Kelet-Magyarország, 1987. május (44. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-06 / 105. szám

4 Kelet-Magyarország 1987. május 6. Nehéz évek a gazdaságban Irta: Pulai Miklós, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese Kitüntetett munkahelyek (Folytatás az 1. oldalról) gács János halápi brigádve­zető, Kollárovics Lajos nyír­egyházi csoportvezető, Orbán Béla munkavédelmi előadó, Orbán József debreceni fa­kitermelő, Szűcs Mihály had- háztéglási villanyszerelő, To- mócsik Mihály ba'ktalóránt- házi gépkocsivezető. Tóth János debreceni művezető, Törős Sándor guti rakodó­gép-kezelő és Vadon Sándor nyírbátori gépkocsivezető. A Szakma kiváló brigádja címet a tiszalöki Petőfi bri­gád kapta, a Nemzetközi ■munkaverseny élenjáró dol­gozója kitüntetésben Stefa- nik Miklós részesült. A vál­lalat emlékplakettjét kapta Kanyó László, Kozma Ká­roly, Mészáros György, Mor­vái Miklós és Varga Antal. A TISZAVASVÁRI MUN­KA TSZ fennállása óta leg­nagyobb nyereségét érte el. A szövetkezet ezért a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Dicsérő Okle­velét kapta. Az 1986-ban vég­zett munkájuk eredménye­képpen 23 millió forintot könyvelhettek el. A mintegy 250 emberből álló kollektíva szinte csak kizárólag alapte­vékenységgel foglalkozik. A legtöbb pénzt a növényter­mesztés hozta. Különösen jól fizetett a zöldborsó, illetve a cukorrépa. Érdekesség, hogy a borsó hektáronkénti 6,1 tonnás hozamával a KITE termelési rendszeren belül a második legjobb eredményt érték el. Termelési értékük több mint 170 millió forint. Az elismerő plakettet Dobi Ferenc, a MEDOSZ főtitká­ra adta át tegnap Moravszki György elnöknek. Kiváló munkáért kitüntetést kapott Bolega Ferenc traktoros és Lasztóczi Mihályné köny­velő. AZ AGROBER NYÍREGY­HÁZI IRODÁJÁT múlt évi kiemelkedő tevékenysége el­ismeréseképpen Kiváló Ter­melőegység címmel tüntették ■ki. A vállalat szabolcs-szat- mári kollektívája sikeresen működött közre a fejlett üze­mi technológiák elterjeszté­sében, tevékenységük szink­ronban volt a beruházói igé­nyekkel. A helyi megbízatá­sok mellett magas színvona­lon tettek eleget a megyén kívüli megbízatásoknak is, egyebek mellett őket dicséri a nagykanizsai, tízezer ton­nás padozatos tároló kifej­lesztése. Szabolcs-Szatmárban a legkülönbözőbb ágazatok­ban találkozhatunk a cég ne­vével. Tavaly is több, mint 1,2 milliárd forint értékű be­ruházás előkészítésében, le­folytatás az 1. oldalról) van szükség, és ha a célt el­értük, nem szabad megállni, hanem a mindennapok mun­kájává kell tenni az elemző munkát. Sebestyén Béla, a Produk- torg főmérnöke saját tapasz­talatairól beszámolva közöl­te, hogy az Ipari Miniszté­rium által nyújtott devizatá- mogatások, amelyeket kül­földi értékelemző cégek igénybevételére nyújtottak, már három hónap alatt meg­térültek. Tarján Balázs, a Mezőgaz­dasági és Élelmiszeripari Mi­nisztérium csoportvezetője a tárca sajátos helyzetét ecse­telte. Kiemelte, hogy az ér­tékelemzés a mezőgazdaság­Kedden hazánkba érkezett Edgar Bronfmann, a Zsidó Világkongresszus elnöke, aki a világszervezet végrehajtó bizottságának szerdán kezdő­dő ülésén vesz részt Buda­pesten. A Ferihegyi repülő­téren rövid sajtótájékoztatón ismertette a testület kétna­pos tanácskozásának prog­ramját, amelyet most első íz­ben rendeznek szocialista or­szágban. A Zsidó Világkongresszus vezető testületének tanácsko­zásán — amelyre a világ minden tájáról érkeztek kül­döttek hazánkba — az előze­tes programnak megfelelően a többi között előadás hang­zik el a kelet—nyugati kap­csolatok alakulásáról, a ke­resztények és a zsidók pár­beszédének kérdéseiről, s a bonyolításában vettek részt, azoknak hatvan százaléka a termelőszövetkezeteket érin­tette. A keddi ünnepségen a ki­váló címmel járó oklevelet Koncz Imre, az AGROBER vezérigazgatója adta át a nyíregyházi iroda vezetőjé­nek, Nyitrai Miklósnak. A kollektíva tagjai közül Palicz Mihály technológiai tervező a Kiváló munkáért miniszte­ri kitüntetést kapta. ban hódított tért a legké­sőbb, mert abban egyáltalán nem egyszerű a költségcsök­kentés tényezőinek megvaló­sítása. Nagy gátat jelent a hagyománytisztelet, és a leg­utóbbi időkig is megmaradt extenzív fejlődés. Mindezek ellenére itt sem maradhat el az értékelemzés nagyobb el­terjedése. Kozma Attila, az Építés­ügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium Vezetőképző In­tézetének munkatársa rámu­tatott arra, hogy az anyag­felhasználásban óriási tarta­lékok vannak, és az építő­iparban hozhatja talán a leg­nagyobb hasznot, ha megke­resik a „csak a szükségeset és az elégségeset” harmóniá­ját. tervek szerint megvitatják az antiszemitizmussal és a há­borús bűnösök felelősségre vonásával kapcsolatos prob­lémákat, majd regionális té­mákat. illetve a szervezet pénzügyeit tekintik át. Eltérések az utóbbi két év és az azt megelőző évek gaz­dasági eredményei között nemcsak a külkereskedelmi mérlegben és fizetési mérleg­ben mutatkoztak meg, hanem a nemzeti jövedelem terme­lése és felhasználása terén is. 1979 és 1984 között a nemze­ti jövedelem átlagosan mint­egy 1,5 százalékkal nőtt, és üteme mintegy 2 százalék- ponttal nagyobb volt, mint a A fenti adatok jól mutat­ják, hogy 1979 és 1984 között nagyarányú átcsoportosítás történt a külgazdasági egyen­súly megszilárdítása érdeké­ben. Ennek nagyobb részét a nemzeti jövedelem növekmé­nye fedezte, de mérsékeltük a belföldi felhasználást is. 1985—86-ban fordított át­csoportosulás ment végbe. A nemzeti jövedelem belső fel- használásáé. 1985-ben és 1986-ban a nemzeti jövede­lem összességében nem nőtt, miközben a belső felhaszná­lás mintegy 3 százalékkal emelkedett. Ez természetesen újra megbontotta a nehezen kialakított belső és külső egyensúlyt. A folyamatokat az. alábbi számok jellemzik: nemzeti jövedelem nem nőtt, a belföldi felhasználás emel­kedett. Ez újra kiváltotta az eladósodás növekedését. Miértek és okok Mindenekelőtt arra kell vá­laszt adni, hogy szándékaink­kal ellentétben miért nem nőtt a nemzeti jövedelem, és miért nőtt a belföldi fel­használás? A gazdasági növekedés el­maradásának közvetlen oka, hogy nem nőtt a nem rubel elszámolású export, és nem javult a termelés hatékony­sága. Márpedig e kettőt te­kintettük a növekedés fő hordozóinak. Ugyanakkor lé­nyegesen enyhült a kereslet- szabályozás, aínit kifejez a költségvetés niányának gyors emelkedése, a társadalmi tiszta jövedelem vállalatok és állam közötti megoszlásá­nak 10 százalékos változása a vállalatok javára, és a je­lentős hitelkiáramlás. A ke­resletszabályozás gyengülése következtében a hazai fel- használás elszívta az áruk egy részét az export elől, nö­velte a keresletet az import iránt, javuló pénzügyi hely­zetet eredményezett sok vál­lalat részére, lényegében azo­nos termelés és export mel­lett. Fordulatot a szerkezetátala­kításban Mélyebbre nyúlva, az okok közül ki kell emelni azt, hogy 1979 és 1984 között nem in­dult meg határozottan a ter­melési szerkezet átalakítása, amely csökkentve a veszte­ségforrásokat, hatékonyab­bá tette volna a termelést, és versenyképesebbé az expor­tot. A vállalatok egy részé­nél megkezdődött a termék- szerkezet korszerűsítése. Az úgynevezett válságágazatok­ban és néhány nagy feldol­gozóipari vállalatunknál csak 1986-ban került sor a szer­kezetátalakítási program ki­alakítására. A Központi Bizottság múlt év novemberi ülésén elemez­te a kialakult helyzetet. Meg­állapította, hogy a nem ki­elégítő fejlődés fő oka a vég­rehajtás következetlenségei­ben található. A gazdaságirá­nyítás a népgazdasági terve­zés keretében nem tudott re­ális cselekvési programot ad­ni a célok valóra váltásához. A gazdasági szabályozás ek­lektikussá vált, nem ösztö­nözte eléggé a hatékony vál­lalatokat a nagyobb teljesí­tésre, és nem kényszerítette változásra a gazdaságtalan vállalatokat. A vállalatok nem kis része „kivárásra” rendezkedett be, s támogatást kaptak ahhoz, hogy a szabá­lyozókat igazítsák hozzájuk, és így kivédjék az alkalmaz­kodás nehéz folyamatának megkezdését. A helyzet fordulatot kíván. A gazdasági folyamatokban a fordulat nem egyik napról a másikra szokott bekövetkez­ni. Ez most sem várható. De elengedhetetlen, hogy a folya­matok iránya megváltozzék, és már ebben fiz évben meg­valósuljon annyi, amennyi a változás irányát határozottan megmutatja, és a további évek teendőit megalapozhat­ja. Gazdaságpolitikailag a kö­vetelmények egyértelműek, gyakorlatilag az 1987. évi népgazdasági terv fő célki­tűzéseinek megvalósítását je­lentik: erősíteni a termelési szerkezet átalakításának fo­lyamatát, lényegesen javítani a belső-külső egyensúlyt, élénkíteni a gazdasági növe­kedést. A követelmények megvaló­sulásának elengedhetetlen feltétele a gazdálkodás haté­konyságának és termékeink versenyképességének javu­lása. Minthogy a főbb ter­melési tényezők az 1990-ig terjedő időszakban nem vagy alig nőnek (energiahordozók, alapanyagok, munkaerő, ál­lóeszköz), a gazdasági növe­kedés majdnem teljes egé­szében — az ötéves tervszá­mítások szerint mintegy há­romnegyed részben — a ter­melési tényezők hatékonyabb felhasználásából adódik. Az utóbbi két évben éppen e té­ren volt visszaesés. A kibon­takozás érdekében javítani kell az anyag- és energiafel­használás fajlagos mutatóit, erőteljesen növelni kell a munka termelékenységét, és jobban ki kell használni az álló- és forgóeszközöket. Folytatjuk a reformot A fordulat kikényszeríté­sében nagy szerep hárul a népgazdasági keresletszabá­lyozásra, mert elősegíti a termelés növekvő részének exportját, és az import terv­szerű keretek közötti tartá­sát. A közgazdasági feltétel- rendszer korszerűsítésében 1988-ban minőségi változás következik be az adó- és ár­reform végrehajtásával. Cél­ja olyan érték- és árviszo­nyok kialakítása, amely az eddiginél világosabban mu­tatja meg a gazdálkodás jö­vedelmezőségét, amelynek alapján végbemenő differen­ciálódás sokkal inkább a va­lóságos teljesítményeknek felel meg. Csökkenti a gaz­daságban a költségvetés új­raelosztó szerepét azáltal, hogy jelentősen mérsékli a vállalatok közvetlen adóbefi­zetését és a támogatásokat. Az adó- és árreform hatás­sal lesz a gazdasági mecha­nizmus egyéb elemeire is, a tervezésre, a bérgazdálko­dásra, a vállalati adózás egé­szére és az exportösztönzés­re. Az elmúlt 20 év tapaszta­latai azt mutatják, hogy nem elég a gazdaságban refor­mot kezdeményezni. Olyan társadalmi közegre is szük­ség van, amely képes hatá­sait befogadni, elismerni a teljesítmények és a jövedel­mek összefüggéseit, értékeli a nagyobb teljesítményt, és elfogadja az ebből eredő dif­ferenciálódást. Ehhez nem­csak arra van szükség, hogy a mechanizmus fejlesztésé­vel a sikerek és kudarcok megállapításához jobb mér­cével rendelkezzünk, hanem annak a gyakorlatnak erő­sítésére is, hogy az okokat nyíltan feltárjuk, a közvéle­ményt őszintén tájékoztas­suk, és a társadalom jelzé­seit figyelembe vegyük. Lépcsomászóesúcs Hét perc húsz lág állítólag leg- dezett versenyen másodperc alatt magasabb szálló- 205-en indultak. A rohant föl egy dójában, a Wes- leggyorsabb női szingapúri hotel tin Stamfordban versenyző Helen földszintjéről a ezzel minden bi- Gilbey volt, aki ki­legfelső, hetven- zonnyal világcsúcs lene perc négy kettedik emeleté- született. Az ősz- másodperc alatt re a 25 éves Ken- szesen 1336 lépcső jutott fel a felhő- neth Keng. A vi- leküzdésére ren- karcoló tetejére. 1987. május 6., szerda KOSSUTH RÁDIÓ / 4.30— 7,59: Zenés műsor. — 8.20: Gazdasági magazin (ism.) — 8,50: Kis magyar néprajz. — 8,55: Népdalcsokor, — 9,49: Mu­zsika gyerekeknek. — 10,05: Kodolányi János íróról. — 11,09: Operettfelvételek. —12.45: Tövénykönyv. — 13,00: Klasszi­kusok délidőben. — 14,09: Szép­próza. — 14,25: Operaslágerek. — 15,00: Csongrád megye zenei élete. — 16,05: Magazin tizen­éveseknek. — 17,00: Szerb An­talról. — 17,30: Liszt Ferenc: Ideálok. — 18,15: Hol volt, hol nem volt... — 18,25: Könyvúj­donságok. — 18,30: Esti maga­zin. — 19,15: Irodalmi műsor a Szovjet Irodalom című folyó­iratból. — 20,21: Bartók Bélá­ról. VI 2. — 21,05: Arckép Vá- radi Hédiről. 22,05: Háttérbe­szélgetés. — 22,35: Most érke­zett ... — 23.00: Kathleen Ferner III 3. — 23,40: Richard Strauss: Don Juan. — 0,15— 4,20: Zenés műsor hajnalig. PETŐFI RÄDIÖ 4.30— 7,59: Reggeli zenés mű­sor. — 8,05: Idősebbek hullám­hosszán. — 8,50: Tíz perc kül­politika. — 9,05: Napközben. — Közben: 10,45—11,00: Láttuk, hallottuk. — 12,10: Polkák. — 12,26: Útikalauz üdülőknek. — 12,31: Népi zene. — 13,05: A tegnap slágereiből. — 14,00: Bulicsov: Az utolsó háború. II. rész. — 14,51: Forma 1 Híradó. — 15,15: Szórakoztató zenés délután. — 17,08: ötödik sebes­ség. — 18,00: Sport. — 19,05: Nóták. — 19,56: Albumajánlat. — 20,51: Vasas—Videoton és a Rába ETO—FTC bajnoki labda­rúgó-mérkőzés. — 21,05: Papp Éva legkedvesebb verseiből. — 21,30: Moszkvából érkezett. — 22,00: Neveletlenek (ism.) — 23,20: A mai dzsessz. — 24,00: Virágénekek. — 0,15—4,20: Ze­nés műsor hajnalig. 3. MŰSOR 6,05: Muzsikáló reggel. — 8,12: Kamarazene. — 9,59: Ros- sini-operákból. — 10,35: Hän­del: Békeóda. — 11,10: Glenn Gould zongorázik. — 1-1,47: Szimfonikus zene. — 13,05: Tu­dományos magazin. — 13,35: Élete: Mozart muzsikája. — 14,03: Balettzene operákból. — 14,25: Magnósok, figyelem! — 15,05: Zenekari muzsika. — 15,58: Scarlatti: Amor kertje. Opera. — 17,00: Diákfélóra. — 17,30: Rézfúvós kamarazene. — 18,01: Grieg: Zongoraverseny. — 18,30: Szlovák nemzetiségi műsor. — 19,05: Iskolarádió: francia, orosz és angol nyelv. — 19,35: Hegedűest. — Kb. 20,43: A hegedűest közvetíté­sének folytatása. — Kb. 21,30: Zenekari operarészletek. — 21,45: Vokális zene. — 22,30: Cliff Richard. — 23,10: Zenei panoráma. NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ 6,20—6,30 és 7,20—7,30: Hírek, tudósítások Észak-Tiszántúlról. (A reggeli adás szerkesztője: Ágoston István) — 17,30: Hírek. — A Prognózis együttes felvé­teleiből. — Veress József kri­tikája a Frankenstein menyasz- szonya című angol filmről. — Veszélyben! (Bálint István) — 18,00—18,30 : Észak-tiszántúli krónika. — Lapszemle. — Mű­sorelőzetes. (A délutáni adás szerkesztője: Veszprémi Erzsé­bet) MAGYAR TV 9,00: Tévétorna nyugdíjasok­nak. — 9,05: A „Fekete Macs­ka’“ bandája. Szovjet bűnügyi filmsorozat. V 5. rész (ism.) — 10,25: Zenés Tv Színház. Albert Lortzing: Az operapróba. Víg­opera (ism.) — 11,20: Képúj­ság. — 15,55: Hármas csatorna. Csodálatos világ: az ember. — 17,00: Hírek. — 17,05: A Kö­zönségszolgálat tájékoztatója. — 17,10: Egy szó mint száz. Nyelvi fejtörő játék. Egri Já­nos műsora. — 17,50: Képúj­ság. — 17,55: Reklám. — 18,00: Üj Reflektor Magazin. — 19,00: Reklám. — 19,10: Esti mese. — 19.20: Reklám. — 19,30: Híradó. •— 20,00: Reklám. — 20,05: Kék fény... Riportműsor. — 21,05: Állatvers mindenkinek. Rom- hányi József versei. — 21,30: Ne sírj értem Argentína. Svéd dokumentumfilm. — 22,20: Hír­adó 3. 2. MŰSOR 17,15: Képújság. — 17,20: Fel­vételre ajánljuk! Szülők isko­lája. XIII8. rész: Először a bölcsődében (ism.) — 17,50: Berlioz élete. Francia—magyar tévéfilmsorozat. VI5. rész. — 18,45: Sakk-matt. — 19,05: Nas ekran. A Pécsi Körzeti Stúdió szerbhorvát nyelvű nemzetisé­gi műsora. — 19,25: Tévétorna. — 19,30: A Békakirály birodal­mában. NDK ismeretterjesztő filmsorozat. Ilii. rész: A po­csolya. — 20,00: Budapesti Kör­zeti Stúdió. — 21,05: Híradó 2. — 21,20: Betűreklám. — 21,25: Van öt perce? Következik: Brahms: V. Magyar Tánc. Elő­adja: a Magyar Rádió és Tele­vízió Szimfonikus Zenekara. — 21,30: Gyengéd érzelmek. Cseh­szlovák tévéfilm. — 22.40: Kép­újság. SZLOVÁK TV 9,25: Kicsinyek műsora. — 9.55: Tévéjáték (ism.) — 11,00— 12,55: Cseh film (ism.) — 15,45: A tudományról és a techniká­ról. — 16,25: Az ismert és is­meretlen természet. — 17,15: A szocialista országok életéből. — *17,40: Vitaműsor. — 18,20: Esti mese. — 18,30—19,10: Honvédel­mi magazin. — 19,30: Híradó. — 20,00: A múlt tanúi. — 20,15: A szerencse félideje (cseh film) — 21,45: Angol természetfilm­sorozat. — 22,40: A Szovjet TV zenés szórakoztató műsora. 2. műsor: 16,45: Szlovák me­sefilm. — 17,40: Publicisztika. — 18,00: Fiatalokról. — 18,30: Német nyelvtanfolyam gyere­keknek. — 19,00: Tévétorna. — 19,10: Esti mese. — 19,30: Hír­adó. — 20,00: Dokumentum­film az Univerziadéról. — 21,00: Utazó kamera. — 21,30: Híradó. — 22,00: Világhíradó. — 22,15: Carmen (feliratos spanyol film) SZOVJET TV 14,00: Hírek. — 14,10: Klasz- szikus zene. — 14,55: Mezőgaz­dasági dokumentumfilmek. — 15,35: Hírek. — 15,40: Zenés műsor Gorkijból. — 16,35: Rajzfilm felnőtteknek. — 16,45: Világhíradó. — 17,00: Élet és tudomány. — 17,30: Hírek. — 17,40: Ezernyi út között (film) — 19,00: Híradó. — 19,40: Talál­kozás G. Baklanov íróval. — 20,55: Világhíradó. — 21,10: Vi­lág és ifjúság. — 22,10: Túl a megengedett határokon (2. rész) — 23,40: Hírek. — 23,45: Zenés irodalmi összeállítás. MOZIMŰSOR Krúdy mozi: SILVERADO. E. k.: 16,00; 18,15; 20,30. Béke mozi: de. A CÁPA. Du. VIGYÁZAT, ÉLETVESZÉLY! Móricz mozi: ALADDIN ÉS A CSODALÁMPA. — SZAMU­RÁJOK ÉS BANDITÁK I—II. 6-án szerdán, 19 órakov a hangversenyteremben a Bun- geiza Gekidan japán színház vendégjátéka. Örkény: Tóték c. tragikomédiája két részben, ja­pán nyelven. Belépődíj: 60 Ft. 16 órakor a kamarateremben: Menedzser Klub. Téma: A számítástechnika (a számítógé­pek alkalmazása vállalatoknál, üzemeknél). Előadó: Kovács Győző, az SZKI tudományos tanácsadója. Budapesten tartja vb-ftlését a Zsidó Világkongresszus 1978 1984 1986 Nem rubel elszámolású kül­kereskedelmi mérleg egyen­lege A nemzeti jövedelem terme­lésének és belső felhaszná­lásának egyenlege —1100 m$ + 700 m$ — 400 m$ — 58 mdFt + 32 mdFt — 15 mdFt A Központi Bizottság 1978 decemberi határozata célul tűzte ki az adósságállomány növekedésének megállítását. Ezt a rendkívül nehéz feladatot sikeresen oldottuk meg, és 1982-ben megállítottuk a növekedést, 1983-ban és 1984-ben pedig csökkentettük az adósságállományt. A nemzetközi gazdasági és pénzügyi közvélemény nagyra értékelte ered­ményeinket, és ennek következtében sikerült megőriznünk hitelképességünket. Ügy véltük — legalábbis én úgy véltem —, hogy a nehezén túl vagyunk, és kijöttünk abból a sokat emlegetett „alagútból”. Akkor a további évekre úgy számol­tunk, hogy már nem kell jelentős többletforrást felhasznál­nunk a fizetési mérleg aktívumának növelésére, hanem a növekedésből származó forrásokat társadalmi és gazdasági célkitűzések megvalósítására lehet fordítani. Az elmúlt két évben azonban ezek az elgondolások nem váltak valóra. HALLGASSUNK Uilll NÉZZÜNK MEG M ■ r) MEGYEI ES VÁROSI r J MŰVELŐDÉSI KÖZPONT

Next

/
Thumbnails
Contents