Kelet-Magyarország, 1987. június (44. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-03 / 129. szám

XLIV. évfolyam, 129. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1987. június 3., szerda Országosan hetedik Nyíregyháza • lánd 300 ezret kapott Társadalmi muakások elismerése Az ünnepség résztvevőinek egy csoportja. kiállítások, eláadások, tárgyalások Szabolcs-Szatmár bemutatkozik Moszkvában Tizenhét vállalat termékei Indultak útnak------------------------------------------------N Szellemi erősítés A ligha kell bizony­gatni, milyen össze­függés van a mun­ka hatékonysága és a dol­gozók iskolázottsága kö­zött. Bizonyos közgazda- sági elméletek kifejtik, hogy míg korábban a gaz­dálkodásnak olyan ténye­zői jelentették a legfőbb dinamizáló erőt, mint a munkaerő, tőke, addig ma már a szaktudásé a veze­tő szerep. örvendetes, hogy me­gyénk ipari szövetkezetei is komolyan veszik a szel­lemi erősítés feladatát. Ve­zetői utánpótlásuk legfon­tosabb forrása az egye­tem, főiskola. Pályázatok útján és társadalmi tanul­mányi szerződésekkel el­érték: az utóbbi időben valamelyest emelkedett a felsőfokú végzettségű műszaki és közgazdasági területen foglalkoztatot­tak létszáma. Segítségére volt a cé­geknek az a név- és cím­jegyzék, amit a KIOSZ, az ipari szövetkezetek terüle-' ti szövetsége készített a nappali tagozatra járó sza­bolcsi diákokról. Ugyanak­kor a szőkébb pátria és a kínálkozó lehetőségek megismertetése érdekében kétnapos szakmai tanul­mányi kirándulást szervez­tek az érdeklődő hallga­tók számára. Az erőfeszítések ered­ményeképpen ipari szö­vetkezeteinkben 140-ről 182-re emelkedett az egye­temet, főiskolát végzettek száma a közelmúltban. Ti­zenegy cégnek összesen 19 emberrel tanulmányi ösz­töndíjról szóló szerződése van. A teljesebb kép érdeké­ben célszerű megjegyez­ni: azoknak a dolgozók­nak, akiknek állami, po­litikai, valamint szaktan­folyami végzettséghez kö­tött munkaköre van, azok­nak egynegyede nem ren­delkezik a feladatának el­látásához szükséges képe­sítéssel. Közel 200 embert köteleztek továbbtanu­lásra, de ebből jelenleg mindössze 107-en tesznek eleget ennek a kötelezett­ségnek. A 38 hagyományos, va­lamint a 28 kisszövetkezet közül 32 rendelkezik szak­munkásoktatásra alkal­mas tanműhellyel. Ezek­ben több, mint ezer diá­kot taníthatnak a szak­mák fortélyaira. A műhe­lyek korszerűsítésére, új épületek létesítésére, va­lamint oktatógépek be­szerzésére a 80-as évek­ben mintegy 60 millió fo­rintot fordítottak a szö­vetkezetek. Sajnálatos, hogy bérben és jövedelemben — az esetek nagy részében — az ipari szövetkezetek nem tudnak lépést tartani a jól menő vállalatokkal, illet­ve tsz-ekkel. Így a szak­munkásvizsgát tett fiata­loknak jóformán csak a fele marad a szövetkezeti mozgalomban. V égül csak annyit: a szövetkezetek az utóbbi esztendők­ben oktatási terveiket rendre túlteljesítették, ami önmagában még nem mond sokat, de minden­képp jelez egy dicséretes törekvést, a tudás felérté­kelődését. Sztancs János s ___________:____________________> Százh irmiinc millió forint értékű társadalmi munkát végzett tavaly Nyíregyháza lakossága, amellyel — mint tegnap megírtuk — a megye- székhelyek közötti verseny­ben a hetedik helyezést érte el, s amelyért egymillió fo­rintos jutalmat kapott. Közel 14 ezer facsemetét és 11 ezer cserjét ültetett a lakosság, több mint 50 millió forint ér­tékű mun/kát végeztek a par­kok, játszóterek és földutak karbantartásával, a vállala­tok és szövetkezetek a gyer­mekintézmények fejlődését, zavartalan működését segí­tették elő és jelentős volt a szocialista brigádok patroná­ló tevékenysége is. Az Együtt Nyíregyházáért mozgalomhoz 190 szervezet csatlakozott, 3,2 millió forintot utaltak át a városi tanács számlájára, a vízműtársuláshoz 5,5 millió­val, a gázvezeték-építéshez közel 7 millióval járultak hozzá és megközelítette a 7 milliót a felajánlott anyagok értéke is. Ünnepségen köszönte meg ezt a költség- és fejlesztési- alap-kímélő önzetlen társa­dalmi munkát Csabai László- né, Nyíregyháza tanácselnö­ke, majd elismeréseket, ki­tüntetéseket adott át a vá­rosért legtöbbet dolgozó vál­lalatoknak, s azoknak a vá­roslakóknak, akik a legtöbbet tették a közösségért. Egy OTP-laikás vevőkivá- lasztási jogát kapta ötezer forint ellenében a Szabolcs- Volán, tízezer forint ellené­ben a papírgyár és a Vörös Csillag tsz. Negyvenezer fo­rintos jutalmat kapott a 23- as, a 14-es és a 29-es körzeti népfrontbizottság, 30 ezer fo­rintot a konzervgyár, 25 ez­ret a SZAV1CSAV, a tűzoltó­parancsnokság, 20 ezret az ÉPSZER, a LAKSZÖV, a Bánki Donát Ipari Szakkö­zépiskola, a 11-es, a 12-es és a 13-as körzeti népfrontbi­zottság, 15 ezret a ZÖLDÉRT, a 110-es szakmunkásképző, a 19-es számú általános iskola, tízezret pedig az élelmiszer- ipari szakmunkásképző, a 18- as és a 11-es számú általános iskola, a 31-es, a 2-es és a 30-as körzeti népfrontbizott­ság. A megyei tanács plakettjét kapta Bán György, Gerda László, Kelemen Tiborné, Makkai Istvánná dr., dr. Szi­lágyi Miklósné, Pápai István, Sipos István, Szabó II. Sán­dor, Harcsa Zoltán és Vinnai Péter, oklevéllel pedig az Universil, a közterület-fenn­tartó vállalat, a 7-es, a 15-ös és a 11-es számú körzeti nép­frontbizottság munkáját is­merték el. Tárgyjutalmat kapott Banykó Pál, Bodnár Mihály, Bódi Mihályné, dr. Csorba Sándor, Czobor Sándor­né, Feczku Miklós, Fe­kete István, dr. Hadházi Ti­borné, Kiss Jánosné, Kiss Jó­zsef, Klepács Istvánná, Ko­vács László, Lakatos Gyulá- né, Lakatos Józsefné, Lippa Józsefné, Lukács András, Nagy László, Palicz Gyula, Pék János, Sallai József, Si­pos Ferencné, Szabolcsi And­rás, Szabó Antal, Szalga Zol­tánná, Szikszai József, To- maskovics István, Tornai Gyula, Tóth Béla, Valant Miklós és Váradi Józsefné. Jándon tanácsülésen adta át a kistelepülések közötti társadalmi munkaverseny­ben elért harmadik helye­zésért járó 300 ezer forintot és a vándorzászlót Körtély (Folytatás a 4. oldalon) Az utóbbi egy-másfél év szabolcsi iparáról Kánási Eri­ka, a megyei tanács vb osz­tályvezetője adott tájékozta­tást. A vállalatok, szövetke­zetek összesített tervei alap­ján ebben az ötéves tervben is az országos átlagtól na­gyobb fejlődést terveztek, ami azonban takar bizonyos ellentmondásokat. Kedvező, hogy főleg a vegy- és gép­iparban a nem rubel elszá­molású export 8—10 száza­lékkal emelkedett, miközben az üzemek termelési értéke 5 százalékkal nőtt. A terve­zett létszámbővítés helyett kisebb mértékben csökkent a foglalkoztatottak száma, ami azért gond, mert több, isko­lát végző fiatalnak nincs helyben megfelelő munkale­hetőség. A könnyűiparban feszültségek is kialakultak, a cipőiparban anyagbeszer­zési gondok gátolták a ter­melést. Átképzési támogatás­ban a megye iparában nyolc- százán részesültek. Külön foglalkozott a tájé­Szabolcs-Szatmár bemutat­kozik címmel kiállítás nyí­lik Moszkvában, e hónap nyolcadikán. A tizenkettedi­kéig tartó eseménysorozat al­kalmat nyújt arra, hogy vál­lalatok, ipari szövetkezetek mutassák be termékeiket, olyan árukat, melyek piacké­pesek. Így a bemutatkozók között találjuk a MEZÖGÉP- et, a Nyírlugosi Állami Gaz­daságot, a Nyírség Konzerv­ipari Vállalatot, a TUNGS- RAM-ot, a HAFE-t, a BEAG Universilt, az Auróra Cipő­gyárat, a nyírbátori áfészt, a VAGÉP-et, a Bútoripari Szö­vetkezetét, az ELEKTER- FEM-e t, a Textilruházati Szövetkezetei, a KALLUX-ot, a Nyírfa kisszövetkezetet, a két gávavencsellői ksz-1, az OKISZ számítástechnikai vál­lalatot. A bemutatkozó kiállítást és a hozzá kapcsolódó ese­ménysorozatot a Magyar Ke­reskedelmi Kamara és a HUNGEXPO kezdeményezte, s ez a megyei vezetés egyet­értésével találkozott. En­nek megfelelően a két fő­védnök, Varga Gyula, az koztató a gazdaságilag el­maradt térségek iparfejlesz­tésével. Több, mint száz vál­lalat vezetőjével tárgyaltak, azonban igen nehéz új üze­meket telepíteni. A 361 pá­lyázatból 28-at támogat a megye, közülük kilenc ipari és nyolc élelmiszeripari üze­met. Az iparvállalatok 1,2 milliárd forint értékű beru­házást valósítanak meg, az új munkahelyek 60 százalé­kát adják. Visszatérő problé­ma, hogy a mezőgazdasági és ipari - tárca támogatásával működő Bioinnokord Válla­lat a szándék ellenére kevés segítséget ad az elmaradt tér­ségek fejlesztéséhez. Nincs elég eredmény az import nyersanyagok feldolgozásá­ban, de nagyobb szerepet kér a megye a szovjet vegyes vál­lalatok létrehozásában is. A minisztérium pozitívan értékeli a megye iparának fejlődését — emelte ki Kört- vélyes István. Az országos átlag duplája volt a növeke­dés, bár a legnagyobb válla­Szovjet exportra készítenek ötszáz tonna darabos sava­nyúságot a Moszkvában be­mutatkozó Nyírség Konzerv­ipari Vállalat tyukodi gyárá­ban. Képünkön: üvegbe töl­tik az almapaprikát. MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottságának első titkára, valamint Molnár Endre, hazánk moszkvai ke­reskedelmi tanácsosa. Az árubemutatáson kívül lesz­nek előadások, melyek a koo­peráció, a jobb együttműkö­dés témáit taglalják, különös tekintettel arra, hogy me­gyénk és a szovjet Kárpáton- túli terület közös határa az eddigieknél is több kapcsolat kialakítását teszi lehetővé. A moszkvai bemutatkozá­son részt vesznek a kiállító vállalatok, gazdaságok és szö­vetkezetek képviselői is. így alkalmat találnak a közvet­len eszmecserékre. A bemu­tatandó árukat szállító kami­onok már elindultak, hogy a jövő hétfőn nyíló kiállításon minden szépen elrendezetten várja a szovjet partnereket, érdeklődőket. lat, az Alkaloida nem fejlő­dött kellő mértékben. Az idén viszont kedvező fejlődés található itt is, a gépipar fej­lődése pedig továbbra is ki­emelkedő. Számítani kell ar­ra, hogy a szabályozás to­vábbra is a létszám csökken­tésére irányul, ami újabb fe­szültségeket teremt. Több helyen lényeges béremelé­sekre került sor, ami csök­kentette a megye lemaradá­sát. A tárca továbbra is fel­dolgozóipar fejlesztését szor­galmazza, ami kedvező a megye számára, azonban szá­molni kell azzal, hogy a könnyűipar egyes ágazatai­ban vissza kell vonulni, míg kiemelt marad az elektroni­ka és a műszeripar. összefoglalójában Lakatos András elmondta, hogy az önmagukhoz mért növekedés kedvező, viszont a sok gyár­egység, az iparszerkezet mi­att sebezhető a megye ezen ágazata. Az ipartelepítés üte­me a tervezetthez képest alacsony, ezért a hátrányos helyzetű térségek fejlesztésé­hez hathatósabb odafigyelést kér a megye. A budapesti szelektív fejlesztésnél kérik, hogy ez vidéki kitelepítéssel járjon, a meglévő munkaerő- forrásra alapozva, hiszen 1990-ig közel ötezer munká- balépő nem talál helyet a megyében. Félszáznál is többféle betonelemet gyártanak a nyírteleki Dózsa Tsz varjúlaposi üzemében. A 32 dolgozó 10 millió fo­rint értékű betonelemet gyárt évente. Képünk járdalapgyár­tás közben készült. (Elek Emil felvétele) Egyeztető tárgyalás Eredményes, de sebezhető ipar Az ágazat eredményeit és gondjait tekintették át, iparpolitikai feladatokról esett szó kedden Nyíregyházán az Ipari Minisztérium és a megye vezetőinek feladategyeztető tárgyalásán, ahol Körtvélyes István miniszterhelyettes és Lakatos András megyei tanácselnök-helyettes vezette a megbeszélést. A tárgyaláson részt vett Bacsu József, a me­gyei pártbizottság osztályvezetője és Móré László, a Minisz­tertanács Tanácsi Hivatalának főosztályvezetője is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents