Kelet-Magyarország, 1987. május (44. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-29 / 125. szám
fl VSZ Pülilitai Tanácshoz» Tttlütetfiefc ülése Konstruktív kezdeményezések a békéért, a biztonságért Csütörtökön Berlinben megkezdődött a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének ülése. Az első ülésen Mihail Gorbacsov. a szovjet küldöttség vezetője elnökölt. Ezen Mihail Gorbacsov, Wojciech Jaruzelski, a lengyel küldöttség vezetője és Kádár János, a magyar küldöttség vezetője szólalt fel. A második ülésen Gustáv Husák elnökölt. Ezen Nicolae Ceausescu, a román küldöttség vezetője és Todor Zsivkov, a bolgár küldöttség vezetője mondta el felszólalását. A harmadik ülésen Todor Zsivkov elnökölt, ezen felszólalt Gustáv Husák, a csehszlovák küldöttség vezetője és Erich Ho- necker, az NDK küldöttségének vezetője. A baráti, elvtársi légkörű ülésen részletesen áttekintették az európai és a világ- helyzetet. Megvitatták a leszerelésért, a nemzetközi kapcsolatok átalakításáért, az európai és az egyetemes biz- tőnság megerősítéséért, az államok közötti együttműködés fejlesztéséért végzett tevékenységük időszerű feladatait. Megvizsgálták a Politikai Tanácskozó Testület legutóbbi, egy évvel ezelőtti budapesti ülése óta eltelt időszak legfontosabb nemzetközi politikai folyamatait. Emlékeztettek rá, hogy a szocialista országok reális utat ajánlanak a fegyver- és erőszakmentes világ megteremtéséhez: az atomfegyverek és más tömegpusztító fegyverfajták csökkentését és teljes felszámolását, az űrfegyverkezés megakadályozását, az atomfegyver-kísérletek beszüntetését. Részletesen szó volt a bécsi utó’talélkozó menetéről, a regionális konfliktusok politikai eszközökkel történő megoldásának szükségességéről. Beható véleménycsere volt a szövetséges szocialista államok közötti egy ü t tműködés f e j lesztéséről. A felszólalók meleg szavakkal méltatták Berlin fennállása 750. évfordulójának jelentőségét és meggyőződésüket fejezték kii, hogy a Politikai Tanácskozó Testület jelenlegi berlini ülésén megfogalmazásra kerülő konstruktív kezdeményezések újabb lendületet adnak a béke és biztonság megszilárdításáért összefogó erők küzdelméhez. A tanácskozás .ma folytatja munkáját. MA Nemcsak múlt, ■ ii w ■ JOVO IS (3. oldal) Jövő heti rádió- és televízióműsor (4—5. oldal) KISZÖV-elnökségi ülés Expert« gondokkal Közvetlen e> írtból származik a Szabolcs-Szatmár megyei ipari szövetkezetek árbevételének mintegy egy- harmada. Ám a közvetett külhoni szállításokat is hozzászámítva e cégek termelésének mintegy fele külföldre jut. Az elmúlt években az export növekedése némiképp meghaladta a termelés növekedési ütemét. A külkereskedelemnek 1986-ban szövetkezeteink 1 milliárd 237 millió forint értékű árut adtak át, 4 százalékkal kevesebbet, mint az előző esztendőben. Ezen belül a dollárelszámolású értékesítés közel 7 százalékkal nőtt, míg a rubel eladású több mint 8 százalékkal csökkent. A csökkenést döntően a gávaven- csellői Cipőipari Szövetkezetnél bekövetkezett nagymértékű exportvisszaesés idézte elő, amely az összes kiszállítás 7 százalékát jelentette. Az idén a cégek rubel exportjuknak mintegy 14 százalékos emelkedésével számolnak. Ismerve a szocialista és különösen a szovjet piac problémáit, ez az ütem várhatóan nem teljesül. Különösen a cipő- és a textilruházati ipar értékesítési gondjai sokasodnak meg a szovjet piacon, részben a kontingens rendszer, részben árproblémák miatt. A nem rubelelszámolású export területén a remélt 6—7 százaléknál kisebb növekedsre számítanak szövetkezeteink. A cipők külpiacon való értékesítése mind nehezebbé válik. Ezt némiképp ellensúlyozza a többi iparágban jelentkező növekedés. Nagyobb mértékű gépipari exportot továbbra is csak a rakamazi Fa- és Fémipari Szövetkezet teljesít. Egyebek mellett erről volt szó a KISZÖV elnökségének Rakamazon tegnap tartott ülésén. De beszámoló hangzott el a gávavencsellői Viktória Cipőipari Szövetkezet helyzetéről, az ibrányi felszámoló bizottság tevékenységéről, az alacsony jövedelem termelőképességű cégek gondjairól, a felsőfokú végzettségű szakemberek helyzetéről. Gondolatok ünneplőben MJga és most egy hétig a tWm könyvet, a szellem foglalatát ünnepeljük. Fiesztát csapunk, fesztivált kanyaritunk a betűbe öntött gondolatnak széles e hazában, mert valljuk, hogy az érték ünnepet érdemel. A könyv ünnepét nem fanfárok nyitják, hiányozni fognak a fesztivál rivalgó hangjai és harsány színei. Nem azért, mert ma spórolósan vissza kell fogni a pompából, nem azért, mintha a könyv, az író, a könyv előállítója, terjesztője és őrzője nem érdemelné manapság a köszöntést éppúgy mint azelőtt. A könyvsátrakhoz zarándokolni. Írótól dedikációt kérni, szót. gondolatot váltani a könyvszakma tekintélyeivel (a nyomdásszal, a kiadóval, a kereskedővel, a könyvtárossal), megvenni a könyvheti müvekből ezt is, azt is — nos a bibliofil ünnepet ennyiféle mozzanat töltötte és tölti meg tartalommal. Es még valami: a megvett, elolvasott művek utóélete — a könyvekről fogant viták családban, munkahelyen, könyvtárban és könyvesbolti passzázsban. Ahitat öléli körül a könyvet ott, ahol a szellem már megvívta győztes csatáját. Könyvterjesztők állítják, hogy manapság Szabolcs- Szatmárban a szellem dicső vitézkedését igazolja az ő munkájuk némely adata: valamiért — reméljük a tudásszomj okán, mert mi egyéb miatt — Nyíregyházán az utóbbi két esztendőben majd' kétszer annyi könyv fogy, mint sok más helyén (e hazának. Jutalma lenne hát e tájnak, s székvárosának az idei könyvünnep országos megnyitója? Bizonyára. De az a tény, hogy most Nyíregyházáról röppenti szét a sajtó, a rádió és a televízió az írott szó ünnepi üzenetét, bízvást egyebet is jelez. Azt, hogy az irodalom szabolcsi és szatmári forrásvidékén így is, most is alkalmat leltek a tisztelgésre azok, akik értik, értékelik tájunk szerepét az irodalomban. Bessenyei Ferenccel kezdődjön a sor és a Tiszta szívvel kötetek szerzőivel záruljon (időrendben) —és közben summás könyvtár kötetei állnak a könyvtári polcokon, mind-mind a tőlünk indult írók, költők gondolataival. 4 magyar irodalom értékes, nem tájegységre különülő része ez, miként a mai ünnepi megnyitó is az ország művelődésének ünnepe itt, Nyíregyházán. Szilágyi Szabolcs Ülést tartott a megyei tanács Ülést tartott csütörtökön a Szabolcs-Szatmár megyei Tanács. A testület — Bánóczi Gyula elnökletével — többek között megtárgyalta a lakosság egészségvédelmének társadalmi, szakmai programjára készült koncepciót, és úgy döntött, hogy ezt a fontos kérdést széles körű társadalmi vitára bocsátja, s egy későbbi időpontban ismét megtárgyalja. Ezenkívül megvitatták és elfogadták a megyei tanács középtávú szociálpolitikai programját, jóváhagyták az 1986. évi gazdálkodásról beterjesztett jelentést, majd a testület — összefüggésben az új adózással — úgy döntött: 1987. július 1-ével megszünteti a megyei adómegállapító hivatalt, amelynek jogutódja ettől az időtől a Szabolcs-Szatmár megyei Adófelügyelőség. Interpellációkra adott válaszok után személyi kérdésben is döntött a megyei tanács. Tekintettel megromlott egészségi állapotára, dr. Csinády László, a megyei tanács vb egészségügyi osztályának vezetője — nyugdíjba vonulása miatt — kérte felmentését beosztásából. Bánóczi Gyula meleg szavakkal méltatta Csinády László munkáját, érdemeit a megye egészségügyének fejlesztésében, s köszönte meg odaadó fáradozását. A megyei tanács hozzájárult felmentéséhez. ülésezik a megyei tanács Egészségmegőrzésünk nemzeti ügy Szabolcs-Szatmárban az elmúlt években végzett vizsgálatok, a lakosság körében sorra került szűrések, a különböző elemzések azt mutatják, hogy a megye népességének egészségi állapota — a kétségkívül javuló egészségügyi ellátás mellett — az utóbbi évtizedben rosszabbodott. Űjra támad a tbc, sokan halnak meg szív-, érrendszeri megbetegedésben, infarktusban, daganatos, rákos megbetegedésekben és más, hirtelen halálokokban. Az egészségi állapot rosszabbodása döntően olyan életmód következménye nálunk is, amely rendkívül megnöveli az idült, nem fertőző betegségek alakulásának valószínűségét, kockázatát. Itt említhetjük meg az egészségtelen táplálkozást, a dohányzást, a túlzott alkoholfogyasztást, a fizikai inaktivitást, a tartós, gyakran ismétlődő idegi feszültséget. Az egészségügyi állapot javítása nem lehet kizárólag az egészségügy feladata. A társadalom összefogását sürgeti az a nemzeti program is, amely hamarosan az országgyűlés elé kerül — állapította meg többek között az első napirend tárgyalásakor a megyei tanács. Nem hallgatták el persze a fejlődés eredményeit sem. Azt, hogy Szabolcs-Szatmár közel 600 ezer lakosának egészségügyi ellátásáról több, mint tízezer egészségügyi dolgozó gondoskodik, az orvosok száma csaknem ezer, hogy javult a szakképesítéssel rendelkező orvosok aránya. Ugyanakkor tény, hogy a fejlesztés ellenére az országosnál lényegesen 'kedvezőtlenebb a gyermekorvosi ellátás, s hogy csaknem tízezer lakos jut egy fogorvosra. Ami a fekvőbetegellátást illeti; az ágyak száma jelentősen nőtt, de még így sem éri el az országos vidéki átlagot. Felújításra és rekonstrukcióra is tetemes összegeket költötték, erőfeszítések történtek a műszeréllátás javítására. Viszont elmarad az országos átlagtól a szociális otthoni helyek száma, s bár javult a házi szociális gondozás, nőtt a gondozónők száma, az igényeket még így sem sikerült kielégíteni. Az egészségvédelem, az egészségmegőrzés koncepciója — amelyet a megyék közül elsőként Szabolcs-Szatmár dolgozott ki —, fő célul tűzi ki a lakosság egészségi állapotának kedvező irányú alakítását, a halálozást döntően befolyásoló megbetegedések csökkentése révén, a kockázati tényezők visszaszorításával, az egészséges életmód elterjesztésével. A cél elérésében szükség van az egyén, a család, a munkahely, valamennyi állami és társadalmi szerv közreműködésére. Összhangban a most készülő nemzeti programmal, megyén belül kiemelt figyelmet szükséges fordítani a községekben, a külterületeken élők körülményeinek javítására, a terhesvédelemre, a veszélyeztetett és koraszülések számának csökkentésére. A szívás érbetegségek okozta halandóság terén a romló tendencia megállítása a fő cél. A rákkeltő anyagok kiküszöbölésével, a rendszeres szűréssel és gondozással törekedni kell a daganatos betegségek megelőzésére. Az alkoholfogyasztás visszaszorítása mellett a közlekedésbiztonság erősítése is nagyobb figyelmet és fegyelmet követel. Ügyszintén jobban kell figyelni azokra, akik kétségbeesett helyzetben öngyilkosságot követnek el — e téren a támaszt nyújtó családra, a munkahelyekre, a kisközösségekre is igen nagy szerep hárul. Egészségéért, testi és lelki egyensúlyáért mindenki maga is felelős — hangsúlyozta a megyei tanács, majd végigvette mindazokat a területeket az egészséges életmódtól, a rendszeres mozgáson, az egészséges táplálkozáson át, a káros szenvedélyek elleni küzdelemig, amelyek az egészség alakulásának fontos területei. Hangsúlyozták a -tárgyi és személyi feltételek javítását, a propagandamunka színvonalának emelését éppúgy, mint a különböző kezdeményezések indokolt összehangolását, erre a szükséges szervezet megteremtését is. A vitában Kulinné dr. Mester Katalin hangsúlyozta: különösen a férfiak életesélyei rosszabbodtak az utóbbi időben, elmondta: változtatni kell szemléletünkön, azon is, hogy jelenleg a mi egészségügyünk erősen betegcentrikus, nagyobb figyelmet kell Tanácstagok, vendégek az ülésteremben fordítani az egészéges életmódra. Erdélyi István, az ÁISH kéviselője arról beszélt, hogy el kell érni: váljék mozgalommá az egészségünk megőrzésének nemzeti programja. Márton Mihály az alapét - látás, a területi kórházak feltételeinek javítását, a tüdőszűrés fejlesztését sürgette, s kifogásolta, hogy nincs jó információrendszer a lakosság betegségeiről. Kökény Mihály, a tanácsi hivatal főosztályvezetője elmondta: bár a gazdasági helyzet nem kecsegtető, de az egészség megőrzésére ma is van esély, ha jól sáfárkodunk a meglévő eszközökkel. Soltészáé Pádár Ilona is sürgette egy megyei szinten koordináló szervezet létrehozását. Felvetette, hogy megfontolandók az önkárosító magatartásnál a csökkentett táppénz alkalmazása, vagy például az, hogy leszázalékolásnál legyen hátrány, ha valaki alkoholista volt. Juszt Lajos egészségügyi miniszterhelyettes nagyra értékelte a program összeállítását, majd hangsúlyozta, hogy az országgyűlés által elfogadásra kerülő nemzeti programhoz az egészségügyi ágazat korszerűsítésére is szükség van. Felhívta a figyelmet arra, hogy helyben is sok mindent lehet javítani, például a kereskedelmi «ellátással, a választék bővítésével, a káros szenvedélyek csökkentésével is anyiagi alapot lehet teremteni az egészségesebb életmódra. Hajnal Béla — többek között — szót emelt a magánszeszfőzdék működésének korlátozásáért, nagyobb ellenőrzéséért. Szabolcs-Szatmár megye középtávú szociálpolitikai programjának elképzeléseihez elsőként Sándor Miklós tett javaslatot: változtatni kellene a szociális segélyezés jelenlegi rendszerén, mert igen sok ilyen segélyezett alkoholra költi a pénzt. Diczkó László, a megyei pártbizottság titkára azt hangsúlyozta, hogy a szociálpolitika alapja a foglalkoztatás, a megélhe,tőség javítása, a csökkent munkaképességűek foglalkoztatási gondjainak enyhítése. Szükséges, hogy a vállalatok, az intézmények és a tanácsok az eddiginél jobban hangolják össze szociálpolitikai lehetőségeiket. Fel kell venni a küzdelmet a több helyen tapasztalható közömbösséggel és nagyobb részt kell vállalniuk a gondok apasztásában a családoknak, a szülőknek, a gyermekeknek. Daróczi Pál szociális foglalkoztató üzemek létrehozását sürgette, Fábián Lajos a nyugdíjasok érdekképviseletének megoldatlanságáról szólt, Csobák István azt tette szóvá, hogy miért kevesebb a kezdő orvosok fizetése Szabolcsban, mint az ország más részén. A felvetésekre Meggyesi József, a megyei tanács vb tervosztályvezetője válaszolt, majd a testület elfogadta a megye középtávú szociálpolitikai programját. B XLIV. évfolyam, 125. szám ARA: l.M FORINT 1987. május 29., péntek 9
