Kelet-Magyarország, 1987. május (44. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-05 / 104. szám

1987. május 5. Kelet-Magyarország 7 TUDOMÁNY TECHNIKA KÖZGAZDASÁG MEGYEI TAPASZTALATOK • • Ösztönző érdekeltségi formák Porított élelmiszerek A tejportól a nescaféig A személyes jövedelem alakulása azonban igen vál­tozatos képet mutat az 1985. évi adatok alapján vizsgál­va. Hét termelőszövetkezet­ben igen alacsony, 45 ezer forint alatti, 64 szövetkezet­ben pedig alacsony, 55 ezer forint alatti az egy főre jutó személyes jövedelem. Első­sorban ezeknél az alacsony jövedelemkategóriákba tar­tozó termelőszövetkezeteknel figyelhető meg a korszerű önelszámolói és vállalkozói érdekeltség alkalmazásának hiánya, illetve alacsony szintje. Itt alacsonyabbak a hatékonysági mutatók is. Önelszámolás Az eredményességre ösz­tönzés minőségileg maga­sabb fokozata az önelszámo­lás, melyet a tsz-ek több mint egyharmadában vezet­ték be. A gazdálkodási fel­adatok decentralizálása, a szövetkezet önelszámoló egy­ségekre történő tagolása nem egyszerű munkadíjazási for­maváltozás, hanem a gaz­dálkodási rendszer elmozdu­lása egy vállalkozásokra ins­piráló, szövetkezeti forma irányába. Ahol erősebb a költségérzékenység. telje­sebb' az eszközkihasználás, takarékosabb az erőforrások felhasználása, összességében nagyobb és közvetlenebb a dolgozó ember gazdasági ér­dekeltsége. Az önelszámolásnak, mint belső vállalkozásnak a me­zőgazdasági szövetkezetek­ben több fokozata ismert. Legegyszerűbb módon az eredménytől függő részese­dés differenciált felosztásá­ban jelentkezik. Fejlettebb változatában a szervezeti-ér­dekeltségi önállóság na­gyobb, maga dönt vezetésé­ről, belső munkamegosztásá­ról, munkarendjéről és a ke­resetek elosztásáról. A gaz­dálkodási autonóm önelszá­moló egység arról is dönthet, hogy a feladatokat milyen erőforrásokkal valósítja meg, és a megtakarításból is ré­szesedik. (Ebben a formában már a jövedelem és vagyon- érdekeltség elemei is jelent­keznek.) Részesedés a jövedelemből Megyénk néhány szövetke­zetében sajátos gazdaság­szervezeti modell kialakulá­sát figyelhetjük meg. Ezek­ben a tsz-ekben az érde­keltség vállalkozói, jövede­lemrészesedési formákra épül. A tsz megtartja nagy­üzemi munkaszervezeteit ott, ahol a technológia a fejlesztés, a piaci pozíciók ezt indokolják. Háztájiba, egyéni családi művelésbe „engedi át” a kézimunkaigé­nyes kultúrákat, az állattar­tást. Szakcsoportokat alakít, ösztönzi, integrálja a vállal­kozásokat, ahol az optimális ágazati koncentráció ezt szükségessé és lehetővé te­szi. Ez a szervezet több szö­vetkezetünkben megfelelő hatékonysággal funkcionál. Ezen szövetkezetek gazdál­kodásában, szervezetében alapvető yáltozás ment vég­be. Az egykori vezetők már nemcsak a termelés szakmai irányítását végzik, hanem attól jóval többet: gazdál­kodnak. A munkaerővel, a munkabérrel, az eszközök­kel. önállóan tervezik tevé­kenységüket. Havonta érté­kelik a ráfordítás — hozam és a ráfordítás — jövedelem- viszonyok alakulását saját egységükben, öntevékenyen szervezik az áruforgalmat, ügyelnek a minőségre, fe­gyelemre. Figyelik a szabá­lyozók változását és alkal­mazkodnak. Az egységek egymás közötti kapcsolatá­ban „forintosított” belső el­számolás van. Az érdekek ütköznek ugyan, de ez az eredmény növelésére ösztö­nöz. Érthető és világos a bel­ső érdekeltség rendszere. A többletnyereség elosztását önállóan végzik. Vállalkoz­nak, kockáztatnak, verse­nyeznek. Az önelszámoláson túl alkalmazzák a vállalko­zási formákat, a