Kelet-Magyarország, 1987. június (44. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-26 / 149. szám
2 Kelet-Magyarország 1987. június 26. Tanácskozik az Országgyűlés nyári ülésszaka (Folytatás az f. oldalról) kel. Mintegy 220 milliárd forintot fordítottak 1986-ban a~ központi és a tanácsi költségvetési intézmények működésire és fenntartásra, 142 milliárd forint társadalom- biztosítási célokat szolgált, és 43 milliárd forintot használtak fel a tanácsok fejlesztésre. Bár a közkiadások csak 6,3 százalékkal növekedtek, ezen belül az egészségügyi, szociális és oktatási intézetek működésére és fenntartására fordított összegek emelkedése nyolc százalék volt. Ez fedezetet nyújtott a bővülő intézményhálózat feladatainak ellátására, de ebből az ellátási színvonal reálértékét általában nem lehetett megőrizni. A költségvetési intézmények 1986-ban gondokkal küszködtek. sől a tanácsok működési és fenntartási előirányzataik tervezettnél kisebb feLhasz- náiására kényszerültek. Az állami kiadások 'másik nagy része a tanácsi gazdálkodás. A múlt évben a tanácsok szabályozási, gazdálkodási rendszere jelentősen megváltozott. A cél a helyi tanácsi önállóság és érdekeltség növelése, valamint az volt. hogy a tanácsi forrásokat. is hozzáigazítsuk a népgazdaságban megtermelt jövedelemhez. E célok megvalósultak, de ebből gondok is adódtak. Tavaly a tervezettnél 3,2 milliárd forinttal kevesebb szabályozott bevétel keletkezett, döntően az előirányzottnál kevesebb városi és községi hozzájárulás, béradó és intézményi bevétel miatt. Ezt az ötszázmillió forinttal több tanácsi támogatás nem tudta ellensúlyozni. A hiány nagyjából arányos a népgazdasági jövedelemhiánnyal. Fokozni szükséges a jövedelemtermelést — A megnövekedett képviselői aktivitás és felelősségtudat a bizottsági viták során megmutatkozott abban is, hogy számonkérték a jóváhagyott és a megvalósított állami költségvetés nagy eltérését. A kormány ezért szükségesnek tartja, hogy a jövőben az adott évi folyamatokról, a költségvetést érintő és intézkedéseket igénylő kérdésekről az Országgyűlést az eddigieknél részletesebben tájékoztassa és a szükséges gazdasági lépéssorozatokra felhatalmazást kérjen. Ennek megfelelően a kormány nevében arra kérem a Tisztelt Országgyűlést, támogassa a kormány azon törekvéseit, hogy a nemzetközi pénzügyi egyensúly javítása, a belföldi felhasználás mérséklése érdekében a költségvetés hiánya 1987. éviben a jóváhagyott 43,8 milliárd forint helyett inkább a 30 milliárd forintot közelítse. Okulva az 1986. évi kormányzati intézkedések néhány kedvezőtlen tapasztalatából, ez évben párhuzamosan vezetjük be a gazdasági teljesítmények növelésére kényszerítő szigorító szabályokat és a különböző ösztönző intézkedéseket. Célunk, még ha kezdetben szerény méretekben • is. de a jól dolgozó vállalatok pénzügyi lehetőségeinek bővítése, a hatékonyan gazdálkodó vállalatok fejlesztési lehetőségének és mozgásterének növelése, az exportérdekeltség fokozása. Mindez rövid távon költségvetési kiadással, bevételelmaradással is járhat, de mégis ezt kell tenni azért, hogy a hatékony területek élénkítésével fokozódjék a jövedelemtermelés és később a költségvetési ráfordítások haszonnal térüljenek meg. A vállalati szektort és a lakosságot közvetlenül érintő intézkedések mellett idén sem mondhatunk le a költségvetési intézmények pénzügyi előirányzatának szűkítéséről. Az Országgyűléstől kapott felhatalmazás alapján a Minisztertanács a központi költségvetési szervek háromszázalékos támogatási tartalékát elvonta, s hasonló módon járt el az egyszázalékos tanácsi támogatási tartalékkal is. A belföldi felhasználás tervezett szintjének tartása érdekében további mérséklések is szükségessé váltak mind a központi, mind a tanácsi költségvetési intézmények körében. Ennek keretében kérem az Országgyűlést, járuljon hozzá a tanácsi támogatásoknak a törvény- tervezetben előterjesztett kétszázalékos, mintegy másfél- milliárd forintos csökkentéséhez. Egyúttal tájékoztatom a Tisztelt Országgyűlést, hogy a költségvetési tehervállalás mérséklése érdekében a Minisztertanács a költségvetési intézményrendszer szervezetének, gazdálkodásának, finanszírozásának átfogó felülvizsgálatát indította el. Tudjuk, hogy ezek az intézkedések mind a vállalatok, a költségvetési intézmények, mind a lakosság nagy részére terheket rónak. A megváltozott gazdasági feltételekhez való alkalmazkodás első, és bizony fájdalmas szakaszán még nem jutottunk túl. További nehéz, népszerűtlen intézkedések is szükségesek ahhoz, hogy a valóságos gazdasági fellendülés hazánkban meginduljon. Van esélyünk a kibontakozásra, erőnk a megújulásra, de ehhez gondjainkról őszintén kell szólni, hogy világos és következetes programmal mozgósítani tudjuk egész társadalmunkat a cselekvésre. A kibontakozás megvalósításához garanciák is szükségesek. Ilyen biztosíték a jól megválasztott eszközrendszer, a gazdasági mechanizmus fejlesztése. Tavaly, a Központi Bizottság 1984. áprilisi állásfoglalásának megfelelően kialakítottuk a kétszintű bankrendszer szervezeti kereteit, korszerűsítettük a biztosítási intézményi rendszert, befejeződött az állami vállalatoknál az új vállalatirányítási formák bevezetése. A reformfolyamatot folytatni kell és ki kell terjeszteni. Elképzeléseinket vitákban, nyilvánosan alakítjuk ki. Tudatában vagyunk annak, hogy a piaci törvényszerűségek figyelem- bevételével érvényesülő szocialista tervgazdálkodásnak fontos társadalmi-politikai feltételei és következményei vannak. Korszerűsíteni kell a népgazdasági tervezés rendszerét. Felül kell vizsgálni a nemzetközi együttműködés mechanizmusának valameny- nyi lényeges elemét. Törekedni kell a KGST- ben folyó sokoldalú együttműködés megfelelőbb szervezeti. érdekeltségi és pénzügyi kereteinek a kialakítására. A pénzügyi rendszert, a költségvetési és hitelpolitikát ugyancsak tovább kell fejleszteni. Szükség van adó- és árreformra, a keresetszabályozás. a szociálpolitika, a vállalati jövedelemszalbályo- zás ezzel összehangolt módosítására is. A társadalom ezekre a kérdésekre természetesen nagyon érzékenyen reagál. Az elkövetkező néhány hónapban ezért olyan konkrét megoldások kialakítására kell törekednünk, amelyekből világossá válik, hogy a közterhek viselésében mindannyiunknak jövedelmünk arányában kell részt vennünk. De az adóviselő képességet i a gyerekek száma, kora és a szociális helyzet egyéb tényezői alapvetően behatárolják. Az adórendszert ezzel mindenképpen össze kell hangolnunk. A fő gond abból ered, hogy az adó- és árreformra meglehetősen kedvezőtlen gazdasági helyzetben kell felkészülnünk, s a hátteret jelentő szociálpolitikai ellátási rendszerek fejlesztésére csak kevés pénzügyi forrás áll rendelkezésre. De mivel fontos követelménye az adó- és árreform bevezetésének a szociális biztonság megőrzése, ezért a bevezetés időpontjában széles körű, az idős kordákat és a gyermekes családokat érintő kompenzálást kell megvalósítanunk. Hosz- szabb távon az ösztönzést, az igazi társadalmi értékrendet csak a jó bérrendszer képes közvetíteni. Ezt a további munka során lehetőségeinkkel összhangban figyelembe vesszük. Az 1986-os költségvetés számai is világosan mutatják, hogy a gazdaság problémáit — beleértve az életszínvonalét is —, nem az adó- és árreform okozza. Legfeljebb az itt bekövetkező változások a feszültségeket nyíltabban felszínre hozzák. De éppen ez segít létrehozni a gondok megoldásának lehetőségéi is. A jövőt tervezve és erre stratégiát kialakítva azzal is számolni kell, hogy gazdasági helyzetünk stabilizálása, fejlődésünk megalapozása érdekében olyan lépések is szükségesek, amelyek érdek- ütközéseket váltanak ki. Ezek feltárásához és szocialista elveinkkel egyező megoldásához is kérjük az Országgyűlés támogatását. A társadalom energiáinak, szellemi teljesítőképességének, megújulókészségének teljes mozgósítására van szükség ahhoz, hogy a stagnálás után az előttünk álló konszolidációt tartós, az egész társadalomnak távlatokat nyújtó kibontakozási szakasz kövesse. Ezt kell szolgálnia az élet minden területén a reformok továbbfolytatásának is — mondotta végezetül a pénzügyminiszter. Ezt követően több képviselő is felszólalt, es az elhangzottakra Medgyessy Péter válaszolt. A vitában, elhangzottakat összefoglalva elsősorban azt emelte ki, hogy a képviselők nem új igényeket fogalmaztak meg a költségvetéssel szemben, hanem szigorúbb, következetes magatartást kértek a kormánytól. A pénzügyminiszter egyetértését fejezte ki azzal a javaslattal, hogy a parlament az eddigieknél gyakrabban kapjon tájékoztatást a költségvetés végrehajtásának helyzetéről, s adott esetben a kormány kérjen felhatalmazást az Országgyűléstől a korábban már elfogadott költségvetési tételek megváltoztatáséhoz. Határozathozatal következett: az Országgyűlés az 1986. évi államai [költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot — öt ellenszavazattal és tizennégy tartózkodással — elfogadta. Markója Imre előterjesztése A társadalom életének változásai tükröződjenek a büntetőjogban is Ezt követően — az elfogadott napirendnek megfelelően — dr. Markója Imre igazságügy-miniszter expozéja következett a Büntető Törvénykönyvet és a büntetőeljárási törvényt módosító törvényjavaslatról. Dr. Markója Imre bevezetőben — egyebek között — hangsúlyozta, hogy a javasolt módosítások nem célozzák a jogterület átfogó felülvizsgálatát, sem az alapelvek, illetve az intézményrendszer gyökeres reformját, és nincs szükség a büntetőpolitika átalakítására sem. Nem hagyhatjuk azonban figyelmen kívül azokat a társadalmigazdasági változásokat, amelyek a szóban forgó törvények megalkotása — 1973, illetve 1978 — óta bekövetkeztek. Ezután a beterjesztett két törvényjavaslat részletes elemzésével és indoklásával folytatta beszédét. — A Büntető Törvény- könyv a büntetések és a bűn- cselekmények miatt alkalmazható intézkedések olyan rendszerét alakította ki. amely a nemzetközi összehasonlítás mércéjével is korszerű. A büntetési rendszer továbbfejlesztését most mégis szükségesnek tartjuk. A javító-nevelő munkát a Büntető'Törvénykönyv 1950- ben megalkotott általános része vezette be. A törvényjavaslat fenntartja ugyan a javító-nevelő munka jelenlegi formáját, de emellett új végrehajtási tormát, közérdekű munkát vezet be. Ez azt jelenti, hogy az elítélt hetenként egy napon, a heti pihenőnapon vágj- a szabadnapján köteles díjazás nélkül dolgozni olyan vállalatnál, intézménynél, szövetkezetnél amely akkor is működik. A Büntető Törvénykönyv megalkotásakor gondot fordítottunk a bűncselekményt elkövető alkoholistákkal szembeni hatékony büntetőjogi eszközök megteremtésére. Ennek érdekében vezettük be többek között az alkoholisták kényszergyógyítását is. Most egy újabb veszély fenyeget bennünket: a kábítószer-függőség terjedése. A kábítószer-fogyasztás kedvezőtlen tendenciája arra késztet, hogy a Büntető Törvény- könyv módosítása terjedjen ki ia kábítószer-függőségben szenvedőkkel szemben meghozható intézkedésre is. Az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a közélet tisztasága elleni — más szóval: korrupciós — bűncselekmények kedvezőtlen társadalmi megítélése erősödik. A törvényjavaslat bűncselekménnyé nyilvánítja azt a jelenleg szabálysértést megvalósító cselekményt, amikor az állami szerv vagy a gazdálkodó szervezet dolgozója — aki nem hivatalos személy — a működésével kapcsolatban előnyt kér. A társadalmi fejlődés nemzetközi kapcsolatainak bővülése megkívánja, hogy a büntetőeljárást új jogintézménynyel gazdagítsuk. A büntetőügyekben folytatott nemzetközi együttműködés tapasztalatai azt mutatják: célszerű lehetővé tenni, hogy a Magyarországon felelősségre vont, külföldön élő személy biztosítékot helyezhessen letétbe. Hangsúlyozni kell, hogy ennek célja a büntetőeljárás lefolytatásának biztosítása, és nem az, hogy a kül- mentesítse az egyéb- ív -dokolt előzetes letartó ,s alól. Dr. Markója Imre a Minisztertanács nevében kérte, hogy az Országgyűlés a Büntető Törvénykönyvet és a büntetőeljárásról szóló törvényt módosító törvényjavaslatokat vitassa meg, fogadja el, és iktassa a Magyar Népköztársaság törvényei közé. A vita után hátározatho- zatal következett. Az Ország- gyűlés előbb a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság korábban megfogalmazott, s a képviselők között írásban is szétosztott módosító javaslatairól döntött: a bizottság módosító indítványait 9 ellenszavazattal és 23 tartózkodással elfogadta. A képviselők ez követően a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978, évi IV. törvény módosításáról, valamint a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény módosításáról szavaztak: a javaslatot általánosságban, és a már megszavazott módosításokkal, részleteiben is — 12 ellenszavazattal és 32 tartózkodás mellett — elfogadták. Az OKTH elnökének beszámolója Egyre jobban felértékelődik a környezetvédelem ügye A napirend szerint Ábrahám Kálmán államtitkár, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke következett, aki a környezet- és természetvédelemnek a VI. ötéves tervben elért eredményeiről, a VII. ötéves terv feladatairól, a hivatal munkájáról számolt be. Elöljáróban kiemelte: a környezetvédelem ügye az Országgyűlés által alkotott törvény végrehajtásának Az Országgyűlés nyári ülésszakán a párt- és állami vezetők az ülésteremben. megkezdése óta egyre jobban felértékelődik. Mindez kifejezésre jut abban is, hogy a törvényhozó testület a településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság munkájára támaszkodva rendszeresen foglalkozik a környezet- védelem átfogó kérdéseivel. Ezután Ábrahám Kálmán hangsúlyozta: a társadalmigazdasági fejlődés hazánkban is együtt jár a természeti erőforrások fokozottabb igény- bevételével, a termelés és a fogyasztás bővülésével, a környezeti ártalmak növekedésével. Az emberi környezetben lejátszódó folyamatok kedvezőtlen hatásai sok esetben hosszú idő elteltével jelentkeznek, és a társadalom általában csak akkor ismeri fel ezeket, ha már gazdasági gondokat, egészségkárosodást, vagy amikor új típusú konfliktusokat okoznak. Ezért a fejlesztéseket különös gonddal kell előkészíteni. Az OKTH elnöke szólt arról is, hogy mennyibe kerül az országnak a környezetvédelem. Mint mondotta: a VI. ötéves tervidőszakban a közvetlen ráfordítások mintegy 32 milliárd forintot tettek ki, és ezek 75 százaléka a vízminőség és a termőföld védelmét szolgálta. Expozéja befejező részében hangsúlyozta: a környezetet az egész társadalomnak kell védenie, és ezt a munkát a hivatalnak kell koordinálnia. E feladat ellátását nehezíti az a tény, hogy a környezetvédelmi hatáskörök az indokoltnál erősebben megosztottak. Fokozza a gondokat, hogy az OKTH a közvélemény előtt a környezet- védelem egészének felelőseként szerepel, ugyanakkor a széttagolt hatáskörök a felelősséget megosztják. Az eredményesebb munkát jól szolgálná a kormányszervek közötti koordináció további erősítése és az érdekek minél hatékonyabb egyeztetése, a követelményekhez jobban igazodó szervezet működtetése. A Központi Bizottság határozata alapján folyamatban van a társadalmi-gazdasági kibontakozás programjának kialakítása. Fontosnak tartjuk, hogy ebben a termelési szerkezet átalakításában, illetve az életszínvonal-politikában a környezetvédelmi követelmények is szerepeljenek. Gondolkodásunkat is változtatni kell a természeti környezettel kapcsolatban éppúgy, mint az ember alkotta tárgyak világával szemben. Az igazi emberi magatartás csak olyan lehet, amely számol a saját érdekein kívüli érdekekkel is, és számba veszi tetteinek következményeit. Egy ilyen típusú társadalmi közreműködés segítheti eredményesen a környezetvédelmi feladatok megoldását — mondotta az OKTH elnöke: A beszámoló után vita következett, majd az Ország- gyűlés befejezte első napi munkáját.
