Kelet-Magyarország, 1987. június (44. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-18 / 142. szám
1987. június 18. Kelet-Magyarország 3 Adóreformról — mindenkinek I. Dombnak fel két traktorral Á korszerűsítés indítékai A gazdasággal foglalkozó közéleti megnyilvánulásoknak egyik jellemzője, hogy nizonyos fogalmakat, szavakat, amelyek ugyan időről időre változnak, feltűnő gyakorisággal, szinte divatjel- eggel emlegetnek. Egy-két ívvel ezelőtt például az új vállalatvezetési formák, azok nevezetése, próbálgatása élvezte a megkülönböztetett figyelmet. Manapság az adóre- 'orm a kedvenc, a mindun- alan visszatérő téma. Hogyan és miért került napirendre az adóreform? Vfeddig jutott az adóreform jlőkésziítése, mii az adózási változtatások lényege, miyen szerveik döntései szükségesek, időszerűek a reform negvalósításához ? Több éves előzmények A KB 1984. április 17-i ál- ásfoglalása átfogó és komp- ex jelleggel sommázta egy- észt a gazdaságiirányítási endszer, másrészt azon beül a szabályozó rendszer :orszerűsítésének elveit és eendőit. Ezek sorában — mint egy a több közül — sze- epelt, akkor még laza meg- ogaImazásban, az adórend- zer korszerűsítése, azzal a kikötéssel, hogy az megfelelő főkészítő munkát és a KB észéről külön döntést igé- tyel. Több mint két éven Ike- esztül elvétve 'lehetett hal- ani, olvasni az adóreformról, így tűnt, hogy az lekerült a lapirendről. Valójában szakemberek szűkebb köre beha- óan foglalkozott a vállalati s személyi adózás megújí- ásának részletkérdéseivel, vz adóreform tutajdonkóp- ien az elmúlt év no vembe- ében lépett újólag a nyilvá- osság elé, amikor az 4SZMP KB határozata kalorikusán leszögezte: elő :ell készíteni egy új vállala- i és személyi jövedelemadó- endszer bevezetését. Az 1SZMP KB áprilisi tanácsozása magasabb sebességokozatba kapcsolta az adó- eform előkészítését, a válto- ások konkretizálását, s egy- ttal az adóreform propa- andáját. Az áprilisi KB- lést követően az állami és írsadalmi szervezetek veze- 5 testületéi véleményezték z adóreform elvi kérdéseit; zek ismeretében az új adó- sndszer kidolgozóinak el ell készíteniök és a KB soon következő ülésére be kell jrjeszbeniök a vállalati dózás és a lakossági szeméit jövedelemadózás részle- ?ket is tisztázó javaslatát. . Központi Bizottságnak az v derekán kell dönteni az dóreform sorsáról; neveze- ?sen a beterjesztett javaslat !fogadásáról vagy élutasítá- íról, az első esetben a be- ezetés 1988. január elsejei vagy későbbi időpontjáról. Az adóreform előkészítése arán felvetődött, hogy cél- terű lenne az adóügyi váltásokat törvénybe foglalni, z adóreform előkészíbésé- ek, bevezetésének menet- »ndjében a KB ülése mel- :tt kiemelkedő esemény lesz i Országgyűlés kora őszi lésszaka, amely előrelátha- >an törvényben kodifikálja í adóreformot és a vállalati »vedelemszabályozás stabi- tását biztosító alapelveket. úlzott elvonások Tulajdonképpen mi indo- olja, teszi időszerűvé az iózási változásokat? Az adó, ; adózás sehol sem népsze- í; az érintettek, az adózók TŐI a témáról kizárólag isszat mondanak. Az adózók véleményére támaszkodva bármely ország adórendszeréről kiállítható az elmarasztaló minősítés. Szerencsére az adórendszerek objektív módon, nemzetközi összehasonlítással is vizsgálhatók, értékelhetők. Mérlegelhető példának okáért, hogy az adók a bruttó hazai termék, a GDP hány százalékát összpontosítják a költségvetésben, továbbá, hogy milyen az adóstruktúra, az egyenes és a közvetett adókból származó bevételek aránya. Célszerű azt is vizsgálni, miképpen oszlanak meg az adók az egyes gazdasági ágazatok, valamint gazdasági folyamatok — például termelés-forgalmazás — között. Űj abban kerültek előtérbe azok az elemzések, amelyek az adózás gazdasági növekedés kapcsolatát tárják fel, vagyis azt vizsgálják, hogy az adóterhek változása miképpen hat az alapvető gazdasági folyamatokra, a beruházásra, a fogyasztásra. Az érvényben lévő magyar adórendszerről az állapítható meg, hogy igen magas fokú — majd 60 százalékos mértékű — GDP-centraiizá- lást valósít meg. (Ez a szocialista országokban nem ritkaság, de magasabb a fejlett tőkésországok átlagánál.) Az adóstruktúra első számú jellemzője: alacsony a jövedelmi (bér- és kereseti) adó aránya, s igen magas a vállalatokat terhelő adóbevételek, elvonások részesedése. A különféle vállalati adók, elvonások — nyereségadó, város- és közságfejlesztésl hozzájárulás, termelési adó, bér- és kereseti adó, felhalmozási, vagyonadó, vám, a hetvenes években eszközlekötési járulék, 1985-ig amortizáció köz- pontosítás — bruttó nyereséghez viszonyított aránya a termelő vállalatok átlagában ma már 75—76 százalék, az iparban ennél is magasabb, 86—87 százalék. Akadályozza a tisztánlátást Az utóbbi adatokból az is kitűnik, hogy az adóterhek elosztása a termelés-forgalmazás között nem arányos, túlzott mértékben a termelésre koncentrálódik. Szakmai, tehát adóztatási-adózási nézőpontból azért minősíthető korszerűtlennek, mert a termelés egymás utáni fázisaiban az adók halmozódnak, rontják a végtermék verseny- képességét, akadályozzák a közgazdasági tisztánlátást. Tehát annak megállapítását, hogy a különböző termékek előállítása mennyibe kerül. Az adózás termelő vállalatokra való koncentrálásának egyik velejárója, következménye az adó- és termelői áremelkedések kapcsolatában kifejeződő inflációs hatás. A vállalatok nézőpontjából az a jelenlegi adórendszer legfőbb hátránya, hogy az elvonások magas szintje a jövedelmező gazdálkodók mozgásterét, fejlesztési lehetőségeit is korlátozza. S végezetül minősítés nélkül említjük, hogy az elmúlt évtizedekben kialakult adó- struktúrában a lakossági adózásnak periférikus szerepe volt, a költségvetés összes bevételeiben a lakosság befizetései 6—8 százalékkal részesednek. G. J. Következik: II. Hogyan fizetnek a vállalatok? Maholnap már aratunk Gépszemle előtt Jármiban Fülesdi Ferenc és Vashegyi István az E—516-os kombájnt készíti fel az aratásra, (jl) Már szőkül az árpa. A rozs is méteres, de a búza még tartja haragoszöld színét. Most, hogy a hőség hűvösebbre váltott, üdébb a határ lehelete. Sajnos, a jó nem jár egyedül. Aki a felhők ismerője, ezekben a napokban a felhőfajták széles skáláját láthatta. Rétegfelhőtől a lepelfelhőn át a gomolyJ és zivatarfelhőkig szinte minden előfordult. A zivatar- felhők erős széllökésektől kísérve, jégesőt hullatva most sok kárt okoltak. Vaja, Nagy- ecsed térségében a jég elverte a határt. Milliós károk keletkeztek. Jármiban, Gergely Józseftől, a termelőszövetkezet főmezőgazdászától is mindenekelőtt azt kérdezem, kaptak-e jeget? Szerencsére nem, mutatóban esett csak néhány szem. így aztán az aratnivaló 744 hektár rozs, a 113 hektár búza és a 70 hektár zab érintetlenül az ég haragjától, érés előtti napjaiban is szépen fejlődik. Közben arról is beszélgettünk mi, hogyan érik most kasza alá. Hét aranykorona, — Gabonafélékből — mondja a főmezőgazdász — nálunk a rozs, ami igazán jelentős. Olyan a határ, a föld, alig hét aranykorona, hogy búzánk szinte csak mutatóban van. Milyen az állomány? Reményen felüli. Tavaly ősszel, amikor vetettünk — emlékszik — nem volt csapadék, szinte a porba szórtuk a magot. Sokat kínlódtunk. Volt úgy, hogy dombnak fel két traktor húzta a vetőgépet, a traktorok motorja tönkrement, nem győztük a javítást. Aztán azért aggódtunk, hogy kikel-e a mag, vagy sem. Aki a mai szép látványig, hogy hullámzik a gabonatenger, mint növénytermesztő serénykedett, az tudja, mennyi energiát emésztett fel a milliárd kalász. A hó alól kikerülő erőtlen növényt a szokásostól nagyobb adagú műtrágyával kellett támogatni és olyan kérdőjelekkel is szembetalálta magát a szakember, hogy mi legyen a tőhiányos, foltos kipusztulással tarkított búzatáblákkal. — Felvetődött bennünk az a gondolat, hogy jó néhány hektár búzát kiszántunk. Aztán mégis amellett döntöttünk, maradjon minden a helyén, rásegítünk a kalászosokra. Most úgy néz ki, lesz egy közepes termésünk. Rozsból két tonnán felüli, búzából 3—3,5 tonnára számítunk. Ez persze attól is függ, hogy az aratás idején milyen lesz az idő. Arra a pár hétre meleget, napfényt szeretnénk. A java hátra van A gabonatermesztők — nemcsak Jármiban, megye- szerte ez most általános — több energiával, nagyobb költséggel érték el, hogy viszonylag jó legyen a termés. A munka java azonban még hátra van. A betakarítás szervezettsége, a technika gondos felkészítése és üzemeltetése az alapja annak, hogy a termés hányadrésze kerül magtárakba. Erről már a gépműhelyben és kombájnszérűn beszélgetünk. Sarka Jenő, a gépesítési ágazat vezetője sorolja el, hogy mekkora erőket vonultatnak fel, ha eljön az aratás ideje. Hét kombájn, tizenkét szállítójármű, több pótkocsis vontató a fő erő, de fel kell készíteni a bálázókat, a tarlóhántó traktorokat és a szükséges munkagépeket is. A gépjavítás jó ütemű. Fülesdi Ferenc szerelő mondja: — Gépszemlére minden rendben lesz. Négy éve járok már a kombájnommal, nem mai gép, de meg lehet nézni. Jó állapotban van. Van még rajta javítanivaló, de restellném, ha akkor adódna valami baj, amikor már a gabonát vágom. Nem a szerelőtől, mástól hallom, hogy Fülesdi Ferenc és a vele együtt dolgozó Vashegyi István szerelésben, kombájnolásban a jelesebb emberek közé tartozik. Húsz éve javítják a tsz gépeit, és majdnem ennyi ideje aratnak minden nyáron. Ritka kivétel, de most különösebb gondjuk még nem volt az alkatrészellátással. Új ösztönzők — Mi bízunk abban, hogy sima ügyünk lesz. A gépekért felelünk. De nem csak a kombájnokért, de minden gépért. Most olyan rendszerben dolgozunk, hogy nagy rajtunk a felelősség, csak még azt nem tudjuk, mi lesz a vége, jól járunk-e az új rendszerben. Szó szót követ és kiderül, a gépjavításban új ösztönzőrendszert alkalmaznak a termelőszövetkezetben. Ennek lényege, hogy átalánydíjban végzik a szerelést. Minden gépre, kombájnra, traktorra egy fix összegben előre meghatározzák a javítási költséget, és abból kell gazdálkodni. Ha a szerelő a tervezettől kevesebb anyaggal, alkatrésszel és rövid határidővel do lgóz jk, nyer a bolton. Ha nem '.így v^n, ha pazarol, akkor ráfizet. Jónak tűnő módszer, de meg nem állom. hogy rá ne kérdezzek. — Mi van akkor, ha a javítás minősége — mert a szerelő spórolni akar — nem a legjobb? — Akkor a gépet „visszadobják”. Van műszaki vizsga, most aratás előtt lesz a gépszemle, nem lehet itt a szemlére hanyag munkát kiállítani. A kombájnok esetében meg az van, ki-ki azzal a géppel dolgozik, amit javított. Csak magamnak csinálnék bajt, ha javítás közben a munkával vagy az alkatrésszel nem a szükségnek megfelelően bánnék ... Maholnap már aratunk. A gazdálkodás mai szintjén az aratás már nem tartozik a legnehezebb munkák közé, de hogy az egyik legfontosabb teendő, azt senki sem vitatja, hiszen a kenyerünkről van szó. A kenyérnek való ma még a kalászban ring, de már pörög a kombájnok motollája és felbúg itt is, ott is a motor. Próbálgatják a gépeket. Két hét múlva gépszemle, aztán elindul a had. Nemcsak Jármiban — szerte a megyében. Seres Ernő Megérkeztek az iskolaköpenyek 4 zon a télen rekordot döntött a hideg. A falu majd’ méteres hótakaró alatt didergett, habár a februári nap már olykor-olykor ezüstport hintett a fehérségre. Még a lovaknak is lefagyott már a „szarvuk” — mondogatta anyám játékosan, látva, hogy mindinkább kedvemet szegi a komisz idő. Mélabúsan üldögéltem a duruzsoló spór mellett, a macskák játékát bámultam az asztal alatt. — Na, ki kell mennem fáért — szólalt meg egyszer anyám. — Elkísérsz? — Persze! — kiáltottam boldog izgalommal, s már szaladtam is öltözni. Az udvar csodás, ismeretlen világnak tűnt, ahogy kiléptünk, még a hidegről is megfeledkeztem. — Siessünk, mert idefagyunk — noszogatott anyám, s elindult a fáskamra felé. Én — inkább játékból, mintsem azért hogy ne menjen a kis csizmámba hó — a nyomában lépkedtem. Egyszer csak megtorpant. — Nini, egy galamb — álmélkodott. S valóban: a szürke madár ott hevert előttünk, látszólag élettelenül. — Meghalt szegény — hallottam anyám hangját, ahogy felvettem. — Nem biztos — ellenkeztem. — Vt- gyük be a házba! Nekem lett igazam: a galamb magához tért a melegben. Az életmentők büszkeségével adtam enni, inni neki. Ügy terveztem, tavaszig ápolom, játszom vele, hogy új erőre kapjon, s ha megjön a jó idő, szabadon engedem, hadd térjen vissza az övéihez. Ám nem tehettem — másnap reggel hiába keltegettem az almásládában, melyben vackot készítettem neki, nem mozdult. Valami elmondhatatlan düh és tehetetlenség szállt meg. Órákig, szinte kimerülésig bőgtem — hiába csillapított anyám, csak az álom adott nyugalmat. Az ébredés is fájdalmat hozott. Hetekig tartó tompa, addig ismeretlen fájdalmat. Akkor még nem tudtam, hogy először találkoztam valamivel, amit később sem fogok megérteni soha. Honnan is tudhattam volna — hatéves, ha lehettem... Czine Gáspár aaarriD aamr Most, a vakáció kezdetén a gyermekek nemigen gondolnak rá, hogy szeptemberben új tanév kezdődik — annál több gondjuk van emiatl a kereskedőknek. Még javában tartott a tanítás, mikor a Meteor Kereskedelmi Vállalat nyíregyházi raktárháza megrendelte az iskolaköpenyeket. Jó hír az édesanyáknak, hogy csaknem a teljes meny- nyiség — mintegy 50 ezer darab — megérkezett a Habselyem Kötöttárugyárból. A kötött-hurkolt alapanyagú köpenyek teljes méretválasztékban kaphatók sötétkék, enciánkék és piros színben. A vásárlók többféle modell között válogathatnak, különösen lányka és bakfis méretben. Készültek többek közt legombolható ujjú és ujjatlan, végig gombos és oldalt megkötős, galléros és kerek nyakú köpenyek mintás betétekkel, vagy fodrokkal díszítve. A raktárházból a napokban kezdték meg az új iskolaköpenyek kiszállító sát megyénk boltjaiba.