minőségi kézimunkát, illetve szezon­munkát igénylő területeken. (Mg. szakcsoport, állatkihe­lyezés tagi gazdaságba, ré­szes vállakózás stb.) Bevon­ják ezzel a családtagokat más szakmabelieket a közös munkába. Más területeken a költségek csökkentését ösz­tönzik a vállalkozással (költ­ségátalány, átalánydíjas Napjainkra a százéves autó nélkülözhetetlen társunk lett. Óriási a fejlődés, amely 1886 óta, az első autó útragördülése óta bekövetkezett. A technika­történészek szerint autót először 1888-ban mutattak be a Mün­cheni Gépkiállításon; a látoga­tók tízezrei tapogatták fényesre Karl Benz vékony, kerékpárke­réken álldogáló motoros jármű­vét, az első autót. Azóta a vi­lág nagyvárosaiban évente-két- évente rendeznek autó-világki- állítást, és a különböző gyárak valamennyien ki is rukkolnak kisebb-nagyobb jelentőségű új­donságaikkal. A gyárak törekednek a ked­vező áramlásviszonyokat biztosí­tó új hátsó kiképzésre: a taka­rékos motor és a kedvező aero­dinamikai tulajdonságok együtt 5—10 százalékos benzinmegtaka­rítást tesznek lehetővé. A ka­rosszéria vonalvezetését az ék- és cseppforma jellemzi. A lég- ellenállást csökkenti a karosz- széria teljesen sima felülete is. Megtalálható a motor úgyneve­zett „tolóüzemében” a benzinfo­gyasztást szabályozó elektronikus szerkezet, a szervó kormány, az elektromos ablakemelő, vagy a központi ajtózár. Igen hathatós a korrózióvédelem is, amit a karosszéria kataforetikus merülő alapozásával, számos alkatrész cink—króm bevonatával és a lökhárítókban alkalmazott mű­anyag betétekkel érték el. Majdnem minden autóvilla­mossági gyár megjelent már a bemutatókon, vagy a piacon mechanikus megszakitó nélkül működő elektronikus gyújtás­megoldásokkal. Többségük be­szerelhető a régi mechanikus megszakító helyére. A Sprit- control fogyasztásmérő teljes egészében a porlasztóba kerülő benzint méri, de működését mik­roprocesszor tökéletesíti. Mu­tatja a 100 kilométerre, az egy órára eső benzinfogyasztást, mennyi üzemanyag van a tank­ban, a mérés pillanatában jel­zett sebességnél hány kilométer­re elegendő a tüzelőanyag, a pontos K . és a dátumot. Mind­ezt nappal is jól látható digi­tális számokkal. Általában jel­lemző, hogy digitális műszerek váltják fel a hagyományos mű­szereket. részleg, bedolgozói tevé­kenység). A vállalkozói érdekeltségi formában 69 termelőszövet­kezet 168 egysége működik. A jövedelem- és vagyonér- dekeltséget érvényesítő önel­számolásnál, a jelzett új tí­pusú vállalkozói érdekeltségi formáknál két dolgot szük­séges hangsúlyozni: a szoká­sosnál lényegesen nagyobo kockázati tényezőt, mely fel­veti a garanciák és a foko­zott ellenőrzés kérdését; a munkaszervezetek növekvő önállósága és a munkajog felé hajló szabályozás foko­zódó ellentmondásait. Lemaradó agyharmad Megállapítható, hogy me­gyénk mezőgazdasági szövet­kezeteinek többségében je­lentős előrelépés ment végbe az anyagi érdekeltség kor­szerűsítése, a vállalkozói ér­dekeltségben rejlő belső tar­talékok feltárása terén. Nem megnyugtató azonban a több, mint egyharmadot ki­tevő kisebbség helyzete, ahol a maradi szemlélet, a vál­lalkozói kedv hiánya és a személyi feltételek korlátái miatt nincs, vagy igen lassú az előrelépés. Az anyagi ösztönzésnek a szövetkezeti belső vállalko­zásnak meghatározó szerepe van a szövetkezeti gazdálko­dási forma megújulásában, fejlődésében, a jövedelmező­ség fokozásában. Az előrelé­pés mozgató rugóit ma még- inkább az érdekeltség terü­letén kell keresni. Dr. Mónus Bertalan TESZÖV, Nyíregyháza A kényelmet szolgálják a pót­fűtőkészülékek. Egy kapcsolóóra a beállított időben bekapcsolja az utas- és a motorteret fel fűtő készüléket, igy kényelmessé te­szi a reggeli indítást a téli idő­szakban. Sok változatban készül­nek a hűtővizet melegen tartó fűtőkészülékek: éjszaka rákap­csolható a 220 voltos hálózatra és a legnagyobb hidegben is 15— 20 C-fok között biztosítja a mo­tor belsejében a hőmérsékletet. Különösen télen praktikus a szélvédőmosó-folyadékot mele­gítő szerkezet, de bemutatták a Számítógép és értékelemzés XIV. SZERVEZÉS­TUDOMÁNYI NYÁRI AKADÉMIA Az SZVT Szervezési Szak­osztályának Szervezési-Okta­tási Munkabizottsága és Sza- bolcs-Szatmár megyei Szer­vezete, az illetékes miniszté­riumok támogatásával 1987- ben rendezi meg a XIV. Szervezéstudományi Nyári Akadémiát. Az 1987-ben megrendezés­re kerülő nyári akadémia — erősítve a továbbképzés jel­legét — oktatási célzattal kí­ván minél szélesebb kereszt- metszetben áttekintést nyúj­tani a gyakorlatban beveze­tett, lehetőleg újszerű meg­oldási módszert alkalmazó, konkrét eredményeket reali­záló szervezések bemutatá­sával az ipar, az élelmiszer- gazdaság, a kereskedelem és szolgáltatás, valamint az ál­lamigazgatás területéről. Az akadémia rendező bi­zottsága alapvető célul tűz­te ki az új szervezési mód­szerek elméleti és gyakorlati ötvözetének bemutatását a szervezés módszerét oktató felsőoktatási intézmények előadóinak bevonásával, va­lamint szekciófoglalkozásoik keretében gyakorlatban be­vezetett sikeres szervezések ismertetését, megvitatását. Az akadémia tematikája öt témakörre épül, s így a szekciómunka is ebben az öt kérdéscsoportban folyik. Ezek: 1. A vállalati belső szervezet és érdekeltség kap­csolata. 2. Számítógéppel se­gített gyakorlati szervezések. 3. Vállalati együttműködések (termelékenység, társulá­sok) szervezése. 4. Értékelem­zés a gyakorlatban. 5. Állam- igazgatás szervezési kérdései. Az akadémia munkáját 1987. június 29-én 11,00 óra­kor kezdi meg és július 2-án délben fejezi be. mosófolyadék porlasztófejét me­legítő betétet is. Divatba jöttek az elektromos fűtőszállal mele­gített üléspárnák. Apróságnak tűnik, de ez is a kényelmet szolgálja: mint ké­pünk mutatja, különféle nagysá­gú palackok számára alkalmas üvegtartót szerelnek fel a ko­csikba. Különösen hosszú távon kényelmes az autósnak, ha ke­ze ügyében van az üdítő ital. Nem dől ki a nyitott üveg, nem gurul a pedál alá, és minden kocsiba beszerelhető. Megszoktuk, s ma már természetesnek vesszük, hogy ételeink jelentős részét fél­kész vagy maximálisan elő­készített állapotban vásárol­hatjuk meg, s dolgozhatjuk fel konyhánkban. A következőkben a nagy­fokú folyadékelvonással ké­szülő, rendszerint poralak­ban megjelenő árukról, az utóbbi évtizedek igen jelen­tős vívmányáról esik szó. Kevesen tudják, hogy a tej porításának már több mint egy évszázados múltja van. Az akkor alkalmazott kezdet­leges eljárás csupán arra volt jó, hogy az állati takar­mányozás számára megment­se a romlásra ítélt tej táp­anyagait. Az így nyert por­ból még nem lehetett az em­ber számára is élvezhető te­jet „reprodukálni". A tejpor készítésének leg­modernebb módja a porlasz­tással történő szárítás. Egy nagy méretű hengeres tar­tályban, a porlasztó torony­ban megfelelő eljárással köd­szerű szemcsékké porlaszt- ják az előzőleg már valame­lyest besűrített tejet. A tar­tályba ugyanakkor 120—200 Celsius-fok hőmérsékletű le­vegőt is befúvatnak. Az apró tejcseppecskék a forró leve­gővel találkozva maguk is fölhevülnek, és ennek hatá­sára pillanatokon belül, még lebegő állapotukban elveszí­tik a víztartalmukat, mégpe­dig úgy — és ez nagyon fon­tos —, hogy közben nem érintkeznek forró fémfelület­tel. A cseppecskék csak na­gyon rövid ideig érintkeznek a forró levegővel, és így leg­feljebb 50—60 Celsius-fok- ra melegszenek föl. Nem szenvednek tehát nagy „hő­sérülést" az anyag értékes alkatelemei, a vitaminok, a PASSZÍV DOHÁNYOSOK Néhány újabb vizsgálat ered­ménye arra vall, hogy a pasz- sziv dohányosokat érő ártalom nagyobb, mint eddig gondolták. Egy. 11—16 éves gyerekek között Bristolban végzett vizsgálat azt mutatta, hogy ha mindkét szü­lőjük dohányzik, a nyálukban sok nikotin mutatható ki. A ku­tatók szérint ezeknek a gyere­keknek a szervezetébe annyi ni­kotin kerül bele, mint amennyi akkor jutott volna beléjük, ha ők maguk évi nyolcvan cigaret­tát szívtak volna el. Japánban passzív dohányosok vizeletében olykor ugyanannyi nikotint találtak, mint azokéban. akik napi három cigarettát szív­tak el. Az amerikai hadsereg egészségügyi alakulatainak fő- parancsnoka szerint a dohány­füsttel teli szobákban három­szor annyi az erősen rákkeltő benzpirén. hatszor annyi a szin­tén rákkeltő toluol és ötvenszer annyi az egészségre ugyancsak káros dimetilnitrozamin. mint a tiszta levegőjű szobákban. Még számos vizsgálat tanúsítja, hogy a dohányzó nők magzata általában rosszabbul fejlődik, mint a nemdohányzóké, ám a southamptoni egyetem orvosi in­tézete által elvégzett vizsgálat legalább azt is kimutatta, hogy azoknak a terhes nőknek a mag­zatvizében, akiknek csupán a férje dohányzik, szintén akad nikotin. 20 NAP ALATT... Verne híres regényének hősei 80 nap alatt utazták körül a földet, három angol 20 nap alatt akarja mindezt a valóságban is megtenni. (Most tekintsünk el a motoros repülőgépek adta lehe­tőségektől.) Hong Kongból kiin­dulva léggömbjükkel 20 nap alatt akarják megállás nélkül körülrepülni a földgömböt. Eh­hez a sztratoszféra olykor órán­ként 180 kilométeres sebességet is elérő szélfolyamatait akarják felhasználni. A léggömb a ter­vek szerint 15 ezer méteres ma­gasságban repülne, így az uta­soknak nyomás alatti kabinra van szükségük. A henger alakú kabinban két belső fedélzet lesz — itt helyezik el a kellő élelmi­szer-mennyiséget, és a nagy magasságban a légzéshez szük­séges oxigénpalackokat. líPTTAFIATAI.ÍTÖ A kutyák többnyire gyorsab­ban öregszenek, mint ahogyan gazdájuk szeretné, s utolsó éveik nagyon terhessé válhatnak. Mos­tanáig nem volt szer az öreg kutyák egykedvűsége, merev fehérjék és a cukrok. A tejporon kívül sok más „száraz” termék is előállít­ható az e módon való vízte­lenítéssel. Paradicsomléből, gyümölcslevekből és tojás­ból ma már éppúgy készítem nek porokat, mint mondjuk a mézből, az aludttejből vagy a vajból. De emlékezzünk meg itt a modern konyha „sztárjai"- ról, a különféle fűszerkeveré­kekről, levesporokról és le­veskockákról is. Ez utób­biakat úgy állítják elő, hogy húsokból — a halászlé eseté­ben halhúsból —, csontból, ízesítő anyagokból, fűszerek­ből és aromás zsírból finom főzetet készítenek. Ezt vá­kuumban sűrítik, majd szárí­tásnak, porításnak vetik alá. Ezután már csak a kívánt formába való préselés és a csomagolás következik. A feketekávé kedvelői szá­mára állítja elő az ipar a víz­ben gyorsan oldódó kávéki­vonatot, az úgynevezett nes- cafét. A megpörkölt és meg­őrölt kávéból erős főzetet ké­szítenek. Ezt előbb besűrítik, majd porlasztásos szárítással víztelenítik. Sajnálatos, hogy e műveletek során az aroma­anyagok jelentős része el­bomlik, veszendőbe megy. Az élelmiszeripari, táplál­kozástudományi szakembe­rek úgy vélik, hogy még na­gyon sok lehetőség rejlik a táplálékok víztelenítve, por- alakban való forgalomba ho­zatalában. Ugyanis sok eset­ben csekélyke tápanyag­hányadért kell a nagy mennyiségű vizet is szállítani és raktározni. Emellett a nagy víztartalom a romlé- konyságnak is egyik forrása, hiszen a víz jelenlétében a fehérjék és a cukrok kiváló táptalajai a mikroorganiz­musoknak. járása, vagy szőrük hullatása el­len. A Hoechst-cég most Kersi- van néven olyan szert hozott forgalomba, amely tágítja az ál­latok hajszálereit, s ezáltal ja­vítja agyuk, szívük és vázizom- zatuk oxigénellátását, oda hat, hogy szerveik el legyenek látva tápanyagokkal, sőt előmozdítja anyagcsere-termékeik eltávolí­tását is. A propentofillin nevű xantinvegyületből álló készít­ménytől a vele eddig kezelt 222 egykedvű kutya visszakapta élénkségét és szőrének régi fé­nyét, könnyebben jár és kel föl, s egy részük jobban hall és lát is. FAGYÁLLÓ ötvözetek A hagyományos szerkezeti acé­lok dióhéjként roppannak szét roppant alacsony hőmérséklete­ken. Ezért a cseppfolyós föld­gáz, nitrogén vagy más gázok tárolására és szállítására szol­gáló túlnyomásos tartályokat rozsdaálló acélból kell készíte­ni. A rozsdaálló acélok jól áll­ják az effajta igénybevételt, csak meglehetősen drágák, mert a rozsdaálló ötvözetek nagy mennyiségű nikkelt tartalmaz­nak. A kaliforniai egyetemen most két olyan új-fajta ötvöze­tet dolgoztak ki, amelyek nem tartalmaznak nikkelt, és ugyan­akkor kitűnően ellenállnak akár az abszolút nulla fokot megkö­zelítő hőmérsékletnek is. A je­lentős eredményt az ötvözetek szemcseszerkezetének módosí­tásával, bőr hozzáadásával sike­rült elérni. ÉRTAGÍTÁS A szív összeszűkült koszorú­ereinek mechanikus tágításával már sok ezer beteget kezeltek sikeresen. Ez közelebbről abban áll, hogy katétert tolnak az ér­szűkületbe, majd feltöltik a ka­téterre erősített ballont, mire az a lerakódást az érfalakra nyomja. A szív ereinek tágítá­sa során szerzett tapasztalatok birtokában ma már más testtá­jak ereit is tágítani tudják. Rop­pant hajlékony vezetőiem ezek­kel és különféle formájú katéte­rekkel már az 1 mm-nél kisebb átmérőjű ütőerekbe is bejutnak. A göttingeni egyetem beszámo­lója szerint ezen a módon — a sérülésokozás nagyobb kockáza­ta nélkül — a szélsőségesen szűk és szabálytalan alakú szű­kületek is leküzdhetők. Göttingá- ban ezzel az eljárással már szá­mos beteg fejének ütőerét, cse­csemők ütőerét, kulcscsontok és vesék ütőerét tágították ki. Ez­zel az eljárással elkerülhették azt, hogy súlyosan beteg csecse­mőkön korai, nagy kockázattal járó műtéteket kelljen elvégezni. Gazdaságosság, biztonság, kényelem Újdonságok autókban Érdekességek a tudomány világából Megyénk termelőszövetkezetei már a kezdeti időszak­ban törekedtek a szövetkezeti jelleghez, ezen belül a szö­vetkezetek helyi adottságaihoz igazodó munkadíjazási ré­szesedési forma kialakítására. A mezőgazdaság műszaki fejlődésével megváltozott a munka minősége, valamint a munkadíjazás és anyagi ösztönzés formája is. A pénzbeni díjazás vált általánossá, ami a mérhető munkateljesítmé­nyek zöménél teljesítményhez és a munka, illetve a vég­termék minőségéhez kötődnek. Megyénk szövetkezeteiben a jövedelemszínvonal 1980-hoz képest öt év alatt 38,7 szá­zalékkal emelkedett, de még így is lényegesen alacsonyabb az országos átlagnál.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents