Kelet-Magyarország, 1987. május (44. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-29 / 125. szám

fl VSZ Pülilitai Tanácshoz» Tttlütetfiefc ülése Konstruktív kezdeményezések a békéért, a biztonságért Csütörtökön Berlinben megkezdődött a Varsói Szer­ződés tagállamai Politikai Ta­nácskozó Testületének ülése. Az első ülésen Mihail Gor­bacsov. a szovjet küldöttség vezetője elnökölt. Ezen Mi­hail Gorbacsov, Wojciech Ja­ruzelski, a lengyel küldöttség vezetője és Kádár János, a magyar küldöttség vezetője szólalt fel. A második ülé­sen Gustáv Husák elnökölt. Ezen Nicolae Ceausescu, a román küldöttség vezetője és Todor Zsivkov, a bolgár kül­döttség vezetője mondta el felszólalását. A harmadik ülésen Todor Zsivkov elnö­költ, ezen felszólalt Gustáv Husák, a csehszlovák kül­döttség vezetője és Erich Ho- necker, az NDK küldöttségé­nek vezetője. A baráti, elvtársi légkörű ülésen részletesen áttekintet­ték az európai és a világ- helyzetet. Megvitatták a le­szerelésért, a nemzetközi kapcsolatok átalakításáért, az európai és az egyetemes biz- tőnság megerősítéséért, az ál­lamok közötti együttműködés fejlesztéséért végzett tevé­kenységük időszerű felada­tait. Megvizsgálták a Politi­kai Tanácskozó Testület leg­utóbbi, egy évvel ezelőtti bu­dapesti ülése óta eltelt idő­szak legfontosabb nemzetkö­zi politikai folyamatait. Emlékeztettek rá, hogy a szocialista országok reális utat ajánlanak a fegyver- és erőszakmentes világ megte­remtéséhez: az atomfegyve­rek és más tömegpusztító fegyverfajták csökkentését és teljes felszámolását, az űr­fegyverkezés megakadályozá­sát, az atomfegyver-kísérle­tek beszüntetését. Részletesen szó volt a bécsi utó’talélkozó menetéről, a regionális konf­liktusok politikai eszközökkel történő megoldásának szük­ségességéről. Beható véle­ménycsere volt a szövetséges szocialista államok közötti egy ü t tműködés f e j lesztéséről. A felszólalók meleg sza­vakkal méltatták Berlin fennállása 750. évfordulójá­nak jelentőségét és meggyő­ződésüket fejezték kii, hogy a Politikai Tanácskozó Testü­let jelenlegi berlini ülésén megfogalmazásra kerülő konstruktív kezdeményezé­sek újabb lendületet adnak a béke és biztonság megszilár­dításáért összefogó erők küzdelméhez. A tanácskozás .ma folytat­ja munkáját. MA Nemcsak múlt, ■ ii w ■ JOVO IS (3. oldal) Jövő heti rádió- és televízió­műsor (4—5. oldal) KISZÖV-elnökségi ülés Expert« gondokkal Közvetlen e> írtból szár­mazik a Szabolcs-Szatmár megyei ipari szövetkezetek árbevételének mintegy egy- harmada. Ám a közvetett kül­honi szállításokat is hozzá­számítva e cégek termelésé­nek mintegy fele külföldre jut. Az elmúlt években az export növekedése némiképp meghaladta a termelés nö­vekedési ütemét. A külkeres­kedelemnek 1986-ban szövet­kezeteink 1 milliárd 237 mil­lió forint értékű árut adtak át, 4 százalékkal keveseb­bet, mint az előző esztendő­ben. Ezen belül a dollárel­számolású értékesítés közel 7 százalékkal nőtt, míg a rubel eladású több mint 8 százalékkal csökkent. A csök­kenést döntően a gávaven- csellői Cipőipari Szövetke­zetnél bekövetkezett nagy­mértékű exportvisszaesés idézte elő, amely az összes kiszállítás 7 százalékát je­lentette. Az idén a cégek rubel exportjuknak mintegy 14 százalékos emelkedésével számolnak. Ismerve a szoci­alista és különösen a szovjet piac problémáit, ez az ütem várhatóan nem teljesül. Kü­lönösen a cipő- és a textilru­házati ipar értékesítési gond­jai sokasodnak meg a szovjet piacon, részben a kontingens rendszer, részben árproblé­mák miatt. A nem rubelelszá­molású export területén a remélt 6—7 százaléknál ki­sebb