Kelet-Magyarország, 1987. május (44. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-30 / 126. szám

Kossuth Kiadó I Naiv érdeklődés történelmünk iránt — Terjesztői munkánk leg­fontosabb eredményének tartjuk, hogy a politikai ki­adványok évek óta növekvő szerepet töltenek :be me­gyénkben a párt politikájá­nak ismertetésében, a politi­kai kulturáltság elmélyítésé­ben. Az elmúlt öt évben, amelyről a közelmúltban számvetés készült, eredmé­nyes időszakot zártunk. Az országos átlagot meghaladó ütemben növekedett a politi­kai kiadványok terjesztése. 1 Míg 1981-ben a megyei ki­rendeltség forgalma 2,6 mil­lió forint volt, ez Í986-ra megközelítette az ötmillió forintot. — mondja Simon .József kirendeltségvezető Nyíregyházán. — Politikai súlyának és a kialakult hagyományoknak f megfelelően veszünk részt és készítettük elő az elmúlt idő­szakban a politikai könyv­napokat, de igen fontosnak tartjuk a megyei könyvhéten való részvételünket is. Ta­pasztalataink azt mutatják, hogy a legnagyobb érdeklő­dés az elmúlt időszak törté­i nelmi eseményei iránt van. Fontos, de igen nehéz fel­adatot jelent évek óta az el­méleti folyóiratok szervezése. A megyei kirendeltség 780 pártszervezettel tart fenn kapcsolatot. A terjesztők döntő többsége elismerésre méltóan végzi pártmegbíza­tását. — Munkánk során töre­kedtünk a társadalmi és tö­megszervezetekkel való együttműködésre is. Ennek megfelelően indítottuk 1982- ben — azóta minden évben —• a KISZ megyei bizottsá­gával és a Megyei Tanács Művelődési Osztályával kö­zösen az „Egy diák — egy könyv” politikai olvasómoz­galmat. Az ifjúság, ezen be­lül is a középfokú tanintéze­tek fiataljai vesznek részt benne, azok a tizenévesek, akik most ismerkednek a po­litikával. Hozzájutnak a .klasszikus művekhez, tanul­mányozzák a társadalom fej­lődésével -kapcsolatos felada­tokat, gondokat. — Nem könnyű kiemelni néhányat az idei könyvhétre megjelent alkotások közül, mégis megemlítenék egy-egy művet, amelyekről úgy vé­lem, nagy érdeklődésre tart­hatnak számot. Ezek egyike Gáli Ernő „Kelet-európai írástudók és a nemzeti-nem­zetiségi törekvések” című könyve, amely foglalkozik a kelet-európai nemzetfejlődés sajátosságaival, a megkésett polgári fejlődés következmé­nyeivel, az értelmiség kultu­rális szerepével, s különö­sen a munkásmozgalomban szereplő értelmiségiek tevé­kenységével. , Említhetem a „Szép Szó” című folyóiratból készült vá­logatást, mely a Magvető Könyvkiadóval közösen je­lent meg. A „Szépen magya­rul — szépen emberül” cím­szó alatt megjelent kötet az újságokban már megjelent nyelvművelő írásokból tar­talmaz válogatást, mely a Hazafias Népfronttal közö­sen készült. A társadalompo­litika témaköréből kiemel­ném „Az utak összefutnak” című kötetünket, a könyv lapjain ismert politikusok, írók, tudósok, művészek be­szélnek sorsuk alakulásáról, fordulatairól, önmagukról. Végül, boldogan említem, hogy változatlan utánnyo­mással ismét kiadjuk a Ma­gyarország megyéi, Szabolcs- Szatmár című kötetet, mely­nek sorozatszerkesztője Gye- nes László, a megyéről szóló összeállítást pedig dr. Cser- venyák László írta. Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat Sok szó esik mostanában a könyvkiadás és könyvter- j észt és zavarairól, a kiadás és a terjesztés közötti konf­liktusokról. Ez elsősorban akkor kerül a közvélemény elé, ha olyasmiről van szó, hogy egyes művekből nincs elegendő a -boltokban, vagy egyes művek a raktárakban porosodnak, netán be kell zúzni azokat. Mi a vélemé­nye erről a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat igaz­gatójának, Preszter Sándor­nak? — Én nem zavarról, ha­nem a munkával együtt járó gondokról beszélnék. A mi vállalatunk a három könyv- terjesztő vállalat egyike, amely ,a vidéki városok könyvellátását végzi, míg az Állami Könyv-terjesztő Vál­lalat a főváros, az áfészek pedig a falusi lakosság ellá­tásával foglalkoznak. 1972 óta, amióta a profilokat meg­osztották, a vállalatunk, mondhatom, nagy fejlődést ért el mind a bolthálózat fel­szereltségét, mind a szakem­ber-ellátottságot tekintve. — A könyvtforgalmunk az elmúlt évben 1,7 milliárd fo­rint volt. Sokat segített, ami­kor a felettes szervek intéz­kedése nyomán kiemelték a vállalatot az átlagos kereske­delmi egységek közül. Hoz­zánk került a nagykereske­delmi tevékenység is, ami három hónapról akár egy hétre is lerövidíti a könyvek átfutási idejét a nyomdai megjelenéstől a -könyvesbol­tokig. — Az utóbbi években mind SZÉPEN I MAGYARÜL- SZÉPEN i EMBERÜL I gi boltcsoportunk — amely­hez Szabolcs is tartozik — építette ki az országban el­sőként a számítógépes nyil­vántartási rendszert. Az, -hogy ez egy országos adat- bankhálózattá váljék és en­nek megfelelően működjék, még a jövőben megvalósí­tandó feladat lesz. — A raktárkészletekről annyit, én nem nevezném el­fekvő készletnek a raktáron lévő könyveket. Mindig van­nak olyan művek, melyeket nem adnak ki minden évben, vagy túlságosan gyakran, s miért lenne az baj, ha a rak­tárakban — majd onnan a boltokban — a vevőkhöz ke­rülnek az éppen keresett, de nem friss kiadású -könyvek. -Más kérdés a zúzás, amelyről olykor -a lapokban, rádióban, tévében i-s szó- esik. Mi nem vagyunk hívei a könyvek be- zúzásának, sőt. A -használha­tó, de meg -nem vásárolt műT veket mindig fel szoktuk ajánlani iskoláknak, gyer­mekotthonoknak díjmente­sen. Azokat zúzzuk be fő­ként, amelyek idejétmúlt könyvek, gondolok olyan jog­szabályokra, közgazdasági tankönyvekre, KRESZ- és egyéb könyvekre, amelyek elavulták, kivonták u forga­lomból, emiatt semmi hasz­nát nem lehet venni ezek­nek. Ami pedig a zavartalan -ellátást illeti — főként a tan­könyvekre gondolok — an­nak számos feltétele van. ezek egyike, hogy a szakem­bereknek idejében el kell dönteni egy-egy tantárgy, té­makör -esetében mi számít kötelező irodalomnak. A -könyvterjesztő vállalat csak ezek ismeretében tud megfe­llelő mennyiségben megjelen­ni a boltokban. Természete­sen minden erőnkkel azon dolgozunk, hogy viszonylag pontosan sikerüljön képet al­kotni a várható vásárlási -igényekről és mindenkit el tudjunk látni az általa kéri könyvvel... — Mivel a kérdések között szerepelt Nyíregyháza város könyvellátása — ezúttal ter­mészetesen a mi vállalatunk­ról beszélek —, amelyről a következő a véleményem. A Kossuth téri -könyvesboltunk messze -nem tudja kielégíteni a megyeszékhely és környé­ke lakóinak igényeit. Nagyon rossz körülmények között dolgoznak litt a munkatársa­ink, s mindezek mellett olyan könyvforgalm-at bonyolítanak le -évek óta, amelyre büszkék lehetnek és mi is azok va­gyunk. — Az éves 41 milliós forga­lom igen nagy munkál, erő­feszítéseket tak-ar, -a könyv- forgalom fejlődésének üteme meghaladja az összvállaLati mutatók mértékét. Saj-nos azonban a megyeszékhelyen már -nagyon érezni egy kor­szerű, méreteiben -és -kü-lső megjelenésében is korszerű könyváruház hiányát, .amely­re mi anyagilag is hajlan­dók vagyunk tetemes pénzt áldozni, ha a megye, a város ás megteszi a megfelelő lé­péseket . . jobban kiépítettük az infor­mációs rend'szerünkiet, hogy naprakész tájékozottságunk legyen a raktárkészletekről, az igényekről és kellő idő­ben tudjunk átcsoportosítani, s a szükségletek szerint el­látni az egyes boltokat. Kü­lön is említésre méltó, hogy éppen az észak-magyarorszá­„Ért, Csokonai Lili lőttem e nyívvel tellyes világra az 1965. esztendőben 17. sep- tembris virradólag Csepel szürke lapályában, az igaz római hitben és hitetlenség­ben megmaradván hóttig." — így kezdődik a könyv. Re­gény és életrajz. Egy árván maradt lány sivár, profán kálváriája a prédikátorok nyelvén: a mai ember szá­mára megszentelt nyelven. A nevelőapa kikezd Lilivel, mennie kell. takarítónő lesz, szexről, szép ruhákról ábrán­dozik, míg végül elveszti szü­zességét, nős emberrel esik szerelembe. Később egyaránt engedvén^ test és lélek csábí­tásainak, vaskos kalandokba keveredik. A történet vége aztán még tartogat meglepe­téseket bőven. Az író mintha egyszerre volna húga Nemes CSOKONAI LILI Tizenhét hattyúk Nagy Ágnesnek, Galgóc: Erzsébetnek és Psychénel persze artisztikus, plebejt és szabad. KELET-EURÓPAI ÍRÁSTUDÓK ÉS A NEMZETI- NEMZETISÉGI TÖREKVÉSEK KOSSUTH . Tekintettel arra, hogy az anyanyelv minden ember számára — a reflexnyelv — a gondolkodás közvetlen esz­köze. amelynek segítségével szinte ösztönszerűen válaszol a külvilág ingereire és belső monológjait is végigmondja, funkciója a nagy többség számára — mondhatni — pó­tolhatatlan, innen haszná­latának a rá való hivatko­zásoknak különös érzelmi fűtöttsége és ama képesség, hogy az azonosságtudatot, valamint a közvetítésével ki- teljesedett kultúra iránt a ragaszkodást táplálja... Ha felidézzük az azonosságél­mény és az anyanyelv ben­sőséges kapcsolatát, félreis- merhetetlenné válik szá­munkra a nyelvi tudat sajá­tos értéke, s 'ezzel együtt az a veszély, amely esetleg sor­vadásával magát a közössé­gi tudatot fenyegeti" — írja Gáli Ernő, a Korunk főszer­kesztője. Kötete egész esszé­írói tevékenységének kereszt- metszete. Foglalkozik a ke­let-európai nemzetfejlődés sajátosságaival, a megkésett polgári fejlődés következmé­nyeivel, az értelmiség kultu­rális szerepével, a dunai né­pek összefogását célzó elmé­letekkel és kezdeményezések­kel, a magyar és ,a román értelmiség kapcsolataival, egy korszerű nemzetiségi tu­domány kialakulásával A magyar sajtó törté­netében nem számít, elszigetelt jelenség­nek, ■ hogy különböző okok -mi-a-tt egyes, lapok, -folyóira­tok időlegesen szüneteltek, majd újraéledtek. Éppen ezért nem okoz meglepetést, hogy tízévnyi csend után most ■ismét megjelent A KÖNYV, ■a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésé­nek folyóirata. ..Nem elölről kezdjük, csupán újra" — írja beköszöntőjében Zöld Fe­renc, az Egyesülés igazgató­ja. -aki hosszas magyarázko­dás helyett tömören a jövő­ről beszél. A -kényszerű kité­rő után arról a szándékról, törekvésről, mely mély tuda­tossággal munkál a lap szer­kesztőiben, hogy ez a -perio­dika a legjobb hagyományo­kat őrizve, folytatva a tága-b- ban értelmezett könyvszak­ma korszerű orgánuma Je­gyen. Láthatóan ez az elkép­zelés szabta meg, alakította 'ki az ez évi -első szám profil­ját is. mert a rovatcímek alatt sorjázó tartalmas, szí­nes írások széles 'horizontot nyitnak a könyvre. Mindjárt az első — Jor-ge Luis Borges ki,tűnő esszéje: A könyv — a kezdetekre te­kint vissza, s művelődéstör­téneti korszakonként villa) ja fel funkcióváltozásait, ír tatja be értékképző szerep Értelemszerűen a könyv a -középpontban, s -a tová-i írások más-más fel-fogásb és módon közelítenek a t; sadalomban betöltött helj -nek, szerepének tisztázás A könyv hoz, követik nyomon sors útját — -elsősorban na-pjai -gyakorlatában. Miután ez -meglévő gyakorlat nem me tes bizonyos negatív tünete tői, érdemes valamivel ti bet erről is mondani, 'könyvszakmával -kapcsola viták, a szélesebb közvé mény előtt nem ismeretlen — a könyvkiadás, könyvtc ij-esztés ügyéről tők-ént az - -múlt években elég sok ; esett -a sajtóban, rádiób; -teíievízióban, politikai tes! letek értékeléseiben — méi e .kérdéskörnek különbé szempontú, -némileg új me közelítésére is ad példát ni egy írás. Elgondolkodtató Gondolat Kiadó Közkinccsé tenni a tudomány eredményeit — Kiadónk nemrégiben ün­nepelte fennállásának 30. év­fordulóját. Ebből -az alkalom­ból megjelentettük 1957— 1985 közötti könyveink bib­liográfiáját. Kiadónk profilja változatlanul a tudományok népszerűsítése. Könyveink a csillagászattól a szociológiáig felölelik a tudományosság egészét, a természettudomá­nyok és a társadalomtudo­mányok hagyományos és új területeit. Célunk, hogy a -tu­dományok legújabb eredmé­nyeit a lehető legszélesebb ölvasói köriben közkinccsé -tegyük. Természetesen az alap- és középfokú könyvek melllett -tudományos munkákat is megjelentetünk. Már régóta évente körülbelül 120—130 művet adunk ki a várható érdeklődéstől -függően 2— 3000. 110—130 ezer példány­ban. Sajnos, a könyveik át­futási ideje — mint köztu­dott — szerkesztési és nyom­dai átfutási időből áll. Köny­veink jelentős -része — éppen kiadói profilunk m-i-att — na­gyon gondos szákmai előké­szítést kíván, így az úgyne­vezett -házon belüli átfutási időt lényegesen nem lehet csökkenteni. A nyomda vál­lalási határideje a könyvek -túlnyomó többségénél nem változott. Ennek ellenére az utóbbi néhány -évben -egy-két bravúros utánnyomást is si­került megvalósítanunk. — Kiadónk fő törekvése a kulturális -értékek -közvetíté­se, új értékek -létrehozása. Ez elmélyült kiadói belső -munkát igényel, s csak rit­kán jár együtt szenzációs vá­sárlói, olvasói sikerrel. Ezért sikereiket elsősorban nem is példányszámokban és forin­tokban mérjük, ha-nem kia­dói műhelyünkből kikerülő könyvek tartalmi gazdagsá­gán, színvonalán. — Kiadónk jogosan lelhet -büszke a nálunk -megjelent kézikönyvek, lexikonok bő választékára (Magyar zene- történet, A művészet történe­te Magyarországon, A Nobel- díjasok kislexikona, Világiro­dalmi kisenciklopédia, A színház világtörténete, Egy ezredév. Természettudomá­nyi kisenciklopédia, Az em­beri test, Si-mont/i Károly: A fizika kultúrtörténete, Sain Márton: Nincs királyi út -st-b.) kitűnő soroz-atain-ki (Magyar História, Gondolt Zsebkönyvek, Társadalomit dományi Könyvtár, Politik Gondolkodók, Pro és Kontr Világjárók stto.). — Mint ismeretes, az id könyvhétre kevesebb mű ki rült fel a hivatalos ajánlóli: tára, kiadónk mindössze k munkával képviselteti m; gát. Csapodi Csa-ba — Tói András — Vértesy Miikló Magyar könyvtártörténet c mű munkája nyomdailag m; elkészült. A mű érték és kulturális jelentőségét ni véli, -hogy a magyar művek d-éstörténet e fontos terület — mármint könyvtáriak sorsát — mindeddig nem do gozta fel átfogó tudomány- monográfia. Ezen túlmenői e könyv a széles érdeklői közönség számára is élvez tes és tanulságos olvasmár lehet. Másik könyvhéti kön. vünk Szabolcsi Miklós ak démikus kis összefogl-a munkája, mely a legfont sabb világirodalmi áramlat- •kát mutatja be, szintén c. vasmá-nyosan. közérthetően KM HÉTVÉGI MELLÉKLET W 9 m & W M || M W n fliWI till « V *3 w ww V ■* Qn || WS ig Bn w wMI %

Next

/
Thumbnails
Contents