Kelet-Magyarország, 1987. május (44. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-12 / 110. szám

1987. május 12. Kelet-Mag yarorsxág 7 Trágyázás és gyoiirtás Elsősorban a kapát használjuk I A rügyfakadást követő lomb- fejlődés megindulásához általá­ban április végén szórjunk ki nitrogént. Négyzetméterenként 4—7 dekagrammot juttassunk ki, a hatóanyag-tartalomtól függően. (Az ammóniumnitrát 34, az am- móniumszulfát 20. a karbamid 46. a mészammonsalétrom pedig 25 százalékban tartalmaz tiszta hatóanyagot.) A koronacsurgót trágyázzuk, ne pedig a fák tövét. Kiszórás­kor a műtrágyát egyenletesen (isszuk el a felszínen, és kapál­juk is be azonnal sekélyen a talajba. Kedvező, ha a kijuttatás után alaposan be is öntözzük a felszínt. Az öntözővíz megőr­zése érdekében célszerű, ha a csurgó legkülső pereme mentén bakhátat emelünk: kitányéroz­zuk a fát. A szamóca műtrágyázását óva­tosan végezzük. A trágyaszem­csék ugyanis a növény levelei közé kerülnek, és rajta marad­va kiégetik azt. Különösen ve­szélyes ez a zsenge tőlevelekre (szivlevelekre). Ha a trágyaszem­cse a növényre kerül, bő ön­tözővízzel mossuk le. A hajtások és a kötődött gyümölcsök fejlődésének kezde­tén különösen fontos, hogy ele­gendő mennyiségű tápanyag (most elsősorban nitrogén) és víz álljon a növények rendel­kezésére. Ehhez általában má­jus első hetében juttassuk ki a nitrogént ugyanolyan mennyi­ségben és ugyanolyan módon, mint azt április közepén tettük. A gyümölcsöskert folyamatos tapanyagellátásában segítségünk­re van a környezetkímélő táp- anyagcövek (a KTC) használata is. A 30 centiméteres tápanyag- rudakból négyzetméterenként egyet-kettőt helyezzünk el a fák koronacsurgójában úgy, hogy 10—20 cm-re kerüljenek a felszín alá. Kertünkben — különösen ha az száz—kétszáz négyszögöl vegyes hasznosítású —, a kapát hasz­náljuk elsősorban a gyomok elleni küzdelemben. Ha a növe­kedő gyomok elérték a 8—10 centiméteres magasságot, akkor kapáljunk. Ha ennél kisebbek, akkor a rögben könnyen meg­tapadnak. nem fordulnak ki a földből, és szinte csak átül­tetjük őket. De túlságosan meg­erősödni se hagyjuk a gazt, mert akkor jóval nehezebb lesz a dolgunk. Ha pedig hagyjuk, hogy magot is érleljen, akkor bizony a következő esztendőben is bőven ellát minket kapálni- valóval. Nagyobb kertekben a gyom­irtás kényelmes, gyors és hasz­nos eszköze a motoros talaj­maró. Vigyázzunk azonban, mert túlzottan gyakori használata kedvezőtlen a talaj szerkezetére, mert rombolja. , porosítja azt. Különösen, ha huzamosabb időn át száraz talajban dolgozunk a géppel. Tavasszal, ha megfelelő nedvességű (sem túl száraz, sem túl nedves) a felszín, mag­ágyak előkészítésére kiválóan alkalmas. Időnként használhatjuk a gyümölcsös és szőlő sorkö­zeinek fellazítására a talaj ha­sonló nedvességi állapotában. De megfontoltan használjuk, mert ha például tarackos gyo­mokkal túlságosan fertőzött a terület, a rotációs kapa épp a veszedelmes gaz további gyors elszaporításában működhet köz­re, minthogy felszecskázza azo­kat. Ha túlságosan elszaporodtak és megerősödtek a gyomok, akkor — de csak alkalmanként és indokolt esetben —, használ­juk a gyomirtó vegyszereket. A Gramoxone általános hatá­sú. Levélen, zöld részeken ke­resztül hat, elpusztítva a nö­vény zöld színanyagát. Legha­tásosabb akkor, ha 10—15 cen­timéteres gyomokra permetez­zük finom porlasztással. Ha 0,4 decilitert 10 liter vízben felol­dunk, 100 négyzetméterre ele­gendő petmetlevet nyerünk. Az aprószulák (folyófü, folyon­dár) szívósan ellenáll a Gra­moxone hatásának, az így ke­zelt területeken foltokban meg­marad. A Ronstar nevű szer egyszázalékos töménységben pusztítja a szulákot. ’ (10 liter oldata ugyancsak 100 négyzet- méterre elegendő.) Mindkét gyomirtó szer a lomb­ra kerülve veszélyes lehet a kultúrnövényekre is. Ezért ki­permetezés előtt tanácsos a per­metező szórófejre terelőlemezt fölszerelnünk, amelyet bádog­ból, műanyagból vagy gumiból készíthetünk. Ezzel megakadá­lyozzuk a permedé oldalirányú szétszóródását. V. L. Újdonság a HTH-02 o A Nyíregyházi MEZŐGÉP Vállalat új kis­gépe a hidrau­likus tűzifaha­sogató, sokak érdeklődését felkeltette. A lábpedállal mű­ködő gép nehéz fizikai munká­tól kíméli meg az embert. 35 centi átmérőjű rönköt is köny- nyen aprít. (E. E. felv.) o Újzélandi fehér és kaliforniai Tetovált tapsifülek Milyen a nyáltenyésztők termelési kedve? A nyúltartás — visszatekintve az utóbbi tíz-tizenöt esztendőre — mindig is változó jövedelme­zőségű volt. kitéve a világpiac és néhány más tényező ingado­zásának. Vagy a táp volt drága, vagy a felvásárlási ár kevés, vagy nem volt gyógyszer, jár­vány anna! inkább ... A kister­melők kedve ennek megfelelően ingadozott és ingadozik ma is. Aki azonban nagyon komolyan Nyíregyházi Sándor, nyulai között. Uborka a házikertekben Palántázás, vetés és növényvédelem Az utóbbi időben megnőtt azoknak a kertbarátoknak a szá­ma. akik uborkát termesztenek a házikertjükben. Ha csak a csa­ládi szükséglet kielégítéséről van szó, úgy bármilyen jó termőké­pességű fajtát választhatunk. Ha viszont eladásra kívánunk ter­melni, nem szabad megfeledkez­ni a termeltető vállalatokkal megkötendő szerződésről. Ekkor olyan magvakat kell vetnünk, amilyen fajtára szerződést kö­töttünk, illetve amilyen magva­kat a termeltető bocsát a kert­barát rendelkezésére. Az uborka rendkívül kedvező biológiai, valamint étrendi ha­tással rendelkezik! Sok magné­ziumát, kálciumot, foszfort, nát­riumot és vasat tartalmaz. Nem szabad megfeledkeznünk C-vita- min-tartalmáról sem, hiszen 100 g uborkában mintegy 10—20 mg C-vitamin található. Táplálkozási értékét még az is fokozza, hogy a gyomor működésére kedvező hatású. Egyesek az uborka levét a különböző reumatikus fájdal­mak ellen is hatásosnak tartják. Aki uborka termesztésével kí­ván foglalkozni, annak tudnia kell, hogy az uborka sok mele­get kívánó zöldségféléink közé tartozik. Hőmérsékleti optimuma 25 C-fok. Csírázásához 10—12 C- fok hőmérsékletet igényel. Hideg talajokban elfekszik vagy eset­leg el is pusztulhat a mag. Vi­rágai 12 C-fok alatt zárva ma­radnak, de ha a hőmérséklet 14— 16 C-fok emelkedik, megkezdődik a virágok nyílása. Ezért palántá­it csak a fagyok elmúltával ér­demes kiültetni. Mivel az uborka viszonylag se­kélyen gyökerezik, ezért érde­mes öntözni. A kis, de gyakori vízadagokat meghálálja. A mély rétegű, humuszban gazdag, jó levegő- és vízgazdálkodású te­rületeken szépen tenyészik. A jól istállótrágyázott területeken magas terméseredményekre szá­míthatunk. Négyzetméterenként 2—3 kilogramm érett istállótrá­gyát szórjunk ki. Ha április 1—5. között elvégez­tük a tápkockákba a magvak ve­téséi, úgy a fagyosszenteket kö­vetően, május 15. után a palán­tákat bízvást kiültethetjük, 100 centiméter sor-, illetve 20—30 cen­Atkák ellen A növényvédelmi előrejelzés szerint várható a szőlőlevélatka fertőzöttség. Mivel a kemény tél súlyos károkat okozott a szőlő, ültetvényekben, az épségben ma­radt rügyekből fejlődő hajtások­ra a levélatka népesség most fo­kozott veszélyt jelent. Ahol sző- lőfakadás idején a lemosóperme­timéter tötávolságra. Átlagos időjárási viszonyok között, a sa­látának való uborka már április közepétől vethető szabadföldbe. Az ez évi időjárás bizony ko­moly, próba elé állította a terme­lőket. így a berakó- és csemege- uborkának szánt magvakat május végétől érdemes elvetni. Kerté­szek megfigyelései egyértelműen azt bizonyítják, hogy a szabad­földi vetéseket legkésőbb július közepén be kell fejezni! A vetés mélysége 2—4 centiméter legyen. A csemegeuborkát 80 centiméter sortávolságra érdemes vetni úgy, hogy folyóméterenként 10—15 szem mag kerüljön a talajba. Az uborka igen gondos ápolást, precíz gyomtalanítást és szaksze­rű öntözést igényel. A legna­gyobb körültekintést a szedés és a méret szerinti válogatás igény­li. A szedés akkor kezdhető, ha a termés elérte a 3—6 centimé­ter hosszúságot. Így értékes cse­megeuborkákat nyerhetünk. A berakóuborka mérete 6—10 centi­méter. s ecetes uborkának is eb­ből az osztályból érdemes elten­ni. Vizesuborkának viszont már a nagyobbra nőtt termések is jók, tehát 10—15 centiméteres hosszúságú uborkák is kiválóan hasznosíthatók. Ha esetleg kórokozók támad­nák meg növényeinket, úgy vé­dekeznünk kell, mert csak így biztosítható a növények bizton­ságos szedése. A lisztharmat el­len nedvesíthető ként (élelmezés­egészségügyi várakozási ideje 0 nap), a peronoszpóra ellen Bordói port (élelmezésegészségügyi vá­rakozási ideje: 21 nap), valamint Orthocidot (élelmezés-egészség­ügyi várakozási ideje: 14 nap) használjunk. Az uborka bakté­riumos megbetegedése ellen egy új. de igen jó hatású készít­mény áll szerencsére, a rendel­kezésünkre a KASUMIN 2 L (élelmezés-egészségügyi várako­zási ideje: 2 nap). Dózisa: 0,15 li­ter ezer négyzetméterre vetítve, száz liter vízben kipermetezve. A permetezések során a mun­ka- és balesetvédelmi óvó rend­szabályokat szigorúan tartsuk be, magunk és környezetünk védel­me érdekében. Dr. Széles Csaba a szőlőben tezést nem vég-ezték el, ott gya­potleválás stádiumában kell er­ről gondoskodni. Hatásos készít­mények: Ágról, Nevikén vagy. Báriumpoliszulfid. Atkák ellen (hajtásnövekedés idején) elsősor­ban a Neoron 500 EC, a Plictran 25 W, illetve 600 F és az Oxotin P—25 a jó, de hatásos atkaölő szer a Damitól 10 EC is. hozzáfog, és nem rest ismereteit gyarapítva több munkát bele­fektetve és persze több pénzt — törzstenyészetet alapítani, annak kiegyensúlyozott ütemben csor­dogál a pénz a bukszájába. Nyíregyházi Sándor nagyecsedi nyúltartó gazda telepe törzste­nyészet. Mielőtt ő maga elmon­daná mitől az, elég körültekin­teni a helyen, mert az már na­gyon sok mindent elárul. Min­denekelőtt a tisztaság ... A nyúl — ha nem takarítják az ól­ját kellő gyakorisággal — meg­lehetősen büdös állat. Itt szó sincs ilyesmiről. A gondosan fel­sepert, fehérre meszelt falú át­épített régi csűrben békésen ro­pogtatják a takarmányt a hosz- szú fülű világító szemű szép ki­állású tenyésznyulak. — Újzélandi fehér és kalifor­niai, ezzel a két fajtával foglal­kozom kizárólag — igazítja meg az egyik ketrecen az önitatót Nyíregyházi Sándor. — Tiszta vérben tenyésztem őket, vagyis fajtakeveredésről szó sem lehet. A tévedés lehetőségét kizárja a fülbe tetovált szám, a kitörölhe­tetlen pedigré. A magas tenyész- érték garantálja, hogy az ősök jó takarmányértékesítése, egész­séges volta biztosan öröklődik. Ezt a vevő külön megfizeti. Har­minchat anyát fialtat Nyíregy­házi Sándor egész esztendőben. Nyolcvan ketrecet a hodászi tsz- ből hozott el, amikor az még nagyban foglalkozott a kiste- nyésztők munkájának megszer­vezésével. Saját maga is csinál azonban ketrecet, bár a süldők­nek nemigen szükséges. Azok az elválasztás után egy kis karám- szerűségben nevelkednek tovább, természetesen ivar szerint elkü­lönítve. Ilyenkor, amint mele­gebbre fordul az idő, még több gondot kell fordítani a tisztaság­ra. — Iosan fertőtlenítő szert hasz­nálok. — avat be a takarítás rej­telmeibe a gazda. — Az ivóvízpe pedig Zeovitot teszek, nagyon jó hatása van. Sok gondot fordítok a szellőztetésre, jobb a közérze­tük a tiszta levegőben, és gyor­sabb fejlődéssel hálálják meg. A takarmányozás már nem ilyen gond nélküli. A környék­ről régebben hozott táp lényege­sen jobb beltartalmi jellemzők­kel rendelkezett. A mostani tá­pokban baj van a fehérjével, pe­dig ez tenyészanyagnál különö­sen fontos. Sok benne az .olyan anyag, amely kevesebb fehérjét tartalmaz, így a fejlődés las­súbb. Az értékesítés megszervezésé­ben a nyúltenyésztő szakcsoport segít, amelynek munkáját a Hunniacoop koordinálja. Külön­ben nem lenne teljesen problé­mamentes ennyi tenyészállat ér­tékesítése. A téli időszakban, amikor, kevesebben elletnek, így is előfordul, hogy nem kél el minden süldőnyúl tenyészáron. Máskor azonban szinte mindig, így jelentős haszna van Nyír­egyházi Sándornak a nyulásza- tán. — Én úgy érzem, megéri fenn­tartani ezt a tenyészetet. A be­fektetett költségeim nem teszik ki a felét annak, amit bevétel­ként elkönyvelhetek. így talán soknak tűnhet az arány, de a ráfordított munkámat nem szá­moltam bele. Márpedig van vele imunka. A hasznom, lehet vagy hatvan-hetvenezer forint egy esztendőben. És tegyük hozzá, hogy minden­nap munka. Igaz, nem kell meg­szakadni benne, de etetni, taka­rítani még húsvétkor és kará­csonykor is kell. A jövedelmen felül pedig még ott van a szép állomány látványa, és a tenyész- tartás szakértelmének külön ju­talma. Naposcsibe a háztájiban Váltás 25 év után Negyedszázada épült Tar- pa határában az a baromfi- telep. amelynek keltetőjéből elsősorban a háztáji gazdasá­gokat látták el naposcsibével. A keltetőüzem a keresletnek megfelelően decembertől május végéig évi félmillió csibét keltetett. Az elmúlt évékben sok volt a gond az értékesítéssel és a jövedel­mezőséggel. Ezekről Szász Sándor ágazatvezető most így nyilatkozott. — Idén 310 ezer naposcsi­bét keltettünk, kevesebbet mint máskor. Ez nem feltét­lenül azt jelenti, hogy csök­kent a háztáji igény, inkább arról van szó, hogy elszapo­rodtak a maszek keltetőik. Nem egy olyan kistermelőről tudok, amely tőlünk olcsób­ban, jövedelmezőbben keltet és könnyűszerrel ellátja pél­dául Fehérgyarmat (környé­két. Mi eddig a háztájinak nagyon megfelelő, úgyneve­zett F—1-es szülőpároktól származó tojásokat keltet­tünk. Partnerünk a HUN­NIACOOP most a hiibró kel­tetését ajánlja. Ez a csirke- fajta a nagyüzemi csirkehús termelésnek jobban megfelel. Elmondta az ágazatvezető azt is, bárhogy is dönt a tsz vezetősége a jövőt illetően, F—1-es keltetésből a mosta­ni volt az utolsó. Tízezer csibe látott napvilágot május első hetében. Ezek egy részét a HUNNIACOOP szállította A tarpai keltetőüzem a HUN- NIACOOP-pal áll partneri viszonyban. A gondosan cso­magolt naposcsibéket Nyír­egyházára szállítják, hogy onnan tovább kerüljenek a kisgazdaságokba. Nyíregyházára, hogy a kör­nyező településeken értéke­sítsék. A közel lakó márok- papiak, daróciak a helyszí­nen vásároltak. A marokpa­piak mondták: — Számunkra nagyon jó volt, hogy itt volt közelünk­ben a keltetőüzem. Mi a na­poscsibéi nem viszanteladás- ra vásároljuk, saját fogyasz­tásra kell. Igaz a csirke most eléggé drága, 11 forint 50 fil­lér darabja, de megéri, fő­ként úgy ahogyan mi nevel­jük. Hogy hogyan nevelik a háztáji csirkét? Márokpapin és más községekben is még divat a tvúkültetés. Egy-egy kotló 20—25 tojást kelt és ezeket egészítik ki a vásárolt naposcsibékkel. így történ­het, hogy a kotlós ötvennél is több kiscsibére vigyáz, gondosan neveli a keltetőgé­pes mostohákat is. A tarpai keltető tehát be­zárt, az elmúlt 25 évben jól szolgálta a háztáji gazdálko­dókat. De mert a telep épü­leteivel és gépeivel nagy ér­ték, remélhetőleg hogy az F—1-es után az új fajtával is megindulnak a következő szezonban. Vannak akik a helyszínen vásárolják a naposcsibét. Márok- papira az utolsó keltetésből több ezer csibét vittek a háztá­ji gazdák. _ KISTERMELOK-KISKERTEK M

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents