrtjf» Felújításra szoruló szövetkezeti lakások Ülést tartott június 26-án, pénteken a MÉSZÖV elnök­sége. Többek közt a megyei fogyasztási szövetkezetek rendészeti 'tevékenységéről, a közös fejlesztési alap felhasz­nálásáról, s a takarékszövet­kezetek hitelezéseiről hang­zott el tájékoztató. Az el­nökség tárgyalt a lakásszö­vetkezetek múlt évi munká­járól, s idei feladatairól is. Szabolcs-Szatmár tizenhá­rom lakásszövetkezete a múlt év végén több mint 9 és fél ezer lakás üzemeltetéséről, fenntartásáról gondoskodott. A lakások értéke meghaladja a 3 és fél milliárd forintot. Az előző tervidőszakban va­lamennyi lakásszövetkezet foglalkozott építéssel is. Je­lenleg a családi házak iránti növekvő érdeklődés, s a ma­gas árak egyes területeken háttérbe szorították a szövet­kezeti lakásépítést. Erre a legnagyobb igény Nyíregyhá­zán és Mátészalkán van, ki­sebb számban pedig Fehér­gyarmaton, Nyírteleken és Ti- szavasváriíban lehet építések­re számítani. A többi terüle­ten ehhez nem kedveznek a feltételek. Az eddiginél nagyobb fi­gyelmet kell fordítani a meg­lévő épületek fenntartására. Ezt indokolja a lakások élet­korának növekedése is. A 25, illetve 15 éve működő szö­vetkezeteknek számítaniuk kell arra, hogy a régebbi há­zakban lassan időszerű a szerkezeti elemek, tetők fel­újítása, cseréje, folyamatos karbantartása. Néhány lakás- szövetkezetben már az idén nagyobb karbantartások sze­repelnek a tervek között. Az építéseknél igényesebb ter­vekre, gyorsabb, szakszerűbb kivitelezésre van szükség. Fontos feladat, hogy minél kedvezőbb áron kínálják a lakásokat! A MESZÖV-el- nökség megállapította: a szö­vetkezeti lakásépítést elérhe­tővé kell tenni az ifjúság és az egyedülállók számára is. Találkozó Kisvárdán Öreg várak, ifjú lakások Hetedik alkalommal ren­dezik meg Kisvárdán az öreg várak ifjú városainak talál­kozóját. Sárospatak, Sárvár, Kapuvár, Siklós, Szigetvár városainak delegációja pén­tek délután érkezett meg a vendéglátó városba. A prog­ramsorozat megnyitójára 19 órakor a művelődési köz­pontban került sor. Ezt kö­vetően ismerkedési esten vet­tek részt a városok küldöttei. As Országgyűlés nyári ülésszakának második napján Kádár János és Grósz Károly az ülés szünetében. Tanévzáró a pártiskolán Befejeződött a pártoktatá­si év az MSZMP Szabolcs- Szatmár Megyei Oktatási Igazgatóságán. A pénteken megtartott ünnepélyes tan­évzárón Ekler György, a me­gyei pártbizottság titkára kö­szöntötte az egyéves pártis­kolán tanult harminc, illetve az 5 hónapos oktatásban részt vevő 27 hallgatót, akik siker­rel fejezték be tanulmányai­kat. A hallgatóknak — akik a jövőben az alapszervezetek vezetőségeit erősítik — Sim- kovics Gyula, az oktatási Igazgatóság helyettes vezető­je adta át a közép-, illetve alapfokú politikai végzettsé­get tanúsító oklevelet. Szombaton reggel a delegá­ciók számára szakmai eszme­cserét tartanak. A rétközi múzeumban a találkozón részt vevő városok mutatják be anyagaikat. A népművé­szeti vásárt, melyre mintegy 15 kiállító jelentkezett, a November 7. téren rendezik. A részt vevő városok és a kisvárdai vár történetének, múltjának ismeretéből adnak számot a. városok 10 fős csa­patai azon a vetélkedőn, amely a művelődési központ­ban lesz megtartva. Délután női és férfi kispályás labda­rúgás és váltófűtés, majd a 20 éves jubileumát ünneplő várfürdőben úszóverseny lesz. Vasárnap délelőtt a városok művészeti csoportjai mutat­koznak be a művelődési köz­pont színháztermében. Fél tizenkettőkor veszi kezdetét a találkozó értékelése, ezt követően a városok delegációi elutaznak Kisvárdáról és 1988-ban Sárospatakon ismét találkoznak. Befejezte munkáját az Országgyűlés XLIV. évfolyam, 150. szám ÁRA: 2,20 FORINT 1987. június 27., szombat ■MHBMHHÉiiMHHHamaHHi

Next

/
Thumbnails
Contents