Kelet-Magyarország, 1987. június (44. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-02 / 128. szám

1987. június 2. Kelet-Magyarország 7 MilMiiMiMll TUDOMÁNY 1 TECHNIKA | KÖZGAZDASÁG Kevés a szakember „A megye ipara, a haté­kony gazdálkodás tükrében, különös tekintettel a nem ön­álló gyárakra, gyáregységek­re'1 a címe annak a díj nyer­tes.. pályaműnek, melyet dr. Kovács Oszkár, a megyei ta­nács csoportvezetője készí­tett. A szerző bemutatja Sza- bolcs-Szatmár iparát, fejlő­désének néhány jellemző időszakát. Mint írja, a me­gyében alig voltak ipari ha­gyományok. Az iparfejlesztés 1965 után gyorsult fel és a IV. ötéves terv volt a legeredménye­sebb. Még az V. ötéves terv is ide sorolható, de a VI. ötéves tervben már megtorpant az extenzív fejlesztés és 1962- ben már az ipari foglalkoz­tatottak száma is csökken. Az évek során kialakult a megyében négy ipari köz­pont. (Nyíregyháza, Máté­szalka, Kisvárda, Nyírbátor) A megye ágazati szerkezete a könnyűipar felé tolódott el és csökkent a nehézipar ré­szesedése, bár a kohó- és gépipar eszközállománya nőtt az utóbbi tervidőszakban. Jellemző a megyében a gyáregységi szervezet, ahol kevés az önállóság, és min­dent a nagyvállalat utasítá­sára tesznek. Távol vannak a piactól, kevés helyen talál­ni megfelelő önelszámolást, eredmény kimutatást. Megyénkben elég sok kis- és középüzemet találunk. Ez kedvező alapot nyújt a hát­téripari termelésnek. Ipa­runk fejlődését fékezi-ne- hezíti, hogy az itteni vállala­toknál kutatómunka nem fo­lyik. Csupán néhány válla­latnál találunk fejlesztőrész­leget, de azok is többnyire a központi elgondolásokba dolgoznak be, vagy nagyobb kutatóintézetekkel tartanak fenn együttműködést. A továbbiakban felsorolja az anyag azokat a tényező­ket, amelyek az ipar haté­kony gazdálkodását befolyá­solják. Elsősorban a munka­erő-struktúrában jelentkező lemaradásokról beszél. A megyében ezer foglal­koztatottra 17 mérnök jut. Országosan ez a szám majd kétszer ennyi. A közgazdá­szok és üzemgazdászok szá­ma ilyen összehasonlításban két fő. A szakmunkások aránya 3—4 százalékkal alacsonyabb az országos átlagnál. A me­gye iparában a termelékeny­ség a VI. ötéves tervben már kedvezően alakul. A termelés növekedésével megközelítő­en azonos a termelékenység emelkedése. Az állóeszköz növekedése egyes tervidőszakokban meg­haladta a termelés növeke­dését. A beruházások folytán a gépek aránya lassú ütem­ben nőtt minden ágazatban. Összességében is megállapít­ható, hogy nőtt az egy fog­lalkoztatottra jutó gépérték és kedvezően fejlődött a mű­szakszám is. A megye iparának jövede­lemtermelése reálisan nem értelmezhető, mivel a gyár­egységek különféle belső el­számolású rendszerükben mutatnak be valamilyen eredményit. A megye iparában a gyár­egységek súlyát a következő adatok tükrözik: A teljes ipari termelésből a gyáregy­ségek adják: a termelési ér­ték 46 százalékát, az export 34 százalékát (nem rubel ex­port 36 százalékát). Itt talál­juk az állóeszközök 55 száza­lékát, a foglalkoztatottak 43 százalékát. A jelenlegi irányítási rend­szerben a felsőfokú szakkép­zettséget igénylő munkahe­lyek száma alig növelhető a gyáregységekben. A szakmunkások aránya el­marad a megye önálló ipará­ban foglalkoztatottakétól. *A rendelkezésre álló kapa­citást nagy szóródással hasz­nálják ki a gyáregységek. Legalacsonyabb volt 1985- ben a gépipar lekötöttsége piaci nehézségek miatt. A gyáregységek termékeinek 71 százaléka végtermék, a többi félkésztermék, alkatrész, sze­relés és szolgáltatás. A nagy­vállalatok továbbra is ma­guknál tartják a beruházási, műszaki fejlesztési, kereske­delmi, pénzügyi és számviteli feladatokat, ami meghatá­rozza a gyáregységek alsó­rendű szerepét. Marosi Károly Utazás a vörös bolygóra Eljuthat-e ember a Marsra? Az űrkutatók a közeli évtize­dekre tervezik ugyan az első utazást a vörös bolygóra, ám az eddigi űrkisérletek tanulsá­gai óvatosságra intenek. Nem annyira a technika, mint in­kább az emberi szervezet gyen­gesége — legalábbis a feladat­hoz mért gyengesége — miatt. A legsúlyosabb gondot a terv­be vett Mars-utazás várhatólag hosszú ideje, illetve az emberi szervezetet azalatt érő megpró­báltatások sokasága okozza. Szakértők — a jelenlegi ürha- jótípusok sebességével számol­va — úgy vélik, hogy a Mars­utazás részvevői közel három esztendeig lennének földöntúli útjukon. Ebből kilenc hó lenne az oda-, újabb kilenc a visz- szaút. s köztük 15 hónapot időznének a földi vendégek a vörös bolygón. A Föld—Mars járat utasait főként a* tartós súlytalanság és a kozmikus sugárzás veszélyez­tetné — feltételezik a tudósok. Az eddigi hosszabb űrutazá­sok tapasztalatai azt mutatják, hogy a súlytalanság állapotá­ban renyhül a szívizom és sor­vad a végtagok izomzata is. A súlytalanság a szervezet jelen­tős kálciumveszteségét is okoz­za, és ez a másik nagy veszély — mondják a kutató orvosok. Emiatt a csontozat nagyon tö­rékennyé válhat, s a három­éves utazás alatt úgy meggyen­gülhet, högy a szokásos napi tevékenységek terhét sem tud­ja elviselni. A Föld atmoszférája megvéd bennünket a veszedelmes koz­mikus sugaraktól, az űrutast azonban csak egy vékony héj, űrhajója páncélzata védi. Ez hosszabb időre bizonyára édes­kevés — mondják a szakértők. Bizonyára, de nem biztosan; erről ugyanis nincsenek iga­zán megbízható adatok. A tu­dósok mindenesetre feltétele­zik, hogy egy napkitörés nyo­mán végzetes sugárdózis érné a bolygóközi tér utazóit. Kézenfekvő a következtetés, hogy a Mars-expedíciót egy hároméves ürportyának kellene megelőznie. Ez kisebb kocká­zat mellett megmutatná, bír­ja-e a gyarló emberi test e megpróbáltatást. Kisebb koc­kázat mellett, mert egy Föld­közeli ürpályáról viszonylag gyorsan visszahívható lenne vész esetén az űrhajó. Marad-e.lehetőség, ha e pró­baút az emberi szervezet al­kalmatlanságát bizonyítaná? Igen, mégpedig több is — vé­lik a tudósok, s az alábbi öt­leteket vetik fel: 1. A jelenleginél nagyobb tel­jesítményű űrhajó-hajtóművek kellenek, olyanok, amelyekkel gyorsabban tehető meg az út a Marsig és onnan vissza! (Fő­leg atomhajtóművek jönnek számításba, ám sok a fenntar­tás is velük szemben, mert vél­hetőleg balesetveszélyesek.) 2. Rövidebbre kell fogni az ott-tartózkodást! (Ellene szól. hogy az út céljának megvaló­síthatóságát tenné kérdésessé, hiszen az említett 15 hónap alig­hanem szükséges a tervbe vett helyszíni kutatások elvégzésé­hez.) 3. Mesterségesen kell gravitá­ciót teremteni az űrjárműben! (E megoldásnak egyelőre tech­nikai akadályai vannak.) A vázolt nehézségek miatt egyelőre járhatóbb útnak tűnik legénység nélküli ürlaboratóri- umok felbocsátása a vörös bolygóra. Erről vannak tapasz­talatok is, hiszen jutottak már föl ember készítette szerkeze­tek (nevezetesen az amerikai Viking—1 és a Viking—2 űr­szonda) a Marsra, remek tv- felvételeket és értékes mérési adatokat szolgáltatva róla. A tervek: 1988 márciusában indul a szovjet Phobos-program, melynek keretében a Mars na­gyobbik holdjára, a Phobosra küldenek műszeres szondákat, s a szovjet tudósok már ter­vezik az azután következő Mars-kutatási programot, a Vesta-programot is. B. GY. Termilöszövetkezeti újítások Műtrágyaszórás A termelőszövetkezetek megyei területi szövetsége újítási pályázatára érkezett újítások közül figyelmet ér- diemeL a napkori Kossuth Termelőszövetkezetben al­kalmazott erőgépszétszerelő kocsi. Feladata az MTZ tí­pusú traktorok fődarabjai­nak szétszerelése. A Nagy Béla újító által konstruált, görgőkön elmozdítható két kocsit az erőgép alá törté­nő betolással és a kocsikon lévő orsós alátámasztással működtetik. Az erőgépen lé­vő csavarkötések megbontá­sa után a fődarabok a ko­csik segítségével elmozdít- hatóvá válnak. A napkori tsz tapasztalatai szerint egy-egy MTZ-traktort évente 75 alkalommal kell megbontani javításra. A szétszerelő kocsi használata óta egy-egj esetben négy munkaórát takarítanak meg. Folyékony műtrágya-szóró egységet alakított ki Papp Gábor műszaki főágazatveze- tő és Borók László műhely- vezető a máriapócsi Rákóczi Termelőszövetkezetben. Az egységet a Cyklo—800 típusú kukoricavetögépekre lehet szerelni. Az üzemeltetést végző gép hidraulikájával működtetik a berendezést, amelynél a mennyiségi sza­bályozást golyóscsapok vég­zik. A házilag előállított gép költsége nem éri el a száz­ezer forintot, míg a kereske­delemben kapható hasonló egység ára 340 ezer forint! Nincs olyan tél, hogy valahol ne pusztítana lavina, vagy hó- görgeteg. maga alá temetve sportolókat, turistákat, hegyi la­kókat. Már az ókori irodalom­ban is találkozunk a lavinaom­lások írásos emlékeivel. Sztrabon „nagy magasságból alácsúszó hatalmas hótáblákról'’ ír, ame­lyek egész karavánokat temet­tek el. A történészek, szelént Hannibál csapatai a Mont Cenis- liágön történő átkelésük során valószínűleg átélték azt a rémü­letet, amelyet a lavinaomlás je­lent. különösen a nem hegyvi­déken élők számára. A fergete­ges hógörgetegekről szóló leírá­sokkal a középkori irodalomban is bőven találkozhatunk. A lavinának néha csak egyes áldozatai vannak, de előfordul, hogy egész falvakat temet be. Loeche-les-Baines. a hőforrások­ról híres alpesi gyógyhely már a középkorban is ismert volt. Ez a Gemmi-hágónál elterülő fes­tői kis falu a történelem során már többször pusztult el lavina­omlás következtében. 1781. ja­nuár 17-én egy omlás három fi­atalembert temetett e! a falu határában. A mentésükre indult lakók estig kiabálva keresték őket. Este 8 óra tájban ágyúdör- gésszerű robajjal újabb Lavina­görgetegek zúdultak a falura, amelynek csaknem valameny- nyi háza eltűnt a hótömegben. Ez a második hőhullám 52 halot­tat követelt. A kiásottak közül sokan az átélt borzalom hatására haltak meg. De a lavina nemcsak a régi korok sajátossága volt. Száza­dunkban is sok tragédiáról ad­tak hírt’az újságok. Közülük is az együk legsúlyosabb volt a Himalájában a Nanga Parbat csúcsát meghódítani indult né­met expedíció 16 tagjának el­vesztése 1937-ben. 1951-ben a Svájci-Alpokban fekvő Szent Gotthárd-hágó kör­nyékén lévő Andermatt falut söpörte el néhány lavinahullám. 1950—51 telén nagyon korán és rendkívül sok hó esett. A falu közelében lévő erdőségeket a gyakori lavinák az évszázadok Osztrákok, jugoszlávok is segítenek Gyorsítás a bős—nagymarosi vízerőmű építkezésein A bős (Gabcikovo)-nagymarosi vízlépcsőrendszer megvalósításá­nak időszerű kérdéseivel az or­szágos szervek ismét foglalkoz­tak. Az egyeztetések, a beszámolók és a helyszíni ellenőrzések alap­ján megállapítható, hogy a be­ruházás az előírt közös ütem­terv szerint épül. A magyar ol­dalon az 1987. évre előirányzott 4 milliárd forintot meghaladó beruházási mun'ka időarányosan halad. Némi időelőnyt jelent — a kemény tél ellenére — a Du- nakiliti duzzasztómű építésénél az osztrák alvállalkozók munká­jának (a fenékinjektálást és a résfalazást az Universalbau vé­gezte) határidő előtti teljesítése. Ennek is köszönhető, hogy a magyar Vízügyi Építő Vállalat nagy lendülettel végzett a mun­kagödör kiemelésével, és kezdett hozzá a beton- és vasbeton- munkákhoz. A D un aki üti tői Pozsonyig ter­jedő csaknem 60 négyzetkilomé­teres tározó kapuját jelentő duzzasztómű építését 1989-re be kell fejezni ahhoz, hogy Bősnél a szerződések szerinti időpont­ban — 1990-ben — meginduljon az első turbina, megkezdődhes­sen az energiatermelés. Érthető tehát, ha feszített munkatempóban készítik a táro­zó töltéseit, a meder és partvé­dő müveket. Jelentős előrehala­dást értek el a duzzasztómű alap­lemezének, pilléreinek és hajó­zsilipjének munkálatainál is. He­lyén áll már a duzzasztómű vön közlekedő üzemi daru jobb par­ti hídfője, nagy betűkkel hirdet­ve a Ganz-MÁVAG szép mun­káját. Dunakiilti—Rajka térségében több mint kilencszázan dolgoz­nak a vízlépcsőrendszer építési munkálatain. Csehszlovák oldalon mintegy 5000 dolgozó szorgos munkáját dicséri a tározó balparti töLtése. a 17 kilométer hosszú felvízcsa­torna, a bősi erőmű 8 turbiná­jának vasbetonból alakuló csiga­háza, a 2X34 méter széles iker hajózsilip alaplemezének és oldal­falának acélhálója, a töltő-ürítő rendszer ma még száraz kettős alagűtja. Furcsa, gigantikus látványt nyújt a hajózsilipek felső vára­kozó terének már elkészült több száz méter hosszú vasbeton te­relő fala. Ha a csatornában víz lesz, akkor majd csak 1—2 méter látszik belőle, most azonban 20 méter magasan áll a szélben a partfal. Az alvízcsatorna építése — bár csehszlovák területen fekszik — magyar feladat. A több mim 10 méter mély mesterséges meder kialakításában a Folyamszabá­lyozó és Kavicskotró Vállalat mellett több magyar vállalat és igazgatóság is részt vesz. Nagy segítséget jelent itt a jugoszláv kotró vállalatok munkája. Az al- vízcsatornából kikotort kavicsos anyagból épül a felvízcsatorna töltése. Nem mindegy tehát, hogy milyen ütemben halad a magyar kotrógép munkája (1987- ben több mint 4,6 miLlió köbmé­ter kavicsot kell kiemelni), ho­gyan igazodik a csehszlovák épí­tési tevékenységhez. A környezet védelme és fej­lesztése érdekében több munka is folyik egyidőben. Megkezdő­dött például a szigetközi kistér­ségi regionális vízmű építésének előkészítése. Kijelölték a sziget­közi vízpótlórendszer egyes ágait és létesítményeit. A Gönyütől Nagymarosig ter­jedő Dunaszakasz mentén 350 millió forint értékű védelmi és fejlesztési munkát kezdtek el. Még ebben az évben megjelen­nek az építők Komáromnál és Esztergomnál is. Nagy ütemben folyik a felvo­nulási munkák előkészítése a nagymarosi vízlépcső térségében. Ismeretes ugyanis, hogy ezt a vízlépcsőt a nagy tapasztalattal rendelkező osztrák vízépítő cé- .gek építik meg. Az építési mun­kagödör kialakításához még eb­ben az évben hozzákezdenek. így érthető ugyanis, hogy az oszt­rák építők a tervezettnél 15 hó­nappal korábban termelésbe ál­lítják Nagymaroson az első tur­binát. További gyorsítást az jelent, hogy a bősi erőmű turbináit nem 5, hanem 3 hónaponként, egymás után léptetik üzembe. A megvalósításban tervezett gyorsítás az építésben résztve­vőktől fokozott figyelmet köve­tel, és egyben többletfeladatot is jelent. Magyar és csehszlovák oldalón egyaránt egyeztetni kell a megvalósítási ütemterveket a helyi érdekekkel, a meglévő, il­letve szükséges kapacitásokkal. Az építésben részt vevő több mim 30 magyar vállalat nagy felelősséggel végzi munkáját. Ennek tulajdonítható, hogy ápri­lis végéig — jó minőségben — a csehszlovák építési feladatok több mint 50 százaléka, magyar oldalon pedig — az ütemtervnek megfelelően — a munkák közel 10 százaléka elkészült. Történtek lavjiékrél Cuban a hózuhatag folyamán alaposan leborotvál- táik. ezért a falu természetadta akadályok nélkül kényszerült szembenézni a veszéllyel. Január 20-án a falu tanácsa óráról-órá- ra kapta a jelentéseket a lavina­veszélyről. miközben a hó sza­kadatlanul esett. A tanács el­rendelte a legveszélyeztetettebb házak kiürítését. Délután 3 óra­kor érkezett az első két lavina­hullám. amely a falu elejét és végét kapta el. A következő két nap leforgása alatt a falut még öt lavinagörgeteg érte el, ami igen megnehezítette a mentési munkálatokat. Néhány napra — mert a telefonvezetékeket is el­vágta a hózuhatag — minden összeköttetés megszakadt a falu és a külvilág között. Egyedül a helikopterek segíthettek a men­tésnél, már amikor az időjárás megengedte. A falu 30 embert veszített. A kanadai Sziklás-hegységben fekszik Camp Leduc. egy bá­nyavároska. 1965-ben 154-en dód - goztak és laktak itt. egy új réz­bánya aknáját építették. A telep a hóhatár szélén olyan helyen épült, ahol évente akár 15 m vas­tag hó is huLLott. 1965. február Ifi­én egy rendkívüli méretű lavina indult meg a hegyről, és elte­mette a telep egyik felét. 70 em bért nyelt el á hó. közülük csak 43-at tudtak élve kiásni társaik. Gombásodást jelzi kutyák Svédországban kutyákat képez­nek ki arra, hogy felderítsék az épületek gombásodását. Az első gombakereső kutya, a Mia nevű németjuhász 1984 őszén fejezte be „tanulmányait”, s azóta már több további kutyát tanítottak be arra, hogy keresse a gombáso­don helyeket. Ha szaglászós kör­útja során Mia friss gombásodást talál, azt a padló, vagy a tapé­ta kaparásával jelzi, jóval meg­bízhatóbban, mint az eddig al­kalmazott földerítő eljárások kö­zül bármelyik. Svédországban már az ilyen kutyák exportját is tervezik, s azt remélik, hogy ezek az ér­zékeny orrú állatok a szivárgó víznek, a szennyvíznek, a gáz­nak és talán még a termeszek­nek a földerítésére is betanítha­tok lesznek. Áramtermelés — földmeleggel A kőolaj- és földgázkutató fú­rásoknak több mint a fele med­dő. Ezeket le kell zárni anélkül, hogy bármilyen hasznot hajtot­tak volna. Egy nagy-britanniai vállalat most olyan eljárást sza­badalmaztatott. amellyel sok ilyen kút révén geotermikus energiához juthatnak. A' fúró­lyukba 200 mm átmérőjű csövet építenek bele, s abba különleges szerves folyadékot töltenek. A szerves folyadék a kút alján fel­forr. s. a gőze felemelkedve a felszínig megforgatja az áram­termelő turbinát. A lecsapódó folyadék azután a csőbe helye­zett kisebb átmérőjű csövön át visszajut a mélybe. A földmélyi hőt hasznosító hagyományos rendszerekhez általában két fúrólyukra van szükség. Az egyiken át vizet sajtolnak a mélybe, az ott lévő forró kőzetektől felmelegedett víz pedig a másik kúton át jut a felszínre. Az új rendszer ol­csóbb, mert csak egy fúrólyuk kell hozzá. Az is előnye, hogy a folyadék nem kerül kapcsolatba a kőzetekkel, ezért nem szeny- nyeződhet olyan anyagokkal, amelyek a turbinát károsíthat­nák. Az eljárás csak akkor alkal­mazható, ha a kút legalább 4000 m mély. A már kimerült szén­hidrogén-termelő kutak termé­szetesen szintén felhasználhatók erre a célra. Helyi témák feldolgomá& Közgazdasági pályázat Ismét meghirdette a Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezete pályázatát egyes témák kidolgozá­sára. Az egyéni és kollektív pályázóktól olyan müve­ket várnak, amelyek a megyére, a megye valamely tájegységére, vállalatára, szövetkezetére vonatkoznak. Feltétel, hogy a pályázat tartalmazzon hasznosítható javaslatot. A témák: 1. A t»ermelési tényezőkkel és pénzügyi erőforrások­kal való gazdálkodás hatékonysága növelésének mód­jai, lehetőségei. 2. Vállalati (szövetkezeti) belső érdekeltség tovább­fejlesztésének lehetősége, a továbbfejlesztés hatásai. 3. A termékszerkezet módosításának szükségessége és lehetősége egy adott termelési ágazatban, illetve gaz­dasági egységnél a nyereségtermelő képesség fokozá­sa érdekében. 4. Vállalkozás-versenyképesség. Az új vállalkozási fdrmák lehetőségeinék realizálása a vállalati gazdál­kodásban. 5. A gazdaságilag elmaradt területek (konkrét terü­let, ágazat) fejlesztésére vonatkozó elgondolások. A pályázat szokás szerint jeligés. A pályamunkákat három példányban (külön borítékban) kell megkülde­ni a Magyar Közgazdasági Társaság megyei szerve­zetének (Nyíregyháza. Széchenyi u. 3.). A borítékon a jeligét, valamint a boríték sorszámát fel kell tüntetni. A 3-as borítékban kell elhelyezni a pályázó nevét és lakcímét tartalmazó lezárt borítékot. Az 1-es és 2-es borítékban elhelyezett pályaművet a témához értő szakértők kapják meg értékelésre. A pályaművek értékelése a szakértők által elkészí­tett értékelés és bírálat alapján sorrend megállapítá­sával történik, s csak ezek után bontják fel a jeligés borítékokat. Az első helyezett tanulmány díja hatezer forint, a két második heiyre 4—4 ezer forint, a két harmadik díjra 3—3 ezer forint jutalmat adnak. A díjazott pá­lyamunkákat rövidített formában a Kelet-Magyaror­szág is közli, a kiemelkedő színvonalú müveket szak­folyóiratokban jelentetik meg. A pályaművek beküldési határideje 1987. december 23. A díjátadásra januárban kerül sor.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents