Kelet-Magyarország, 1987. június (44. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-25 / 148. szám

MA ■ ■ Ötvenezer kötet, video, újság (2. oldal) Arcok, beszélgetések (3. oldal) Ma összeül az Országgyűlés Ma délelőtt 11 órakor összeül az Országgyűlés nyári ülésszaka. A képviselők — a már korábban javasolt napi­rendnek megfelelően — várhatóan megvitatják a Magyar Népköztársaság 1986. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, a Büntető Törvénykönyv és a bün­tetőeljárásról szóló törvény módosítását, valamint az Orszá­gos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének be­számolóját. A Hazafias Népfront OT elnökségének ülése A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnöksé­ge szerdán — Kállai Gyula elnökletével — ülést tartott. Az ülésen Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt főtitkára tájékoztatót tartott a párt Központi Bi­zottságának június 23-i ülé­séről. A Népfront Országos Ta­nácsának elnöksége a tájé­koztatást tudomásul vette és a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gával közösen személyi ja­vaslatokat tett vezető tisztsé­gek betöltésére az Elnöki Ta­nácsnak és az Országgyűlés­nek. Aprítógép exportra Ütemes termelés fél év elölt Szovjet exportra készítenek egresbefőttet a Zöldért Válla­lat mátészalkai üzemében. A termék minőségének javítására új válogatógépet helyeztek üzembe. (Elek Emil felvétele) Tanácskozás a vadgazdálkodásról Mű és Mlártotel Valóra válnak-e az év ele- iji remények? Hogyan zárják 1987 első felét vállalataink? •Erről érdeklődtünk a Nyír­egyházi Mezőgép Vállalatnál és a Nyíregyházi Vas- és Fémipari Szövetkezetben. Terdik János, a Nyíregyhá­zi Mezőgép Vállalat műsza­ki igazgatóhelyettese el­mondta: várhatóan teljesítik az első félévi árbevételi ter­vüket, amely 635 millió fo­rint. A tervezett 51 _ milliós nyereségből azonban csak 25—30 millió valósul meg. örvendetes viszont, hogy a tők'ésexport tervüket, melyet 21 millió forintban határoz­tak meg, jelentősen túltelje­sítik, 33 millió fölött várják. Az NSZK-ba a Griessel-cég részére hidraulikus rakodó­gépegységeket gyártottak és szállítottak pontosan, meg­rendelésük szerint a Fliegel­cégnek pedig faaprító gépe­ket exportáltak. Új termék­ként ugyancsak NSZK-meg- rendelésre 3 ezer darab rá­csos konténert készítettek. Teljesítették az első fél év­re meghatározott szocialista export tér vüket is, mely meg­közelítette a 265 millió fo­rint értéket. Sikertermékük a Szovjetunióban továbbra is a Tajga lakókocsi, melyből az év első hat hónapjában 750 diarabot szállítottak. Belföldi megrendelésre több mint 350 milliós értékben gyártottak és szállítottak különböző me­zőgazdasági termékeket. Je­lentős mennyiségben újítot­tak fel esztergapadokat, s új gyártmányukból, az EU—400- as esztergapadból is elkészült 30 darab. Ezek mellett pótko­csikat, tárolótartályokat ké­(Folytatás a 4. oldalon) Se szeri, se száma azoknak a vitáknak, pereknek, ame­lyet mezőgazdasági nagyüze­mek folytatnak vadásztársa­ságokkal. Ki fizesse meg, ki állja pénzzel a vaddisznók túrását, az őzek étvágyát? Hamarosan új jogszabály ké­szül, amelyben ezt a kérdést is rendezik. Egyebek mellett erről sze­gezhettek tudomást tegnap a Szamos menti Állami Tan­gazdaság központjában Má­tészalkán „A mező-, erdő- és vadgazdálkodás érdekviszo­nyai és fejlesztési lehetősé­gei” címmel meghirdetett tu­dományos tanácskozás részt­vevői. Rangos előadógárda gyűlt össze. Volt köztük ku­tató, minisztériumi munka­társ, MAVOSZ-vezető, me­gyei vezető. Elmondták: a mostaninál nagyobb érdekegyeztetés szükséges a mező- és erdő- gazdasági üzemek, illetve a vadgazdálkodással, vadászat­tal foglalkozó szervezetek kö­zött. Tavaly a vadkár értéke hazánkban megközelítette a 230 millió forintot. Ugyanak­kor ezeknek az erdei és me­zei állatoknak köszönhetően 37 millió dollár bevételhez jutottunk. Országos jelenség: a va­dásztársaságok helyzete rom­lik. Ennek következtében rá­kényszerülnek arra, hogy va­lutáért kilövessék az őzek közül például az úgynevezett nagybakókat. így az állo­mány értéke mind kisebb. Az egyik előadó a témával kap­csolatban a tragikus jelzőt használta. A protokollvendé- gek sem hiányoznak a vadál­lománynak. Aggasztó az élő­helyek szűkülése. Szabolcs-Szatmár megyé­ben még nagy tartalékok rej­lenek a vadgazdálkodásiban. Az ezredfordulóig ugyanis szeretnénk jelentősen megnö­velni az erdőterületünket. Ugyanakkor apróvadaknak és őznek „ kifejezetten kedvező terep a szabolcsi föld. Nem elhanyagolható szempont a vadászattal együttjáró ide­genforgalom megnövekedése sem. Gondot jelent viszont, hogy a szűkebb pátriában rendkívül kevés a hivatásos vadász, az igazi szakember. Amint azt megtudtuk: or­szágos igény, hogy a vadász- társaságok nyitottabbá válja­nak a bérből és fizetésből élők számára, hódolhassanak ők is a természet szépségei­nek, a vadászat nemes sport­jának. Nyári ülésszak N emigen várhatók jó kedélyű expozék, be­számolók és felszóla­lások az Országgyűlés ma kezdődő nyári ülésszakán. Jóstehetség nélkül is meg­kockáztatható ez az előre­jelzés, hiszen a tervek sze­rint az egyik napirend a múlt évi költségvetés vég­rehajtásáról szóló beszá­moló lesz, amelyről köztu­dott, hogy olyan deficittel zárta 1986-ot az ország, amilyenre nem volt példa az elmúlt három évtized alatt. Nem lesz kellemes téma a környezetvédelemről szóló napirend sem, hiszen elég szegény az ország ahhoz, hogy akár a termelőberu­házások, akár az infra­strukturális beruházások megvalósításakor ne tudjon elegendő pénzt szánni az emberi környezet védelmé­re. Pedig ma már annyi az egészségünket fenyegető, azt támadó veszélyes hulladék, olyan mértékben károso­dott a víz, a föld, a levegő, hogy nem sokáig odázhatók el a szennyezéseket csök­kentő, a környezetünk vé­delmét szolgáló beruházá­sok. És nem okoz majd örö­met a képviselőknek a Bün­tető Törvénykönyv módo­sításának tárgyalása sem. A módosítás oka ugyanis, hogy a jogszabályok a je­lenleginél hatékonyabban szolgálják a bűnözés visz- szaszorítására irányuló küz­delmet. Erre pedig olyan időben van általában szük­ség, amikor megszaporod­nak a bűncselekmények. Sajnos mindenki tudhat­ja, hogy mostanra megsza­porodtak. Az Országgyűlés tavaszi ülésszakán hangzott el a legfőbb ügyész és a Legfelsőbb Bíróság elnöké­nek beszámolója és azok­ból meglehetősen lehangoló, kedvezőtlen kép rajzoló­dott ki. Mostanra nem­csak az erőszakos cse­lekmények száma szapo­rodott, illetve nemcsak az erőszak lett brutálisabb, de egyre többször kell felelős­ségre vonni embereket kor­rupcióért, mind több csele­kedetben fedezhető fel a tisztességtelen meggazda­godás vágya, és sajnos nö­vekszik azoknak a száma, akik kábítószert fogyaszta­nak, amelynek megszerzése jó néhányszor csak bűncse­lekmény árán lehetséges. A megyei képviselőcso­portok és az Országgyűlés különböző bizottságai meg­vitatták az ülésszak elé ke­rülő javaslatokat. Sok vé­leményt, javaslatot mond­tak, amelyekből sejthető, hogy komoly vita lesz ma és holnap az Országgyűlé­sen. Mert egyetlen képvise­lőnek sem mindegy, hogy a múlt évi tapasztalatok ösz- szegezése miképp befolyá­solja a jövőt, a környeze­tünk védelmére fordított erőfeszítések hogyan szol­gálják egészségünket és si­kerül-e úgy módosítani a Büntető Törvénykönyvet, hogy az hatékonyabban szolgálja a megelőzést. B. J. Ülést tartott a megyei j pártbizottság Június 24-én, szerdán — Varga Gyula első titkár ; elnökletével — ülést tartott az MSZMP Szabolcs-Szat­már megyei Bizottsága. Az ülésen a testület tagjain kí­vül részt vettek a megyei pártbizottság osztályvezetői, a városi pártbizottságok első titkárai. A testület meghallgatta és egyetértéssel tudomásul vette Varga Gyula tájékoztatóját a Központi Bizottság június 23-i üléséről. Ezt követően beható vita után ál­lást foglalt A párt vezető szerepének érvényesüléséről, különös tekintettel a társadalmi szervezetek közötti munkamegosztásra című jelentéssel kapcsolatban. A napirend előadója Halász András, a párt- és tömeg­szervezetek osztályának vezetője volt. A napirend vi­tájában részt vett Alexa László nyugdíjas, az SZMT el­nöke, Ballai István, a munkásőrség megyei parancsno­ka, Erdei Bálint, a papírgyár termelési főmérnöke, Jó- kay László, a KISZ megyei bizottságának első titkára, Kanda Pál nyugalmazott vállalati igazgató, Kapitány lstvánné, a MOM mátészalkai gyárának dolgozója, Kopka János, a Kelet-Magyarország főszerkesztője, Sol­Í tészné Pádár Ilona, a Hazafias Népfront megyei bizott­ságának titkára, Szemerszki Miklós, a Nyíregyházi Vá­rosi Pártbizottság első titkára, Tóth Géza, az SZMT vezető titkára, Vincze Jánosné, a Tungsram kisvárdai fényforrásgyárának dolgozója. A pártbizottság ezt követően Gyuricsku Kálmán megyei titkár előterjesztésében elfogadta a legutóbbi ülése óta végzett munkáról szóló beszámolót, tájékozta­tót. Végezetül három évtizedes aktív pártbizottsági tag­ságuk alkalmával a testület nevében Varga Gyula kö­szöntötte bensőséges keretek között Alexa Miklóst, Kanda Pált és Oláh Lászlót — utóbbit abból az alka­lomból is, hogy most hatvan esztendeje lett a párt tag­ja — s adta át nekik a megyei pártbizottság ajándékát. IIIESZÖV elnöksége megtárgyalta ■ ■ Üzemi balesetek tsz-ekben A mezőgazdasági szövetke­zetek területi szövetsége szer­dán délután tartott ülésén többek között megtárgyalta a pénzügyi hiányos termelő- szövetkezetek gazdasági egyensúlyának helyreállításá­ról szóló előterjesztést. Me­gyénkben az 1986-os évet 12 termelőszövetkezet zárta pénzügyi hiánnyal. A kelet­kezett veszteség 124 millió forint, 41,8 százalékkal ke­vesebb, mint az előző év­bén volt. *• Két termelőszövetkezet sa­ját alapból, illetve a kölcsö­nös támogatási alap hitelé­ből rendezte a veszteséget. Nyolc szövetkezetben az aszálykár okozta hozamkie­sés meghaladta a pénzügyi hiány összegét, így ezekben a gazdaságokban márciusban gyorsított eljárással megtör­tént a rendezés. Csak két termelőszövetkezetet kellett állami szanálásba bevonni. A testület előterjesztést vi­tatott meg a termelőszövet­kezeti munkavédelem hely­zetéről. A mezőgazdaság ipa­rosodásával, a gépesítési és kémiai anyagok elterjedésé­vel, a műszaki feltételek rom­lásával, a nehezebb gazda­sági helyzetben jelentősen nőttek az amúgyis meglévő veszélyforrások. Igazodva a romló körülményekhez, a me­zőgazdasági szövetkezetek­ben javították a munkavé­delem színvonalát, szervezett­ségét. Valamennyi szövetke­zetben reális munkaterv alapján dolgoznak, nagy gondot fordítanak a baleset- védelmi oktatásra. Rendsze­res a kapcsolatuk az állami munkavédelmi felügyelettel. Javuló a helyi munkavédelmi előadók tevékenysége, nőtt az anyagi, erkölcsi elisme­résük. A balesetek és a kiesett munkanapok száma csök­kent: amíg 1985-ben 1777 üzemi baleset volt a megye termelőszövetkezeteiben, ad­dig 1986-ban 1611 fő sérült meg. A kiesett munkanapok száma 12,4 százalékkal csök­kent, a halálos balesetek száma pedig 27 százalékkal volt kevesebb. A javulás ellenére az el­nökség még mindig ma­gasnak tartja az üze­mi balesetek számát. Van­nak baleseti okok, amelyek évek óta változatlanok: az is­métlődő esetekre az eddigi­eknél is nagyobb gondot kell fordítaniuk a szövetkezetek­nek. Kedvezőtlen az egyéni védőeszköz-ellátás, több kö­zülük beszerezhetetlen a kereskedelemben. Az elnökség javaslatokat fogadott el a balesetek csök­kentése érdekében a terme­lőszövetkezetek munkájának javítására, és határozatban szabta meg a szövetség ap­parátusának feladatait. (cs. b.) Mátészalka Több diplomás kellene A pályakezdő diplomások élet- és munkakörülményei­ről hangzott el többek között tájékoztató szerdán délután a mátészalkai tanács végrehaj­tó bizottságának ülésén. A diplomások elhelyezke­dése Mátészalkán és környé­kén nem okoz gondot, sőt, több a meghirdetett állás, mint a jelentkező. Műszaki területen gépész, számítás- technikai, faipari és viila- mosiipari végzettségű fiata­lokra lenne szükség, a mező- gazdaságban kertészeket és élelmiszeripari végzettségű- eket tudnának foglalkoztatni. A közgazdasági egyetemet és számviteli főiskolát végzettek pedig bármely területen el tudnának helyezkedni. Az egészségügyben szükség len­ne fogorvosra, vegyészre, bi­ológusra, gyógytornászra és pszichológusra. A középisko­lákban és a szakmunkáskép­ző intézetben számos fiatal pedagógus helyezkedhetne el. A pályakezdő diplomások­nak az ipari üzemek letele­pedési támogatást, lakásvá­sárlási kölcsönt, esetleg szol­gálati lakást is tudnak bizto­sítani, az intézmények lehe­tőségei azonban szűkösek. A fiatal értelmiségieket^ nem tudják kellőképpen megfizet­ni: keresetük 14—15 száza­lékkal kevesebb, mint a fő­városban elhelyezkedőké. XLIV. évfolyam, 148. szám ÄRA: 1,80 FORINT 1987. június 25., csütörtök

Next

/
Thumbnails
Contents