növekedsre számítanak szövetkezeteink. A cipők kül­piacon való értékesítése mind nehezebbé válik. Ezt némi­képp ellensúlyozza a többi iparágban jelentkező növe­kedés. Nagyobb mértékű gép­ipari exportot továbbra is csak a rakamazi Fa- és Fém­ipari Szövetkezet teljesít. Egyebek mellett erről volt szó a KISZÖV elnökségének Rakamazon tegnap tartott ülésén. De beszámoló hang­zott el a gávavencsellői Vik­tória Cipőipari Szövetkezet helyzetéről, az ibrányi fel­számoló bizottság tevékeny­ségéről, az alacsony jövede­lem termelőképességű cégek gondjairól, a felsőfokú vég­zettségű szakemberek hely­zetéről. Gondolatok ünneplőben MJga és most egy hétig a tWm könyvet, a szellem foglalatát ünnepel­jük. Fiesztát csapunk, fesz­tivált kanyaritunk a betűbe öntött gondolatnak széles e hazában, mert valljuk, hogy az érték ünnepet érdemel. A könyv ünnepét nem fanfárok nyitják, hiányozni fognak a fesztivál rivalgó hangjai és harsány színei. Nem azért, mert ma spóro­lósan vissza kell fogni a pompából, nem azért, mint­ha a könyv, az író, a könyv előállítója, terjesztője és őr­zője nem érdemelné ma­napság a köszöntést épp­úgy mint azelőtt. A könyv­sátrakhoz zarándokolni. Írótól dedikációt kérni, szót. gondolatot váltani a könyv­szakma tekintélyeivel (a nyomdásszal, a kiadó­val, a kereskedővel, a könyvtárossal), megvenni a könyvheti müvekből ezt is, azt is — nos a bibliofil ün­nepet ennyiféle mozzanat töltötte és tölti meg tarta­lommal. Es még valami: a megvett, elolvasott művek utóélete — a könyvekről fogant viták családban, munkahelyen, könyvtárban és könyvesbolti passzázs­ban. Ahitat öléli körül a köny­vet ott, ahol a szellem már megvívta győztes csatáját. Könyvterjesztők állítják, hogy manapság Szabolcs- Szatmárban a szellem di­cső vitézkedését igazolja az ő munkájuk némely adata: valamiért — reméljük a tu­dásszomj okán, mert mi egyéb miatt — Nyíregyhá­zán az utóbbi két esztendő­ben majd' kétszer annyi könyv fogy, mint sok más helyén (e hazának. Jutalma lenne hát e tájnak, s szék­városának az idei könyv­ünnep országos megnyitó­ja? Bizonyára. De az a tény, hogy most Nyíregyházáról röppenti szét a sajtó, a rá­dió és a televízió az írott szó ünnepi üzenetét, bíz­vást egyebet is jelez. Azt, hogy az irodalom szabolcsi és szatmári forrásvidékén így is, most is alkalmat lel­tek a tisztelgésre azok, akik értik, értékelik tájunk sze­repét az irodalomban. Bessenyei Ferenccel kez­dődjön a sor és a Tiszta szívvel kötetek szerzőivel záruljon (időrendben) —és közben summás könyvtár kötetei állnak a könyvtári polcokon, mind-mind a tő­lünk indult írók, költők gondolataival. 4 magyar irodalom ér­tékes, nem tájegység­re különülő része ez, miként a mai ünnepi meg­nyitó is az ország művelő­désének ünnepe itt, Nyír­egyházán. Szilágyi Szabolcs Ülést tartott a megyei tanács Ülést tartott csütörtökön a Szabolcs-Szat­már megyei Tanács. A testület — Bánóczi Gyula elnökletével — többek között megtár­gyalta a lakosság egészségvédelmének társa­dalmi, szakmai programjára készült koncep­ciót, és úgy döntött, hogy ezt a fontos kér­dést széles körű társadalmi vitára bocsátja, s egy későbbi időpontban ismét megtárgyal­ja. Ezenkívül megvitatták és elfogadták a megyei tanács középtávú szociálpolitikai programját, jóváhagyták az 1986. évi gazdál­kodásról beterjesztett jelentést, majd a tes­tület — összefüggésben az új adózással — úgy döntött: 1987. július 1-ével megszünteti a megyei adómegállapító hivatalt, amelynek jogutódja ettől az időtől a Szabolcs-Szatmár megyei Adófelügyelőség. Interpellációkra adott válaszok után személyi kérdésben is döntött a megyei tanács. Tekintettel meg­romlott egészségi állapotára, dr. Csinády László, a megyei tanács vb egészségügyi osz­tályának vezetője — nyugdíjba vonulása mi­att — kérte felmentését beosztásából. Bánó­czi Gyula meleg szavakkal méltatta Csinády László munkáját, érdemeit a megye egész­ségügyének fejlesztésében, s köszönte meg odaadó fáradozását. A megyei tanács hozzá­járult felmentéséhez. ülésezik a megyei tanács Egészségmegőrzésünk nemzeti ügy Szabolcs-Szatmárban az el­múlt években végzett vizsgá­latok, a lakosság körében sor­ra került szűrések, a külön­böző elemzések azt mutatják, hogy a megye népességének egészségi állapota — a két­ségkívül javuló egészségügyi ellátás mellett — az utóbbi évtizedben rosszabbodott. Űjra támad a tbc, sokan hal­nak meg szív-, érrendszeri megbetegedésben, infarktus­ban, daganatos, rákos meg­betegedésekben és más, hir­telen halálokokban. Az egész­ségi állapot rosszabbodása döntően olyan életmód kö­vetkezménye nálunk is, amely rendkívül megnöveli az idült, nem fertőző betegségek ala­kulásának valószínűségét, kockázatát. Itt említhetjük meg az egészségtelen táplál­kozást, a dohányzást, a túl­zott alkoholfogyasztást, a fi­zikai inaktivitást, a tartós, gyakran ismétlődő idegi fe­szültséget. Az egészségügyi ál­lapot javítása nem lehet ki­zárólag az egészségügy fel­adata. A társadalom összefo­gását sürgeti az a nemzeti program is, amely hamarosan az országgyűlés elé kerül — állapította meg többek kö­zött az első napirend tárgya­lásakor a megyei tanács. Nem hallgatták el persze a fejlődés eredményeit sem. Azt, hogy Szabolcs-Szatmár közel 600 ezer lakosának egészségügyi ellátásáról több, mint tízezer egészségügyi dolgozó gondoskodik, az or­vosok száma csaknem ezer, hogy javult a szakképesítés­sel rendelkező orvosok ará­nya. Ugyanakkor tény, hogy a fejlesztés ellenére az or­szágosnál lényegesen 'kedve­zőtlenebb a gyermekorvosi ellátás, s hogy csaknem tíz­ezer lakos jut egy fogorvos­ra. Ami a fekvőbetegellátást illeti; az ágyak száma jelen­tősen nőtt, de még így sem éri el az országos vidéki át­lagot. Felújításra és rekonst­rukcióra is tetemes összege­ket költötték, erőfeszítések történtek a műszeréllátás ja­vítására. Viszont elmarad az országos átlagtól a szociális otthoni helyek száma, s bár javult a házi szociális gon­dozás, nőtt a gondozónők száma, az igényeket még így sem sikerült kielégíteni. Az egészségvédelem, az egészségmegőrzés koncepció­ja — amelyet a megyék kö­zül elsőként Szabolcs-Szat­már dolgozott ki —, fő célul tűzi ki a lakosság egészségi állapotának kedvező irányú alakítását, a halálozást dön­tően befolyásoló megbetege­dések csökkentése révén, a kockázati tényezők visszaszo­rításával, az egészséges élet­mód elterjesztésével. A cél elérésében szükség van az egyén, a család, a munkahely, valamennyi állami és társa­dalmi szerv közreműködésé­re. Összhangban a most készü­lő nemzeti programmal, me­gyén belül kiemelt figyelmet szükséges fordítani a közsé­gekben, a külterületeken élők körülményeinek javítására, a terhesvédelemre, a veszélyez­tetett és koraszülések számá­nak csökkentésére. A szív­ás érbetegségek okozta halan­dóság terén a romló tenden­cia megállítása a fő cél. A rákkeltő anyagok kiküszöbö­lésével, a rendszeres szűrés­sel és gondozással törekedni kell a daganatos betegségek megelőzésére. Az alkoholfo­gyasztás visszaszorítása mel­lett a közlekedésbiztonság erősítése is nagyobb figyel­met és fegyelmet követel. Ügyszintén jobban kell fi­gyelni azokra, akik kétségbe­esett helyzetben öngyilkossá­got követnek el — e téren a támaszt nyújtó családra, a munkahelyekre, a kisközössé­gekre is igen nagy szerep há­rul. Egészségéért, testi és lelki egyensúlyáért mindenki ma­ga is felelős — hangsúlyozta a megyei tanács, majd vé­gigvette mindazokat a terü­leteket az egészséges élet­módtól, a rendszeres mozgá­son, az egészséges táplálko­záson át, a káros szenvedé­lyek elleni küzdelemig, ame­lyek az egészség alakulásá­nak fontos területei. Hang­súlyozták a -tárgyi és szemé­lyi feltételek javítását, a propagandamunka színvona­lának emelését éppúgy, mint a különböző kezdeményezé­sek indokolt összehangolását, erre a szükséges szervezet megteremtését is. A vitában Kulinné dr. Mester Katalin hangsúlyozta: különösen a férfiak életesé­lyei rosszabbodtak az utóbbi időben, elmondta: változtatni kell szemléletünkön, azon is, hogy jelenleg a mi egészség­ügyünk erősen betegcentri­kus, nagyobb figyelmet kell Tanácstagok, vendégek az ülésteremben fordítani az egészéges élet­módra. Erdélyi István, az ÁISH kéviselője arról beszélt, hogy el kell érni: váljék mozga­lommá az egészségünk meg­őrzésének nemzeti program­ja. Márton Mihály az alapét - látás, a területi kórházak fel­tételeinek javítását, a tüdő­szűrés fejlesztését sürgette, s kifogásolta, hogy nincs jó információrendszer a lakos­ság betegségeiről. Kökény Mihály, a tanácsi hivatal fő­osztályvezetője elmondta: bár a gazdasági helyzet nem kecsegtető, de az egészség megőrzésére ma is van esély, ha jól sáfárkodunk a meglé­vő eszközökkel. Soltészáé Pá­dár Ilona is sürgette egy megyei szinten koordináló szervezet létrehozását. Fel­vetette, hogy megfontolandók az önkárosító magatartásnál a csökkentett táppénz alkal­mazása, vagy például az, hogy leszázalékolásnál legyen hát­rány, ha valaki alkoholista volt. Juszt Lajos egészségügyi miniszterhelyettes nagyra ér­tékelte a program összeállí­tását, majd hangsúlyozta, hogy az országgyűlés által el­fogadásra kerülő nemzeti programhoz az egészségügyi ágazat korszerűsítésére is szükség van. Felhívta a fi­gyelmet arra, hogy helyben is sok mindent lehet javítani, például a kereskedelmi «ellá­tással, a választék bővítésé­vel, a káros szenvedélyek csökkentésével is anyiagi ala­pot lehet teremteni az egészségesebb életmódra. Hajnal Béla — többek kö­zött — szót emelt a magán­szeszfőzdék működésének korlátozásáért, nagyobb el­lenőrzéséért. Szabolcs-Szatmár megye középtávú szociálpolitikai programjának elképzelései­hez elsőként Sándor Miklós tett javaslatot: változtatni kellene a szociális segélyezés jelenlegi rendszerén, mert igen sok ilyen segélyezett al­koholra költi a pénzt. Diczkó László, a megyei pártbizottság titkára azt hangsúlyozta, hogy a szoci­álpolitika alapja a foglalkoz­tatás, a megélhe,tőség javí­tása, a csökkent munkaké­pességűek foglalkoztatási gondjainak enyhítése. Szük­séges, hogy a vállalatok, az intézmények és a tanácsok az eddiginél jobban hangolják össze szociálpolitikai lehető­ségeiket. Fel kell venni a küzdelmet a több helyen ta­pasztalható közömbösséggel és nagyobb részt kell vállal­niuk a gondok apasztásában a családoknak, a szülőknek, a gyermekeknek. Daróczi Pál szociális foglalkoztató üze­mek létrehozását sürgette, Fábián Lajos a nyugdíjasok érdekképviseletének megol­datlanságáról szólt, Csobák István azt tette szóvá, hogy miért kevesebb a kezdő or­vosok fizetése Szabolcsban, mint az ország más részén. A felvetésekre Meggyesi József, a megyei tanács vb tervosz­tályvezetője válaszolt, majd a testület elfogadta a megye középtávú szociálpolitikai programját. B XLIV. évfolyam, 125. szám ARA: l.M FORINT 1987. május 29., péntek 9

Next

/
Thumbnails
Contents