Kelet-Magyarország, 1987. június (44. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-19 / 143. szám
8 Ivelet-Magyarország 1987. június 19. (Folytatás a 7. oldalról) zók országosat lényegesen meghaladó és az időskorúak valamivel kisebb aránya jellemzi. Az ólveszületések száma 1975 óta megyénkben is csökkent, de az élveszületési arányuk meghaladja az országos átlagot. A lakosság halálozási aránya összességében az országosnál kedvezőbb. A halálozások alakulásának részletesebb elemzése azonban számos kedvezőtlen jelenséget tár fel. A halálozási arányszám az országoshoz hasonlóan növekszik, bár azt nem éri el. A kedvezőbb kép azonban kizárólag a lakosság eltérő korösszetételének következménye. Ezt mutatja az 1982. év korspeoifilkus megyei és országos halálozási mutatóinak összehasonlítása. Nyolc korcsoportot vizsgálva a halálozási arány megyénkben hatnál magasabb, mint Magyarországon. Különösen kedvezőtlen a 30—39, a 40— 49 és a 70-x korcsoportok halálozása. Mindezek következtében a megye lakosságának kormegoszlását, Magyarország lakosságának kormegoszlásához standardizálva, változatlan korspeoifikus halálozási arányszám ok mellett 1982-ben Szabolcs-Szatmár megye nyers halálozási arányszáma 12,0 százalék helyett 13,9 százalék lett volna, azaz 0,4 százalékkal felülmúlná hazánk halálozását. Ez azt jelenti, hogy a lakosság öregedésével megyénk halálozása — változatlan feltételek mellett — kedvezőtlenebbül fog alakulni, mint a hazai halálozás. A főbb betegségcsoportok okozta halálozások vonatkozásában lényegében ugyanezek a tendenciák állapíthatók meg. A szív- és érrendszeri betegségek, daganatok és balesetek okozta halálozások aránya — az országoshoz hasonlóan — megyénkben is növekszik. Ugyaniakkor — a sérülések, mérgezések betegségcsoportot kivéve — a halálozási arányok az országosnál kedvezőbbek. E viszonylag kedvezőbb kép ugyancsák megyénk eltérő kormegoszlásának következménye. A korcsoportos viszonyszámok azt mutatják, hogy az egyes betegségtípusok okozta korspecifikus mutatók többsége főleg a produktív életkorban az országosnál kedvezőtlenebb, így — eredményes megelőző program nélkül — a lakosság karstruktúrájának változásával a haláloiki mutatók kifejezett romlása fog bekövetkezni. Jobban kímélhetnénk magunkat tőlük... Az egészségmegőrzés átfogó társadalmi programjának fő célja A program fő célja: a lakosság egészségi állapotának kedvező irányú alakítása, a halálozást döntően befolyásoló megbetegedések csökkentése révén, a kockázati tényezők visszaszorítása, az egészséges életmód elterjesztése. A cél elérésében szükség van az egyén, a család, a munkahely, valamennyi állami és társadalmi szerv közreműködésére. Jóllehet az egészségügy nem vállalhatja fel az egész lakosság egészségvédelmének megszervezését, de motorja kezdeményezője kell, hogy legyen társadalmi méretekben 'alakuló program szervezésének és végrehajtásának. A halálozást döntően befolyásoló betegségek kockázati tényezői társadalmilag is sokoldalúan meghatározottak. A közös veszélyforrások elleni küzdelmet a megelőzés terén kifejtett aktív, komplex össztársadalmi névéig, felvilágosító tevékenységgel; az ifjúság nevelésével, helytelen szokásaik átformálásával, helyes életvitelének kialakításával, a káros szenvedélyek elleni küzdelemmel, az egészségesebb életmódra neveléssel, a stresszhatások elkerülésével, vagy kivédésével, a környezeti elemek minőségének megőrzésével, a környezetszennyeződés visszaszorításával; az egészségügyi, szakmai preventív intézkedések kiterjesztésével (szűrés, gondozás, rehabilitáció), hatékonyságuk fokozásával tudjuk hatékonyan fokozni. E cél megvalósítására dolgozzuk ki programunkat a lakosság egészségvédelmének társadalmi és szakmai feladataira. Megyei összefogással rövid-, közép- és hosszú- távú célok elérésére kell törekedni, összhangban a nemzeti programmal és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) céljaival. Megyén belül kiemelt figyelmet kell fordítani a községben, külterületen élők egészségi körülményeinek javítására, az orvoshoz jutás és életben maradás esélyeinek javítására, a lakosság jártasságának fokozására az újraélesztési és elsősegélynyújtási gyakorlatban. A terhesvédelem javításával, * az anyaságra való tudatos felkészítéssel, a veszélyeztetett és 'koraszülések számának jelentős csökkentésével a csecsemőhalálozást legalább országos színvonalra kell csökkenteni. Távlati programként tovább csökkentése kiemelt feladat marad. A szív- és érbetegségek okozta halandóság befolyásolásában a következő 7—8 évben a romló tendencia megállítása a fő cél. Távlatban főleg a munkaképes korosztály védelme és halandóságának csökkentése kell, hogy a program középpontjába kerüljön az életmódbeli változások és az egészség- ügyi ellátás fejlesztésének segítségével. Ezen belül is kiemelt fontosságú a magas vérnyomás betegség szövődményeinek — különösen az agyér és szívkoszorúér károsodásainak — megelőzése. Mai tudásunk szerint a da- ganátos betegségek okozta halandóság jelentősen csökkenthető a rákkeltő anyagok kiküszöbölésével, a rendszeres szűréssel és gondozással. Itt is főleg a produktív korban lévő lakosság védelmére, a megbetegedések csökkentésére kell törökedni. Ennek fő lehetősége a tüdőrák megelőzése a dohányzás visszaszorításával, a méhnyak daganatos megbetegedéseinek megelőzése, az emlőrák korai felismerése a kiterjedt szűrővizsgálatok segítségével. Fontos a környezetünkben levő rákkeltő anyagok felismerése és visz- szaszorítása. A munkaképes férfiaknál gyakoriak az üzemi és közlekedési balesetek; nő az alkoholos állapotban elszenvedett. vagy okozott balesetek száma is. A megyei tanács nemrég foglalkozott a „Társadalmi beilleszkedési zavarok” című előterjesztésben az alkoholizmus ártalmaival. Megállapította, hogy az alkohol elleni küzdelemnek különös jelentősége van megyénkben, ahol az évi alkoholfogyasztás meghaladja az országos szintet: tiszta alkoholra számítva kb. 12 liter- fő. Sajnálatos, hogy mindössze az italok 30 százaléka alacsonyabb alkoholtartalmú, a többi pálinka, vagy égetett szeszes ital. Át kel‘1 alakítani az italozási és vendéglátási szokásokat. Lényeges az alkoholmentes munkahelyek biztosítása és a dolgozók fokozott ellenőrzése. Célunk, hogy a közvélemény ítélje el, de segítse is a részeges embert a gyógyulásban. Nőknél, gyermekeknél és időséknél a közlekedési és háztartási balesetek gyakoribbak és növekvő tendenciát mutatnak. Szükséges terveinkben a balesetek növekvő tendenciájának megállapítása, majd jelentős csökkentése. Ehhez az alkoholfogyasztás visszaszorítása mellett a közlekedési fegyelem javítására, a közlekedésbiztonság erősítésére, a munkafeltételek javítására, a munkafegyelem további megszilárdítására, a műszaki- technikai ismeretek terjesztésére, valamint biztonságosabb gépekre, felszerelésékre van szükség. Olyan sok ember vet nálunk véget életének, hogy Európában a legrosszabb helyen állunk e tekintetben. Különösen fontos ez Sza- bolcs-Szatmár megyében, ahol a legfontosabb haláloki tényezőik közül is kiemelkedik ez a haláinem, megelőzve az országos átlagot. Az embereiket a pillanatnyi elkeseredés, á kilátástalanság, a társtalanság késztet erre a végső és megmásíthatatlan elhatározásra. Különösen sajnálatos a fiatalkorúak öngyilkossági számának emelkedése. Ez arra mutat, nincsenek kellően felkészítve az életre, nem tudják a konfliktushelyzeteket kivédeni, azokon úrrá lenni. A megelőzésben igen nagy szerep jut a támaszt nyújtó családra, a munkahelyekre, a kisközségekre és azokra a hivatásos intézményekre (pl. családsegítő központok), társadalmi szervekre (pl. Vöröskereszt, Hazafias Népfront, szakszervezet, KISZ stb.) akiknek feladata a kétségbeesett helyzetbe • jutott «mb er társuk megsegítése. E feladatinál azonnali intézkedések megtétele kell, hogy a folyamatnak mielőbb gátat vethessünk. E legfontosabb célok megvalósítása esetén jelentősen növekedhet az egészségben eltöltött éveink száma az ezredfordulóig és elérhető az átlagos életkor meghosszabbodása. A lakosság egészségvédelmének társadalmi feladatai Szabolcs-Szatmár megyében Egészség fogalmán — az Egészségügyi Világszervezet meghatározása szerint — ma már a testi, szellemi és szociális jólét együttes állapotát és nem csupán a betegség és rokkantság hiányát értjük. Az egészség megőrzése mindenkitől tudatos magatartást kíván. Az élet tele van választási lehetőségekkel. Ez a tudatos magatartás azt jelenti, hogy az életvitel során kínálkozó lehetőségek közül azt válassza, ami a saját egészségének megtartására, megszilárdítására legalkalmasabb. Egészségéért, testi és lelki egyensúlyáért tehát mindenki maga is felelős! Ezért mindenkinek személy szerint tennie is kell! Ez a felelősség azonban kiterjed kindk- kinek a családjára, az általa nevelt utódokra, gyermekeire, sőt munkakörnyezetére is. A gondolkodás átformálásával és az érdekviszonyok orientálásával el ke‘11 érni, hogy mindenki tudjon és akarjon helyesen választani: egészségesebben élni és dolgozni, mint eddig! Társadalmi összefogással ennek elősegítésére az alábbi fontosabb feladatokat kell programba iktatni: •\ A családnak az egészséget formáló magatartás alakításával döntő jelentősége van, hiszen az ifjúság, a felnövekvő új generáció mindenekelőtt itt sajátíthatja el azokat a szokásokat, melyekkel megalapozhatja és megőrizheti egészségét. A gyermeknek itt kell megtanulnia, hogy az egészségéért neki is tennie kell: a rendszeres életritmus megtartásától a személyi higiéné biztosításáig, a megfontolt szexuális magatartásig. „A családvédelem hélyzetéről megyénkben” című megyei tanácsi előterjesztés a múlt évben részletesén taglalta a családok helyzetét. Megállapította, hogy a család napjainkban nem válságban, hanem változásban van és a tanácsoknak, társadalmi szerveknek, munkahelyeknek, lakóközösségeknek az eddigieknél jóval többet kell tenni a családok megsegítéséért, a bajba jutott családok normalizálásáért. 2 A rendszeres mozgás, a sportolás a egészséges életmód egyik legfontosabb követelménye. Napjainkban — főleg az ülő foglalkozást gyakorlóknál — erre szinte nem jut idő. Pedig nagy szükség van a rendszeres mozgásra, a gyermekek teljes és harmonikus fejlődése érdekében, az emberi test karbantartására, a személyiség fejlesztésére, a szellemi és fizikai teljesítőképesség növelésére, a feszültségék oldására, a szabadidő éirnény- nyé alakítására. Tudomásul kell vegyük, hogy a rendszeres mozgást is programoznunk kell, napirendünkbe kell iktatni. El kell érni, hogy a lehetőségek köziül például hétvégén egyre többen és gyakrabban válasszanak mozgással, sporttal kapcsolatos tevékenységet. A rendszeres mozgás megteremtése igen fontos feladat. Fel kell ehhez használni a munkahelyek, lakóközösségek lehetőségeit is. A feltételek javítására jobban ki kell használni a strandok, uszodák, campin- gek és kirándulóhelyék adta módokat. Újabbakat is lehet kialakítani. Megyénkben .fontos a vizek környékét pihenésre alkalmasabbá tenni. A lakóközösségék segítségével javítani lehetne gyermekeink sportolását 'télen is, alkalmi korcsolyapályák, lesik- ló dombok kiépítésével, biztonságosabbá tételével. Mozgalmak szervezésén túl, központi indítással lassan el kell érni, hogy az egyének öntevékenyen végezzenek rendszeres testmozgást, ez életszükségletükké váljék. 3 Az egészséges táplálkozás programjával is a reális választási lehetőségek közötti eligazodást kell szorgalmazzuk. Mindenkinek érdeke, hogy kerülje az elhízást és a táplálkozáshoz kapcsolódó egyéb kockázati tényezőket. A választást természetesen befolyásolják az anyagi lehetőségek is, de sajnos főzési hagyományaink, étkezési szokásaink sem kedveznek a korszerű táplálkozásnak. Ideje lenne szakítani a hagyományokkal! Mutassunk példát a gyermekétkeztetés, közétkeztetés színvonalas fejlesztésével és a választékrendszer korszerűsítésével. Javítani kell helyes propagandával a lakosság állásfoglalását, az eddigieknél, helyesebb ételválaszték megteremtését. A megyei tanács vb. kereskedelmi osztályának javaslata szerint a kereskedelem kínálatának is bizonyos változással kell a lakosság 'keresletét befolyásolni. Ezen belül a jelenleginél jóval gazdagabb fehérjetartalmú állati és növényi eredetű termékeket kínálnak. Ehhez szükséges, hogy a mai egy főre jutó 21 kilogrammos éves hús-, húskészítmény forgalmát legalább 8—10 kilogrammal emeljük, továbbá a falusi lakosság általános ellátási színvonalának javítása húskészítményekből a jelenleginek mintegy 2—3 szorosára emelkedjék. A baromfi-ipari termékek 13 kilogramm/fős értékesítését 6—7 kilogramm fővel szükséges növelni áhhoz, hogy 'a kívánt szintet elérjük. Az alacsony megyei 1 kilogramm/fős halfogyasztást 2—3 kilogramm/főre keli növelni, amihez a kereskedelem fogadóképességét javítani szükséges. Növényi eredetű fehérjék nagyobb mérvű elterjesztése elsősorban a közétkeztetésben látszik reális célnak. Első ütemben városainkban, második ütemben egész megyénk közétkeztetését érintő recep túrákat kell 'kidolgozni és leghatásosabb reklámeszközökkel bevezetésüket biztosítani. (Folytatás a 9. oldalon)
