Kelet-Magyarország, 1987. május (44. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-11 / 109. szám

1987. május 11. Kelet-Magyarország 3 Az olyasó kérdésére dr. Lányi Botond újságíró válaszol Szükséges lenne a nagyobb állampolgári fegyelem, álta­lában a rend erősítése — ál­lapíthatom meg a hozzám ér­kezett levelek, telefonok alapján. S természetesen örökzöld téma a közlekedés, ahol igen nehéz mindenki kedvére tenni. Részleteseb­ben: A Borbányán lakók illetve bejárók nevében emel szót Po­gácsás Elvira. Kéri, hogy állít­sák vissza a 12 óra 20 perces járatot, hogy azok, akik egy órára járnak, ne késsenek el. Ugyaninnen Gitáros Ákos azt teszi szóvá, hogy a délután négy órai busz kis befogadó- képességű, igen zsúfolt, mert a Káliói úton lévő üzemekben ekkor fejezik be a munkát. Huba Pétertől, a Volán sze­mélyforgalmi osztályvezető­jétől megtudtam, hogy a 2-es autóbusz járatainál módosí­tani kellett az új menetren­det. mivel a tervezettnél hosszabbnak bizonyult a me­netidő. tgy május elsejétől a szóvá tett busz 12,40 helyett 12,25-kor indul a Csárda ut­cáról. Ezzel minden bizony­nyal megoldódott a bejárók gondja. Ismerik a zsúfoltsá­got is. ennek jegyében igye­keznek összehangolni a 2-es és a nagykállói járatok me­netrendjét. Egy orosi lakos személyesen kereste fel szerkesztőségünket, hogy a 41-es számú úton sze­rinte egészen Őrösig csak 60 kilométeres legyen a megenge­dett sebesség. Talán olvashatta a minisz­tertanácsi közleményt olva­sónk, hogy az autópályáknál, autóutaknál felemelték a se­bességhatárokat. Mindez per­sze nem vonatkozik a 41-es útra. Azonban mint Ilkovics Józseftől, a megyei tanács vb. közlekedési osztályvezető­helyettesétől hallottuk, nem cél a forgalom minden áron való lassítása, ha a biztonság más módon megoldható. Így Őrösig kerékpárút van, a községbe (városrészbe) való befordulás, illetve a vasútál­lomási leágazás előtt kint van az előzést megtiltó és a 60 ki­lométeres sebességkorlátozó tábla, ezzel a biztonságos át­kelés megoldható. ban arról, hogy a lakótelep és a gumigyár közötti részen védőerdő lesz a városrende­zési elképzelések szerint. Eb­ben most is megerősítettek a városi tanácson, hozzátéve, hogy külön engedélyek be­szerzése szükséges, mert jó minőségű földeket kell ki­vonni így a termelésből. A Ságvári Termelőszövetkezet­től, a terület gazdájától azt is megtudtam, hogy az elkép­zelésekről ugyan hallottak, de hivatalos megkeresést nem kaptak, márpedig ők csak ak­kor foghatnának az erdősí­téshez. Nagy István, a gumi­gyár energia- és környezet- védelmi osztályvezetője szin- ítén helyesli a védőerdö kiala­kítását. azonban ez csak ak­kor állna módjukban, ha övék lenne a terület. Ezek el­lenére — éppen a tanácsi igyekezetét látva — mégis bízom a védőerdő majdani telepítésében. Ha nem az idén. akkor jövőre. Lapunkat bírálta B. Sándorné nyugdíjas a vallásos érzelmüek részéről. Levele szerint a bő­vített heti rádióműsorban nem közöljük a vasárnap reggeli Petőfi műsorban, melyik fele- kezet félórája következik. Félig igaza van olvasónk­nak, ugyanis az első két mű­sorban valóban nem szere­pelt. de április közepétől ott van a rádióműsorban ez is, hogy szerinte „mivel szerez­hetnek örömet az öregek­nek". Hűtőszekrényt vásárolt OTP- hitelre március 18-án egy nyíregyházi bejelentőnk, aki­nek a befizetési csekket még mindig nem küldték meg. At­tól fél, hogy már drágább részletet kell fizetnie. Megnyugtatásként közölhe­tem, hogy az akkori ár- és hitelfeltételek érvényesek, ennek alapján kapja meg az értesítést az OTP-től. Még a földosztásra vissza­utaló panaszt kaptam özv. Rácz Miklósnétól Őrösről. Szíves türelmét kérem, mert hosszadalmas az utánajárás. Levélben válaszolunk, jogos- e, hogy nem kap földjáradé­kot. volánosok panaszolják, hogy a nyíregyházi állomás előtt megint alig tudnak megfordul­ni, mert a taxik két sorban állnak az új leállősávban. Igazuk van az autóbusz- vezetőknek, hiszen néhány taxis fegyelmezetlensége nem kényszerítheti őket bűvész- mutatványokra. Véleményem szerint szigorúbb ellenőrzés­sel, a taxisok nagyobb önfe­gyelmével elérhető lenne, hogy betartsák a KRESZ elő­írásait, csak egy sorban vá­rakozzanak. Szemetet lerakni tilos! felira­tú tábla áll Nyíregyháza egy szép része mellett, a Kiss La­jos utcán. A lakók mégis azt észlelik, hogy kevés ennyi til­tás. Az illegális szemétlerakói valóban tiltja a tanács, ahogy Kovács István műszaki osz- . tályvezető elmondta. A terü­let rendezésére szükség van. ebben számítanak az ott la­kókra, s ugyancsak rajtuk múlik, hogy a környezet- szennyezőket akár a rendszá­mok feljegyzésével és beje­lentésével elkapják, hiszen állandó őrt nem lehet min­den utca végére állítani... A Ságvári kertvárosban élők közül néhányan újra szóltak a gumigyári védőerdö ügyében. Mondhatnám, hogy a kér­dés engem is érint, s folytat­hatom a közmondással: Isten malmai lassan őrölnek. Ha jól emlékszem, még 1970-ben írtam a Kelet-Magyarorszás­az H a egy kisvállalkozó társadalmi munká­ban kifest egy isko­lát, vagy falat szigetel, a tanácstagi beszámolókban sok helyen szégyellik ezt megemlíteni — panaszolta az egyik érintett, akinek rosszul esett, hogy jószeri­vel meg se köszönték neki az önzetlen munkáját. Mondhatnánk, ezek egye­di esetek, egyedi sérelmek. Azért mégsem lehet ennyi­vel elintézni a dolgot, hi­szen mindnyájan jól tud­juk: ezek az „egyedi ese­tek'’ egyféle társadalmi gya­nakvást fejeznek ki, egyféle sandaságot, ami bizony nemcsak a szája ízét kese­rítheti meg néhány ember­nek, de az egzisztenciájá­nak is árthat. Hogy mi minden árthat még egy kisvállalkozó eg­zisztenciájának, arról alig­hanem hosszú lajstromot lehetne írni. Ennek a kép­zeletbeli panaszlistának biz­tosan az elején volna az úgynevezett „különadó”, Kisvállalkozók kamarája? ami a vállalatokat elriaszt­ja attól, hogy mondjuk, gmk-val végeztessen mun­kát. (Bár itt is megvannak a kiskapuk.) A nehezmé­nyezett dolgok jegyzékébe nyilván bekerülnének a kel­leténél szigorúbb banki fel­tételek, a külföldi gazdasá­gi kapcsolatteremtés aka­dályai, az esetenként értel­metlen jogi hercehurcák. Már csak az a kérdés, ha tényleg elkészülne egy ilyen lajstrom, kinek lehetne azt benyújtani? Egyáltalán a panaszkodók, a segíteni akarók hol, milyen fóru­mon találkozhatnának, egyeztethetnének, s cserél­hetnének eszmét? Hogy legyen hol felvetni a gondokat, hogy legyen olyan hely, ahol információ­kat lehet szerezni, ahol megjelennek az illetékesek is... Nos, hogy mindez meglegyen, összejöjjön, és hogy Szabolcs-Szatmárban és a környékünkön is meg­valósuljon, ennek megszer­vezését, vagyis egyféle fó­rum létrehozását vállalta magára a Magyar Kereske­delmi Kamara. Pontosabban szólva annak észak-alföldi összekötő bizottsága, még pontosabban annak is a kisvállalkozói munkacso­portja. A munkacsoport január elején alakult meg. Elnök­ségében szabolcsi képviselő is van, Kiss Lajos, a FAL- KIT GMK vezetője. Általá­ban kéthavonként szervez­nek összejöveteleket, elő­adásokat, illetve vitákat Debrecenben, amelyekre bárki elmehet, ingyen részt vehet. Mindenképpen hasznos a kamara szervezetének ez az új egysége, hiszen gazdasá­gi életünk egv kicsiny sze­letében jelentős érdekegyez­tető, közvetítő szerepet játszhat. Már csak azért is. mert a kamara véleményét is kikérik a döntéshozók egy-egy szabályozómódosí­táskor, rendeletalkotáskor. Így tehát az egyes munka- csoportok — igaz kissé köz­vetett módon — képviselhe­tik a kisvállalkozók érde­keit, noha sem a kamara, sem az új ~ egysége nem érdekképviseleti szerve a maszekoknak, gmk-knak. társaságoknak. U gyanakkor a szerve­zet létrejötte várha­tóan jobb munkára ösztönzi majd a deklarált érdekképviseleti szerveket, amelyek — ellentétben a munkacsoportokkal — tag­díjat is szednek. Sztancs János Véletlen és rászámítás Vasárnapi palántázók A palántázógép nyolc ülésén az asszonyok olyan vastagon öltözöt­tek, mintha a feb­ruári zimankó visszatérésétől tar­tanának. Metsző szél fúj, de a ned­ves földben — nyílegyenes sor­ban — dohánypa­lánták állnak glé- dában. A dohány- kutató intézet nyír­egyházi telepének kísérleti tábláján ezen a több mint hűvös napon — a hétvégén, pén­teken — mégsem gondolt senki rossz szívvel az időjá­rásra. Az éjszakai esőtől felázott föld­ben még a legsat­nyább palánta is biztos kilátások­kal néz a későbbi kánikula elé. — Ehhez kell az érzék — ugratjá' Sánta Antal telepve­zető-helyettes főnökét. Gebri Pétert. — így kivárni má­jusban az esőt. nélküli fóliaházban utói tud­juk érni a fűtöttben nevelt állományt. A sátoron belül arasznyira a föld felett ki­húzunk még egy fóliát a kelő növénykék fölött. így dupla szigetelés keletkezik, vala­hogy úgy, mint az ablak két üvege között. íme az ered­mény. Különbség tényleg nem na­gyon fedezhető fel. Ugyan­olyan saláta nagyságú palán­ták vannak a nagy kályhá­val rendelkező fűtött sátor­ban, mint a fűtetlenben. Pénteken egész nap sem­mi sem akadályozta a kísér­leti telep munkáját, így esté­re — amikor megpihenhet­tek a DeCloet hidromotorjai — kész lettek körülbelül egy hektárral. Aki valaha is pa- iántázott már, annak van fo­galma arról, hogy ültetöfával mennyi időbe telne ez, és fő­Fontos a figyelem — Nem fogod elhinni, de az utóbbi években még min­dig eltaláltam — válaszol a megszólított. — Tavaly pél­dául egész májusban egy nap volt eső, azután indul­tunk a palántázással. De az előtte való évben sem té­vesztettük el. Hogy aztán a véletlen és a rászámítás milyen arányban keveredett, sohasem derül ki, lévén sürgősebb dolog is. A kísérleti parcellákon ugyanis tízméterenként változnak Alekszandr Prozorov; Babonás jel wj- ét krokodil I JA ~ eSV Ele­medéit ko­rú és egy ifjonc — heverészett a ho­mokban. Az első — öreg csontjait kínzó re­umáját kúrálandó — némán napo­zott, a másik el­lenben folyton iz- gett-mozgott. — Mi a csudától van az, hogy csak viszket és viszket a bőröm?! Mit je­lent a bőrviszke­tés? Az öreg hüllő lustán összecsap­ta állkapcsát, nyelt egyet a hináros vízből és így szólt: — A börviszke- tés pénzt jelent — van egy ilyen ba­bona. t- Csakugyan? Ne Mikor isten áUjc. •: Azzal a vidor‘ széltoló eltűnt ,’,a.‘ csalitban. ;, ■ A virgonc kro- kodilust hamaro­san elcsípték a vadászok s levél­tárcát, pénztárcát, retikült csináltak belőle a bőrgyár­ban, ahová jó pén­zért eladták. — Én megmond­tam — csapta ösz- sze az állkapcsát rezignálton a vén hüllő —: a bőr­viszketés pénzt jelent. Antal Miklós for­dítása vagy a fajták, vagy az ag­rotechnikai eljárások, arra nagyon figyelni kell. A pre­cíz DeCloet márkájú masina hasán az üres locsolótartály- lyal óvatosan araszolgat, gya­rapodnak az elültetett sorok. Gebri Péter rá-ránéz a pa­lántákat adogató asszonyokra és közben elmondja: — Új fajtákat vizsgálunk itt, és még az országban két másik kutatóintézetben. Azért van szükség a három ismét­lésre, hogy valamilyen ter­mészeti csapás meg ne sem­misítse egy év munkáját. így is elég vontatott a fajtavizs­gálat, a biológiát nem lehet siettetni. Most a Hevesi 7-est próbálgatjuk, ez a legújabb fajtánk. Peronoszpórának el­lenáll, és nagyon jó beltartal- mi tulajdonságokkal rendel­kezik. Ugyanígy vizsgáztak itt ko­rábban más fajták és várják a még újabbakat. Pusztán ebben nem merül ki azonban munkájuk. A telep fóliahá­zaiban a palántázással ?gy időben szedik ki az, ágyasból az „alapanyagot”. Újítás a fóliaházban — Nem is emlékszem még ilyen jól sikerült palántára — emel ki egy szép tövet a te­lepvezető a párás levegőjű sá­torban. — Igaz, volt ideje megerősödni, hiszen késünk egy kissé. — Kollégája, Sán­ta Antal felhívja a figyelmet a dús állományon keresztbe húzott drótokra, amelyek .ép­pen csak a felső levelek csú­csánál húzódnak. — Ez egy szabadalom, ami­nek törzskönyvezése most van folyamatban. A fűtés leg mennyi derékfájásba. A korszerű gép azonban ettől lényegesen többet tud. Vasárnap befejeződött Ha nem kell a kísérleti parcellák kényes pepecselése miatt minduntalan megállni és várakozni egy keveset, ak­kor akár öt hektárt is. Az asszonyok mindenesetre szom­baton és vasárnap is felültek a gépre, hogy a teljes terü­lettel végezzenek, amíg ned­ves a föld. Van olyan darab is, ahol nem folynak kísér­letek, hiszen a táblákat éven­te váltogatni kell, így a hát­ralévő több mint tíz hektár már gyorsabban ment. Vasárnap estére így befe­jeződött a Nyírség egyik fon­tos tájnövényének kutatóin­tézetében a palántázás. Ideá­lis körülmények között ke­rültek új, végleges helyükre a növény kék. lehetőséget nyit­va ezzel a nagyon fontos kí­sérleti munkának. (é. s.) Á Tisza partján ért a hajnal a minap. Azon szeles regge­lek egyike volt. amelyek­ből a múlt héten olyan sokat értünk meg. kris­tálytiszta levegő ült a tá­jon. A távolban a bereg­szászi hegy kéklett, a má­sik parton pedig sárgari­gó villámlott át a fűz zöldjén. Gondolkodtam: ugyan tudjuk-e. milyen kincsen járunk? Vissza­idéztem magamban egy tavalyi reggelt a Balaton partján, egy cseppet sem volt különb. Aztán a víz­be pillantottam és elmo­solyodtam egy leírva ta­lán viccesnek hangzó megállapításon. Ott és akkor szültem: a Balaton­ban nem cserélik naponta a vizet, a Tiszában viszont percenként. Láttam a tévében egy riportot. amelyikben a Balatoni Intéző Bizottság egyik tagja a tó közepén merít egy pohár vizet és beleiszik. Idősebb nőroko­nom azért nem ment bele soha, mert azt mondta: ebbe minden vénasszony bele . . . hogy is mond­jam?! Egy biztos: a Fel- ső-Tisza garantáltan iha­tó, és a kristályos jelző egyáltalán nem túlzás. És mi mégis, most május kö­zepén már azt tervezget­jük, hogy Balaton, Adria netán Zöldfoki szigetek. Ugyan Nyájas Olvasó! Győződj már meg róla, hogy olyan víz koszorúz- za megyénket, amelyről milliomos nyugatiak nem is álmodhatnak, akár­mennyi kemény dollárjuk vqn. Tudom, tudom, máris mondja illetékes és kevés­bé illetékes: nincs infra­struktúra meg miegyéb, ami a kulturált üdüléshez és kikapcsolódáshoz kell. Tényleg, miért nincs? Itt megállók és helyt adok a természet szerelmesei sza­vának, „isten őrizz, hogy legyen”. Ehhez azonban mindenkinek haza kellene vinnie a szemetét, de saj­nos a többség még nem ezt teszi. E lkerülhetetlen tehát valami természet­tel összeférő infra­struktúra megteremtése, és csak a pénz hiányzik hoz­zá. Ha azoknak a méreg­drága utaknak az árai mondjuk kötvény formá­jában összegyűlnének es tökévé válnának ... Vagy ne álmodozzunk?. Esik Sándor SZERKESZTŐI OOOOOOOO

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents